Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14 / 269. szám

i: TEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG Magyarul mondóit köszönetét II. János Pál Fegyveres erőink n szabadság őrzői „Köszöntőm a magyar jegyveres erők vezetőit és képviselőit, akik eljöttek Rómába. Örülök, hogy meg­köszönhetem nekik ismét azt az értékes szolgálatot, amelyet magyarországi lá­togatásom alatt végeztek. Még őrzöm az ott töltött napok emlékét” — mondta magyarul II. János Pál pá­pa magyar honvédtisztek és rendőrtisztek népes cso­portja előtt tegnap, a vati­káni palotában magánki- hallgaíáson fogadva őket. A vatikáni palota VIII. Kelemen pápáról elneve­zett dísztermében tartott félórás magánkihallgatá­son ott volt Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Keresztes Szilárd, hajdú­dorogi görög katolikus püs­pök, a pápalátogatás szer­vezőbizottságának vezetője, és Keresztes Sándor, szent- széki nagykövet. II. János Pál beszédér ben emlékeztette hallgatóit: a katonák a népek bizton­sága és szabadsága fölött őrködnek, szolgálatukkal a béke megszilárdításához já­rulnak hozzá. „Korunkban, amelyet tragikusan jelle­meznek a totalitárius ka­tonai rendszerek műveként a háborúk, népirtások, meg­tapasztaltuk, mennyire vissza lehet élni, a katonai és politikai hatalommal. Magyarországnak is el kel­lett szenvednie az idegen fegyverek okozta megaláz­tatást és fenyegetést” — hangoztatta, majd így foly­tatta : „Magyarország most visszanyerte . szabadságát. Ennek önök a védelmezői, a társadalom biztonságá­nak és rendjének őrzői.” A fogadás után magyar katonák és rendőrök Róma mellett ellátogattak Capest- ranóba, Kapisztrán János szülőházához, Assisibe, Szent Ferenc városába, s végül az Isonzo folyónál az első világháborús magyar emlékhelyekre. AGGASZTÓ SZOCIÁLIS HELYZET A HADSEREGBEN Béremelést tervez a HM Aggasztó anyagi és szo­ciális helyzetről kapott képet Raffay Ernő, a HM politikai államtitkára, a nagykanizsai Thury György 14. gépesített lövészdandár­nál tett tegnapi látogatása­kor. Poprádi Zoltán alez­redes, dandárparancsnok­kal, valamint a hivatásos állománnyal folytatott megbeszélésein kitűnt: az utóbbi években jelentősen megcsappant hivatásos ál­lomány 82 százalékban nős, családos emberekből áll, miközben a tisztek egyne­gyede, a tiszthelyettesek fele él a létminimum alatt. Csak kisebb hányadukon MRMÁNYSZÓVmi TÁJÉKOZTATÓ Egyesülnek a bányák és az erőművek SEGÍTSÉG AZ ÉLEIMISZEBÍPAKNAK MÓDOSÍTOTT HA TÁR!DO Kárpótlási nagyüzem Több mint negyven új­ságíró vett részt azon a kötetlen sajtóbeszélgeté­sen, melynek előadója Sep- sey Tamás államtitkár, az Országos Kárpótlási és Kárrendezési Hivatal elnö­ke volt. Bevezetőben az ál­lamtitkár ismertette a há­rom kárpótlási törvény megalkotásának körülmé­nyeit, és részben azokat a visszhangokat, amelyek őhozzá érkeztek az igény­jogosultak és a politikai szervezetek részéről. Dicsérte a számára meg­lepően fegyelmezett ál­lampolgárokat, akik nagy türelemmel várják ügyük elintézését, és csak ritkán zaklatják a hivatalokat, so­ronkívüliséget kérő leve­lekkel. Az idén az Ország- gyűlés 500 millió forinttal megemelte a hivatalok mű­ködtetésére felhasználható összeget, aminek következ­tében még ezer embert tudtak alkalmazni. Ez oly­mértékben felgyorsította a kárpótlási ügyek folyama­tát, hogy feltehetően a jö­vő év végére az eddig be­adott 1,2 millió kérelem­ből csak néhány tízezer lesz elintézetlen. Sepsey Tamás elmondot­ta, hogy sem a hivatal ve­zetőinek, sem a dolgozók­nak nem esik jól az a po­litikai piszkálódás, amely gyakran az Országházból éri az ügyintézőket. A tör­vény kész van, nekünk azt végre kell hajtani még ak­kor is, hogy ha ez az el­lenzéknek nem tetszik — tette hozzá. Arról is szólt az állam­titkár, hogy a mintegy két évvel ezelőtt számított 100 milliárd forintos kárpótlá­si összeg feltehetően 60— 70 milliárd lesz. Jelenleg a belföldi igények számító- gépes rögzítése folyik, míg akik már megkapták a íöldvagyon utáni kárpótlá­si jegyeiket, több mint ezer alkalommal licitálhattak a földárveréseken. November 2-án ugyan lejárt a Szov­jetunióban raboskodtak igénybe jelentési határide­je, de az államtitkár úgy ját hatáskörén belül intézkedett, hogy december 31-ig a hivatalok kötelesek elfogadni az igénybejelen­tő lapokat. Mivel mindhá­rom törvény értelmében kárpótlásra jogosult az, aki a sérelem elszenvedé­sekor magyar állampolgár volt — tekintet nélkül nem­zetiségére! — az államtit­kár az utóbbi időben is­mertette a törvényeket Er­délyben, Szlovákiában, Kár­pátalján és Izraelben, a közeljövőben pedig Szer­biába utazik. (A törvé­nyekkel kapcsolatos rész­letes ismertetésünket, az államtitkári kiegészíté­sekkel, hétfői számunkban közöljük.) — yes — A magyar szénbányászat évtizedek óta rendkívül költségesen termel, a piac­gazdaság végső kiformálása ériekében több bányát be leéli zárni — mondotta Ba- kay Árpád helyettes állam­titkár, a kormányszóvivő meghívott vendége a tegna­pi sajtótájékoztatón. Rész- létesen beszílt arról, hogy már jó ideje működik ? Szénbányászati Szerkezetát­alakító Központ (SZESZEK), amely feladata magaslatán állva kidolgozta az egész átalakítási rendszert. Ennek megfelelően a jö­vőben egyesített vállalat­ként működik majd a Mát- ravidéki Hőerőmű és a Mátraaljai Szénbányák, a Bakonyi Hőerőmű és a két ajkai bányaüzem, a Pécsi Hőerőmű és a Mecseki Szénbányák. Egy vállalat alakul a bal inkai, oroszlá­nyi; és tatabányai szénbá­nyákból, .ugyancsak össze­vonják a borsodi és a nóg­rádi megmaradó bányákat. Több. jelenleg még vi­szonylag nagy termelékeny­ségű bányaüzemet . bezár­nak, és megkezdték a bezá­randó üzemek gépi vagyo­nának felmérését, keresik a megoldásokat ezek hasz­nosítására. A kormány — az országgyűlés beleegye­zésével és hozzájárulásá­val — a lehető legtöbbet teszi majd a munka nél­kül maradt szénbányászok szociális gondjainak megol­dására. Azzal a céllal, hogy se­gítsen a mezőgazdasági ter­melők értékesítési gónd- jain, a kormány 2,5 mil­liárd forint értékű gabonát kívánt felvásárolni, e szán­déka viszont nem találko­zott a termelőkével. Így a megmaradt teljes összeget a kormány a jövőben élel­miszeripari késztermékek felvásárlására fordítja, mintegy tartalékot képezve ezzel. Az eladott árut a gyártó tárolja, de ha jobb vevőt talál, 2 százalék fel­árral visszavásárolhatja és továbbadhatja. Juhász Judit. kormány- szóvivő arra kérte az új­ságírókat, hogy csak teljes infőrmációk birtokában foglalkozzanak a jövőben a nyugdíjkorhatár felemelé­sének kérdéskörével. Az már biztos, hogy csak hosz- szas érdekegyeztetések után. legközelebb 1994-ben kerülhet sor a korhatár fel­emelésére. H. Z. Együttműködés az egyházzal Szerb küldöttgyűlés Kétnapos országos kül­döttgyűlést tart hétvégén a ráckevei Savoyai-kastély- ban a Szerb Demokratikus Szövetség. Az ország kü­lönböző részein elszórtan található szerblakta telepü­lésekről mintegy nyolcvan választott küldött érkezik a kétnapos tanácskozásra. A küldöttgyűlésre meghívták a szervezet magyarországi és jugoszláviai állami part­nereit és a romániai szer- bek képviselőit is. A tanácskozás első nap­ján, szombaton a szervezet eddigi munkáját értékelik, és szervezeti kérdésekben fognak dönteni. Este a ló- révi és szigetcsépi szerbek adnak kulturális műsort. Vasárnap a küldöttgyűlés résztvevői szekciókban foly­tatják a munkát, foglalkoz­nak többek között a ma­gyarországi • szerb oktatás­ügy helyzetével, a kisebbsé­gi törvénnyel, a szerb or­todox egyházzal való együttműködéssel. Tragikus fegyverbaleset Tragikus fegyverbaleset történt tegnap délelőtt Tö­rökbálinton, a Magyar Hon­védség egyik laktanyájá­ban — közölte az MTI-vel a HM sajtóosztálya. Az őrség váltásához ké­szülődő egyik sorkatona fegyverével játszva hasba- lőtte P. J. őrvezetőt, aki a kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A Ka­tonai Ügyészség halált oko­zó, foglalkozás körében el­követett gondatlan veszé­lyeztetés vétségének ala­pos gyanújával őrizetbe, vette az elkövetőt, és indít­ványozza a Fővárosi Bírór ság Katonai Tanácsánál az elkövető letartóztatásba he­lyezését. Az ügyben a Bu­dapesti Katonái Ügyész­ség folytatja a vizsgálatot. Az igazságtétel: szembenézés a múlttal (Folytatás az 1. oldalról.) gyilkosokat alázzunk meg — válaszolta meg a neves képviselő saját kérdését —, hanem azért, hogy ezzel magát az embert, a társa­dalomban élő embert véd­jük meg. Zétényi Zsolt le­szögezte, az igazságtétel teijes mértékben megfelel az európai szokásoknak, jognak. Európában az a természetes, hogy a bűnt üldözik, s az a rendhagyó, hogy a bűnösöket nem kell felelősségre vonni. Csatla­kozzunk hát e tekintetben Európához. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a geny- nj/fedő sebeink nem tisz­ainak ki, hanem tovább fekélyesednek. Réti Miklós leszögezte: magyar nemzeti polgárság­ra van szükség. Ez nem nacionalizmus, hiszen min­den nemzetnek szüksége van nagyszerű célokra, s elengedhetetlenül fontos megmaradásunk szempont­jából a hazaszeretetre ne­velés. Nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül azt sem, hogy a régi rendszer ki­szolgálói anyagi haszonra tettek szert, s így eleve előnyösebb pozícióból in­dulnak. Figyelnünk kell ar­ra is, hogy kiknek a kezé­be került a sajtó. A sajtó, s általában a mé­diaügyek alkották Csurka István mondanivalóját is. Szemléletes példával indí­totta előadását: ellenerők már attól sem riadnak visz- sza, hogy az orosz államfő beszédének tolmácsolását, vagyis közvetítését szabó-, tálják. Ahol ennyire kiszol­gáltatottak vagyunk, ott már minden előfordulhat. Éppen ezért Csúrka István véleménye szerint nem ért véget a taxisblokád, csupán más formát vett föl. A blo­kádot a sajtó biztosítja. az ellenzék számára. Az el­múlt hónapokban a nemzet több végvárát is felszámol­ták: Vasárnapi Újság, Hír­adó, A II'* s legutóbb a Panoráma. Immáron az lett a feladat, hogy ezeket sze­rezzük vissza. Pedig nem elégedhetünk meg evvel. Ha a kormánynak nem marad sajtója, akkor a nemzet tá­jékozódás nélkül marad, s államkampányok, akciók és egyéb álságok vonják el az ország lakóinak figyel­mét a valódi kérdésekről. Az ellenzék folyamatosan nyomul előre. Célja a régi rendszer visszaállítása, per­sze, nem a régi formában, mert az már teljesen lejá­ratódott. Demokráciát, li­beralizmust, médiaszabad­ságot hirdet, s közben a po­litikai hatalmat akarja visszaszerezni a gazdaság­ban és az élet minden te­rületén. Módszereik közé tartozik, hogy aki elégedet­len velük, azt kikiáltják ssélsőségeskedőnek, ma- gyarkodónak. S hogy mik a terveik a nemzet érdekeit képviselőkkel, azt jól jelzi Kerényi Imre magatartása, aki szerint őellene pél­dául minden eszköz megen­gedhető. Mindönkit el akar­nak takarítani, hogy a he­lyükre ülhessenek. Pedig valójában nem olyan erő­sek. mint amilyeneknek a sajtó mutatja őket. Csupán a médiumok által tízszere- ződik meg a hatásuk. Ha viszont mesterkedéseik mö­gé látunk, s keményen el­lenállunk, le lehet győzni őket. Valamennyiünké a fe­lelősség. Cselekvést vár tő­lünk a nemzet. Mire vá­runk hát? — tette föl a kérdést Csurka István. II. P. segít á rendszeresen vagy alkalmilag kifizetett szo­ciális segély. Raffay Ernő megértéssel és intézkedése­ket ígérve fogadta az ész­revételeket. Elmondta: 1993-tól a HM inflációt kö­vető módon rendezi a bére­ket, mert tarthatatlan, hogy szociális segélyekkel támo­gatott hivatásosoknak kell­jen irányítaniuk az alaku­latok napi honvédelmi fel­adatait, a sorkatonák ne­velését. Mint említette, ép­pen e mostoha helyzet tük­rében lehet igazán nagyra becsülni a tisztek, a tiszt- helyettesek hivatástudatát. Támogatást ígért a pa­rancsnoki állomány azon kéréséhez is, hogy a volt csapatmúzeum épületében ökumenikus kápolnát hoz­zanak létre. A sorkatonai bizalmi tes­tület tagjait is meghallgat­va, az államtitkár üdvö­zölte a kiképzés hatékony­ságát célzó javaslatokat, így például az azonos fel­adatkörű alakulatok közös gyakorlatozását. Gyors in­tézkedést ígért a száz kilo­méternél messzebbre uta­zók megsegítésére is: lehe­tővé teszik, hogy a csalá­dos honvédek ne csak ha­vonta egyszer, hanem több alkalommal is ingyenesen utazhassanak haza. Önök szerint lámpások, A héten már foglalkoz­tunk vele: kilencezer po­litikai lapon kinevezett tisztviselő távozik a kö­zeli hetekben irodájából, mert „rendszerváltás” történt az USA-ban. Ott is új a vezetés, mint itt is. Csak nálunk nem cso­magolt ki senki. A régi tisztviselők kijelentették magukról, hogy szakem­berek, és ebben őket megtámogatta az a saj­tó. amely a korábbi év­tizedekben is ezzel a ré­teggel volt millió és egy ponton összenőve. S e nem éppen kis testű sziámi ikret karolták föl az ellenzéki párták. Nem véletlenül, hisz ugyaneb­ből az édes kapcsolatból emelkedtek ki. Ez ter­mészetes, hisz ismerjük a mondást: „Suba subá­hoz, guba gubához”. A természet halad a ma­ga útján, s ebbe tartozik, hogy az említett együvé tartozók, ha kell, kórus­ban üvöltik: boszorkány­üldözés! Akkor, ha kö­zülük valakinek szólnak, hogy adja át a helyét valaki másnak. A mi szakmánkban, a sajtó­ban például olyannak, aki nem azért vesz tol­lat a kezébe, mert az egy kényelmes foglalko­zás, hanem mert úgy érzi: tennivalója van, s tudja, a nemzetnek lám­pásokra van szüksége. A távolban pislákoló fé­nyek, az odavezető úton levő kapaszkodók nem nélkülözhetők. Önök sze­rint nem ilyen fénynek kellene lennie a Televí­ziónak. Önök szerint nem mi lehetnénk, akik a mostani bot-orkálásban segítünk? De igen! Csak sajnos könnyebb valakit visszalökni a gödörbe, mint kiemelni onnan. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom