Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-16 / 270. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZÁNTÓ-VÉTÓ POLGÁRMESTER Bugyiban kelendő a föld 1992. NOVEMBER 18., IIÉTFÖ Bugyiban nagy az igény a termőföldekre — állítja Szatmári Benő polgármester (Hancsovszki János felvétele) Ez év szeptemberben tet­ték. le annak a közműépü­letnek az alapjait, amely­nek a beruházója a Bugyi önkormányzati Hivatal. A létesítményt 1993 júniusá­ban adják át rendeltetésé­nek. Szatmári Benő, Bugyi polgármestere egy beszél­getés során említést tett arról, hogy az egyesülési törvénynek megfelelően, az önkormányzat aktívan ve­szi ki részét a különböző vállalkozásokból, köztük a telefonhálózat bővítéséből, s a lakossági igényeknek megfelelően a vezetékes gázbekötésekből. Az ötezerkétszáz lelket számláló községben több, mint 800-an jelezték, hogy igényt tartanak a gázra, s a szükséges pénzt erre a célra már be is fizették. A gázberuházási program a jövő év márciusában indul. Jelenleg a mérnöki mun­kákat, illetve az ingatlanok feltérképezéseit végzik. A Bugyi önkormányzat a már említett beruházásokból a Dabas és Térsége Rt., vala­mint a Tápio-Tel Rt. révén veszi ki részét. Idén sikerült felújítani a helyi óvodát, s annak öl­töző- és konyhai részét. Bugyiban nagy az igény a termőföldek iránt. A he­lyi Tessedik Termelőszö­vetkezet 1900 aranykorona értékű szántót különített el, de 250 százalékos az adott földekre az igény, s így mintegy 3 ezer 900 AK-át képező földterület tűnik reálisnak a túljelent­kezések révén. Maga a polgármester is aktívan veszi ki részét a földművelésből, hiszen vég­zettségét tekintve növény- termesztő. Utalt arra, hogy családi vállalkozás kereté­ben már négyhektárnyi szántót bevetettek búzával, s még a napokban 10 hek­tárnyi területen juttatják a magágyba a kény érnek va­lót. Tervei vannak azzal a földterülettel is, amit a szülei kapnak majd meg a kárpótlás révén. (gyócsi) Bírság a fekete munkáért Az idén életbe lép Egymillió forintos bírság­gal sújtják a jövőben azo­kat a munkáltatókat, akik „fekete” munkát végeztet­nek a munkanélküliekkel — jelentette be dr. Rózsa József, az Országos Munka­ügyi Központ tanácsadója azon a konferencián, ame­lyet a Magyar Közgazdasá­gi Társaság Munkaügyi Szakosztálya rendezett Szekszárdon. A tanácskozáson elhang­zott, hogy az új rendelet várhatóan még az idén élet­be lép. Országszerte felké­szültek a fokozottabb ellen­őrzésre. Ha a munkáltató­nak nem volna készpénze a csődeljárás vagy egyéb ok miatt, az azonnali végre­hajtás során akár az igaz­gatói iroda berendezését is lefoglalhatják majd. Eddig csak a munkavállalókat bír­ságolták a „fekete” munka miatt, ezzel azonban nem sikerült visszaszorítani a gazdaság egynegyedét érin­tő szabálytalan foglalkozta­tást. Dr. Brebán Valéria, a Tolna Megyei Munkaügyi Központ igazgatója a kon­ferencián elmondta, hogy a megyében új forma alakult ki a dolgozók elbocsátásá­ra : végkielégítés helyett „ajándékot” kapnak az el­bocsátottak, így már más­nap jogosultak lesznek a munkanélküli-járadékra. A foglalkoztatási törvény sze­rint ugyanis arra az idő­szakra, amelyre végkielé­gítést kaptak a dolgozók, a munkanélküli-járadékra nem jogosultak. A munkaügyi központok igyekeznek fellépni a visz- szás jelenségek ellen. Japán információs város A japán kormány olyan, mennyi háztartását kábelen várost szeretne kialakítani, amelyikben minden lakást központi adatbankhoz kap­csolnának. A Japán Nem­zetközi Kereskedelmi és Ipari Minisztérium a jövő évben jelöli majd ki azt a lehetőleg 100 ezer lakosú várost, amelynek