Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-05 / 261. szám
MAGYAROR5ZAG 1992. NOVEMBER 5., CSÜTÖRTÖK A Magyar Fold védelmében A Magyar Szellemi Védegylet felhívása „Azért születünk a világra, hogy valahol otthon legyünk benne." (Tamási Áron) A Magyar Szellemi Védegylet felhívása az Ország- gyűléshez, a kormányhoz, az Állami Vagyonügynökséghez, a Földművelésügyi Minisztériumhoz, a bankokhoz, az ország politikai pártjaihoz és társadalmi szervezeteihez, valamint a magyar egyházakhoz, a helyi önkormányzatokhoz, a vidéki lakossághoz, a magyar társadalom egészéhez. A kialakult helyzetről A népesedési válság fölismerése után immár a föld vonatkozásában is eljutottunk a „lenni vagy nem lenni” kérdéséhez. A szemünk előtt bontakoznak ki ugyanis — s egyre arcátlanabbul és lelkiismeretlenebből — azok a gazdasági folyamatok, amelyek végeredményeként a magyarságot a maradék hazától is megfoszthatják. A Magyar Szellemi Védegylet tagsága és a hazafias érzelmű közvélemény megdöbbenéssel értesült arról, hogy Magyarország kiárusítása, amely a Németh-kor- mány alatt kezdődött, nemcsak folytatódik, de új lendületet is vett a termőföldnek a különböző állami szervek támogatásával történő átjátszásával [lásd a külföldi tőkének 99 (!) évre „bérbe adott” apajpusztai Állami Gazdaságot s az ehhez hasonló, félig vagy már egészen megkötött ügyletek sorátj. A hír szerint külföldi bankoknak kívánják adni a szétvert magyar mezőgazdaság hitelezésének jogát. A Népszabadság 1992. október 9-i számában például („Az Istenért, vessenek!” c. tudósításban) már fehéren- f ekeién ez áll: „Raskó György, a Földművelésügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára érdeklődésünkre elmondta, hogy az elmúlt hetekben számos külföldi bank érdeklődött: miként vehetnének részt a mező- gazdaság likviditási gondjainak feloldásában. A megbeszéléseken kikristályosodott — ami egybevág a kormányzat elképzelésével is —, hogy nem vállalatok, szövetkezetek vagy vállalkozások általános finanszírozásáról van szó, hanem az úgynevezett terméktámogatásról. Ebben az esetben egy bizonyos termőterületen zömében árutőzsdei növény előállításáról és értékesítéséről lenne szó. Ügy tűnik, hogy első nekifutásra a bankok mintegy félmillió hektár finanszírozására vállalkoznának, természetesen a Magyarországon megszokottnál alacsonyabb kamatozású pénzt kihelyezve. Raskó György elmondta azt is, hogy a minisztérium valószínűleg a jövő héten írja ki a pályázat' részletes feltételeit. Ám a tárca szándékai szerint csupán 200—500 ezer hektáros területre.” Sajnos nem nehéz belátni egy ilyen akció várható következményeit. Mivel hitelfedezet csak ingatlanvagyon lehet, nyilvánvaló, hogy a termőföld feletti külföldi tulajdonjog először jelzálogként jelenik meg Ma- gvarországon, maid a fizetésképtelen adós földje kerül külföldi tulajdonba. Érthető ezért az alighanem szándékos félrevezető bejelentés, hogy a földtörvénytervezet szerint külföldiek nem vásárolhatnak termőföldet Magyarországon, mivel így valóban nem vásárlással, hanem jogi kerülő- útón jutatják idegen kézre Magyarország területét. Ez nem kevesebbet jelent, mint A Trianon utáni Magyarország területének további csökkentését — immár egy szabadon választott kormányzat révén. Folyik tehát a szó legszorosabb értelmében vett haza-árulás. Ezért a lehető legnyíltabban és leghatározottabban kell feltennünk most a kérdéseket: egy olyan időszakban, amikor a magyar bankokban a lakosság majdnem ezermilliárd forint betéttel rendelkezik (amelyet semmilyen hasznot hajtó célra nem használnak), miért kell a mezőgazdasági munkák rövid lejáratú hitelezésének hasznát is külföldre enged- di, és utána a magyar bankokat tönkrement állapotban szintén idegen kézre adni? Mi indokolja, hogy a magyar kormány hitelgaranciát külföldi bankoknak adna a magyar bankok helyett? És nem értjük, miképpen lehetséges, hogy a földművelésügy közigazgatási államtitkára kíván gyakorolni olyan jogokat, amelyek csak a Magyar Nemzeti Bankot illetik meg? A sürgősen meghozandó törvényekről Az ország kifosztásának ezen az utolsó vagy utolsó előtti stációján FELSZÓLÍTJUK A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYÁT ÉS SZABADON VÁLASZTOTT PARLAMENTJÉNEK TAGJAIT, vessenek véget e mindent kiárusító irányzatnak, s a földtörvény módosításánál alapelvként tartsák szem előtt a nemzet hosszú távú érdekeit és szempontjait, mindazt, amit ebben a tárgykörben egyébként a törvénynek, a rá vonatkozó végrehajtási utasításoknak és rendelkezéseknek is maradéktalanul kell kifejezniük, ill. érzékeltetniük: ORSZÁGUNK, HAZÁNK, SZÜLŐFÖLDÜNK CSAK EGY VAN, S EZT SENKINEK, MÉG A KORMÁNYZATNAK SINCS JOGA KOCKÁRA TENNI. A szülőföldhöz való jog szent és sérthetetlen, s a föld mint különleges tulajdon nem idegeníthető el a magyarságtól, nem adható át külföldi tulajdonba, nem lehet ilyen jellegű adásvétel vagy alku tárgya. Az anyaországnak becézett maradék haza már nem csonkítható, nem darabolható tovább. Mert szent hely ez: a földönfutó szétszóratásnak kitett magyarság végső menedéke, a nemzet szinte egyetlen lehetősége, hogy megkapaszkodjék, s hogy „valahol a világban” Otthonra leljen. Ezért az ország bárminő földdarabja számunkra nem csupán termelőeszköz, értékálló Ingatlan, ipari, mezőgazdasági, turisztikai stb. tevékenységek színtere, hanem mindenekelőtt MAGYARORSZÁG RÉSZE, s mint ilyenre, a hagyományos tulajdonlási, bérleti stb. rendelkezési formák csak jelentős megszorításokkal vagy sehogyan nem alkalmazhatók. Magyarország földjét ugyanis a történelmi időben élő nemzet birtokolja s hagyományozza kötelezően — értékét megőrizve — nemzedékről nemzedékre. Ezért a birtoklás és használat előírásainak e célt kell szolgálniuk és kifejezniük. Valamint azt, hogy a külföldnek csak a tulajdon munkaerőnket adhatjuk el, és semmit sincs jogunk tenni a következő generációk rovására. Mindezek alapján a tárgyalásra kerülő földtörvény egyértelműen mondja ki: O Tulajdonjogot magyar termőföldre, erdőre, természetvédelmi vagy bármilyen más, hazai erőforrások által is hasznosítható területre külföldi természetes vagy jogi személy semmilyen jogcímen nem szerezhet, kivéve a törvényes öröklést és azt is csak lemenő ágon. A földre vonatkozó minden más öröklést — különösen a végrendeleti öröklést — ki kell zárni. O A külföldiek nem termői öld-ingatlanszer- zesi joga csak az 1992. szeptember 1-jei állapotnak megfelelő település-közigazgatás határán belül, és csak a belterületre lehetséges, feltéve, ha az ott lakók erről egy évvel korábban tudomást szerezték, és ellene a lakosság 10 százalékánál kevesebben tiltakoztak. O A külföldieknek bérbe adható föld bérleti időtartamát az eddig kilátásba helyezett 99 év helyett 15 évben kell maximálni, és minden ilyen bérletből az intézményes befektetőket ki kell zárni. Ezen belül is feltételként kell szabni, hogy művelésiág-változást csak különösen indokolt esetben és csak hatósági engedéllyel lehet — a természet- és környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése mellett — eszközölni. © Tekintettel arra, hogy a földhaszonbérletek kérdésében máris feltehetően nem kevés visszaélés történt, és a helyzet várhatóan még rosszabbodni fog, javasoljuk, hogy a külföldiekkel köthető bérleti szerződésekre — a különféle kiskapuk legalább részbeni kiküszöbölése céljából — sürgősen egy átfogó külön törvényt is alkosson az Országgyűlés. O Haladéktalanul hozzanak törvényt, amely meghatározza és bünteti a közigazgatási bűnözés pénzügyi és jogi alakzatait. O Haladéktalanul mondassák ki, hogy minden olyan személy, aki állami vagy közjogi tisztséget választással vagy kinevezéssel tölt be, külföldi gazdasági szervezeteknek tagja, alkalmazottja vagy tulajdonosa nem lehet, mivel ez ellentmond az alkotmányra tett esküjének. O Induljon törvényes vizsgálat annak megállapítására, hogy a hazai állami és közjogi tisztségeket betöltők közül kik dolgoznak külföldi gazdasági érdekekért, tekintettel arra, hogy az ilyen személyek fokozott biztonsági kockázatot jelentenek. © Végezetül: mivel a sajtó, rádió és televízió bűnös mulasztása miatt a vidéki lakosság tájékozatlansága mára ijesztő méreteket ölt, s mivel a megadott határidők lejárta miatt Magyarországon MILLIÓK estek el attól, hogy jogos kárpótlási és föld-visszaigénylési igényüket idejében és szakszerűen benyújthassák, követeljük, hogy a kormány rendeletileg biztosítson — szoros kivételként — legkevesebb még egy fél évet az eddig nem érvényesített jogos igények bejelentésére mindazoknak, akik fentiek miatt vagy bármilyen más, méltányolható okból törvényes jogaikkal mindeddig nem tudtak élni. A sajtót, a médiákat pedig büntetőjogilag kell KÖTELEZNI arra, hogy a tájékoztatás feladatát ebben a létfontosságú ügyben türelmesen, pontosan, ÉRTHETŐEN és ‘ napi rendszerességgel teljesítsék. Néhány halaszthatatlan egyéb leendőről Tudomására hozzuk a földdel dolgozó vagy rendelkező magyar állampolgároknak, hogy a külföldi bankoktól, pénzintézetektől termelési célokra felvett hitel az alábbi következményekkel jár: 1. a külföldi hitel drágább, mint a hazai, mert a hitelező nagyobb kockázatot vélelmez; 2. emiatt megnövekszik a termelési költség, és az is megeshet, hogy a hitelt valamilyen kikény- szerített vásárlás (gép, vetőmag, műtrágya stb.) féltéAntall József levele a köztársaság elnökének A pártatlan tájékoztatás érdekében A miniszterelnöki sajtóiroda közzétette Antall József miniszterelnöknek a Magyar Rádió és a Magyar Televízió irányításával kapcsolatos Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, illetve Szabad György ország- gyűlési elnökhöz kedden intézett levelét. A levélben — mint az már közismert — a két intézménynél kialakult helyzetre való tekintettel — az Országgyűlés illetékes bizottsága általi meghallgatásukat követően — 1 zde- ményezi a két médium elnökének november 9-i hatállyal történő felmentését, valamint Sára Sándornak, a Magyar Televízió alelnö- kévé történő kinevezését. A miniszterelnök röviden megindokolja döntését a levélben. Kifejti, hogy a Magyar Rádió és a Magyar Televízió elnöke nem képes a közszolgálati tájékoztatási eszközöktől megkövetelhető objekvitás és pártatlanság biztosítására, politikai jellegű személyi döntéseket hozott, továbbá a kormány jóváhagyása nélkül jelentős szerkezeti átalakításokat hajtott végre. A miniszterelnök emlékeztet arra, hogy a politikai egyeztető tárgyalások eredménytelensége szükségessé teszi személyi kérdésekkel kapcsolatos intézkedései kezdeményezését. Kéri továbbá a köztársasági elnököt, hogy tegyen meg mindent a médiaügy rendezéséért és a médiatörvény mielőbbi elfogadásáért, annak érdekében, hogy nem kívánatos alkotmányjogi és politikai feszültségeknek végre véget lehessen vetni. IDF-tiltakozás Meghiúsult a közgyűlés Az Ifjúsági Demokrata Fórum országos irodája a Szakszervezeti Ifjúsági Szövetséget és a BÖX nevű diáktömörülést teszi felelőssé azért, hogy a hétvégén botrányba fulladt és meghiúsult a MISZOT XVI. közgyűlése. Az október 31-éo .9 órára meghirdetett KÉTOLDALÚ KISEBBSÉGI EGYEZMÉNY Jeszenszky Géza Szlovéniába utazik Jeszenszky Géza külügyminiszter Dmitri j Rupel szlovén külügyminiszter meghívására, holnap Szlovéniába utazik. Ott-tartóz- kodása során aláírja a magyar-szlovén kisebbségi egyezményt, ezúttal történik meg továbbá Szlovénia csatlakozása a magyar— ukrán—horvát kisebbségi nyilatkozathoz. Jeszenszky Géza a Magyar Demokrata Fórum Elnöksége képviseletében részt vesz a Szlovén Demokrata Part konvencióján is, melynek Dmitrij Rupel az alelnö- ke. ifjúsági tanácskozás délután négy órakor még csak a mandátumvizsgálatnál tartott, a fenti két szervezet obstrukciója miatt. Az IDF súlyosan elítéli ezt a magatartást, mert így elmaradt Alács Tibor úftö- rővezető közgyűlési felelős- ségrevonása a MISZOT alapítványában bekövetkezett 41 millió forintos kárért. Alács Tibor az ifjúság bizalmával visszaélve, szabálytalanul helyezett ki pénzt a Hargita és a Si-Fe Kft.-be. A két cégnek és az ifjúsági vagyon egy részének nyoma veszett. A XVI. közgyűlés feladata lett volna még az új alapszabály és a költségvetés elfogadása. de ezeket még napirendre sem sikerült tűzni. Tiltakozik az IDF az antidemokratikus, a kontst- ruktivitast nélkülöző magatartás ellen. A SZISZ és a BÖX csak szavakban szolgálja a hazai ifjúság ügyét. teléhez kötik; 3. az árutermelésre adott hitel törlesztésére csak a termény nyújt fedezetet, viszont a termény árát nem Magyarországon, hanem külföldön állapítják meg, és a veszteséget azonnal követheti az árverezés. Mindezek alapján felkérünk mindenkit, aki ezt a felhívásunkat olvassa, hogy saját közösségében (testületében,. hivatalában, pártjában, egyesületében, egyházában stb.) tegye ismertté e Magyarországra vetett újabb hurok tényét, és tegyen meg mindent, hogy ne árusítsanak ki bennünket mint rabszolgákat. A magyar falu csak akkor őrizheti meg új szabadságát, ha megbízik önmagában és a szomszédjában. Felkérjük a vidéki Magyarország valamennyi településének vezetőit: lehetőségeik szerint nyújtsanak segítséget közösségüknek minden rendelkezésre álló eszközzel, hogy annyi év után ismét szabad magyarok lakhassák falvainkat. Felhívjuk a magyar bankokat, hogy saját érdekükben is tegyenek meg mindent a magyar mazőgazda- ság újrakezdésének finanszírozására a zöldhitel kamatainak lényeges csökkentésével és a kereskedelmi hitel kamatainak emelésével. Felszólítunk mindenkit, hogy önsegélyezéssel, hitel- szövetkezet, kereskedelmi szövetkezet szervezésével, ill. hazai bankoktól felvett hitelekkel kezdjen hozzá Magyarország felvirágoztatásához. Egyidejűleg bejelentjük, hogy a külföldi bankok által eddig adott mezőgazdasági hiteleket a kárpótlási törvény teljes végrehajtása alatt és a földtörvény fenti szempontok szerinti meghozatala élőt — a fennálló jog néiküli állapotok miatt — átmenetileg függőnek nyilvánítjuk. Felkérünk mindenkit, hogy levelünk tartalmát ismertesse az érintettekkel, és sürgősen küldjön a magyar föld kiárusítása, elidegenítése elleni tiltakozó levelet a Magyar Szellemi Védegylet címére (1464 Budapest, Pf. 1514), amely a beérkezett tiltakozásokat gondosan megőrzi, s másolatukat az illetékes parlamenti bizottsághoz késedelem nélkül eljuttatja. A borítékra írják rá: A magyar föld védelmében. Aki teheti, külön ís írja meg nekünk a fentiekkel kapcsolatos helyi tapasztalatát. Az ilyen írások közül a legjobbakat a sajtónak közlésre fölajánljuk. A magyar Országgyűlésre, a kormányra súlyos történelmi felelőség hárul most azért, hogy megalkotja-e s időben alkotja-e még meg azokat a törvényeket, amelyek ma még talán gátat vethetnének egy titokban, alattomosan kibontakozó és végbemenő új honvesztésnek. Az 1992. október 20-i MSZV-tanáeskozás résztvevői
