Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-23 / 276. szám

OROSZ REGÉNYTRILÓGIA (3. oldal) MARADJ MAGYARNAK! (5. oldal) MONDJON LE A POLGÁRMESTER? (S. oldal) A VERSHEZ NAGYOBB CSÖND KELL (8. oldal) Hasznos Miklós: Elveszik hitünket reményeinket Igaz magyar médiára van szükség Pest megyei kereszténydemokrata a Népi-nemzeti Körben íxpo’slskészüktek Heszásikiian a üli elnöke Barsiné Pataky Etelká­nak, az 1996-os világkiállí­tás főbiztosának meghívá­sára Magyarországra érke­zett Ted Allan, a Kiállítá­sok Nemzetközi Irodájá­nak (BIE) elnöke. Látogatásának célja, hogy tájékozódjék a BIE előző közgyűlése óta eltelt időszakban végzett előké­szítő munkáról. Ted Allan tájékoztatást kapott az Expo műszaki előkészíté­sének pillanatnyi helyzeté­ről, a jövő év első felében induló építési munkákkal összefüggő előminősítő el­járásról, a kiállítás pavi­lonrendszerének kiválasz­tását célzó felhívásról, az előkészítésben részt vevő hazai és külföldi tanács­adó cégek tevékenységé­ről, valamint a főváros Expóhoz kapcsolódó ide­genforgalmi és kulturális terveiről. A BIE elnökét fogadta Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Ön- kormányzat vezetőivel folytatott konzultáció után Ted Allan a Budapesti Műszaki Egyetem építész- hallgatóival, valamint ok­tatóival találkozott, és megtekintette a diákok ál­tal készített tervekből és modellekből álló kiállítást. Nemcsak keresztény, nem­csak demokrata, hanem ma­gyar is vagyok — mondta a médiáról szóló előadásá­nak bevezetőjében Hasz­nos Miklós országgyűlési képviselő, a KDNP alelnö- ke. A Népi-nemzeti Kör péntek este tartott fórumá­nak vendégét telt házzal fogadták az érdeklődők az MDF Bem téri székházá­ban. Beszédének kezdetén, a napi politikát értékelve hangsúlyozta: a magyar nép túlélte a muhi csatát, a török uralmat és a Rá- kosi-rendszert is. Kibírja maid ezt a liberál-bolse- vista uralomra törést is. A médiumokról Hasznos Miklós kifejtette: a Rádió, a Televízió és az írott saj­tó nagy része megpróbálja elvenni hitünket, a jövőbe vetett reményeinket. Ha­zánkban jelenleg informá­ciós tevékenység helyett dezinformálás folyik. Szo­morú, de be kell vallanunk: hagytuk, s hagyjuk, hogy egy kis maffia maga alá gyűrje a hírközlő szerve­ket. Ezek a elmúlt négy évtizedben tudatos érték- romboló, történelemhamisí­tó rendszert teremtve ne­velték az országot, s ezt most tovább folytatják. Napjaink közszolgálati tá­jékoztatása nem más, mint a kormánykoalíció legapróbb hibáinak is mik­roszkóppal való felnagyítá­sa. Régi, jól bevált kom­munista módszer ez: ad­dig kell az emberekbe suly­kolni, hogy rossz és alkal­matlan ez a kormány, míg mindenki el nem hiszi. Emellett a bármely téren elért sikereinket, eredmé­nyeinket igyekeznek minél jobban elhallgatni. Sokszor emlegetik például, hogy az előző korszakban jóval rit­kábban. s a mainál kisebb mértékben emelték az ára­kat Azt — természetesen — „elfelejtik” hozzátenni, mekkora terhet ró ez a mostani vezetésre. A „független” médiu­mokból tudhattuk meg azt is, ha egy téren több tíz­ezer ember véleményt nyil­vánít. az csak húsz-harminc — előre felbérelt — bőrfe­jű füttykoncertje. Köztár­sasági elnökünk nyugodtan elmondhatta volna beszé­dét, hiszen a mikrofonok ott voltak előtte. Kohl kan­cellárt a füttyön és kiabá­láson kívül tojászápor is fogadta, mégsem távozott sértődötten, szó nélkül. A magyar nép ki tudja fe­jezni nemtetszését, ám eh­hez nem keli magát szél­(Folytatás a 3 oldalon.) Ml, NEMZETIEK Az elmúlt egy esztendőben, másfélben, gyakorta meséltem el társaságban, hogy kiskoromban, ha reggel valami jó cselekedetet hajtottam végre, sze­rettem arra óránként figyelmeztetni környezete­met. Édesanyám figyelmeztetett: a reggeli jócse- Ickedetről nem ildomos egész nap beszélni. Meg­tanultam. Ugyanúgy, mint azok a hölgyek és urak, akik a legújabb kori Magyarország dolgait intézik. Sokan összefogva például megtörték az inflációt, holott a kormány föllépésekor egyes ellenzéki szak­emberek örületes pénzromlást jósoltak. Ez a dol­guk. Miért is beszélnének róla éjt nappallá téve? Nekünk meg az, hogy tájékoztassunk. Sok minden­ről. Köztük arról is, hogy tegnap volt 115 éve an­nak, hogy egyik legjelentősebb, magának az egye­temes világirodalomban is helyet követelő költőnk, Ady Endre megszületett a szilágysági Ermindszent nádfedeles házacskájában. Akkor ez még csak Ady Lőrincnek, az édesapának és persze elsősorban az „Édes”-nek, született Pásztor Máriának volt fon­tos. Később kiderült: az egész nemzetnek azzá vált, s mint említettem föntebb, bizony a világiro­dalomnak is. Bizonyára észrevették olvasóink, hogy szombati számunkban a nemzet nagy költő­jének oly módon szenteltünk jókora teret, hogy még a vezércikkben is méltattuk. Semmi különös, tettük a dolgunk, ám bennünket mostanában so­kan vádolnak azzal, hogy túlzottan nemzetiek va­gyunk. Úgy tűnt e hétvégén: a vád igaz. Igaz, hi­szen a központi napilapok e jelentős eseménynek, e gigantikus személyiségnek, a rendkívüli magyar költőnek egyetlen sort se szántak. Lehet, hogy félnek a nacionalizmus vádjától, bélyegétől? Le­het. Ha ez nacionalizmus, akkor vállaljuk. Vödrös Attila HÁLAADÁS ISTCN HÁZÁÉRT T emplomszentelő Vasadon Pihenő a sor végén Bizony, jólesik a sorvégi fordulókban egy-két szussza- násnyi pihenő Szikora Károlynak, és a Szellő névre hall­gató társának, a derék négylábúnak. A gazda Pereged lévő szőlőtőkéit takarta be, így védve meg a fagytól a re­mek nedűt adó ültetvényt (Hancsovszki János felvétele) Névadó ünrtopség GyöJcn Az Értől az Óceánig Életem első nagy meg­aláztatásának azt tartom, amikor kisdiákként lepa­rancsolták szép, mélyzöld egyensapkánkról a sapka­rózsát, melyen ez állt: Szent László Reálgimná­zium. Akkor nem tudtam - megfogalmazni az érzései­met, de ma már tudom, úgy hatott rám a Hatalom ama döntése, mintha a sze­mélyiségemet rabolnák el. Hasonló gondolatokkal kezdte Gyál po!gázmestere -is a beszédét a Gváli 1. Sz. Általános Iskola névadó ünnepségén, s én újfent ANTALL JÓZSEF NYILATKOZATA Igazságosabb közteherviselés igazolva láttam az egykori megaláztatást. — A névte­lenség, a személytelenség sivár érzését kelti az em­berben az az isaola, ame­lyiknek nincs neve, soha nem nő igazán az onnan ki- röppanő diákok szívéhez — mondta Gyimesi István. Hála az olyan következe­tes pedagógusoknak, mint Kovács Istvánná igazgató, az Ady Endre utcai iskola végre kiért a névtelenség sötét aíagútjából. Tanárok és diákok régi vágya vált valóra, á portál fölé felkc- (Folytatás a 6. oldalon.) Antall József miniszter- elnök nyilatkozott tegnap este a Magyar Televízió A hét című politikai műsorá­ban. A magyar biztonság- politikáról, a bősi vitáról és az adórendszerről fejtette ki véleményét. A miniszterelnök elmon­dotta, hogy hazánk teljesí­tette leszerelési kötelezett­ségét. Hadseregünk talán a legkisebb e térségben. Ha mi fegyvert vásárolunk, az a karbantartást szolgálja elsődlegesen. Azok az el­gondolások, amelyek a kis- antant feléledésére vonat­koznak, nem reálisak. Az viszont számunkra is fon­tos— biztonsági szempon­tokból —, hogy o NATO erős maradjon. A bősi helyzetről szólva Antall József kifejtette, hogy Szlovákiának is lehe­tősége nyílt arra, hogy mi­után hazánk nem folytatta a vízierőmű építését, az ügyet jogi útra terelje. Be- iekezdtek a C variáns épí­tésébe, aminek kárai már most megmutatkoznak. A nemzetközi szervezetek is csak későn érzékelték a probléma súlyosságát. Sza­rajevó tüzénél egy kelet­európai konfliktus más fényt kap. A kétkulc_os általános forgalmi adó bevezetésével a szegényebb rétegeket rio­gatják —- tért át a sokakat foglalkoztató gazdasági té­mára a miniszterelnök. Hozzátéve, hogy ez a rend­szer az igazságosabb teher­viselést segíti elő, hiszen ez a vásárlásokat és nem a béreket adóztatja meg. A nyugati országokban élő testvéreink segíteni akarnak, segélyekre gyűjte­nek nekünk. Hálával és kö­szönettel tartozunk ezért, de tudnunk kell, Isten se­gedelme és a magunk ál­dozatvállalása nélkül lélek­ben sohasem lehetünk gaz­dagabbak — mondta Hege­dűs Lóránt, a Duna melléki református egyházkerület püspöke a tegnap Vasadon tartott templomszentelőn és hálaadáson. A régi hangu­latot idéző hóesésben he­lyiek százai vonultak az ünnepségre. A püspök pré­dikációját követően a kör* (Folytatás a 2. oldalon.) Gödöllő — az értékek pusztulása ellen Tárlat a hagyomány jegyében Természet és szépség címmel kiállítás nyílt szombaton Gödöllőn. A ki­állítók Gödöllőn élő képző­művészek, akik most így, együtt a század eleji, legen­dás gödöllői művésztelep hagyományai letéteménye­seinek bizonyultak. A haj­dani művésztelep-alapítók a természettel való harmónia jegyében alkottak, a ter­mészettel egysében él­tek. Utódaiknak az a szerep jutott, hogy az értékek pusztulására figyelmeztes­senek, a teremtett világ szépsége, csodája megmuta­tása mellett érzékeltessék az erre a világra alattomosan támadó veszélyt is. (Folytatás a S. oldalon.) A kiállító művészek sora, előtérben Remscy Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom