Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-13 / 268. szám

IV. PEST MEGYEI HÍRLAP KÖZBIZTONSÁG 1902. NOVEMBER 13., PÉNTEK az önkormányzatok A nyugalom ára új számítógépközpontot, az önkormányzat legfris­sebb ajándékát. SZÁMÍTÓGÉPPEL KÖNNYEBB — E masina révén állan­dó összeköttetésben va­gyunk a pesti központtal, pillanatok alatt megkapunk bármilyen információt. A jelenlegi személyi és tech­nikai háttérrel bármilyen riasztáskor öt percen beiül ott vagyunk a helyszínen. — Azt már tudom, hogy önök mit kaptak. De mit adtak cserébe, például Bat- tának? — Szerénytelenség lenne a magunk munkáját minő­síteni, legfeljebb néhány adatot mondhatok. Egy év alatt húsz százalékkal csökkent a bűncselek mé­........... . .... . nvek száma, az ismeretlen Kardos Gyula rendőr torzsermester számítógép segítségévéi kér információkat az tettesek által elkövetett országos központtól cselekmények ötvenöt szá­zalékát derítettük fel, ami nemcsak a megyében, ha­nem országos viszonylat­ban is jó eredménynek szá­mít. A közbiztonság javu­lását jelzi az is, hogy ha­szonszerzésből elkövetett életellenes bűncselekmény nem történt a battai kör­zetben. — Hallgattassák meg a másik fél is, a „mecénás”. — Helyes — bólint Mi­hály István, s rákanyaro­dik a városházához vezető alléra. Vezér Mihály polgármes­ter így kezdi a beszélge­tést: — Nem tudom, a volt ta­nácselnök milyen időkö­zönként találkozott a volt rendőrkapitánnyal, mi he­tente leülünk az alezre­des úrral tárgyalni. Az el­múlt bét eseményeit és a soron következő tennivaló­kat beszéljük meg. A kö­zös munkával eltöltött idő­szakot úgy jellemezném: rendkívül sokat javult a lakosság biztonságérzete és a lelki nyugalma. A battai őrs személyzete polgárba­rátként viselkedik, udva­riasak, csak ritkán és ki­rívó esetben alkalmaznak bírságot. Ezt a lakosság az­zal viszonozza, hogy meg­becsülik a rendőröket, és esetenként' segítik a mun­kájukat. BATTA MÉG NEM SVÁJC — Nemrég egy gazdasági bűntény elkövetőit lakossá­gi bejelentés alapján sike­rült azonosítani, s ezzel jócskán lerövidítették a nyomozás idejét. Persze, ez nem azt jelenti, hogy ná­lunk minden rendőr „szent”, vagy hogy Battán svájci állapotok uralkod­nak. Itt' is vannak tolva­jok. Sláger a garázs- és a gépkocsifeltörés, s előfor­dul, hogy - a hétvégi házak tulajdonosait kellemetlen meglepetés éri. Merem re­mélni, a huszonöt főre emelkedett őrs jóvoltából mind kevesebb ilyen eset lesz, rendőreink móresre tanítják a haltai szarkákat. — A lakosság nem so­kallja a közbiztonság tá­mogatására fordított pénzt? — Az alezredes úr helye­sen mondta: a nyugalom­nak is ára van. Ezt a la­kosság is tudomásul vette, ilyen alapon még nem kaptunk szemrehányást senkitől. Matula Gy. Oszkár Régi igazság, mindennek ára van. Beleértve a köz- biztonságot is. Ezt dr. Mi­hály István rendőr alezre­des, az Érdi Rendőrkapi­tányság vezetője elöljáró­ban mondja, mielőtt vázol­ná az alárendeltségébe tar­tozó két város és négy köz­ség közbiztonsági helyzetét. Az alezredes joggal nyit az anyagiasnak tűnő mon­dattal. Amikor tavaly ta- vassszal átvette az érdi ka­pitányságot, egy leépült technikai hátteret örökölt. Elavult, korszerűtlen esz­közöket, elnyűtt autópar­kot. — Sem a technikánk, sem az emberállományunk nem volt alkalmas a bűnö- lés megfékezésére, viszont a lakosság elvárta, hogy ki­elégítő közbiztonságban él­jen. Valamilyen formában el kellett mozdulni, de va­lahogy úgy, hogy a pótlá­tunk; a kimozduláshoz, a változásokhoz sokkal hoz­zájárultak. Belátták, ha nyugalmat, biztonságot akarnak a közigazgatási körzetükben, némi áldozat­ra is szükség van. Ennek kézzelfogható jelei: öt gép­kocsi, amiből kettőt Érd, egyet-egyet Sóskút. Diósd és Tárnok vásárolt, Száz­halombattától pedig egy mikrobuszt kaptunk. Vala­mennyi településen rend­be hozták az épületet, ahol nem volt, ott kialakítottak alkalmas helyiséget. Egyébként az önkor­mányzatok közül a száz- halombattaiak adták a leg­többet, a 20 ezer lakosú kisváros országos első eb­ből a szempontból. — Tíz rendőri státust „vásároltak”, legjobb tudo­másom szerint ilyen nagy­ságú állományfejlesztésre még nem volt példa az or­Vezér Mihály polgármester (balról) és dr. Mihály Ist­ván alezredes, érdi rendőrkapitány hetente áttekinti a közbiztonság helyzetét sok anyagi része ne csak a Belügyminisztériumot ter­helje. — Ahhoz képest, hogy „szegények”, korszerű, kul­turált környezetben dolgoz­nak — jegyzem meg némi célzatossággal. A KIMOZDULÁS STRATÉGIÁJA — Igen, néhány hete. De látta volna azelőtt. Most készült el a felső rész, a tetőtér beépítése. A kapi­tányság korszerűsítése ti- zennégymillió forintba került, felét az érdi önkor­mányzat állta. Jelentős a javulás a technikában is, számítógépekkel, híradási eszközökkel, fénymásolók­kal lettünk gazdagabbak, de ami a leglényegesebb, megkétszereződött a kocsi­parkunk. Az önkormányza­tokban jó partnerre talál­szágban — mondja dr. Mi­hály István. — A vásárlást úgy kell érteni, a százha- lombattaiak tíz rendőr mű­ködéséhez biztosítják az anyagi alapot, ami ese­tünkben tízmillió forint évente. Két éve öt rendőre volt a városnak. Ezt a lét­számot Komáromi István megyei rendőrfőkapitány sürgősen felemeltette ti­zenötre. Ehhez jött „plusz­ba” a tíz rendőr. Külön kell szóljak a battai őrs épületéről ... — Jobb volna megnézni a helyszínen ... — Igaza van. Megéri. Erre is több milliót szava­zott meg a képviselő-tes­tület. Az épületen már kívülről látszik a jó gazdakéz, s ugyanezt tapasztalni az irodákban is. Kardos Gyula ügyeletes rendőr törzsőr­mester jelent az alezredes­nek, majd megmutatja az HAZUGSÁGVIZSGÁLÓ A MEGYEI FŐKAPITÁNYSÁGON Embert ült, és most izzad a tenyere A negyven-valahány éves, meglehetősen rossz külse­jű, enyhe italszagot árasztó férfi azzal állított be a rendőrkapitányságra, hogy bejelentést kíván tenni. Két napja eltűnt az élettársa, s mivel nem szokott ilyent tenni, a faluból például évek óta ki sem tette a lá­bát. s mivel az ismerősök körében sincs sehol, most már nyugtalan. Az ügyeletén felvették a szükséges adatokat, s meg­tették az ilyenkor szokásos lépéseket. Az élettárs azon­ban később sem került elő. A nyomozás sok mindent megállapított. Kiderült, hogy . afféle jobb családról van szó, ahol mindennapos volt az italozás, az asszony gvakran félrelépett, az élettársa rendszeresen ver­te, alig telt el békében éj­szaka. Felmerült a bűncse­lekmény gyanúja. A rend­őrök több személyt is való­színűsítettek, mint lehetsé­ges elkövetőt, de sem nyom, sem bizonyíték, sem áldozat nem volt. A nyomozás során segít­ségül hívták a poligráfot — köznyelven a hazugságvizs­gáló gépet —, megkérték az urakat, köztük a bejelentő élettársat, üljenek már be egy rövid vizsgálatra. És a műszerek az élettársnál je­leztek! S nemcsak jeleztek, hanem elvezettek ahhoz a helyhez, ahol a tettes az ál­dozatát elrejtette. ★ Az első kezdetleges ha­zugságvizsgálót csaknem száz éve szerkesztette meg a született bűnözők” jó is­merőse, az olasz Lombroso professzor; a poligráf az USA-ban 1926 óta „üzem­szerűen” működik s az idén megérkezett a magyar bűnügyi rendőrséghez is. Az első és egyetlen poligráf a bűnügyi szolgálatnál je­lenleg a Pest Megyei Rend­őr-főkapitányságon műkö­dik. Igaz ugyan, csak szep­tember óta szolgálja a bűn­üldözést. Brósz Tünde, a K.-iminálpszichológiai La­boratórium vezető pszicho­lógusa jó néhány saját és korábban más szolgálati ág által Pest megyében vég­zett eredményes vizsgálat­ról tud beszámolni. Szexuális indíttatású rab- lógyilkosság áldozata lett például egy fiatal lány a megye egyik településén. A gyanúsított a kivetett háló­ban viszonylag hamar fenn­akadt, csakhogy a nyomo­zók emberükre találtak. Az illető többször ült már ha­sonló bűncselekmény miatt, mindig elcsúszott valami apró banánhéjon; ezúttal viszont konokul tagadott. Már-már úgy látszott, holt­pontra jut az ügy, ám ek­kor bekapcsolódott a nyo­mozásba a hazugságvizsgáló gép. A lánytól a tettes el­rabolta karóráját és jelleg­zetes arany nyakláncát; er­ről csak a nyomozó és az elkövető tudhatott. Nos, a poligráf kényelmes karos­székében helyet foglaló és az elektródák sokaságával felcicomázott gyanúsított elé a fehér vászonra külön­böző tárgyak képét vetítet­ték ki a pszichológusok. Mintha csak moziban len­ne, nyugodtan terpeszke­dett a gyanúsított. Ahogy i -ondani szokták: elállt vi­szont a lélegzete, amikor a vásznon feltűnt a karóra képe. Felgyorsult a pulzu­sa, elöntötte a verejték, izzadni kezdett a tenyere, rendellenessé vált az EKG- ja, kidülledt a szeme, meg­feszültek az izmai, és a poligráf mindezt regisztrál­ta. Ö viszont minderről mit sem tudott, nem sejtette, hogy túljárt az eszén a gép, a tudomány. Nem sejtette, hogy lebukott. S az arany­lánccal, sőt a lány sárga papucsával megismétlődött az .egész. A nyomozás ké­sőbbi adatai pedig igazol­ták a poligráfot. Ez a korszerű technika arra jó, hogy segítse a nyo­mozást, jelezze a rendőrök­nek: jó úton vannak, foly­tassák csak a vizsgálódást a megadott irányban to­vább. Az eddigi nemzetközi tapasztalatok, a rendkívül gazdag külföldi szakiroda- lom szerint — a megfelelő vizsgálati feltételek mellett — 98.5 százalékos a hazug­ságvizsgáló gép megbízha­tósága. Mindezt igazolja a rövid Pest megyei gyakor­lat is, ★ Az eléggé drága német műszer, a poligráftechnika nem valamely személy bű­nösségéről vagy ártatlansá­gáról mond sajátos véle­ményt, hanem azt jelzi, hogy a kérdéses és eltaga­dott információk tudatában van-e a vizsgált személy vagy sem. Jó példa erre az egyik Pest megyei nagyköz­ségben nem olyan régen történt emberölései ügy. Is­meretlen tettesek egy ma­gányosan élő, idős asszonyt gyilkoltak meg, és a nyo­mozás során a tettesre vagy a tettesekre két elképzelés merült fel. A nyomozók számba vették azt a lehető­séget, hogy a nagyobb va­gyon, az öröklés reményé­ben valamelyik hozzátarto­zó követte el a bűncselek­ményt és rablógyilkosság­nak próbálta beállítani az esetet. Nem lehetett kizárni vi­szont azt az eshetőséget sem, hogy lumpen bűnözők pillanatnyi anyagi érdekből ölték meg az idős nőt. Az előbbi feltételezésnél a gyanú elsősorban az asz- szony nevelt fiára terelő­dött, meglett, volna Számá­ra az indíték és az életkö­rülményei is rendezetlenek voltak. Ugyanakkor több bejelentés érkezett a rend­őrségre, hogy a bűncselek­mény idején a környéken fiatalkorú csavargókat lát­tak. A nyomozásba bekap­csolódott a poligráf. Jól fel­épített kérdéssorozatokat állítottak össze a pszicholó­gusok, s a vizsgálat nyomán olyan szakvéleményt for­máltak, amei>^ szerint a le­hetséges elkövetői körből kizárható a nevelt fiú. Miután a nyomozók azono­sították a környéken látott fiatalkorúakat, őket is be­ültették a hazugságvizsgáló gépbe. S nem haszontala­nul. A vizsgálat alapján ők viszont alaposan gyanúút- hatúak voltak a bűncselek­mény elkövetésével. A ké­sé) biekben begyűjtött tár­gyi bizonyítékok ezt meg­alapozták. s azok beismerő vallomást tettek. ★ A laboratórium munka­társai minden esetben be­hatóan tanulmányozzák a poligráfos vizsgálat előtt a bűncselekmény és az ak­tuális nyomozás dokumen­tumait, megismerkednek a gyanúsítottakkal, pszicholó­giai vizsgálatnak vetik őket alá, teszteket töltetnek ki velük. Mindezek ismereté­ben következik a legna­gyobb munka, a különböző kérdéssorozatok összeállítá­sa, A hazugságvizsgáló gép ugyanis önmagában, spe­ciálisan felkészült szakem­ber nélkül semmit sem ér. A karosszékben helyet fog­laló alany a vizsgálat so­rán ingereket kap, vizuáli­sakat vagy akusztikusakat, gyakran mindkettőt, s azok­ra válaszol, reagál. Az előb­bi példában a gyanúsítot­tak először az elhangzott kérdésekre adták meg a vá­laszokat, majd a látott áb­rákra reagáltak, akaratla­nul is. A műszerek pedig jeleztek. Mindig jeleznek. Mert a poligráf végül is nem csodaszer, de a bűn­üldözésnek rendkívül hasz­nos segédeszköze. A becsületes állampolgá­rok barátja. (deregán)

Next

/
Oldalképek
Tartalom