Pest Megyei Hírlap, 1992. november (36. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-02 / 258. szám
-+I r A labdarúgó NB I 12. fordulójának rangadóján a Ferencváros Lipcsei Péter mesterhármasával, parádés játékkal, 3-0-ra verte a Va- sas-Smirnoff együttesét. A Vác FC-Samsung is győzni tudott a Békéscsaba ellen, így a szerdai. Benfica elleni ÜEFA-kupa-visszavágóra készülő váciak, két ponttal lemaradva az FTC mögött, a második helyen állnak. (Tudósításunk a 15. oldalon.) XXXVI. ÉVFOLYAM, 258. SZÁM Ara: 13,5« 1992. NOVEMBER 2., HÉTFŐ KÁDÁR BÉLA OROSZORSZÁGBA UTAZOTT Kádár Béla külgazdasági miniszter magyar kormányzati szakértők és üzletemberek társaságában vasárnap, a késő délutáni órákban Oroszországba utazott. A miniszter megbeszélést folytat az Orosz Föderáció nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős állami vezetőivel. Moszkvai tárgyalásait követően Baskíriába és a Tatár Köztársaságba látogat, ahol a kétoldalú gazdasági együttműködésről és a fejlesztés lelt tőségeiről tárgyal. A felek várhatóan több megállapodást is aláírnak. A küldöttségben helyet kapott néhány jelentős hazai vállalat — többek között a Videoton, az Ikarus, a Mineralimpex, a Középeurópai Befektetési Társaság —, valamint befolyásos szakmai érdekképviseletek, így a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége, az Iposz, a Kézműves Kamara és a Vállalkozók Országos Szövetsége vezetői is. Emléktábla Pap Béla lelkésznek Vácott Példája biztatás az ittmaradottaknah Kálmán Attila államtitkár, cgyházkerülcti főgondnok avatóbeszédét mondja Pap Béla egyike azoknak a mártíroknak, akik nem harsányan áldozták életüket hitükért, igazságukért. Az 1907-ben született, és máig tisztázatlan körülmények között, 1957-ben elhunyt váci református lelkipásztor tiszteletére a hétvégén emléktáblákat avattak a Duna-parti város Kisvárnak nevezett részében. A Váci Városvédő és Városszépítő Egyesület kezdeményezésére a Pap Béláról elnevezett utcába került az első tábla, amelyet az egyesület elnöke, Szalay István avatott fel. Ezt követte az az ünnepi isten- tisztelet, amelyet a református templomban tartot- (Folytatás az 5. oldalon.) Kétnapos politikai-tudományos tanácskozás kezdődik ma Tatabányán, a Batthyány Lajos Alapítvány szervezésében, amelynek témája: A kisebbségi önrendelkezés lehetőségei Kelet-Közép-Európában a Carrington-dokumentum alapján. A rendezvény lehetőséget teremt a különböző önrendelkezési tervezetek összehasonlítására és a nemzetközi biztosítékok kiépítési esélyeinek megvitatására, hiszen a térséggel foglalkozó szakemberek körében nagymértékben elterjedt és elfogadott vélemény, hogy a kisebbségek védelmének megfelelő nemzetközi garanciát adna az Európai Közösség Jugoszlávia-konieren- ciájának hágai fordulóján kidolgozott dokumentum, az úgynevezett Carrington- tervr megvalósulása. A vajdasági magyarok kidolgozták önkormányzati elképzeléseiket a dokumentummal összhangban, de tanulságos és ösz- szehasoniításra érdemes tanulmányok és elképzelések születtek a kisebbségi autonómia témájában Ausztriában, Magyarországán, Romániában, Ukrajnában és Szlovákiában is. A rendezvény nemzetközi elismertségét jelzi, hogy a térség jeles kisebbségi politikusai mellett, jelen lesznek az ENSZ és az Európa Tanács tisztségviselői és szakemberei. RAGADOZÓK Titokzatos szekták, szélsőséges szervezetek bukkannak fel, s láncolnak magukhoz tétova fiatalokat. Családokat gyengítenek, bomlasztanak e szellemi ragadozók. Tönkreteszik a szülők, a gyermekek, s testvérek közötti természetes szövetséget, kikényszerítve azt a mesterséges újat, amelynek legfőbb értelme a vezérek iránti feltétlen hűség és odaadás. Megjelenésük és tevékenységük csupán kísérő- jelensége a magyar társadalmat fenyegető hatalmas vállalkozásnak. E vállalkozás ki nem mondott célja az, hogy a tudatilag és érzelmileg már-már magára találó magyarságot elidegenítse népi és nemzeti hagyományaiban gyökerező■ értékrendjétől, megfossza nemzeti öntudatától. Célja, hogy minél többeket kiszakítson abból a társadalomépítő hagyományokat szem előtt tartó szellemi közösségből, amely nélkül nemzetként való fennmaradásunk elképzelhetetlen. Fő törekvése a nemzettudatot fenntartó vagy építő gondolatok elfojtása, háttérbe szorítása. Módszere a kíméletlen csúsztatás. A magyart magyarkodónak, a patriótát nacionalistának, a nemzetit fasisztának, netán szélsőségesnek bélyegzi, s felmagasztalja mindazokat, akik e csúsztatásokban élen járnak. E vállalkozás résztvevőit kell néznünk a televízióban, hallgatnunk a rádióban, olvasnunk a lapok többségében. Tőlük értesülünk arról, hogy a magyar címer ősi alkotóelemét, az úgynevezett Árpád-sávokat a fasiszta szimbólumok között kell számon tartanunk (csupán izértt mert a.háború vége felé megszállott szélsőségesek karszalagjain is feltünedezett). Innen már csak egyetlen lépés annak kimondása, hogy aki magyar, az fasiszta, és aki nem ért egyet maradéktalanul az önmagát liberálisnak és demokratának mondó ellenzékkel, az szélsőséges. Tudjuk, hogy az a maroknyi szélsőbalos és szélsőjobbos, akiktől tartanunk kell, rendőri eszközökkel kordában tartható. A nemzettudat ellen szövetkezők is tisztában vannak ezzel, és rettegésük valódi kiváltó oka nem is ez, hanem a saját kultúráját és hagyományait ápoló többség. Az említettek úgy érzik, akkor vannak biztonságban, ha népet, nemzetet, kereszténységet ócsárolnak. El akarják hitetni, hogy a nemzettudat csakis a nemzetek szembenállásához vezethet. A barátság, az együttműködés megannyi történelmi példájáról hallgatnak. Vajon miért? A válasz egyszerű. Pénzben és hatalomban mérhető érdekük fűződik hozzá. Egy öntudatos, biztos erkölcsi alapokon állá társadalom nem alkalmas közeg azoknak, akik a zavarosban akarnak halászni. A kisstílű szekták és csoportok a családdal szemben teszik meg azt, amit a nagy ragadozók a nemzettel szemben. Élnek a nagyszerű alkalommal és lehetőséggel. Bánó Attila FÓRUM PILISVÖRÖSVÁRON Ellenség-e Csurka István? Ellenség-e Csurka István? Igen! — hangzott az egyöntetű válasz. Nem mindegy azonban, hogy kinek. Ellensége azoknak, akik elutasítják az egészséges magyarságtudat fejlesztését, s gátolják Magyarország talpra állítását. Pénteken este a pilisvö- rösvári művelődési ház zsúfolásig megtelt nagytermében tartották azt a fórumot, amelynek három témája közül a fenti kérdés volt az egyik. A másik kettő: „Volt-e rendszerváltás Magyarországon” és a „Médiumok helyzete”. Az esten Szauter Rudolf képviselő vendégeként megjelent Győri Béla, a Vasárnapi Újság volt főszerkesztője; Pálfy G. István, A hét volt főszerkesztője és Zacsek Gyula országgyűlési képviselő. Zacsek Gyula beszédében kifejtette: ’90-ben történt rendszerváltás, miután 1989-ben az előző kormány önpuccs jellegű hatalomátmentési kísérlete megbukott. De azzal, hogy az elmúlt két évben mi történt az országban, a lakosság azóta sincs tisztában. A rádió, a televízió és a sajtó nagy része hamis információkkal szolgál. Tehet a kormány bármilyen előnyös, jó szándékú lépést, ha erről senki nem értesül. Helyette viszont folyamatosan ellátják az embereket mesterségesen előállított botrányokkal. Ilyen az is, amelyet Göncz Árpád 23-i kifütyüléséből kovácsoltak. Igaz, néha láthatunk olyan bejátszásokat a tévében amikor az angol vagy francia képviselők meg is ha- jigálják egymást. Ám nem ezt a viselkedést kell eltanulnunk tőlük! Nem azért választottunk képviselőket, hogy az Országgyűlésből cirkusz legyen! Sokszor hallom mostanában — mondotta Pálfi G. István —, h gy a rádiónál és a televíziónál ismét pártállami hangulat uralkodik. Bár igaz lenne! Sajnos azonban még akkor sem volt e két intézménv- ben olyan diktatúra, mint amilyen az elmúlt két hónapban tapasztalható. Azokban az időkben a belpolitika terén nem történt, nem történhetett váratlan (Folytatás a 4. oldalon.’ Illyés Gyulára emlékeztek Ozorán délutánján a nevezetes faluba, a Dunántúl Mezőföldnek, Sármelléknek nevezett tájára. A falu közepén két dombról néz egymásra a római katolikus templom és a XV. század elején Zsigmond király hadvezére, Ozorai Pipo építette jókora vár. A templom ajtaja tárult ki az érkező nép előtt, a fő- (Folytatás a 6. oldalon.) Illyés Gyula kilencvenéves lenne. Ez alkalomból emlékezett, ünnepelt Ozo- ra népe, Ozoráé, amelyhez a költőt annyi rokoni szál kötötte, ahol annyira szívesen tartózkodott, amelynek nevét oly sokszor írta le műveiben, s ahol utoljára 1981-ben, halála előtt két esztendővel járt. Borongás időben érkeztünk október 30-a kora Nemzetközi tanácskozás Tatabányán KISEBBSÉGI ÖNRENDELKEZÉS A tanácskozás fővédnöke Herczog Géza akadémikus, az Alkotmánybíróság helyettes elnöke. P. J.