Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-18 / 272. szám

SZŰKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 18., SZERDA GENERÁCIÓ 2000 ALAPÍTVÁNY Számítógép-ajándék a kft-től A közelmúltban IBM- kompatíbilis számítógéppel gazdagodott — többek kö­zött — a kiskunlacházi és a c sévharaszti iskola. Az okos masinákat ajándékba kapták az Extrádé osztrák— magyar kft.-től. A szigethalmi székhelyű cég elsősorban víz- és gáz­vezeték-hálózat építésével foglalkozik, és az említett helyeken is dolgozott. Nagy . Gábor elnök, tulajdonos 1988-ban Erdélyből települt át Ausztriába, ahol pár esztendő alatt sikeres vál­lalkozó lett. Mint elmondta, Romániában és Magyaror­szágon is ..tapasztalta, hogy 'a korsze.rű, számítógépes ismeretek hiánya mekkora hátrányokkal, jár a gazda­sági életben. Különösen a legfiatalabb nemzedék le­maradása lehet veszélyes, hiszen nyugati kartácsaik szinte már óvodás korban megtanulják a számítógé­pek kezelését, okszerű fel­használásukat. Ezen a helyzeten próbál majd változtatni ehetősé­geihez mérten a Nagy Gá­bor által létrehozott orszá­gos érvényű „Generáció 2000" alapítvány. Elsősor­ban a most 5—8. osztályosok ismereteinek bővítését, készségfejlesztését segítheti a pályázattal elnyerhető pénz. illetve a számítógépes eszközök. A jövő embere elképzelhetetlen úgy, hagy nőm ismeri a legkorszerűbb technikát, és nem tudja azt használni — vélekedik Nagy Gábor. Az. Extrádé Kft. mosta­nában Mendén (is) dolgo­zik. A céget ismerve alig­hanem hamarosan új szá­mítógépeken játszhatnak, tanulhatnak a mendei gye­rekek is. V. J. „Elsősorban lelkész vagyok'1 Csomádi csendélet Csornád alig 130 lakosú te­lepülés, ahol nincsenek pártvillongások, nincsenek felekezeti viták. Csöndben, szorgalmasan dolgoznak az emberek, csatározások nél­kül végzik munkájukat, amely meg is hozza az eredményt. Eszlényi László polgármester, aki egyben a falu lelkésze és egyik taná­ra is, büszke a kis nyájra. — Rengeteget fejlődött településünk. Talán a leg­fontosabb az iskola átala­kítása, amelyet már tavaly megkezdtünk. Sikeresen bontottuk az alsó tagoza­tot, most már külön van első, második, harmadik és negyedik osztályunk, ösz- szesen harminchat gyer­mek. Azt hiszem, ez a leg­ideálisabb megoldás. Egy csoportba körülbelül nyolc tanítvány jut. Négy peda­gógus dolgozik nálunk, no meg én, aki az apróságok hitoktatásáról gondosko­dom. Nemhiába büszke Eszlé­nyi László az iskolára. Si­került elérni, hogy vissza­költözzön a faluba a felső tagozat. Igaz, a nyolcadik osztály még Grbottyánban maradt, de jövőre már oda­nőnek a mostani hetedike­sek. Természetesen a há­rom új osztályhoz tanár is kell. Még nincs eldöntve, milyen szakos pedagógust keresnek, de egy biztos: szakképzettség szükséges, kontárokat nem engednek a gyermekek közelébe. A fejlesztések pénzbe kerül­nek, és igaz, hogy a tele­pülés önkormányzata tá­mogatja őket. de hasznos­nak bizonyult a nyáron be­Berger András szabad ember A köszörűs nem politizál Berger András nem szü­letett köszörűsnek. Siheder- korában inkább rendőrtiszt Vagy híres focista szeretett volna lenni, ám hamar rá­ébredt arra az alapvető Igazságra, hogy jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok. Sokáig élte a munkások mindennapi életét, reggel felvette a munka ritmusát, este pedig elcsevegett a gyermekekkel, -miközben megivott egy-két kőbányai világost. Ennyi elég is volt a boldogsághoz. Aztán néhány esztendeje időmilliomos lett, ám a munka kisördöge nem en­gedte meg a tétlen kedést. Szerzett egy ócska biciklit, bütykölt rajta néhány na­pig, és amikor megfente az első kisollót, akkor kikiál­totta magát köszörűsnek. Szerencséje volt, mert nem kellett elmennie sza­badalmaztatni találmányát, számára az jelentett bizton­ságot és elismerést, hogy mind többen kezdték di­csérni köszörűs! rátermett­ségét. Máskülönben egészen jól néz ki Berger András az egy helyben álló kerékpár­ján. bocsánat, akarom mon­dani köszörűjén. Amit lát az idegen, az valódi artis­tamutatvány. Berger And­rásnak egy percig be nem áll a szája, konokul pedá­lozik és csillogó szikraeső­vel kápráztatja el a bá­mészkodók nagy csapatát. — Uram, én tulajdonkép­pen világrekorder vagyok. Pedálozok reggeltől késő délutánig, néha magam is csodálkozom, hogy ennyi verejtékes lábmunkától miért nem indul el a bicik­li-köszörű. Amíg fenem a kisollókat és a késeket, addig bőven van időm gondolkodni. Né­ha elképzelem, hogy milyen arcot vágna az itt strázsáló rendőr, ha egyszer észre­venné, amint vígan furiká­zom a köszörűmmel a sok nyugati autócsoda között. Biztosan elájulna. Tényleg, csak most jut eszembe, ahogy így beszél­getek magával, mi lenne, ha egyszer mégis mcgtréíal- nám az egyenruhást? A bicikli-köszörű sok né­zőt vonz. Nyugdíjasok, fia­talok, nők és férfiak egy­aránt szeretik a csillagesőt. A szemük előtt születnek újjá a legkülönfélébb szú­ró- és vágóeszközök, aki­nek pedig csak ődelegni van kedve, az ráérősen bí­rálhatja irigyelt és ellensé­geit. A köszörűst nem érdekli a politika, öt csak a napi időjárás érdekli. Jól érzi magát, ha süt a nap. Ha pedig fúj a szél, akkor gondolatban újból rendőr­tiszt vagy híres focista sze­retne lenni. A köszörűs szabad ember. Nem parancsolnak neki, és ha úri kedve úgy diktálja, akkor akár le is mászik a nyeregből, és megiszik égy kisfröccsöt. Papp János jegyzett „Esztergáig Mi­hály Alapítvány’’ létreho­zása is. — Most is tanítunk né­metet, és így elérhetjük, hogy már első osztálytól megkezdjük oktatását, de lehetőséget teremtettünk az angol nyelv elsajátítá­sának is. A kultúrotthon tavaly önállósult, most folynak azok a vizsgalatok, ame­lyek során felmérik, hogy milyen felújítási munká­latokra van szükség. Jövő­re készen kell. legyen, de a tetőszerkezet pillanat­nyilag életveszélyes álla­potban van. Egy év múlva itt kap rpajd helyet a könyvtár, amely jelenleg az iskolában működik. — A két beruházás — az iskola és a kultúrotthon átalakítása — teljes egészé­ben önkormányzati beru­házás. Már most több mil­lió forintot tesz ki a szám­la. Ugyanakkor pedagógus­lakásokat kell építenünk, mert az újonnan érkezők­nek nem lesz hol lakniuk — mondja a lelkész-pol­gármester. Ugyancsak önkormány­zati támogatással valósul­hat meg a fiatalok és a gyermekek szórakoztatá­sát biztosító községi sport­pálya és a családi szabad­időpark, amelyet egy erdei tisztáson terveznek kiala­kítani. A csatornázásról még nem tudnak semmi pontosat, de biztos, hogy nem egy település beru­házása lesz, hanem hár­man vagy ötén fognak majd össze. Örbottyún mindenben partnernek bi­zonyult, még orvost is biz­tosított, aki hetente há­romszor jár át csomádi be­tegeit ellátni. Nem voltak fennakadások a háziorvos választásánál, áz emberek nyolcvan százaléka adta a voksát a régi körzeti or­vosra. Egyszóval, semmi gond nem lenne Csornádon, ha nem ütötte volna fel á fe­jét a munkanélküliség. Sze­rencsére még csak húsz ember szorul segélyre, de ezeknek is igyekeznek mun­kát keresni. — Aki valóban dolgoz­ni akar, annak lesz rá le­hetősége — biztosít a pol­gármester. — Üt embert szerettünk volna alkalmaz­ni közhasznú munkára, hármat tudunk végül is vállalni. Remélem, senki nem utasítja vissza, mert a munka nem szégyen, és hamarosan letelik az. egy Bevált a közmunka Bevált a közmunka in­tézménye Kerepestarcsún, ahol a nagyarányú mun­kanélküliség nyomán kü­lönösen súlyos gondokat okoz a szociális ellátás megszervezése. Sokan ugyanis — főként a helyi cigányság körében — még a munkanélküli-járadékra sem jogosultak, és így lét- fenntartásukról, legalábbis részben, a helyi önkor­mányzat gondoskodik. A tapasztalat szerint a köz­munka révén megállt a bű­nözés terjedése, s a helyi lakosok nagyobb megbe­csüléssel tekintenek a köz- ' munkán részt vevő embe­rekre, akiknek része van benne, hogy a község utcái tisztábbak, rendezettebbek. Az önkormányzat már jó előre megszervezte a téli munkákat is. a települést körzetekre osztva kidol­gozta a hóeltakarítás me­netrendjét. Az önkormány­zat egyébként tavaly ösz- szesen 20 millió forintot fordított szociális ellátásra, s az idén ennél is többet áldoz e célra, a többi kö­zött a rászoruló családok gyermekeinek, az óvodá­ban, iskolában ingyenes étkeztetést biztosít. EGY KÉRDÉS - HÁROM VALASZ Változó, fejlődő falvak Milyen kérdések foglalkoz­tatják most a lakókat? — tettük fel a kérdést néhány település vezetőinek. A vá­laszokból kiderült, minde­nütt különböző beruházások folynak, illetve az ezeket megelőző tárgyalások, terv- készítések és persze a dön­téseket megérlelő viták időszaka zajlik. Áporkán Bánfalvi Sán- dorné jegyző elmondta, ná­luk nagy érdeklődés kíséri a telefon- és a gázvezeték­hálózat kiépítését. Modern, fénykábeles megoldással vállalták a kivitelezők, mégpedig igen kedvező áron a telefonhálózat bőví­tését. Ennek hiánya ugyan­is nagy gondot jelentett a község lakóinak. A gáz­programhoz kapcsolódó építőközösségek már meg­alakultak. Elrendeződtek az OTP-kölcsönt igénylők kérelmei is. Megtörtént már a nyomvonal, ki jelölé­se. A munkálatok is meg­kezdődtek. Az okoz majd némi időveszteséget a to­vábbiakban, hogy a veze­ték s az ehhez kapcsolódó védőtávolság — azaz egy hét-nyolc méteres szaka­szon semmi nem vethető, ültethető — a kárpótlásra kijelölt földterületek egy részén is áthúzódik majd. Erre szükség van, hiszen a vezeték megsérülne, ha nem óvná egy földsáv. S bár a kárpótlás első része már lezajlott, ennek még nincs meg a tulajdonosa. Nem okoz ez a tény na­gyobb gondot, a lényeg az, hogy a leendő gazda hoz­zájárulását meg kell kapnia az önkormányzatnak. A gázprogramban egyébként hét település vesz részt, mert így a kiadások csök­kenthetők. A jegyző szerint jó lenne, ha a kistelepülé­sek ilyen esetekben is kap­hatnának anyagi , támoga­tást. Nekik így is teher'egy ilyen beruházás, azért csat­lakoztak hozzá mégis, mert együtt olcsóbb. Vállalkoz­nának szívesen, ha lenne vagyonuk. De nincs. Marad a lehetőségek keresése és az, hogy csak a helyi bevé­telekből és a normatív tá­mogatásból igyekeznek gaz­dálkodni. Dunaharaszti döntés előtt áll — tudtuk meg Lutten- berger Gusztáv polgármes­tertől. A kérdés az, hogy milyen formában működ­tessék az immár önkor­mányzati tulajdonba kerülő vízműveket. Az elképzelé­sek között szerepel egy re­gionális megoldás, az üzemmérnökségi forma, és az önállóság. Az idő sürget, ugyanis jövő év január el­sejétől az üzemeltetés az önkormányzat feladata. Mindenesetre hamarosan kiderül, melyik változatot tartják megfelelőbbnek a képviselők, ugyanis no­vember 23-án kerül sor ar­ra a gyűlésre, amelynek ez a téma szerepel napirend­jén. Taksonyban ugyanez a kérdés. Nyeste István pol­gármester a jelekből arra következtet, hogy a képvi­selők az önálló üzemeltetés mellett döntenek majd. Sa­ját kft.-t hoznának létre, így biztosítva a vízellátást. A yezeíékesgáz-beruházás is foglalkoztatja az ott élő­ket, a kezdeti munkálatok jó ütemben haladnak. A közelmúltban készült el a község fejlesztési koncep­ciója. Eszerint a legnagyobb teendő a víztározó bővítése lesz. Sokakat érdeklő kér­dés az is. kifizethető vagy sem a 13. havi bér. Ez_sem lesz vita nélküli döntés a polgármester szerint. Apró­ságnak nevezte azt Nyeste István, hogy újból felállít­ják Taksony vezér szobrát a településen. Közel húsz éve állt már, amikor idén nyáron — hogy kik. máig nem derült ki — ellopták. Miként, hogyan, az. már az elkövetők titka marad ta­lán, a fontos az. hogy is­mét a régi helvén áll ha­marosan a szobor. Remél­hetően ez nem tűnik el. J. Sz. I. Ä tsz kiadta a földet vélni, egyelőre az önkor­mányzat egyik kft.-je gon­doskodik. A kft. háromszáz mázsa vetőmagot vásárolt, zömé­ben árpát és búzát, ennek jelentősebb része már a földbe került. A tököli ön- kormányzat továbbra i? mindent megtesz azért, hogy a falu határában ne maradjanak műveletlenül a területek. A tököli földrendező bi­zottság a Duna Mgtsz-szel kötött megállapodás alap­ján ingyenes használatba vette a község kárpótlásra kijelölt területeit és a rész­aránytulajdonokat. így le­hetőség nyílik a jogosult­ságnak megfelelően az in­gyenes egyéni művelésre. Azokról a földekről, ame­lyeket a tököli gazdák nem kívánnak egyénileg mű­év, amíg folyósítani lehet a segélyt. Nem pályakezdők és nem szakmunkások, ha­nem szakképzetlen embe­rek maradtak munka nél­kül, de van esély arra, hogy a közeljövőben min­denki ismét biztos kenyér­hez jusson. A település önkormány­zata pontosan négy hektár terület fölött rendelkezik, amely nem felel meg ház­helyek kialakítására. Ezen a területen vállalkozást szeretnének létrehozni, méghozzá olyat, amelyik legalább húsz embernek munkahelyet teremtene. A kiírt' pályázatra beérkez­tek a jelentkezések, és ezek kivétel nélkül oljTan terve­két mutatnak be, amelyek 20—50 ember alkalmazását tennék lehetővé. Valószínű, hogy nem lesz égető probléma a munka­nélküliség. Mint ahogy nem lesz gond a csöndes együtt­élésből sem. Nincsenek csa­ták, az emberek nem sza­kadnak csoportokra. Talán azért, mert az anyagi meg­élhetés mellett mindany- nyiuk.nak biztosított a lel­ki élet gyakorlása is. Papp Antonella

Next

/
Oldalképek
Tartalom