Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-28 / 281. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP A KISTARCS AI RÓMAI KATOLIKUS EGYHÁZKÖZSÉG Ahol szűknek bizonyul a templom templomjáró gyülekezet is más számokról „beszél”, A negyven esztendeig tartott vallás- és egyházüldözés nemcsak a városon tarolt a gyakorló keresztények körében:, megtizedelte a , hitüket „ vállalók, a gyermekeiket Isten színe e'!é‘ vivők, a házasságot szentségi kötelékkel megerősíteni szándékozók számát még’ e kis falusi településen is. Talán csak az egyházi temetések gyakorisága nem változott. Ám ez utóbbi — összevetve példáid a keresztelések számával — szerencsére nem, azt jelzi, hogy Kistarcsón többen halnának meg, mint ahányan születnek .évről évre, hanem a korosztályok közötti eUírő vallásosságot bizonyítja. Még ma is az a gyakorlat ugyanis, . hogy egy idős 'hozzátartozót — főként, mert ő még az életében is hitbuzgalomról tett tanúSomlai József római katolikus plébános 14 évi rákoscsabai szolgálat után két esztendeje érkezett meg Kistarcsára. A kapott örökségről, az eltelt rövid időszak történéseiről, a helyi egyházközséget foglalkoztató kérdésekről beszélgettünk. Hamar kiderül, mi az oka annak, hogy a ke- repestarcsai plébános nem tud „nagy dolgokról” beszámolni: ezen a településen ugyanis a legkeményebb kommunista vailás- üldözéses években is volt gyakorló hitélet, s folyt iskolai hitoktatás. A tízezernyi kistarcsai többsége római katolikus vallású. Ám ezt az adatot ca’.t a népesség-összeírás jegyzőkönyvei tanúsíthatják: a plébánia anyakönyvei. s egyéb dokumentumgyűjteményei, sőt még a szemmel felbecsülhető ságot Isten előtt — pap kíséretében helyezik örök nyugalomra. József atya azonban nem kesereg, amikor e fenti adatokat „számosítja”: a tényeket el kell fogadnunk — mondja —, csak a mögöttük lévő okokon lehet — ha kell — változtatni. — Évente 80—90 esetben hívnak temetni, s átlagban ugyanennyiszer öntöm a kicsinyek fejére a keresztvizet. Házasságot azonban — s talán ez fáj legjobban nekem — csak 18—20 pár köt évente az Ür színe előtt. Sajnos azt tapasztalom, hogy a fiatalokat nem érdekli ez a nagyon fontos „intézmény”, S itt nem csak az egyházi esküvők iránti közömbösségre, érdektelenségre gondolok, de ugyanilyennek látom a fiatalok viszonyát a polgári ceremóniákhoz is. Sajnos A Református Egyház Zsinata nyilatkozata Elnökségi Tanácsa Isten gondolata: élet és békesség..; '... a halálos békétlenségek közepette is, és ennek szóval és eleitől történő megváltása hitünkből fakadó szüntelen kötelességünk és kiváltságunk. Ezt tették az első Krisztus-tanítványok, keresztyének és vértanúk, az egyház- atyák, a reformátorok, gályarabságot szenvedő hitvalló őseink, az elmúlt jóba- és baloldali diktatúrák alatt szenvedéssel, fogsággal, mártírhalállal is bizonyságot tevő' testvéreink. Most. a diktatúráknak a történelem színpadáról való távozása, veresége és összeomlása után a szabadság mami hatatlan lehetőségeivel együtt a lehetséges nyugtalanságok veszedelme is megjelent kiépítendő közös Európa-házunk térségében, s ez szólásra készteti egyházunkat, A polgárháborús veszedelem, tömeghisztéria- keltés, kisebbségeinket faji alapon fölemlítő ordas eszmék jelentkezése, az erkölcsileg megengedhetetlen gyűlöletszítás minden formája ellen felemeljük szavunkat. Ezt Istentől kapott emberi méltóságunk és nyugalmunk megőrzésével kívánjuk megtenni az egyedül hiteles módon. Nem emlegetünk magyar kisebbségi hátratételt és problémát ott, ahol nincs, sőt méltányosságot gyakorolnak velük szemben, és készen állunk annak említésére, aho! a baj megjelenik. Nem keltjük az antiszemitizmus félelmét, a cigánygyűlölet rettenetét, aho! ez hiányzik, sőt, őszinte megértés, megbecsülés és segítség van a helyén, de mindenütt elítéljük és küzdünk ellene, ahol előtűnik — a legutóbbi időkben is. Hirdetjük, hogy a kisebbségben. háíratctelben, üldöztetésben levőkre Istennek különös gondja van. Ü. nem akarja, hogy egy is elvesszen az övéi közül. Aki őket bántja, az Ö szemefé- nyét bántja. S végül az Ö ítéletében vész cl. Öreá figyclmczzünk és Ö vigyázzon ránk, hogy megőrizzük gondolatát, amely élet és békesség. A Magyarországi Református Egyház Zsinatának Elnökségi Tanácsa .nagyon elharapódzott a vadházasság, a kötelmek, a felelősségvállalás nélküli párkapcsolat, az együttélés. Az igazi örömöt József atyának az iskolai hittantanítás jelenti. Büszkén meséli, hogy abban az iskolában, ahol ő maga. keresi fel a gyerekeket, a diakoknak több mint egyharmada beül az órarendbe iktatott!!) hitoktatásra. A plébános úrnak — hiába, Kistarcsa sem olyan kicsi mar, mint amikor Nagytarcsávál szemben nevét megkapta — négy hitoktatónő segít a gyerekek vallási eligazításában. — Egy fájdalmam azért ezzel kapcsolatban is maradt — vall az őt legmélyebben gyötrő gondolatokról József atya —. Sajnos ez a gyereklétszám messze alatta marad annak, amire a rendszerváltás nyújtotta lehetőségek között számoltunk, amennyit ma, a szabad vallásgyakorlás idejében, úgymond, elvárnának egy ilyen jellegű településen. Kistarcsán a templomjárók száma sem enged következtetni a fent említett várva várt lehetőségre. Sajnos a csaknem nyolcezres katolikus lakosság közül mindössze tízszázaléknyi látogatja istenházát rendszeresen. (Bár ez a szám nem sok, mégis legalább háromszorosa az országos átlagnak.) Öröm az ürömben, hogy a górnék misén 150—180 kisis^Njís, óvodás (merthogy már körükben is fo.yik a rendszeres 'hitoktatás) ül az első padokban. Sokan, talán kifogást keresve, a patinás — bár nem műemlék, — templom szűk méreteit teszik hibássá a csekély látogatottság miatt. Ök, zömében az idősebbek, egy nagyobb templomról álmodnak: ünnepeken — érvelnek — s egyáltalán az egykori faluközpont áthelyeződése miatt a templomtól messzire lakóknak is megoldaná gondjait egy mostaninál jóval nagyobb és Kistarcsa megváltozott szerkezetéhez igazodó új istenháza. Ez a kérdés gyakran szerepel az egyházi tanács ülésein is. József atya, aki már csak korára hivatkozva sem foglal szívesen állást egy évtizedekkel később megvalósuló tervről, annyit azonban megjegyez: attól fél, ha megépülne az új, nagy templom, a régi bizony végleg kiüresedne. A sárga könyv kísért Mindszentyről — tételesen Mindszenty József születésének 100. évfordulójára emlékezve a napokban jelentette meg az esztergomi Vitéz János Tanítóképző Főiskola Mészáros István neveléstörténész A hazai történettudomány 1945— 1992 közötti Mindszenty- képe című könyvét. A kissé tudományosan hangzó cím nagyon is köznapi tartalmat takar. A neves szerző arról ad átfogó képet, hogy miként „tolmácsolta” a hazai történettudomány i948-tól napjainkig Mir.d- szenty írásait, elhangzott szavait. Mert eredeti munkái, itthon évtizedekig nem jelenhettek meg. viszont rendre akadtak marxista tudósok, akik magyarázták, interpretálták azokat, készségesen támaszkodva a politikára. Az talán nem újdonság, hogy a bíboros hercegprímás szinte a „felszabadulás” első percétől vörös posztó volt a vörösök szemében. A felfedezés erejével hat viszont, immáron a valós tényekkel összevetve, nagyító alatt szembesülni a hivatalos történettudománnyal, a szocialista iskola tananyagával, félremagyarázásaikkal, rágalmaikkal, hazugságaikkal. Mészáros István tudósi pontossággal először dokumentálja, hogy Mindszenty értékelésével kapcsolatban az alaphangot az 1949. januárjában kiadott sárga könyv ütötte meg, amely előszava szerint „a magyar kormány” véleményét tükrözte. Ezen — Rákosi Mátyás hatalma csúcsán — született kiadvány első ízben nyilatkoztatta ki, hogy Mindszenty államellenes összeesküvő szervezkedés vezetője, imperialista . hatalmak kémje és valuta- üzér. Bár a történészek feltehetően jól tudták, hogy mindez nem igaz, mégis, ennek alapján alkották meg Mindszenty-képüket. Később ezt színezték, kiegészítettén, netán árnyalták, de az. alaphang évtizedekig tartósnak bizonyult. Mindszenty alakja, munkássága nemcsak a politikát nyugtalanította, hanem foglalkoztatta a marxista történészeket is. Sorra jelenlek meg a munkák, népszerű ismeretterjesztő művek is, amelyek bár nagyobb korszakokról szóltak, de nem kerülhették meg a személyét, különösképpen nem 1956-os szereplését. Miként Mészáros István kí- jnutatj.a, lényegében a sárga könyv megállapításai olvashatók például az 1978- ban kiadott, A magyar népi demokrácia története, 1944—1962 című kötetben, az 1985-ben, illetve második kiadásban 1986-ban megjelent, Magyarország a XX. században című terjedelmes könyvben és a ma is sűrűn használt kézikönyv, a Magyarország történetének kronológiája sem tudta függetleníteni magát a múlttól. A legszélesebb olvasóközönség számára készült 1904-ben a Politikuspályák című összeállítás, amelyben a Mind- szenty-portré ugyancsak tele van valótlanságokkal, tévedésekkel, csúsztatásokkal. Némiképp higgadtabb hangvétel, árnyaltabb fogalmazás, kiegyensúlyozottabb elemzés jellemzi a nyolcvanas évek második felében közzétett vallástörténeti munkákat, megítélésével kapcsolatban azonban mindegyikben fellelhetők a régi koncepció alapvető vonásai. Mint ismeretes, Mind- szentyt, 1990 januárjában rehabilitálták, vagyis a hivatalos állami hatóság kinyilvánította: a bíboros hercegprímás a terhére rótt bűncselekményeket nem követte el, eltílése törvénytelen volt. Mint Mészáros István írja, ez a határozat 1992. NOVEMBER 28., SZOMBAT Somlai József plébános Sem pap. sem hívő nem járna többet annak a háza tájára sem. Természetesen ezek a kissé szomorkás gondolatok nem azt jelentik, hogy a kistarcsai katolikusok nem számolnának a jövővel. Erre bizonyíték, hogy — bár kismértékben érinti csak őket — aktívan készülnek a keresztény oktatás visszahonosítására. A faluban mindössze egyetlen két tantermes katolikus általános iskola volt a háború előtt az egyház birtokában (emellett négy telekkel rendelkezett még a plébánia), ám ezt vissza is igényelték a kistarcsaiak. Valószínű. hogy az elmúlt évek telepítései miatt egy másik, hasonló méretű épülettel kárpótolják majd a helyi egyházat. József atya ebben a kérdésben is bizakodó: nagyon jó partnerre talált ugyanis a keresztény gondolkodású és életvitelű polgármesterben. Utóbbi hivatala például szinte teljes egészében magára vállalta a település karitativ ügyeit. A katolikus egyház így nagyobb szerepet vállalhatott, s vállal is a ke- repestarcsai kórház betegeinek lelki gondozásában. S ez nem is olyan kis dolog, ha belegondolunk, hogy mind több hazai településnek még az igehirdető papot is nélkülöznie kell! Kistar- csának és környékének egyelőre nem kell tartania effélétől: ma még plébániákat sem kellett összevonni e Pest megyei tájon. Mallár Éva véget vetett a magyar történettudományban a sárgakönyv- időszaknak, az időközben bekövetkezett rendszerváltás nyomán pedig megszűnt a marxista-kommunista értelmezés kötelezettsége a történészek számára. Ennek ellenére az azóta megjelent történet- tudományi tanulmányok Mindszenty-említéseiben hajszáleresen tovább él az elmúlt évtizedek sztereotípiája. : Még ha csak a tudományos dolgozatokban élne tovább! De megtalálható az új tankönyvekben is. Érvényes ez a szomorú megállapítás az 1990-ben megjelent és tavaly újra kiadott Magyarország története a II. világháború után (1945—1975), vagy az idén, februárban forgalomba került, a középfokú iskolák negyedik osztályai számára íródott törtánelemtanköny- vekre is. Mészáros István szinte sorról sorra elemzi ezeket a munkákat is, s bizonyítja megállapításának igazságát. Különösen feltűnő Mindszenty 1956. november 3-án este 8 órakor elmondott rádióbeszédének az értelmezése. Hát ennyit — ami a Mindszenty-megítélést illeti — a rendszerváltozásról. Deregán Gábor ...készülj Istened elé... (ÁMOSZ 4,12 B) Ámosz egyszerű pásztoremberből lett próféta. Izzó szenvedéllyel hirdette Isten üzenetét, és harcolt a Szociális _ és vallási hamisságok, visszaélések ellen. A rész elején ijesztő karikatúrát rajzol a tartalmatlan, ellaposodott vallásosságról, majd felsorolva a csapásokat, amelyekkel Isten észhez akarta téríteni a népet, ötször hangzik el a vád: mégsem tértetek visz- sza hozzám! Azután megszűnt a szorítás, de a változás eredménye megint csak visszaélés, harácsolás és tivornya lett. Ez vetett véget a lehetőségek korának, már csak egy lehet hátra: Készülj Istened elé! Te hányszor kaptál finoman vagy élesen figyelmeztetést? Hányszor kellett volna észrevenned: hamis értékekkel ámítod magad! Szorgalmad az élhetetlenséged álruhája. Vallásoságoddal érdemeket akarsz szerezni. Előtte, szereteted önző haszonélvezet, becsületességed önelégültséged melegágyává lett. Hányszor horkansz föl a csapások miatt: „Ha van Isten, miért engedi ezt?!” és nem veszed észre, hogy mi miért történt! Készülj Istened elé! 1953. október 3-án reggel 8.15-kor megállt egy óra Angliában. Egy indulási a váró vonatba a sűrű ködben belerohant egy expressz, majd egy gyorsvonat. 110 ember lelte halálát azon a reggelen. A pályaudvar megállt órája alatt egy plakáton ez az ige volt olvasható: Készülj Istened elé. Hogyan? Először is mondj le a szégyen takargatásá- ról és lásd be, hogy ki is vagy, hisz nem az egészségesnek. van szüksége orvosra, hanem a betegnek. Azután ismerd meg azt, aki nélkül senki sem mehet Isten elé és fogadd el őt életed urának. Advent előtt élünk. Ö is készül te- eléd. Az eljövendő Jézusban Vele találkozhatsz. Pintér Gyula református lelkész Nagykőrös
