Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-10 / 265. szám

SZÜKEBB HAZÁNK

ÁLLAMHÁZTARTÁSI NAPLÓ

ÁLLAMI HOZZÁJÁRULÁS

IGÉNYEK ÉS LEHETŐSÉGEK

tetési, fenntartási kiadásaikat fedezné, illetve előre nem látható esemény (pl.: természeti katasztrófa) elhárítását önerőből megoldani nem tudják. Az ebben a támogatási formában kapott állami hozzájárulásokat is csak a megjelölt célra használhatják fel az ön- kormányzatok.

A személyi jövedelem- adóból származó bevétel önkormányzatokat megillető részaránya a törvény- javaslat szerint a korábbi 50 százalékról 30 százalékra mérséklődik, de továbbra is kiegészítést kapnak azok az önkormányzatok, ahol a szja egy állandó lakosra jutó összege községeknél. nagyközségeknél nem éri el a 3400 forintot, illetve városoknál a 4650 forint/főt. (Ez utóbbiaknál a kiegészítő állami támogatás felső határa 200 millió Ft.)

összességében: a személyi jövedelemadó 30 százalékos átengedésével az ön- kormányzatok bevétele 14 milliárd forinttal lesz kevesebb az 1992. évinél. A költségvetési törvénytervezetben szereplő, önkormányzatokat megillető állami támogatások együttes előirányzata 1993-ra 265,1

milliárd forint, amely 41,7 milliárd forinttal több az 1992. évi várhatónál. Ebből 35,1 milliárd forint a normatív hozzájárulások és 6.6 milliárd forint a címzett és céltámogatások növekedése.

Tudja-e, hogy?

— Megyénk 182 önkormányzatából jelenleg már 153-an rendelkeznek személyi számítógéppel,

— Az első félévben a megye önkormányzatai 215 millió forintot fordítottak út- híd felújítására és karbantartására, míg 222 milliót szennyvízelvezetéssel kapcsolatos feladatokra.

— Az önkormányzatok az alsó fokú oktatásra 3 milliárd 654 millió forintot fordítottak.

— A megyében a családi pótlékra jogosultak száma meghaladja a 224 ezer főt.

— A régió minden lakosát figyelembe véve, egy főre számítva 470 forintot fizettek ki az önkormányzatok különböző segélyek címén az esztendő első felében. Ezek együttes összege elérte a 452 millió forintot.

— A térség 103 önkormányzata vezetett be helyi adót 1992-ben.

LESZ 13. HAVI

Hála a köztisztviselői törvénynek, a Pest Megyei Illetékhivatal dolgozói is számíthatnak idén a 13. havi bérükre, ami lényegében egy teljes havi fizetésüknek felel meg.

Horvát Mária, a hivatal pénzügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy ez a „bűvös” 13. a jövőben csak akkor lesz tartható, ha sikerül 1995. január 1-jéig a törvényben is előírt magas kvótát elérniük.

Az említettekhez minőségi munka kell, s ennek megvalósításához pedig minőségi munkaerő.

Az önkormányzatok,,óvatossága"

BERUHÁZÁSOKHOZ - CÉLTÁMOGATÁS

Az ez évre jóváhagyott céltámogatásoknak az ön- kormányzatok szeptember végéig alig valamivel több mint 50 százalékát használták fel. Az 1992-es új pályázatokra az önkormányzatok csak májustól vehették igénybe a céltámogatást, méghozzá a saját anyagi forrás felhasználásának megfelelő arányban.

Megyénkben a beruházást segítő céltámogatások között megtalálhatóak a vízközműtársulásokra, közműves ivóvízellátásokra, valamint a szennyvízelvezetésekre és -tisztításokra igényelt összegek.

Továbbá tornatermekre (köztük nemzetiségire), szociális otthonokra, egészségügyi gépbeszerzésekre és szilárd hulladék lerakó helyek kialakítására biztosított céltámogatások.

Az önkormányzatok részéről óvatos visszafogottság tapasztalható a céltámogatások igénylésével, s azok célirányos felhasználásával kapcsolatban. Ezek a „rossz beidegződések” a jövőben minden bizonnyal alábbhagynak, hiszen vannak olyan halaszthatatlan beruházások, amelyeket előbb-utóbb meg kell valósítani.

TÚLZOTT ADMINISZTRÁCIÓ

AMÍG GYŐZIK, VÉGZIK

— Annyi a munkánk, hogy maholnap ott tartunk, képtelenek leszünk a nélkülözhetetlen adminisztrációs feladatokat megoldani. Szinte havonta változnak a gépjárművekkel kapcsolatos adózási és nyilvántartási előírások, s nekünk ezekre bizony oda kell figyelnünk, mert különben a munkánk hitelessége, az ügyfelek bizalma inogna meg irántunk! — mondotta a Nagykőrösi önkormányzati Hivatal adóügyi osztályának ügyintézője, Györfi Ferenc. A gépjárművek adójával kapcsolatos ügyintézéseket

Anikó, a gyátniigyes

JOGSZERŰEN, EGÉSZ EMBERKÉNT

Visegrád mindössze 1600 lelket számláló község. A helyi polgármesteri hivatal személyi állományát is ennek megfelelően állapították meg. így aztán nem is lehet azon csodálkozni, hogy az osztályok, csoportok eléggé szűkös létszámmal dolgoznak. Az igazgatási osztályon találtunk rá Zeller Ferencnére, akit munkatársai csak a keresztnevén szólítanak.

