Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-25 / 278. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP I SZŰKEBB HAZÁNK 1932. NOVEMBER 23., SZERDA idegenfergsaimi sseaki&ssácseadás A legkisebb települést is megtaláljak A svájci kormány támo­gatja megyénk idegenfor­galmi fejlesztését. Azért, hogy sikeresen alapozhas­sák meg a turizmust, szak­embereink tanfolyamokon vesznek részt, ahol megis­merkednék a szakma leg­apróbb fogásaival is. Hétfőn kezdődött az az egyhetes előadássorozat, amelynek Pest megye ön- kormányzati hivatala ad otthont, és amelyre meghí­vást kaptak a városok, te­lepülések idegenforgalom­mal foglalkozó szakembe­rei. A szeminárium naponta 3-4 órát tart és folytatása is lesz: januárra és már­ciusra is szerveztek egy- egy hetes előadássorozatot, júniusban pedig Svájcban, a helyszínen tekinthetik meg mindazt, aminek az el­méletét már elsajátították. Az alapoktól A rendezvényen résztve­vő Csizmadia László, Pilis- csaba városi képviselője elégedett a hallottakkal. — Az előadók valóban a maximumot nyújtják. A 6vájci Granmünden kanton Szálloda és Turisztikai Me­nedzserképző Rt.-től Mar­cus Christoffel, Urs Bran­denburger, egy síterület idegenforgalmi egyesül été­nek vezetője, Hans-Jörg Matten, a Chukl Idegen- forgalmi Egyesület tanács­adója és Peter Laube, a chuki egyesület igazgatója jött el Budapestre, hogy segítsen nekünk. — Mi. az előadássorozat témája? .— Természetesen az ide­genforgalom. Teljesen az alapoknál kezdtünk. Első órán megismerkedtünk a turizmus alapfogalmaival, második alkalommal bemu­tatták, hogy milyen a fel­építése a turizmus helyi, azaz, városi, falusi szerve­zetének és ezek hogyan működnek. Most a marke­ting, a piackutatás általá­nos kérdéseit vitatjuk meg. Svájd számlára — Kik vannak jelen a megyéből? — A megyei önkormány­zat idegenforgalmi és mű­emlékvédelmi albizottsága teljes létszámban jelen van, azonkívül érkeztek'szakem- berek Nagykörösről, Vácról, Ráckevéról, Visegrádről, Érdről, Dunakesziről, Göd­ről, Szentendréről, Százha­lombattáról és Piliscsabá- ról. Az önkormányzati hi­vatalt a közgyűlés alelnök asszonya. Bányai Judit kép­viseli. Mindannyiunk szá­mára a kantoni cég képvi­selői biztosították a szak­könyveket, a svájci kor­mány vállalta a kiadáso­kat. Pest megye csak az előadók itt-tartózkodásának -költségeit téríti. — Mi a tanfolyam célja? — A települések vezetői­nek meg kell tanulniuk, ho­gyan használhatók ki a me­gye természeti adottságai. A lényeg az, hogy az adott terület átgondoltan, hozzá­értően kapcsolódjon bele az idegenforgalmi hálózatba. Elsősorban arra van szük­ség, hogy a belső idegen- forgalmat fellendítsük, be­gyűjtsük az információkat. Ki szeretnénk építeni a ta­nyai és a termálturizmust, valamint a nyugati igé­nyekhez alkalmazkodva a vadászatra és a lovaglás­ra is lehetőséget kell te­remtenünk. — Előzetes tapasztalatok szerint mire van igényük az embereknek? —- Gondolnunk kell arra, hogy a környező országok­ban a lakosság fizetőképes­sége nem erőteljesebb* mint a hazai turistáké. Hoz­zájuk is kell alkalmazkod­nunk, főleg árakban. Ezért örülnénk annak, ha a már említett falusi, tanyasi tu­rizmus valóban beindulna. A legnagyobb baj, hogy ná­lunk nem valósulhat meg a klasszikus értelemben vett falusi turizmus, mert nem rendelkezünk olyan tipikus nagy gazdaságokkal, mint például nyugati szomszé­daink. Nagyon sokan a fa­lusi vagy vidéki kifejezést pejoratívan értelmezik, te­hát még a fogalommal sem vagyunk teljesen tisztában. Tartalékkutatók — Miben látják az ide­genforgalom jövőjét? — Szakemberekre van szükségünk, akik a legel- rejtettebb lehetőségeket is felfedezik, kihasználnak minden adottságot. Biztos vagyok abban, hogy a most folyamatban lévő tanfo­lyam, illetve a következő kettő hozzásegít bennünket ahhoz, hogy megteremtsük a sikeres idegenforgalom és turizmus alapjait. Papp Antonella Harckocsihalál Gödöllőn (Folytatás az l. oldalróLJ tisztekből álló delegáció ér­kezett az üzembe, hogy ta­núja legyen tizennégy da­rab T 34-es harckocsi „le­fegyverzésének”. Rövid sajtótájékoztató, illetve megbeszélés után a kilencfős, gyakorlóruhába öltözött nemzetközi ellenőri csoport jegyzetfüzettel föl­szerelkezve vonult a gép­gyár hátsó udvarára, ahol a történelem sötét napjait idéző lánctalpas szörnyek várták sorsuk beteljesedé­sét. Aztán akcióba léptek a munkások, pisztollyal a harckocsiágyúk ellen. Ter­mészetesen hegesztőpisz­tollyal. hogy szétvágjás azokat a részeket apró da­rabokra, melyek gyilko­lásra