vala­kötilk a felállítandó adat­központhoz. így a tévéké­szüléken a legkülönfélébb információik, hírek, tudo­mányos adatok é,s termé­szetesen a szokásos szóra­koztató műsorok, számító- gépes játékok iá megje- lentethetők. Szabó Iván az EMSU-konferencián Athéni tapasztalatok — Görögország még tő­lünk is sokat tanulhat a privatizáció területén, hi­szen ott még az állami tu­lajdon részaránya 65 szá­zalék — jellemezte athéni tárgyalásait Szabó Iván ipari és kereskedelmi mi­niszter. aki hazaérkezése­kor tartott sajtótájékozta­tót Ferihegyen. Az ipari és kereskedelmi miniszter az EMSU (Középvállalkozások Európai Szövetsége) kon­Tizén négy igazolvány Kismaros kisvállalkozói ferenciáján vett részt a gö­rög fővárosban, egyidejű­leg azonban tárgyalásokat folytatott a görög szaktár­ca képviselőivel a magyar —görög ipari és kereske­delmi kapcsolatok fejleszté­séről, illetve a görög tőke Intenzívebb magyarországi bekapcsolódásának lehető­ségeiről. Szabó Iván az EMSU- kojzferencián A középvál- kozások és az állam, Ma­Segíts magadon, az Isten is megsegít. A közmondás igazságát példázza a kis- márosi vállalkozók esete. Maga a térség nem arról híres, hogy tárt karokkal várnák a munkát keresők derék hadát, Gyárak zár­ták be kapuikat, mezőgaz­dasági termelőszövetkeze­tek mentek csődbe, szóval a piacgazdaság törvény- szerűségei határozzák meg a munkaerőpiacot is. Az utcára kerülők két dolgot tehetnek. Regiszt­rálásuk után várják a mun­kanélküli-segélyt, vagy pe­dig kiváltják a vállalkozói igazolványt. Az utóbbiak nincsenek könnyű helyzet­ben, hiszen sokat kockáz­tatnak, de jól tudják, hogy boldogulásukért vállalni kell a döntések következ­ményeit. Kismaroson ebben az esztendőben tizennégyen váltottak ki vállalkozói igazolványt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a szolgáltató- tevékenységekben látnak fantáziát a vállalkozók. Virágüzletet nyitottak, megnyitotta kapuit egy nagykereskedelmi lera­Kismaroson is az Halkim érések bizonyultak a legsike­resebbeknek. A presszók, kocsmák mellett jól megfér­nek a kis, „házias” jellegű szolgáltatóhelyek, ahol házi­borral traktálják a betérő vendéget (Vimola Károly felvétele) kát, de a legtöbben az ital­forgalmazást választották. Örvendetes, hogy van ci­pész a községben, és for­galma bizonyítja szolgál­tatásainak létjogosultsá­gát. Igen sikeres azoknak a családoknak a vállalkozá­sa, akik az idegenforga­lomban láttak fantáziát. Divatba jött a lovagolta­tás, hintókkal viszik a pénzesebb turistákat, de so­kan foglalkoznak lovak bértartásával. Orosz János polgármes­ter elmondta, hogy az ön- kormányzat vállalkozás- barát politikát folytat, és azt szeretnék, ha minél többen élnének a lehetősé­gekkel. Ha minden úgy alakul, ahogy szeretnék, üzembe helyezik az első helyi pékséget. Felvető­dött egy kisvágóhíd létre­hozásának az ötlete is, de ez még nem jelent semmi biztosat, mert számos kör­nyezetvédelmi előírásnak kell megfelelnie egy ilyen jellegű beruházásnak. Sokan követik figyelem­mel a hitellehetőségek ala­kulását, Az emberek lát­ják a vállalkozásokban le­vő előnyöket és hátrányo­kat, . és a gyakorlat azt bi­zonyítja, hogy mind töb­ben vállalkoznak. Természetesen nem mind arany, ami fénylik. Van­nak sikertelen vállalkozá­sok is, de ezek száma el­enyésző. Kismaroson a ti­zennégy vállalkozóból csak ketten adták vissza vállal­kozói. igazolványukat. v. J. gyarország úton a szocia­lizmusból a piacgazdaságba címmel tartott előadást. Itt arról beszélt, hogy milyen szerep jut az átmenet so­rán a kis- és középvállal­kozásnak, amely egyébként mindenhol az egyik legna­gyobb foglalkoztató ágazat­nak számít. Az ipari és kereskedelmi tárca vezetője kinntartóz- kodása során konkrét tár­gyalásokat folytatott a ma­gyar ipar lehetőségeiről a görög piacon. Szabó Iván elmondta: szó esett több száz Ikarus autóbusz pers­pektivikus megrendeléséről, továbbá a görög vasútfej- lesztési programhoz illesz­kedve vasúti berendezések szállításáról. Jó esélyei vannak az idegenforgalom fejlesztésének is — tekin­tettel az évi 250-300 ezer turistára, aki megfordul Görögországban, és ugyan­ennyi Magyarországon. — Itt még vegyes vállalatok alapítása is szóba jöhet — mondta Szabó Iván. — A görögöknek azonban jelen­leg nincs sok befektetni va­ló pénzük, és a tőkekihe­lyezést egyelőre jogszabá­lyi hiányosságok is nehe­zítik. Szabó Iván tárgyalásai során kérte, hogy Görög­ország minél előbb ratifi­kálja Magyarország társu­lási szerződését az Európai Közösséggel. Erre a görög partnerek pozitív választ adtak, ők viszont azt kér­ték : hazánk támogassa a görög álláspontot a mace­dón kérdésben. A konferencia során Szabó Ivánnak alkalma nyílt közvetlen megbeszé­léseket folytatni török kol­légájával is. A miniszter elmondta: a regionális gaz­dasági vezetői pozícióba kerülő Törökországgal együttműködve jó eséllyel jelenhetünk meg a közel- keleti piacon. MILLIÓK A BUDAPEST ALAPBA Hírlik, hogy a Budapest Alapba a jegyzési időszak első két hetében befolyt összeg meghaladja a száz­harminc millió forintot. Még nem fejeződött be a jegy­zési időszak, de a Budapest Alapkezelő Rt.-nél máris újább alapok útra bocsátá­sát tervezik. Nyilatkozott a témában az Alapkezelő Rt. vezér- igazgatója is, aki elmon­dotta: — ha a magyar be­fektetőikben tudatosul, mi­lyen előnyökkel rendelkezik e befektetési foinma — mint az adóikedvezmény vagy a bankkamatoknál magasabb várható jövedelmezőség —, a befektetési alapok jelen­tős terjeszikedésfe lesznek képesek. Az Egyesült Államokban a 70-es évek második felé­ben kezdődött a befektetési jegyek divatja. 1991-ben az érvényes befektetési jegyek állományának értéke már megközelítette az 1500 mil­liárd dollárt. A legnépsze­rűbbek az önkormányzati és államkötvényekbe, illet­ve részvényekbe fektető alapok. Gyengülő agrárágazat A pénzügyi politika fa­tális tévedése volt az elmúlt években, hogy nem alkotta meig a mezőgazdaság spe­ciális finainiszírozáisd rend­szerét — mondotta Horváth Gábor, a Mezőgazdaságii Szövetkezőik és Termelőik Országos Szövetségének tit­kára. Szerinte a mezőgaz­dasági termelés jellegéből adódóan a befektetések ál­talában lassan térülnék csak meg, és nagy kocká­zattal, amit a kereskedelmi bankok nem vállalnak. A mezőgazdaság jelenleg rövid lejáratú hitelekből él, ami elképzelhetetlen a nyu­gat-európai gyakorlatban. A két aszályos évben a hi­telállomány megkétszere­ződött, aminek nagy része már nem is hitel, hanem kamattartozás. A helyzet enyhítése vé­gett gyorsan és hatékonyan kellene lépni. MOZGÓ TOKÉ DIÁKOKNAK Ha egy iskola vezetősége kirándulást akar szervezni diákjainak, számításba ve­szi jó kapcsolatait. Egy kölcsönbe kapott vállalati autóbusszal olcsóbban jut­hat úti céljához a csoport, s ez a mai világban egyál­talán nem mellékes. ‘ Újabban arra is akad már példa, hogy az iskola segít másokon. A dunake­szi Radnóti Miklós Gimná­ziumnak nemrég egy hasz­nált, de jó állapotú autó­buszt ajándékozott áz Ideál Mobil Kft. A tervek sze­rint nem csak olcsó kirán­dulásokat szerveznek majd növendékeiknek, hanem a közlekedési vállalatokénál, olcsóbb díjszabással más iskolák utaztatását fa el­vállalják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom