Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-20 / 274. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1992. NOVEMBER 20., PÉNTEK Az életmentő vér JPesf m azutolsó helyen (Folytatás az 1. oldalról.) vekedést jelent. A hozzájuk tartozó vidék elég nagy. Magában foglalja Monor, Ráckeve, Dabas, Budaörs, Százhalombatta körzetét is. Mivel megszűntek az üzemi véradások, gyakorlatilag teljesen kivonultak a tele­pülésekre.-aminek megvan az élőnye. de a hátránya is. A költségvetésnél nem ve­szik figyelembe, hogy több kiszállás van, ami termé­szetesen többletköltséggel jár. Ugyanakkor a közalkal­mazotti törvénynek is van hátrányos kihatása, mert korlátozva van a dolgozók túlóraideje Mindezeket figyelembe véve kialakult egy olyan irányvonal, hogy a kisebb vérellátók a kórházakat ki­szolgáló transzfúziós állo­másokká alakuljanak át, és csökkenjen a komoly mű- szerezettségű központok száma. Pillanatnyilag 63 vérellátó működik az or­szágban, és képtelenség mindegyiknek korszerű technikát biztosítani. Vácon ideális a helyzet Igaz, hogy nagyobb szer­vezési munkát igényel, de érdemes kivonulni terepre. Ideális helyzet alakult ki a váci vérellátónál. Tóth Ol­ga főorvos asszony elmond­ta, ők minden községbe évenként kétszer mennek ki. Csökkent az önkénte­sek száma, amin nem lehet csodálkozni, ha figyelembe vesszük, hogy Vácon eddig három laktanya volt, most pedig mindössze 300 katona van. Vácott soha nem volt akut vérhiány. A tervezett évi 2800 liter vért mindig túlteljesítették. Tavaly százhat literrel, tavalyelőtt több mint kétszázzal, de idén előreláthatóan csak a kívánt mennyiséget tudják felmutatni. Az önkéntesek térítés- mentesen ajánlják fel a se­gítségüket és szabadidejü­ket. A Nyugaton elterjedt pénzes véradás veszélyeire föl kell hívni az emberek figyelmét, mert abban a pillanatban, amikor anyagi szolgáltatássá alacsonyodig, ahhoz azonnal megjelennek olyan emberek is, akiknél nem kizárt az alkoholiz­mus, a kábítószer-függőség vagy a komolyabb fertő- zöttség veszélye. Megyénkben nem lesznek gondok, ha minden ember­ben tudatosul, nemcsak kapni, hanem adni is kell. És elsősorban azok a fele­lősek, akiken vagy akiknek a hozzátartozóin segített társuk életmentő vére. Abony vért ad Abonyban jártamban a Ceglédi Vérellátó Állomás dolgozói lelkesen újságol­ják: Abony nagyon össze­tartó. A véradók száma „fej fej” mellett megköze­líti a ceglédiekét. Fajka Istvánná, az abo- nyi szociális otthon főnővé­re, az esemény egyik fő szer­vezője: — Az idén már kétszer rendeztünk rendkí­vüli véradást. Vannak, akik félnek..., de ha tud­ják, hogy kinek kell, akkor légyőzik a félelmüket. Ta­vasszal például egy ide­valósi fiatalasszony szív­műtétre szorult, az ő szá­mára gyűjtöttünk. Azóta a férje, a testvére és az is­merősei mind rendszeresen eljönnek vért adni. A fia­talasszony egyik kollégáját alig bírtuk megvigasztalni, amikor kiderült, hogy egészségi okokból nem ad­hat . .. Megható volt látni, hogy lázasan is segíteni akar. — Min múlik egy sikeres véradás szervezése? — A vállalatok, üzemek megszűnése miatt manap­ság nehezebb összehozni egy ilyen eseményt. Azt ta­pasztaltuk, hogy az embe­rek örülnek a névre szóló éresítésnek. Akkor úgy ér­zik, hogy megbecsülik őket. Beszélgetésünk közben egy idősebb férfi köszön el, s büszkén újságolja, hogy születésnapi köszöntőt ka­pott a Vöröskereszttől. Felebaráti szerétéiből Üjabb véradók érkeznek, valakiről kiderül, hogy har­mincötödik alkalommal jött el. Váradi Imrének hív­ják. Tőle érdemes megkér­dezni, hogy az évtizedek során találkozott-e már az­zal, akin segített.. — Egyszer egy szülő nő­nek, egyszer pedig egy szívbetegnek adtam vért. Okét személyesen is meg­ismertem. Jó érzés tudni, hogy konkrétan kin segítet­tem. — Kellene-e anyagiakkal honorálni a véradást? — Nem tartanám helyes­nek. Felebaráti szeretetből történjen. Ma másnak van szüksége a vérre, holnap nekem ... Sosem lehet tud­ni. Bíró János főorvos sze­rint kitettek magukért az abonyiak. Még javában tart a véradás, amikor elbú­csúzom. Eddig a pillanatig több mint százhatvanan fordultak meg a művelő­dési házban. P. A.—T. A. SzázhahmMHai kezdeményezés Munkanélküliek . klubja Munkaellátottság szem­pontjából Százhalombatta szerencsés helyzetben van, a munkaképes lakosság megélhetését, létbiztonságát a két mamutcég, a Mól Rt. és az Erőmű Rt. biztosítja. A 17 ezres lélekszámú kisvá- . rosnak 10 ezer fő aktív la­kosa van. ebből hétezren helyben dolgoznak, 2500-an ingáznak, munkanélküli­ként 720 személyt jegyez­nek. Vagyis a munkaképe­sek 7:2 százalékát. Viszony­lag nem nagy szám, és még­is sok. ha a munkanélküli­ség embert próbáló, indula­tokat gerjesztő tényét te­kintjük. Nem véletlen, hogy minden kormány kiemelt helyen kezeli a munkahely- teremtést, egyrészt nemzet- gazdasági, másrészt köz­hangulati érdekből. A százhalombattai önkor­mányzat a munkanélküliség kezelésének egy sajátos for­máját választotta, létrehoz­ta a munkanélküliek klub­ját. A kezdeményezéshez társult a Pest Megyei Mun­kaerő Központ (PMMK) százhalombattai kirendelt­sége és esetenként a Mól illetve az Erőmű Rt. is je­len van megfigyelőkkel. Az első összejövetelre az elmúlt napokban került sor, melyet Vezér Mihály pol­gármester nyitott meg. Mint mondotta, 30 főre számí­tott, örül, hogy ennél töb­ben jöttek el. Hangsúlyoz­ta, a polgármesteri hivatal fontos feladatai közt tartja számon a munkanélküliek helyzetét, s ahol lehet, se­gít. Például közhasznú munka formájában külön­böző munkalehetőségeket teremtenek, vagy segélyek­kel enyhítenek a szorult helyzetbe jutottak gondjain. — Sokan szégyellik igény­be venni, kérni ezeket a se­gédeket, pedig nem kö- nvöradománynak szántuk. Tekintsék úgy, mint az ön- kormányzat szolidaritásá­nak megnyilvánulását, és vegyék el, amit kínálunk. Ez csupán egy átmeneti időszak — mondotta befeje­zésként Százhalombatta polgármestere. A PMMK képviseletében Vass István igazgatóhelyet­tes vázolta a megye hely­zetét, és a munkaerő-piaci kereslet-kínálat egyensúly várható alakulását. Ezt kö­vetően kérte a jelenlévőket, tegyék- fel konkrét kérdé- eiket. Mint kiderült, a többség nincs tisztában az­zal, hogy mi tekinthető közhasznú munkának. — Ez nem kizárólag park. utca és közterek gondozását, kar­bantartását jelenti. Kiter­jed a kulturális és szociális feladatok ellátására is — hallhattuk Vass Istvántól. A szülők fóruma (a száz­halombattai mozgáskorlá­tozott és értelmi fogyatékos gyerekek szülei által alapí­tott egyesület) képviselője a foglalkoztatáspolitikai eszközök iránt érdeklődött, masok viszont arról beszél­tek, milyen problémái van­nak manapság az 50 éves korosztálynak és a pálya­kezdő fiataloknak. Ezeknek a legnehezebb elhelyezked­ni. A munkaadói oldalon je­len volt a Mól Rt. és az Erőmű Rt. eg.y-egy képvi­selője. Ezek felajánlották a PMMK-val való szorosabb együttműködést, de eavben azt is jelezték (kivált az erőmű) többnyire csak kva­lifikált munkaerőket tudnak foglalkoztatni, viszont eb­ből van a legkevesebb a 720 munkanélküli közt. A munkanélküliek klub­ja egy hónap múlva tartja a következő ülését, melyen már konkrét ajánlatokat is kapnak az érdekeltek a ta­nácsok mellé. (—tula gyé—) Albérletből saját otthonba Lakást épít a fóti önkormányzat Főt régi körzete és a kis- alagi terület között gómbá módra nőnek fel az új há­zak, épülnek a szép laká­sok. Ám azokba a viszony­lag kiegyensúlyozott anya­gi helyzetben levő csalá­dok költöznek be, míg az albérleti sorban élők kép­telenek a kezdéshez szük­séges pénzt előteremteni. A Pest-környéki falvak­ban. városokban ezekre jellemző az, amit Tóth Sándor, Főt polgármestere hozott szóba a legutóbbi önkormányzati ülésen. Sok család ötöd-hatod magával is él egyetlen helyiségben. A közelmúlt öröksége ez, mert munkát, kedvezőbb jövedelmet keresni vándo­roltak errefelé a