alkalmasak voltak. Míg hosszú szikrákat ve­tett a lángvágó pisztolyok nyomán a páncélzat, az el­lenőrök sem tétlenkedtek. Precízen lajstromba vették mindegyik masinát, leltárj szám szerint, hogy később ennek alapján ellenőrizhes­sék annak végpusztulását. Természetesen Magyar- ország nem az egyetlen az efféle akciókban. Vala­mennyi szerződött ország­ban folynak a fegyverzet­csökkentések, hasonló el­lenőrzések mellett. A meg­állapodás szerint három esztendőn belül tesznek (te­szünk) eleget az előírások­nak. Mondhatnánk most azt: ugyan, mit számít ez a ti­zennégy darab lánctalpas ? Nos, ez csak egy állomása a fegyverzetcsökkentésnek. A hazánkban gyakorlatozó 1345 darab hernyótalpasból 510 válik végképp harckép­telenné a hároméves ter­minus lejárta után. A mos­tani, múzeumba illő monst­rumok pusztulását némileg modernebbek — T 55-ösök követik. De jó is lenne — sóhajt fel ilyenkor a békeszerető polgár — ha a legmoder­nebb haditechnika is eltűn­ne a süllyesztőben! Erre azonban — sajnos — egyelőre kevés esélyük van .., Tóth Sándor M ffárs&inok nem mer «rixef inni Környezetkímélő Minden sarokra zöld pártot? technológiával Százhalombattán e hét ele­jén avatlak fel a MÓL Rt. Dunai Finomítójának két újabb környezetkímélő technológiát alkalmazó üzemét. A 7 milliárd fo­rintba került új termelő­egységekben gyártott haj­tóanyagokban tovább csök­ken az ólom- cs a kéntarta­lom, így természetszerűen kevésbé szennyezi környe­zetünket. Képeinken az im­pozáns. a novemberi nap­ban csillogó iizem látható (Hancsovszki János felvételei) Medveczky Zoltán a Ma­gyar Zöld Párt országos társelnöke, aki a szervezé­si módszerként régiókra osztott Magvarországon -a négyes régiót vezeti. Köz­pontja Verőce, a társelnök lakása. — Milyen területek tar­toznak önhöz? — Fejér, Komárom, He­ves, Nógrád, Pest, Bács- Kiskun, Heves és Szolnok megyék szervezetei, melyek­hez a helyi csoportok tar­toznak. Pest megyében kö­zel 500 tagja van a Zöld Pártnak. Vácott például nyolcvanan vannak. Élénk a szervezeti élet Dunake­szin, Dabason, Nagykőrö­sön,, Diósdon, Isaszegen, Gödöllőn, Monoron, Ceglé­den, de még Váchartyán- ban is szorgalmasan dol­goznak aktivistáink. Olyan pártcsoportok kiépítésére törekszünk, melyek se­gítségével eredményesen készülhetünk fel az 1994. évi választásokra. — És a környezetvéde­lem? Most éppen mi szere­pel a napirendjükön? — Mielőtt válaszolnék a kérdésre, meg kell monda­nom, hogy a mi pártunk nem kimondottan környe­zetvédelmi, hanem elsősor­ban politikai párt, mely­nek programjában kiemelt szerepet kap a környezet- védelem. Ha jó a politi­kánk, akkor ennek termé­szetes következménye, hogy jó a környezetvédelem is. Az viszont igaz, hogy nagy jelentőséget tulajdonítunk az emberek helyes élet­rendjének. a természetes anyagokkal való gyógyítás­nak és a biokultúrának. Az őszi évad időszerű felada­tai között jelenleg facse­metéket osztunk. Hazai faj­tákat szövetnénk elterjesz­teni, azoknak megfelelő ta­lajon. Utak mentén, mező­kön akácfákat, a kertek­ben hazai gyümölcs fajtá­kat. Ingyenesen gyógynö­vényeket is osztunk a Zöld Gyógyítás Alapítvány pén­zén beszerzett medicinák­ból. A tagságunk is gyűjt nyaranta gyógyfüveket. Ez­zel is fel akarjuk kelteni az emberek figyelmét: éb­redjenek rá, hogy fűben, fában van az orvosság. — Gondolom, csak ükkor, ha hozzáértők választják ki a megfelelő szert. Mit tesznek a fogyasztók vé­delmében? — Rendszeresen küldjük körleveleinket a helyi szer- vezetekbe. Sok helyen tar­tunk ismeretterjesztő elő­adásokat. A Biokulíúra Egyesülettel, az Analízis Tudományos Társasággal együttműködve igyekszünk ellenőrzéseket tartani, je­lezni a hatóságoknak. Ám annyi a tennivaló, hogy minden utcasarokra kelle­ne már egy zöld párt. Hív­hatnám önt'akár Verőce határába, hogy írjon cik­ket Egy patak halála cím­mel. Mutathatnám a Du­nába futó, szennyvizet szál­lító fekete erecskéket. Én, aki ezt látom, már vizet sem merek inni. Csak Apenta ásványvizet fo­gyasztok. Nem is tudom, hogy képzelik azok, akik idegenforgalomból akarnak az országban pénzhez jut­ni? K. T. I. 13. havi december 13-án Vámosm'ikolán a közal­kalmazotti törvény életbe­lépése örömet és gondot egyaránt jelent az itt élők­nek. Jól jön a pénz az ün­nepek, a karácsony előtt, de jócskán megterheli a helyi önkormányzat költségveté­sét, amit Durján Miklós polgármester szavait hasz­nálva sikerült „kinyög­niük”. A társadalombiztosí­tási járulékról már nem is szólva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom