Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-12 / 267. szám
írót köszöntöttek Szép, ami igaz Kassák Lajos és felesége, Sünön Jolán (André Kertész munkája). Az idős Kassák (Voltay Elemér munkája) Kassák szívesen fényké- peztette magát. És Kassákot szívesen fényképezték a fotográfusok. Életének majd minden szakaszában, sokféle szituációban örökítették meg a személyiségével, megjelenésével is feltűnést keltő írót, költőt, festőt, művészetszervezőt. E kétféle hajlandóságnak köszönhetően több mint háromezer fénykép őrzi Kassák arcvonásait, gesztusait, külsőségeit az óbudai Kassák Múzeumban. (Ezek közül láthatott nemrég kétszázat a közönség a Fotók Kassákról című kiállításon.) A fényképek kronológiai sorrendben követik egymást a múzeum tárlóiban .- a falakon, megismertetve a szemlélőt Kassák életének csaknem minden jelentősebb fordulatával, sokféle élethelyzetével, hétköznapjaival, hivatalos és családi ünnepeivel, környezetével, kiállításaival, azon köteteivel, amelyeket arcképével illusztráltak. Az első képek az 1910-es évekből valók. Rónai Dénes Jegyzi az ifjú Kassákról 1915-ben készített üvegnegatívot. Révai Ilkáé az első Igazán jellemábrázoló sorozat az expresszionista kölJeltein és ábrázolás Kassák fényképei tőről. Kassákot előszeretettel fényképezte a Ma költő-publicistája. Szélpál Árpád, és a Munka folyóirat köré csoportosult szociofo- tósok: Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Gönci Sándor, Kovács Zsuzsa, Heimer Jenő és a konstruktivista ihletésű Pécsi József. Bécs- ben fényképezte le Kassákot és feleségét, Simon Jolánt André Kertész. 1945 után Kassák közéleti szerepléseinek maradt fenn sok megörökítése. S később is, a mellőztetés éveiben, majd a módjával adagolt szereplési lehetőségek, születésnapok. kiállítási megnyitók, könyvnapok, filmpremierek szolgáltattak apropót a fényképezésre. Miközben számos magánjellegű felvétel készült ez időben is a magyar fotográfusnemzedék színe-java által. Hogy csak néhányuk nevét említsük: Bojár. Sándor, Rédner Márta, Koffán Károly, Féner Tamás, Molnár Edit, Keleti Éva, Andre Marian és Lucien llervé neve jegyez néhány érdekes képet. A kiállítás irodalom- és művészettörténeti jelentőségű — a főszereplője, a képek ihletője, Kassák révén. De ezen túl kortörténeti dokumentumértéke sem elhanyagolható. S mindezek mellett egy kis fotótörténet is. Méghozzá a magyar fotográfia legizgalmasabb ötven évének története idézhető fel e tárlaton. Külön érdekesség, hogy nem a szokásos megoldást választották, -vagyis nem mai nagyításokat készítettek a hajdani negatívokról, hanem vállalva a mindenkori korszellemet, a mindenkori technikai adottságokat, az eredeti. Korabeli nagyításokat, másolatokat állították ki. Ettől még érzékletesebb a képek „antik” bája. (kádár) Czóbel-művek Szentendrén kor szakmai beszélgetés kezdődik. Előadások hangzanak majd el, így Kra- tochwill Mimi Czóbel Béla kapcsolódása az európai művészethez és Schenk Lea Czóbel Béla „Fiú labdával” című művének elemzése címmel tart előadást. GÖDÖLLŐN TANÍTOTT Székely utazó francia kutatója Az Idei Körösi Csorna Sándor-emlékév, a dalai láma által a nagy székely tudós jelképes sírjának Tar községben történt felavatása is indokolja, hogy megemlékezzünk Bernard Le Calloc’h neves francia kutatóról, aki magas magyar kitüntetést. Pro Cultura fíungarica emlékérmet kapott a közelmúltban a magyar nyelvész-utazóval kapcsolatos eredményes kutatásaiért, publikációiért. A bre'on származású francia professzor 1925-ben született Le Havre-ban. 1947-ben jött először Magyarországra, mint a budapesti Francia Intézet taná~ ra. A gödöllői premontrei gimnáziumban tanított francia nyelvet. Ezután a követség titkáraként tevékenykedett, közben kitűnően megtanult magyarul. Később távol-keleti beosztásokba került. Indiában felkereste Körösi Csorna sírját, majd alapos kutatásba kezdett személyével kapcsolatban, többek között párizsi források alapján felderítette francia kapcsolatait. Magyar szempontból iá igen jelentős kutatásainak az eredményeit rendszeresen publikálja francia és hazai tudományos folyóiratokban. Csak a nagy magyar felfedező, utazó és nyelvésszel, kapcsolatos tanulmányainak a száma százon felül van. Könyve is jelent meg Körösiről: Alexandre Csorna de Körös, Fondateur de la Tibetologie (1784—1842) címmel Párizsban, 1985-ben. Jelenleg Körösi Csoma-lexikonon dolgozik. Megemlítjük még, hogy a hazai lapok részére magyarul írja cikkeit. Természetesen budapesti tudományos előadásait is magyar nye'ven tartja. A francia nyelvterületen — de egész Nyugat-Euró- pában — Bemard Le Calloc’h foglalkozott a legtöbbet és legeredményesebben Körösi Csorna személyével és munkásságával. Igyekí- zet* személyének az orvosi vonatkozásait is felderíteni, ezen érdemeiért a Magyar Orvostörténelmi Társaság a francia tudóst tiszteletbeli tagjává választotta. B. Gy. Tárlatnyitás a Vigadóban Végh András festőművész kiállítását nyitják meg november 12-én, csütörtökön 17 órakor a Vigadó Galériában. A megnyitóbeszédet Wehner Tibor művészettörténész tartja. A kiállítás november 29-ig tekinthető meg. Romániai magyar lapok — megszűnőben A diktátor álma teljesülne be? Több román nyelvű társával egyetemben a megszűnés veszélye fenyegeti a nagy múltú kolozsvári Korunk és a bukaresti Művelődés folyóiratot, illetve A Hét című hetilapot; az utóbbi egyelőre „felfüggesztette” megjelenését. Ezek a folyóiratok eddig a román művelődési minisztérium támogatásában részesültek. A támogatásra szánt keret azonban megszűnt, illetve elfogyott, a támogatás jogalapját illetően pedig nézeteltérések vannak magán a minisztériumon belül is. Míg a minisztérium gazdasági igazgatósága arra hivatkozik, hogy egy 1975-ös rendelet szerint a folyóiratoknak maguknak kell eltartaniok magukat, a gyakorlatban szubvenciót kaptak, méghozzá egy 1990. évi döntés alapján. A keret az év második felében kimerült, és ezért a folyóiratok munkatársai októbertől nem kaptak fizetést, több folyóirat már nem is jelent meg. Az A Héf-ből már a második szám csak tartalomjegyzék formájában létezik, ugyanis a Romániai Magyar Szó közölte a két legutóbbi, ösz- szeállított, megszerkesztett, de ki már nem nyomtatott szám tartalmát, együtt az előfizetőknek szóló felhívással. hogy adják postára az előfizetési díjat, hiszen éppen ez menthetné meg a hetilapot. A művelődési minisztérium illetékesei és a kulturális lapok főszerkesztői között folynak a tárgyalások, egyelőre valószínűsítették az elmaradt bérek kifizetését — a tartósabb megoldást azonban nem könnyíti meg az, hogy a jelenlegi kormány már csak az ügyeket intézi, az új meg még nem alakult meg. A romániai kulturális lapok jó része az ellenzékhez áll közel — szerkesztőik aggódva kérdezik, vajon a pénzügyi nehézségek mögött nem arról van-e szó, hogy bizonyos körökben örömmel vennék, ha elnémulnának az értelmiség e kritkai szócsövei. 1VV Uj alternatív tan Lant és toll Lant és toll — Irodalmi alapismeretek gyerekeknek címmel új alternatív tankönyvet mutatott be a DFC Kiadó Kft. A kiadvány első kötete annak a tankönyvsorozatnak, amelyet a szerkesztők 10—14 év közötti iskolásoknak, valamint szüleiknek és tanáraiknak szánnak. Újdonsága, hogy csak a legfontosabb lexikális és műfajelméleti tudnivalókat tartalmazza, konkrét műveket nem ismertet, csak javasolja azok elolvasását. A Lant és toll mellett a Z sebiszótár című sorozat első két — angol—magyar és magyar—angol — minikötetét is bemutatta a kiadó. A könyvecskéket — 5 ezer szavas szókincsével — elsősorban iskolásoknak, üzletembereknek és turistáknak ajánlják. Arcunkon látszik az életünk. Kimunkálják vonásainkat, előcsillognak tekintetünkből jó vagy rossz cselekedeteink, nemes vagy nemtelen gondolataink, az érzések, az értések — mindaz, ahogyan válaszolunk sorsunk kihívásaira. Ezért lehetnek olyan szépek az öregemberek. Tiszták, átszellemültek. Kemény arcéllel. Ellágyult arcéllel. Ahogy megmunkálta vonásaikat — érdemeik szerint — a világ legnagyobb szobrásza. Egy városban élünk Katona Szabó Istvánnal. Sőt egy lakótelepen. De most láttam először, a gödöllői Városháza nagytermében, november 10-i születésnapja alkalmából rendezett ünnepi irodalmi esten. És rácsodálkoztam: milyen szép! A hófehér haj, a pillanatra sem szűnő derű az arcán. 1922-ben Kézdivásárhe- lyen született. Kolozsvárott végzett egyetemet. Felnőttként legtovább Marosvásárhelyen élt, dolgozott, 1959- től 1983-ig az Űj Élet szerkesztőségében az irodalmi és művészeti rovat vezetőjeként. Könyvei, elbeszélések, regények 1955-től jelennek meg. Mióta Magyar- országon él, a Magvető Könyvkiadó adta ki Tények és tanúk sorozatában két kötetben A nagy remények kora című. Erdélyi demokrácia 1944—1948 alcímet viselő munkáját. Visszaemlékezés, történelem. Ilyen mondatokkal: „Éppen szemerkélt az eső, de olyan vékonyan, hogy átsütött a nap, és mint valami függönyön keresztül láttuk a varázslatos várost.” Ám a függönyön át élesen lát. ezen a helyszínen, Segesváron is: „Az utcákat belepte a gyom, a kapuk, ablakok teljesen zárva voltak, sehol senki az utcákon. Néhol egy-egy ablakból, mint valami kísértet bámult ránk egy-egy hófehér hajú szász férfi vagy asszony, úgy néztek, mintha ottfelejtették volna őket." S az éles képnél sem áll meg, tovább megy: „A kihalt Segesvár képe sokáig kísértett, Erdély népeinek végzetét jelképezte számomra.” Hallgatta az ünnepi esten, születésnapja estéjén Géme- si György polgármester köszöntő szavait, az írótárs, Barlis Ferenc, az összma- gyar Testület elnöke, a Céh főszerkesztője — a Céh adta ki Katona Szabó István legutóbbi, A megtévesztettek című könyvét — őt bemutató, méltató beszédét, a Székelyudvarhelyről érkezett előadóművész, Hartha Levente felolvasását műveiből, hallgatta a közbe- közbe iktatott zongoraszót, a fényes, elegáns, nagy teremben, és mosolygott. Ez mind volt, ez mind igaz volt, szép volt. Nehéz volt, de szép volt — talán ezt mondta a mosoly. Mikor aztán őt szólaltatták meg, őt kérdezték, elkomolyodott. Már nem a múltban járt. ott volt a teremben, ott volt a hallgatósággal szemben, annak a felelősségnek érzésével, hogy érvényeset, igazat, nem magamutogatót, de olyat kell mondania, amitől azok. a mások, a többiek gazdagabbak lesznek. Mint ahogy tette, mint ahogy mondta egész életében. Nádudvari Anna Czóbel Béla lánya, a Hamburgban élő Lisa Czóbel Bergeest által adományozott művekkel gazdagodott a szentendrei Czóbel Múzeum anyaga. E műveket november 13-án, pénteken, délután három órakor mutatják be Szentendrén, a Templom tér 1.-ben található múzeumban. Ugyanek-