Anikó 11 éve dolgozik az említett osztályon, ahol népesség-nyilvántartással és gyámügyekkel kapcsolatos teendőket lát el. Elégedetten beszélt a munkaköréről s

arról, hogy mennyire fontos ezen a területen a fel- készültség, a jog s ezen belül is a családjog ismerete.

— A gyámügy az a terület, ahol különösen szükség van a pontos, precíz munkára. Amíg a népesség-nyilvántartást rá lehet bízni a számítógépesekre, addig a gyámügyeket még hagyományos módon kell adminisztrálni. Az lenne egyébként a legjobb, ha minden területnek megvolna a maga gazdája, előadója. így nem kellene egy időben több ügyre is koncentrálni.

HAUCA TNAKRÁNK...

Programban nincs hiány

Az Érdi önkormányzati Hivatal közgazdasági irodáját vezeti Krasznai Zoltánná. Elmondta, hogy a lehető legjobb véleménnyel vannak a TÁKISZ-ról. Példát is említett erre a zavartalan együttműködésre.

— Bérünket idén még ingyen és bérmentve számlázzák, számfejtik. Ha bármilyen gondunk adódik, elég egy telefon, s'máris megoldottnak tekinthetjük problémáinkat. Számítógépes szolgálatuk ragyogó programokat adott át számunkra, s ami külön is figyelemre méltó, hogy az egyik munkatársunk által készített programra is felfigyeltek, s azt beépítették a nagy számítógépes hálózatba. Tehát hallgatnak ránk!

Krasznainé negyedszázada dolgozik államigazgatási területen. Az általa vezetett közgazdasági iroda 27 dolgozója és azok munkakapcsolata a TÁKISZ- szal színvonalas és kiegyensúlyozott.

Galambost Tiborné, az érdi önkormányzat fő adóügyese nem rejtette véka alá a véleményét, amikor azt mondotta:

— Szerettük volna átvenni az egyik ceglédi kolléga által elkészített, adózási munkánkat egyszerűsítő programot, de a TÁKISZ-nál erre nem hajlottak. Pedig nagy segítségünkre lett volna. Annál is inkább, mert jól illeszkedett a nagy egészhez, a TÄKISZ által irányított számítógépes adatfeldolgozáshoz.

Egyre több a munkánk. Gyakorta változnak a különböző rendeletek, s nekünk érthetően ezekhez

kell idomulnunk. Különösen szívjuk a fogunkat akkor, ha a gépkocsik adózásával kapcsolatos teendőket végezzük. Ugyanis előfordul, hogy X. vagy Y. gyakorta váltogatja a járművét, s ugye esetenként annak típusa, a jármű súlya is változik, s kerül ezáltal más adózási elbírálás, ügyintézési procedúra alá.

egy négytagú csoport látja el; két könyvelő és két adózási behajtó.

— Csupán itt helyben hatezer gépkocsit kell nyilvántartásba vennünk. Előfordul, hogy egyetlen gépjármű-tulajdonost tíz Ügyintézési bizonylaton tartunk nyilván. Ez is jelzi, hogy esetenként túlzottak az adminisztrációs teendők, bizonylatolások. Még az a szerencse, hogy létezik nálunk is a számítógépes ügyintézés.

Győrfi úr szólt arról is, hogy szerintük erősen túlzott a havonkénti adóbehajtás illetve nyilvántartás. Évekkel ezelőtt elég volt egyszer befizetni az illetéket. Még az is jobb volna, ha az esztendő első, illetve második félévében kellene az említetteket elvégezni.

Akad olyan ügyfél is, aki „elfelejti” bejelenteni az önkormányzatnak, hogy gépkocsit vásárolt, illetve a gépjármű típusában időközben bekövetkező változásokat. Így aztán előfordult már olyan, aki januárban vett gépjárművet, de csak októberben jutott eszébe, hogy azt jelezze az adóügyeseknek. Ez esetben érthetően nem késik a késedelmi pótlékkal „megspékelt” adóbehajtás.

Ohsóhhnk a piád árnál

PÉCELNEK INGYEN ADTÁK

A jogszabályok naprakész követése gondot okoz a megyei polgármesteri hivatalokban. Ezen a gyakorlaton a közelmúltban változtattak, gyorsították az ügykezelést, a feldolgozási módszert.

Pécelen kísérletezték ki a TÁKISZ számítógépes szakemberei, miként kell működtetni a segélynyilvántartást. így az önkormányzatnak egyetlen fillérjébe sem került a beruházás, a gépeket térítésmentesen kapták.

Cziczingerné Piros Rózsa előadó örül. amiért a határozatok gyorsabb kijavítása módot ad a határidők megtartására. Ezt is a komputereknek köszönhetik.

Danáé Erzsébet jegyzőtől tudjuk, hogy további munkaterületeket „visznek fel” számítógépre. A könyvelést már most számítógéppel végzik, a TÁKISZ-tól rendszerszervezési tanulmányt kértek a gyámügyek és a szociálpolitika feltérképezésére.

A jövőben téríteniük kell a költségeket, de még így is jóval kedvezményesebben juthatnak számítógéphez a piaci árnál, hiszen a számítástechnikával foglalkozó társaságok mindent drágán adnak.

A péceli előadók szerint pofonegyszerű a kezelés. A kódot kell tudni, s máris hozzá lehet jutni a szükséges információkhoz.

Egyelőre két terminált kaptak, később szeretnék az írógépeket szövegszerkesztő-rendszerrel felváltani, mivel kényelmes volta miatt könnyebben visszakereshetők az információk a mágneslemezek segítségévek

I. M.

munkanélküliek száma, személyi jövedelemadót nem fizetők száma) alapján differenciáltan megállapított összeg.

Az önkormányzatok törvénytervezet szerinti normatív támogatása általánosan csak az 1992. évi központi bérpolitikai intézkedések 1993. évet érintő hatásával növekszik. A bér- és dologi kiadások további emelkedésére (áremelkedések ellentételezésére) a fedezetet az önkormányzatoknak saját forrásból kell megteremteni.

A második támogatási forma az önkormányzatok kiemelt fontosságú feladataihoz pályázat útján elnyerhető címzett és céltámogatás. (Döntően az egészséges ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, tornaterem-építés, kollégiumi férőhely fejlesztést, egészségügy! gép-műszer beszerzést, kórházi és színházi rekonstrukciók stb. megoldását segíti.)

Az állami támogatásnak ez a formája alapvetően eltér a normatív támogatás rendszerétől, mivel a pályázat útján elnyert összeget az önkormányzat kizárólagosan az igénylésében megnevezett célra fordíthatja.

A harmadik támogatási forma a települések részére év közben nyújt lehetőséget a központi költségvetésből történő hozzájárulás igénylésére az Országgyűlés által meghatározott feladatok teljesítése vagy előre nem várt események bekövetkezése esetén.

Az igénylések jogcímei az 1992. évhez viszonyítva lényegesen nem változtak, de bővült a kör, pl.: a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatásával, a három vagy több kiskorú gyermek családon belüli nevelését segítő gyermek- nevelési támogatással. A törvényjavaslat szigorított feltételekkel, de továbbra is támogatn' kívánja azokat az önkormányzatokat, amelyek önhibájukon kívül nem rendelkeznek olyan mértékű bevételekkel, amelyek az alapvető működA Magyar Köztársaság 1993. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot a kormány szeptember 30-án benyújtotta az Országgyűlésiek. A törvénytervezet szerint a helyi önkormányzatok közszolgáltatási feladatait (településfejlesztés, környezetvédelem, lakás- gazdálkodás, közművesítés, közterületek és közutak fenntartása, településtisztaság biztosítása, szociális ellátás, oktatás, közművelődés, sport támogatása stb.) az állami hozzájárulás több- csatornás rendszere segíti továbbra is.

Az első támogatási forma normatív (mennyiségileg mérhető feladatok) számbavételével jut el az önkormányzatokhoz. Ezen belül az állami hozzájárulás egy része fix összegben illeti meg az önálló köz- igazgatási státussal rendelkező községi, nagyközségi önkormányzatokat. A támogatás másik része az állandó lakó-népességhez vagy egy adott korcsoportba tartozó lélekszámhoz kapcsolódik. A harmadik részt az oktatási, valamint szociális intézményekben öktatottak, illetve ellátottiak után kapják meg az önkormányzatok.

Az állami hozzájárulásnak ez a formája azonos feladathoz azonos mértékű támogatást biztosít az önkormányzatok részére. A települések helyi sajátosságaiknak megfelelően saját maguk dönthetnek arról, hogy a normatív támogatást végül ist milyen feladatra és milyen mértékben használják fel. A törvénytervezetben (és ez új az 1992. évhez képest) f. társadalmi. gazdasági szempontból elmaradott települések külön normatív támogatásban részesülnek az alapvető lakossági ellátást nyújtó intézményeik működéséhez.

A jövő évi számításoknál a szociálpolitikai támogatás mértékét két tényező határozza meg: azonos feltétellel az állandó lakó- népességre számított összeg és a település szociális jellemzői (inaktív lakosság,