Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1992. NOVEMBER 14., SZOMBAT Új szövetkezetek alakulnak Pest megye mezőgazda- sági nagyüzemeinek 60 százaléka már túl van a vagyonfelosztó közgyűlése­ken, s ezek során jó részük­ben egyezséggel zárultak. Két közös gazdaság tel­jesen megszűnt, s ami fi­gyelemreméltó, hogy to­vábbi 16 szövetkezet ala­kult. Ahol nem tudtak kö­zös nevezőre jutni a tagok és a közös gazdaságok ve­zetői, ott további tárgyalá­sokra van kilátás, mint például Foton, a helyi Vö­rösmarty Termelőszövetke­zetben. Amint azt a közös gazdaság elnöke, Kovács Árpád elmondotta, a tagok 90 százaléka úgy döntött, hogy üzletrészét a téeszben hagyja, s az elkövetkezen­dő három-négy évben ala­kulnak majd át a tagok magántulajdonán alapuló nyugati típusú szövetkezet­té. Foton tudtuk meg, az említett szövetkezeten be­lül húsz önálló gazdasági egység működik, s a jövő év elejétől várhatóan szá­muk a duplájára nő. Ebben a téeszben egyéb­ként 11 ezer 200 hektár­nyi földterületet különítet­tek el kárpótlásra. A szö­vetkezet Rákospalotáhóz közeli 260 hektáros földte­rületén, amelyet egy oszt­rák pénzintézet vett meg, európai léptékkel mérve is jelentősnek számító üzletj- központ, a Biznisz City épül majd fel. A Mezőgazdasági Terme­lők Pest Megyei Területi Szövetségétől kapott tájé- . koztatás szerint azoknál a közös gazdaságoknál, ahol . már túl vannak a vagyon­felosztó közgyűléseken, ott a vezetőség mintegy 20 százalékának nem szavaz­tak bizalmat, s az új szö­vetkezetei új vezetőség irá­nyítja. Gy. L. AZ APÁCÁKÉ LCSZ íj kórházat terveznek Negyvenkét évvel ezelőtt az Assisi Szent Ferenc Leányai szerzetesrendtől . elvették .a rendház épületét, a hozzá tartozó parkot, és azt a területet, amelyen je­lenleg Pest megye önkor­mányzatának Budagyöngye Kórháza működik. A teljes ingatlan tulajdo­nosa a magyar állam, a kezelői jogot a megyei ön­kormányzat gyakorolja. A női szerzetesrend, mint jo­gos tulajdonos, visszaigé­nyelte az ingatlant, és az előzetes tárgyalások során olyan megállapodás szüle­tett, amely mindkét fél szá­mára kedvező. Az apácák lemondanak a kórház épü­letéről és a telekről, ame­lyen áll, ugyanakkor jövő év január elsejéig vissza kell kapniuk a park kizá­rólagos tulajdon- és hasz­nálati jogát. Ez utóbbi területen az egyház, külföldi támogatás­sal, egészségügyi intéz­ményt és rendházat szán­dékozik építeni. —pa— Tinnyét felfedezték az építkezők Támogatják a fiatalokat Ha jól meggondolom, ta­lán Tinnye a megye leg­kisebb települése. Ugyan távol tartja magát a zajos forgalomtól, ám ez nem je­lenti azt, hogy csendes ha­lálra lenne ítélve. Nem, mert a főváros közelsége teljesen új perspektívákat nyitott a település jövőjé­nek. Bak Ferenc polgármester arról tájékoztatott, hogy az önkormányzat döntése alapján sikerült négyhek­tárnyi területet megvásá­rolni a mezőgazdasági ter­melőszövetkezettől azzal a nem titkolt céllal, hogy építési telkeket alakítsanak ki. A döntést természetesen alaposan megfontolták, és a mostani események bi­zonyítják, hogy értelmesen döntöttek a képviselők, amikor úgy gondolták, hogy a jobb anyagi helyze­tű fiatalok letelepedésére számítanak. Van igény a telkekre. Az önkormányzatnak sikerült közművesítenie a megvásá­rolt területet, és a kedvez­ményeket úgy állapították meg, hogy a fiatal házasok­nak a helyzetén valóban könnyebbítsenek. Kidol­gozták az első lakáshoz jutás támogatásának helyi rendszerét, amelynek értel­mében a támogatás mérté­ke 50—150 ezer forint. Egyébként a százezer fo­rintos támogatást eddig minden kérelmező meg­kapta. Jelenleg 1400 négyzetmé­teres telkeket parcelláznak nagy érdeklődés mellett. Bak Ferenc elmondta, hogy a település demográ­fiai helyzetét is szeretnék megváltoztatni a jövőben. Azt már most meg lehet állapítani, hogy több gyer­mek születik, és ha ehhez hozzászámítjuk az itt épít­kezni akaró fiatal családok számát, akkor remélhetően megállítható az elöregedés folyamata. P. J. (Folytatás az 1. oldalról.) döntenek a felosztandó va­gyon nagyságáról, s az új gazdasági szervezetek alapszabályainak is miha­marabb el kell készülniük, hogy cégbírósági bejegyzé­süknek ne legyen akadálya. Nagy valószínűséggel ebben a szövetkezetbén a vagyon 73 százalékát osztják szét. Az idő kétségkívül sürget, s miként azt egy régi tsz- tag, Lengyel Pál, hozzászó­lásában is megemlítette, jó lett volna ezt a közgyűlést két hónappal előbbre hoz­ni, mert könnyen felütheti a fejét a kapkodás, a káosz, s az leginkább a tagságot sújthatja. Tehát vagyon, taglétszám, már ami a tervezett gazda­sági egységekre vonatkozik, ma még bizonytalan. A tsz elnöke többször is kijelen­tette, hogy a szövetkezet, természetesen megváltozott Zimándy Ignác plébános alapította a múlt század végén a törökbálinti iskolát, A patinás épületet bármely nagyvárosunk megirigyel­hetné. Gondok azonban itt is akadnak: az öregedő épü­let megkívánja a javítást, a koi'szerűsítést. Noha a munkák csak tavaly kez­dődtek meg, és rendben in­téződnek, mégis vannak dolgok, melyek megosztják a lakosság véleményét, Kó­nya Dánieltől, az iskola igazgatójától érdeklődtünk a ' gfrissebb események­ről, az eltelt esztendő ta­pasztalatairól : — Igazgató úr! Mi tette . szükségessé a felújítást? — Lehet, hogy ez most egy kicsit furcsán hangzik, de a közvetlen kiváltó ok az ill mhelyek állapota volt. Ne szépítsük a dolgot. Két éve, amikor idekerültem, az kritikán aluli volt. Akkor a polgármester úrral meg­beszéltem, hogy javítani kell az áldatlan körűimé­A törökbálin iskoláért nyékén. Alapelvem ugyanis, hogy a gyermeket csak úgy tudjuk útnak indítani, ha minden alapvető feltételt biztosítunk a számára. Egy dolog volt a bökke­nő: az illemhelyek bővítésé­hez tantermeket kellett föl­áldoznunk a földszinten. Megoldottuk a problémát. A padlástér korábban nem­csak kihasználatlan, de sza­bályosan szemétgyűjtő hely volt. Kérem, nézzen körül most a volt szeméttanya helyén. Hét tantermet épí­tettünk, plusz a tanári szo­bákat. — Mi az az ok, mely a lakosság ellenérzését vált­ja ki? — Minden bizonnyal nagy érvágást jelent a köz­ség életében a renoválásra fordított hatvanmillió fo­rint. A sok vihart megélt épület azonban mindenkép­pen rászolgált az „átöltözte- tésre”. Gondoljunk bele: a toronyépület korábban az irgalmas rendi nővérek zárdája olt, majd katonai intézet lett. A templomot belső átalakítás folyamán földarabolták, a statikusok szakvéleménye alapján életveszélyessé vált. Bonta­nunk kellett tehát, és most a faluszépítő egyesület tá­mogatásával építjük újjá. Az új nagyterem közössé"! ház, az egész község tulaj­dona lesz. Ez kerül további húszmillió forintba. Mi sze­rencsére föllélegezhetünk, mivel ez a munka már nem zavarja a tanítást. Tud­ni kell ehhez, hogy az el­múlt tanévben úgy oktat­tunk, hogy a fejünk felett dolgoztak... — ön szerint hogyan le­hetett volna „kivédeni” a nyolcvanmillió forint elköl­tését? — Egyszerűen. Ha hagy­juk az épületet úgy, ahogy van. Vagy lebontjuk az egé­szet. Építünk helyette egy másik iskolát. — Nyilván ezt nem gon­dolja komolyan ... — Persze hogy nem. Aki nem hiszi, járjon utána: mennyibe kerülne egy va­donatúj épület „felhúzása’’ a mai árak mellett! Tóth Sándor A lebontott kápolna újra „felnőtt” lesz, és a falukö­zösség szolgálatába áll a jövő év nyarától (A szerző felvétele) tulajdonosi alapon, a jövő­ben is fenn kell hogy ma­radjon. Azzal érvelt, hogy a tagság egy része inkább választja továbbra is a biz­tosabbat a bizonytalannál. Különösen a nyugdíjasok számára lenne nagy érvágás például az olyan juttatás, mint az évente megkapott s mindenki számára egysé­gesen megállapított májusi morzsolt kukorica hiánya, vagy annak árának az el­maradása. Vannak olyanok is, akik anyagilag nincse­nek olyan helyzetben, hogy például földjüket, az őket megillető résztulajdont ki­vegyék, s bérmunkában műveltessék és fizessék an­nak méregdrága költségeit. Ennek a vagyoncsopor­tosító közgyűlésnek az ap­ropóján érdemes szólni az ALMA Gyümölcstermelési, valamint a DÁNOS Kft.-k- ről. Előbbi nevében hordoz­za, hogy lényegében az al­ma- és meggytermelésre vállalkoztak, s egyéves mű­ködésük során egy nem ép­pen szerencsés gazdálkodá­si ciklust maholnap maguk mögött tudva is tisztessé­ges eredményeket tudnak felmutatni. Az ALMÁ-t — mondotta egy szakember — megelőzte az ARANY AL­MA Kft., amelyet az elnök és úgymond, kisebb cso­portja elsőként hoztak lét­re, s így a szövetkezet gyü­mölcsösének, a 800 hektár­nak a nagyobb részét mű­velhetik, és Krekács úrék a régi kapi^olatokat, a kül­kereskedelmi kft.-kel való jó viszonyt megtartva ered­ményesen értékesíthetik a termést. Szerkesztőségünket meg­kereste a tsz egyik gazdasági érdekcsoportjának a veze­tője, s arról beszélt, hogy az utóbbi hetekben, hóna­pokban, a közös gazdaság vezető tisztségviselői mind gyakrabban beszéltek arról, hogy: — nincs értelme a vagyonátcsoportosításnak, hiszen a bank úgysem en­gedi a hitelek átvállalását olyan kft.-knek, akik kép­telenek majd megfizetni a rájuk eső hitelhányadot, vagy az épületek, gépek, eszközök bérleti díját, s a különböző egyéb terheket. Hermándy Iván magán­ügyvéd, aki egykoron a Földművelésügyi Miniszté­riumban dolgozott, s kivet­te részét az új szövetkezeti és átmeneti törvény szü­letését megelőző előkészítő munkálatokból (s jelenleg több cég számára végez színvonalas szaktanács- adást) elmondotta, hogy: — sajnos az említett törvény hézagos, s valójában nem is lehet elvárni tőle, hogy hibátlanul működjön, hi­szen egy átmeneti időszak­ra született. Mégis, min­denképpen segítséget nyújt a gazdaságok átalakulásá­hoz. Mondhatnám azt is, hogy ha felszínre kerül az emberi, a vezetői tisztesség, akkor egyáltalán nem okozhat fejfájást a szövet­kezetek átalakulása, szét­esése gazdasági érdekcso­portokra. A késő délutánba nyúló vagyoncsoportosító közgyű­lésen a következő szavazati eredmények születtek: az első napirendi pontként tárgyalt vagyonértékesítési beszámolót a szavazásban részt vevő 297 szövetkezeti tag közül 272-en jóváhagy­ták, míg 20-an tartózkod­tak. A vagyoncsoportosítás- sal kapcsolatos észrevétele­ket és javaslatokat 227 sza­vazó közül 153-an hagyták jóvá. A vagyonnevesítés ér­telmezéséről szóló vitában elhangzott hozzászólásokat követően a közgyűlés meg­erősítette a közös gazdaság vezetősége által beterjesz­tett elképzeléseket. A köz­gyűlés végére a 200 jelén lévő tsz-tag közül 130-án igennel, 54-en nemmel sza­vaztak, míg 12-en tartóz­kodtak a véleménynyilvá­nítástól. Gyócsi László Vagyonnevesítési helyzetkép /.ÚGY BESZÉLJENEK, HOGY A PARASZT IS ÉRTSE!” Érdekek és ellentétek vonzásában ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom