Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-07 / 263. szám
SZUKEBB HAZANK EGY SZOKATLAN VALLOMÁS Pengeváltás muzsikával Lauter Antal egy szokatlan vallomással nyit: tudok zenélni, több hangszeren játszom, de nem tudok igazán jól svábul. A vallomás azért szokatlan, mert Lauter Antal sváb, azok voltak az ősei is apai-anyai ágon. — Látom, most csodálkozik. Pedig ez a valóság. Nemrég összeírtuk Manger Henrik polgármesterrel azokat az idős embereket, akik még az eredeti, tiszta sváb nyelvet beszélik Har- tyánban. Tizenhárom ilven személyt találtunk. Még bennünket is megdöbbentett, mert ’hisz alig akad olyan család a községben, amelyik részben vagy egészen ne sváb nemzetiségű volna. Lauter Antal egy rendezvényre invitál meg Űihar- tvánba, ahol a helyi Sváb Parti fúvószenekar és a baiororszáai Tornados zenekar ..váltott véneiét’’. — Könnvű dolguk lesz — mondottá Emerau Boü a közös hangverseny előtt. — Mi jöttünk Svábföld- ről, de — nyugodtan ki merem mondani — ők többet tudunk a sváb zenéről, és jobban is játsszák. környéket. Tapasztalatból tudom, hogy az anyakönyveken kívül a temetők őrzik meg legjobban az ősök emlékét. Kellemes meglepetés ért. A három település közti térség — valójában egy szétszórt tanya- központ — temetői tele vannak olyan sírkövekkel, amelyeken ugyanazok a nevek állnak, mint amilyenekből nálunk is a legtöbb van. Szerintem ez azt igazolja, hogy a hartyáni svábok erről a környékről származnak. Őrizték a hagyományt Az Ősök emléke A Tornados vezetője tapasztalatból beszél. Tavaly ők látták vendégül a hartyáni nyolcakat, akik fergeteges sikert r attak a Regensburg—Straubing— Landshut közti térségben. — Nem véletlen, hogy D él-Bajorországnak ezt a részét szemeltük ki, s az ottaniakkal alakítottunk testvérközösségi kapcsolatokat. Múltkutatásaim során valaki említette, hogy a hartyáni ősök Regensburg környékéről települtek Magyarországra a XVIII. század közepén. Kiutaztam, és bejártam a — Mióta foglalkozik a sváb zene gyűjtésével? — Túlzás azt gyűjtésnek nevezni. Inkább kedvtelés. Gyerekkorom óta zenélek, s mi sem természetesebb, hogy bevonulás után egy fúvószenekarhoz vezényeltek. Az ötventagú zenekar többsége dunántúli sváb gyerek volt. őket hallgatva döbbentem rá, hogy mi hartyániak milyen keveset tudunk a régebbi korok sváb zenéjéről. — Mi ennek a magyarázata? — Egyszerű. A dunántúli sváb községek kőhajítás- nyira vannak egymástól, az itt élők a legnehezebb időkben is következetesen megmaradtak svábnak, ápolták, őrizték a hagyományokat. Űj hártyán viszont egy kis sziget a régióban, minket könnyebb volt megfélemlíteni. A kitelepítések, meg a malenkij robot megtette a hatását, mely kiterjedt a nyelvre, zenére, hagyományokra egyaránt. A ránk kénysze- rített asszimilációban sok mindent elfelejtettünk. Visszatérve a zenére, ott a seregben lekottáztam nagyon sok valcert, polkát, lendlert, melyek délnémet, vagyis bajor eredetűek. Bő két éve már annak, hogy partneri kapcsolatra lépett egymással a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsége, valamint a Marosvásárhelyen működő Romániai Magyar Gazdák Egyesületének helyi szervezete. Együttműködésük leglátványosabb eredménye kétségtelenül az a kft., amelynek révén Pest megyéből élelmiszereket, egyebek között konzerve- ket és üdítő italokat, valamint jó minőségű vetőmagvakat szállítanak Marosvásárhelyre. Onnan pedig sót, értékes bútorokat hoznak be az országba. Az is a Pest megyeiek Erdély felé kacsintgatását jelzi, hogy a Földművelésügyi Minisztérium megyei földművelésügyi hivatala ez év tavaszán a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szervezetének támogatásával Gyergyó- szentmiklósra juttatott 20 tonna lencse vetőmagot, amely a helyi római katolikus plébános szervezésében került a gazdálkodókhoz. A közelmúltban értesültek az FM Pest Megyei Földművelésügyi Hivatalának vezető 'képviselői arról, hogy jó földbe jutott a lencsemag, vagyis nagyszerű termésátlagok születtek. Ezen nekibuzdulva a Pest megyeiek, már keresik a módját annak, hogy miként tudnának jövőre újabb küldeményeket eljuttatni Erdély e térségébe. Pillanatnyilag a legnagyobb gondot a szállítás jelenti, hiszen annak költségei szinte vetekednek a vetőmag árával! Egyébként a Pest megyei Teszöv szervezésében jutott bőséggel ékszíj is a Maros megyében működő gazdaságoknak. Az alkatrészek közvetítésével, a címzettekhez történő eljuttatásával jelentős feladatokat látott el a Kolozsvárott működő Agro Apró cég. Gy. L. Hazahoztam őket, és betanultuk a zenekarral. A Sváb Parti kontra Tornados zeneviadalt a hartyáni nyugdíjasok kórusa nyitotta meg, melyet úgyszintén Lauter Antal vezet. Erre az alkalomra az operett virágoskertjéből kötöttek csokrot, a német vendégek velük együtt énekeltek. Később megkérdem Emerau Boütől: a valóságban is olyan nótás. mulatós fajta a bajor ember, amilyennek a Sat—1 tévéállomás műsoraiban látjuk? ' — Közel sem. A műsor szerkesztői pont azért sugározzák ezeket a népi elemekből összeállított blokkokat, hogy ezzel egyensúlyozzák a beat- és a countryzene térhódítását. Sajnos nemcsak a fiatal, de a középkorosztály is efelé vonzódik. Ha nem vigyázunk, könnyen megeshet, hogy néhány év múlva nem az Anti fia jön hozzánk. hanem az én fiam jön ide igazi, eredeti sváb zenét tanulni. A zene Csipkerózsikái Az bizony megtörténhet, mert a kis Lauter csemete rendületlenül ott ül a próbákon. Most még csak fülel, figyel, de nem kizárt, hogy egyszer majd ő veszi át azt a csillogó, ércesen szóló trombitát, amellyel a papa ébresztgeti a sváb zene Csipkerózsikáit Űjhar- tyánban. Matula Gy. Oszkár Nincs veszélyben a nyugdíj Minden tag valódi tulajdonos A napokban egy tsz-közgyűlcsen — ahol szerkesztőségünk is képviseltette magát — elhangzott a kiválásokkal kapcsolatban: a nyugdíjasok járnak rosszul, ha megbomlik a tsz-ben kialakult egység. Ez a kijelentés arra ösztönzött bennünket, hogy megkérdezzük a Földművelésügyi Minisztérium illetékesét: milyen káruk származhat a nyugdíjasoknak abból, ha kilépnek a termelőszövetkezetből? — Kétféle tsz-nyugdíjas van, egyik, aki ipari-szolgáltató tevékenységet végzett, és úgy volt tag, a másik, aki bevitte a földjét, és mint alaptevékenységet végző dolgozó ment nyugdíjba. Én most csak az utóbbival foglalkozom — mondja Vörös István, a térségi-gazdasági főosztály vezetője. — Ha a nyugdíjas kiveszi a földjét a tsz-ből, ez a tagsági viszonyát nem érinti. Ugyanúgy szövetkezeti tag marad, és vagyona, üzletrésze után továbbra is osztalékot kap. Ez nemcsak a nyugdíjasokra vonatkozik; minden szövetkezeti tag bármikor kiveheti a földjét, és attól még tag marad. Más kérdés, ha valaki mint egyén kiválik a tsz-ből, és tagsági viszonyát megszünteti. A törvény december 31-ig ad lehetőséget arra, hogy az egyénileg ki- .válók a • üzletrészük értékén _k megfelelő vagyont természetben is kivegyék. Ezt a szándékot azonban a szövetkezeti vagyonjegy kézhezvételétől számított hatvan napon belül kell bejelenteni. ’ 0 Az átalakulási közgyűlés után mennyiben változik meg a szövetkezet és a tagok viszonya? — Megváltozik a tag minősége, valós tulajdonossá válik mindenki, a nyugdíjas is. A szövetkezet a tagok földjének használatáért bérleti díjat fizet. Ennek mértékéről külön kell megBetakarják a szenteket Vác egyik patinás nevezetessége, a Szentháromság-szobor restaurálását fejezte be a napokban Horváth Tibor szobrász. A savas csők pusztításának kitett faragott alakzatokat a csapadékos évszakban fóliatakaróval védik. Ncpomuki Szent János és Szent Flórián így vészeli át a telet (Vimola Károly felvétele) állapodni az átalakulási közgyűlésen elfogadott alapszabályban. A földbérletet lehet pénzben vagy terményben fizetni, de erről maguk a tagok döntenek. Hangsúlyozom, az átalakulás után is bárki bármikor kiviheti a földet, vagy eldöntheti a tag, mennyit kíván belőle saját maga háztáji formában megművelni. A földhasználatért fizetett bérleti díj viszont nem juttatás, hanem olyan jövedelem, ami után adózni kell, enrtek mértéke ma tíz százalék. © Ha valaki — köztük a nyugdíjas — kiveszi a földet, azt az új szövetkezet megműveli-e? — Erről a szövetkezet tagjai döntenek az átalakuló közgyűlésen. Természetesen hozhatnak olyan döntést, hogy megművelik, és az ellenkezőjét szintén. @ Sokan még ma is úgy gondolják, ha kikérik a tsz- ből a földjüket, elveszítik a nyugdíjukat. — Ilyesmiről szó sincs, semmi összefüggés a két dolog között, ugyanis a föld a tag sí ját tulajdona. Ha valaki kiveszi, mint már említettem, a tsz-tagsága megmarad. S emellett megmarad minden állampolgári joga, köztük a nyugdíja is. © Ha a nyugdíjas kiveszi a földet, köteles-e megművelni? — Természetesen a termőföld megműveléséről gondoskodnia kell. De ha valaki kiveszi a földet, akkor nyilvánvalóan valami célja van vele, például bérbe kívánja adni valakinek. @ Kell-e adózni a kivett föld után? — önmagában azért, hogy valaki kiveszi a földet. nem kell adózni. Viszont létezik olyan, hogy földhasználati adó. Ezt az fizeti, aki a földet használja. © Eddig a legtöbb tsz különböző juttatásokat adott nyugdíjas tagjainak: háztájit, nyugdíj-kiegészítést. karácsonyi ajándékot. Ez továbbra is így lesz? — Korábban akkor is kapták a juttatást a tagok, ha nem volt hozzá megfelelő gazdasági háttér. A: új szövetkezetnek megszűnik a szociális funkciója. A tagok valós tulajdonosom akik a ért szövetkeznek, hogy közösen műveljék meg a földet, és ebből nyereségük legyen. Eldönthetik, milyen módon segítik a nyugdíjasokat, és megművelik-e r szövetkezet tagjainak háztáji gazdaságát. A törvény viszont előírja, hogy a szövetkezetnek az összvagvon tíz százalékának megfelelő szociális alapot kell képeznie. Ennek célja, hogy beteg, idős, munka- képtelen tulajdonos tagjainak segélyt vagy más támogatást juttasson. # Az új szövetkezetből kiléphet-e a tag? — Az átalakulás után — mint már említettem — a földet bárki bármikor kiviheti, mert az a sajátja, a tagsági viszonya ezzel nem szűnik meg. De az új szövetkezeti forma nem ismeri a vagyon természetben való kivitelét, csak az üzletrész forgathatóságát. Ha valaki ki akar lépni, azt úgy teheti meg, hogy az üzletrészét eladja. Ekkor a szövetkezetnek és a tagoknak lóvételi joguk van. Ha ezzel nem élnek, az üzletrész bárkinek eladható. Ha senki nem veszi meg, akkor a tsz-tag — aki az üzletrésze és nem a földje után tag — élete végéig osztalékot kap, és ez a vagyon öröklődik. Halász Csilla Párizsból hozták a gépeket Ahol első a minőség Mindennapi kenyerünk íz, minőség, választék dolgában néha gondot is okoz. Gyakorta hallani olyan vásárlói véleményt, hogy inkább legyen szűkösebb a választék, de a minőségből nem szabad engedni. Megyénkben mintegy negyven magánpékség működik, s ez azt jelenti, hogy adott a konkurencia, lehet versenyezni, minőséget produkálni. örvendetes módon az utóbbi egy-másfél évben a nyugati tőke is megjelent a sütőiparban, s különösen az olasz, osztrák és német vállalkozók találtak rá magyar partnereikre. Dunaharasztin a Duna- kenyér Rt. Igazgatója, Pol- gárdi József stílszerűen szólva „régi motorosnak” számít a szakmában. Mint mondotta, náluk a minőség szentség! Részvénytársaságuk számos nyugati tőkéstárssal már több, mint két éve működik. A megye húsz városában, nagyobb településein üzemelnek sütödéik. Napi átlagban 90 ezer kiló- nyi kenyeret és több mint 2Ó0 ezer darab kiflit, zsemlét készítenek. Polgárdi úr szerint jelen és távlati céljaik azonosak: magyar kenyeret, kalácsot előállítani modern, nagy teljesítményű nyugati berendezésekkel, de természetesen magyar alapanyagokból. Tápiószentmártonban működik a Párizs Baget Kft. A céget Kalmár Miklós orvos, a Plusz Kft. tudományos munkatársa és francia ismerőse alapította. A helyi Aranyszarvas Termelőszövetkezet egyik használaton kívüli épületét alakították át, s idetelepítették egy csődbe juott párizsi pék üzemének a teljes berendezését. A 300 ezer frankért vásárolt gépekkel egy pék és segédje látja el a mindennapi teendőket. A mintegy ötmillió forintos vállalkozás révén ennek a nagyközségnek a lakói naponta juthatnak hozzá az úgynevezett francia és fehér kenyérhez, valamint a darabárukhoz. Napi átlagban ötmázsányi kenyeret forgalmazhatnak. A helybéliék, talán mondani sem kell, örülnek a Párizs Ba- getnek, hiszen hosszú éveken át Nagykátáról és Tá- piószőlősröl kapták a kenyeret. Gyócsi László Erdélyi kapcsolatok Ékszíj és lencse