keleti or­szágrészből érkező embe­rek. Akit a világváros nem fogadott be, az a közelében próbált letelepedni. Sorsu­kon kellene változtatni, de anyagiak hiányában ügyük nehezen mozdul előre. Fo­ton azonban nem akarnak megbékélni ezzel az álla­pottal. A polgármester in­dítványára úgy határoztak, hogy megvizsgálják, mi­ként lehetne eredményes akcióba kezdeni, fokozato­san lakáshoz juttatni az albérletben élő családokat. Tóth Sándor az ülés szü­netében nyilatkozott la­punknak: — Ügy gondol­juk — mondta —, hogy te­lekkel és egyéb feltételek­kel együtt negyven négy­zetméter alapterületű laká­sokat tudnánk kialakítani, amihez ml olcsó parcellá­kat adnánk. Ha a szociáli­san rászorulók OTP-köl- csönt vennének fel, és a gyermekeik után adható támogatást is megkapnák, az a számításaink szerint egymillió forintot tenne ki. Másfél millióból már fel­épülhetnének a sorházak­ban tervezett lakások. — Az a kérdés, honnan lesz olcsó telek, s miből teremtik elő a még hiányzó félmilliót — érdeklődtünk. — Elvileg minden teiek önkormányzati tulajdonban van, de mos'- a rajta gaz­dálkodó Alagi Állami Gaz­dasággal kell tárgyalnunk. Nehezíti a dolgunkat, hogy Nagy felelősség neheze­dik az önkormányzatokra, amikor a szociális segélyek szétosztásáról döntenek. Bernecebarátiban pél­dául az egészségügyi szo­ciális bizottság rendszere­sen tíz helybélinek juttat havi ötezer forintos szo­ciális segélyt; ápolási díj­ban heten részesülnek, s ők összesen harmincnégy­ezer forintot kapnak min­den hónapban. A házi szo­ciális gondozónő tisztelet­díja havi háromezer forint. Rendszeres nevelési segé­lyezett négy személy, kö­zülük kettőnek ezerhét- száz, kettőnek pedig két­ezer forintot kézbesítenek. Rendkívüli nevelési se­gélyt százhuszonegfen kaptak kétszázhuszonhá­ők éppen megszűnőben vannak, de azért találunk megoldást. Üjabb pénzfor­rást jelenthetnek még azok a tulajdonunkban. lévő ré­gi lakások, amelyeket érté­kesíthetünk, a bevételt pe­dig az építkezésre fordít­hatjuk. Jövőre már szeret­nénk néhány hajlékot átad­ni. Volnának is jelentke­zők, akik vállalnák a felté­teleket, a kölcsön felvétel­hez pedig hitelképesek. Kovács T. István romezer forint értékben. Harmincötén kértek rend­kívüli szociális segélyt, eb­ből húsz kérés teljesült. Nekik ötvenkétezer forin­tot osztott szét az önkor­mányzat. Kóspallagon hatvankét család kapott az idén ősz­szel ezer-ezer forint össze­gű beiskolázási segélyt, é3 hét tanuló iskolai étkezé­séhez járultak hozzá rend­kívüli nevelési segély ke­retében. Kilencen kaptak temetési hozzájárulást, ti­zenhatan gyógyszertámo­gatást, hárman közgyógy- ellátási igazolást. Egy gyermeket októbertől rend­szeres nevelési segéllyel támogat a helyi hivatal. T. A. Minden Mérnek helye van Az IDG Magyarországi Lapkiadó Kft. fennállása óta folyamatosan kedvezményben részesíti az IDG-kiadványok előfizetőit, amit az előfizetők mindig örömmel fogadtak. A kiadó jövőre is ezen elv szellemében határozta meg szaklapjai előfizetési díjtételeit, de most a korábbiaknál is előnyösebb előfizetési lehetőséget kínálunk Önnek. A kiadó ^ a dOMPUTERWORLD-SZÁMITASTECWilKA előfizetőinek nyújtott kedvezmény mértékét kétszeresére növeli. Valamennyi megrendelőnk, aki a CW-SZÁMÍTÁSTECHNIKA c. hetilapot egyéves időtartamra 1992. december 31-ig előfizeti, a múlt évi öt számmal szemben tíz számot ingyen kap. Töltse ki és küldje vissza a CW-Számítástechnikában található megrendelőlapot, hogy ezt a kedvezményt élvezhesse! SZINTE HIHETETLEN, DE HA 1992. DECEMBER 31-IG ELŐFIZET A C0MPUTERW0RLD-SZÁMÍTÁSTECHNIKA 1993-AS ÉVFOLYAMÁRA, KÉTSZER ANNYIT TAKARÍT MEG, MINT AZ IDÉN! SZÁMÍTÁSTECHNIKA - a csúcstechnológia hetilapja! Ha az előfizetéssel kapcsolatosan bővebb információra van szüksége, munkatársaink - Balogh Zsuzsanna és Csurgai Pál - készséggel állnak rendelkezésére. Telefon; 156-9122/104-es mellék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom