Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-23 / 276. szám
OROSZ REGÉNYTRILÓGIA (3. oldal) MARADJ MAGYARNAK! (5. oldal) MONDJON LE A POLGÁRMESTER? (S. oldal) A VERSHEZ NAGYOBB CSÖND KELL (8. oldal) Hasznos Miklós: Elveszik hitünket reményeinket Igaz magyar médiára van szükség Pest megyei kereszténydemokrata a Népi-nemzeti Körben íxpo’slskészüktek Heszásikiian a üli elnöke Barsiné Pataky Etelkának, az 1996-os világkiállítás főbiztosának meghívására Magyarországra érkezett Ted Allan, a Kiállítások Nemzetközi Irodájának (BIE) elnöke. Látogatásának célja, hogy tájékozódjék a BIE előző közgyűlése óta eltelt időszakban végzett előkészítő munkáról. Ted Allan tájékoztatást kapott az Expo műszaki előkészítésének pillanatnyi helyzetéről, a jövő év első felében induló építési munkákkal összefüggő előminősítő eljárásról, a kiállítás pavilonrendszerének kiválasztását célzó felhívásról, az előkészítésben részt vevő hazai és külföldi tanácsadó cégek tevékenységéről, valamint a főváros Expóhoz kapcsolódó idegenforgalmi és kulturális terveiről. A BIE elnökét fogadta Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Ön- kormányzat vezetőivel folytatott konzultáció után Ted Allan a Budapesti Műszaki Egyetem építész- hallgatóival, valamint oktatóival találkozott, és megtekintette a diákok által készített tervekből és modellekből álló kiállítást. Nemcsak keresztény, nemcsak demokrata, hanem magyar is vagyok — mondta a médiáról szóló előadásának bevezetőjében Hasznos Miklós országgyűlési képviselő, a KDNP alelnö- ke. A Népi-nemzeti Kör péntek este tartott fórumának vendégét telt házzal fogadták az érdeklődők az MDF Bem téri székházában. Beszédének kezdetén, a napi politikát értékelve hangsúlyozta: a magyar nép túlélte a muhi csatát, a török uralmat és a Rá- kosi-rendszert is. Kibírja maid ezt a liberál-bolse- vista uralomra törést is. A médiumokról Hasznos Miklós kifejtette: a Rádió, a Televízió és az írott sajtó nagy része megpróbálja elvenni hitünket, a jövőbe vetett reményeinket. Hazánkban jelenleg információs tevékenység helyett dezinformálás folyik. Szomorú, de be kell vallanunk: hagytuk, s hagyjuk, hogy egy kis maffia maga alá gyűrje a hírközlő szerveket. Ezek a elmúlt négy évtizedben tudatos érték- romboló, történelemhamisító rendszert teremtve nevelték az országot, s ezt most tovább folytatják. Napjaink közszolgálati tájékoztatása nem más, mint a kormánykoalíció legapróbb hibáinak is mikroszkóppal való felnagyítása. Régi, jól bevált kommunista módszer ez: addig kell az emberekbe sulykolni, hogy rossz és alkalmatlan ez a kormány, míg mindenki el nem hiszi. Emellett a bármely téren elért sikereinket, eredményeinket igyekeznek minél jobban elhallgatni. Sokszor emlegetik például, hogy az előző korszakban jóval ritkábban. s a mainál kisebb mértékben emelték az árakat Azt — természetesen — „elfelejtik” hozzátenni, mekkora terhet ró ez a mostani vezetésre. A „független” médiumokból tudhattuk meg azt is, ha egy téren több tízezer ember véleményt nyilvánít. az csak húsz-harminc — előre felbérelt — bőrfejű füttykoncertje. Köztársasági elnökünk nyugodtan elmondhatta volna beszédét, hiszen a mikrofonok ott voltak előtte. Kohl kancellárt a füttyön és kiabáláson kívül tojászápor is fogadta, mégsem távozott sértődötten, szó nélkül. A magyar nép ki tudja fejezni nemtetszését, ám ehhez nem keli magát szél(Folytatás a 3 oldalon.) Ml, NEMZETIEK Az elmúlt egy esztendőben, másfélben, gyakorta meséltem el társaságban, hogy kiskoromban, ha reggel valami jó cselekedetet hajtottam végre, szerettem arra óránként figyelmeztetni környezetemet. Édesanyám figyelmeztetett: a reggeli jócse- Ickedetről nem ildomos egész nap beszélni. Megtanultam. Ugyanúgy, mint azok a hölgyek és urak, akik a legújabb kori Magyarország dolgait intézik. Sokan összefogva például megtörték az inflációt, holott a kormány föllépésekor egyes ellenzéki szakemberek örületes pénzromlást jósoltak. Ez a dolguk. Miért is beszélnének róla éjt nappallá téve? Nekünk meg az, hogy tájékoztassunk. Sok mindenről. Köztük arról is, hogy tegnap volt 115 éve annak, hogy egyik legjelentősebb, magának az egyetemes világirodalomban is helyet követelő költőnk, Ady Endre megszületett a szilágysági Ermindszent nádfedeles házacskájában. Akkor ez még csak Ady Lőrincnek, az édesapának és persze elsősorban az „Édes”-nek, született Pásztor Máriának volt fontos. Később kiderült: az egész nemzetnek azzá vált, s mint említettem föntebb, bizony a világirodalomnak is. Bizonyára észrevették olvasóink, hogy szombati számunkban a nemzet nagy költőjének oly módon szenteltünk jókora teret, hogy még a vezércikkben is méltattuk. Semmi különös, tettük a dolgunk, ám bennünket mostanában sokan vádolnak azzal, hogy túlzottan nemzetiek vagyunk. Úgy tűnt e hétvégén: a vád igaz. Igaz, hiszen a központi napilapok e jelentős eseménynek, e gigantikus személyiségnek, a rendkívüli magyar költőnek egyetlen sort se szántak. Lehet, hogy félnek a nacionalizmus vádjától, bélyegétől? Lehet. Ha ez nacionalizmus, akkor vállaljuk. Vödrös Attila HÁLAADÁS ISTCN HÁZÁÉRT T emplomszentelő Vasadon Pihenő a sor végén Bizony, jólesik a sorvégi fordulókban egy-két szussza- násnyi pihenő Szikora Károlynak, és a Szellő névre hallgató társának, a derék négylábúnak. A gazda Pereged lévő szőlőtőkéit takarta be, így védve meg a fagytól a remek nedűt adó ültetvényt (Hancsovszki János felvétele) Névadó ünrtopség GyöJcn Az Értől az Óceánig Életem első nagy megaláztatásának azt tartom, amikor kisdiákként leparancsolták szép, mélyzöld egyensapkánkról a sapkarózsát, melyen ez állt: Szent László Reálgimnázium. Akkor nem tudtam - megfogalmazni az érzéseimet, de ma már tudom, úgy hatott rám a Hatalom ama döntése, mintha a személyiségemet rabolnák el. Hasonló gondolatokkal kezdte Gyál po!gázmestere -is a beszédét a Gváli 1. Sz. Általános Iskola névadó ünnepségén, s én újfent ANTALL JÓZSEF NYILATKOZATA Igazságosabb közteherviselés igazolva láttam az egykori megaláztatást. — A névtelenség, a személytelenség sivár érzését kelti az emberben az az isaola, amelyiknek nincs neve, soha nem nő igazán az onnan ki- röppanő diákok szívéhez — mondta Gyimesi István. Hála az olyan következetes pedagógusoknak, mint Kovács Istvánná igazgató, az Ady Endre utcai iskola végre kiért a névtelenség sötét aíagútjából. Tanárok és diákok régi vágya vált valóra, á portál fölé felkc- (Folytatás a 6. oldalon.) Antall József miniszter- elnök nyilatkozott tegnap este a Magyar Televízió A hét című politikai műsorában. A magyar biztonság- politikáról, a bősi vitáról és az adórendszerről fejtette ki véleményét. A miniszterelnök elmondotta, hogy hazánk teljesítette leszerelési kötelezettségét. Hadseregünk talán a legkisebb e térségben. Ha mi fegyvert vásárolunk, az a karbantartást szolgálja elsődlegesen. Azok az elgondolások, amelyek a kis- antant feléledésére vonatkoznak, nem reálisak. Az viszont számunkra is fontos— biztonsági szempontokból —, hogy o NATO erős maradjon. A bősi helyzetről szólva Antall József kifejtette, hogy Szlovákiának is lehetősége nyílt arra, hogy miután hazánk nem folytatta a vízierőmű építését, az ügyet jogi útra terelje. Be- iekezdtek a C variáns építésébe, aminek kárai már most megmutatkoznak. A nemzetközi szervezetek is csak későn érzékelték a probléma súlyosságát. Szarajevó tüzénél egy keleteurópai konfliktus más fényt kap. A kétkulc_os általános forgalmi adó bevezetésével a szegényebb rétegeket riogatják —- tért át a sokakat foglalkoztató gazdasági témára a miniszterelnök. Hozzátéve, hogy ez a rendszer az igazságosabb teherviselést segíti elő, hiszen ez a vásárlásokat és nem a béreket adóztatja meg. A nyugati országokban élő testvéreink segíteni akarnak, segélyekre gyűjtenek nekünk. Hálával és köszönettel tartozunk ezért, de tudnunk kell, Isten segedelme és a magunk áldozatvállalása nélkül lélekben sohasem lehetünk gazdagabbak — mondta Hegedűs Lóránt, a Duna melléki református egyházkerület püspöke a tegnap Vasadon tartott templomszentelőn és hálaadáson. A régi hangulatot idéző hóesésben helyiek százai vonultak az ünnepségre. A püspök prédikációját követően a kör* (Folytatás a 2. oldalon.) Gödöllő — az értékek pusztulása ellen Tárlat a hagyomány jegyében Természet és szépség címmel kiállítás nyílt szombaton Gödöllőn. A kiállítók Gödöllőn élő képzőművészek, akik most így, együtt a század eleji, legendás gödöllői művésztelep hagyományai letéteményeseinek bizonyultak. A hajdani művésztelep-alapítók a természettel való harmónia jegyében alkottak, a természettel egysében éltek. Utódaiknak az a szerep jutott, hogy az értékek pusztulására figyelmeztessenek, a teremtett világ szépsége, csodája megmutatása mellett érzékeltessék az erre a világra alattomosan támadó veszélyt is. (Folytatás a S. oldalon.) A kiállító művészek sora, előtérben Remscy Iván
