Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-02 / 233. szám

MAGYARORSZAG MÉDIATÖRVÉNY, KINEVEZÉSI TÖRVÉNY Nincs garancia a megállapodásra „Illúziónak bizonyult az a remény, az i feltételezés, hogy a személyi kérdéseket .el lehet halasztani a mé­diatörvény megszületése utánra" — jelentette ki Kulin Ferenc, az Ország­gyűlés kulturális bizottsá­gának elnöke, az MDF mé­diapolitikusa. Az MTI mun­katársának adott nyilatko­zatában úgy fogalmazott, hogy a Rádió és a Televízió vezetőinek kinevezését, il­letve visszahívását szabá­lyozó törvényt az ellenzék szeretné megváltoztatni, és így beépíteni a médiatör­vénybe, pedig a kinevezési törvény, amelyet a parla­ment kétharmados több­séggel fogadott el, a rend­szerváltás után született. „Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a törvény életben maradjon, és a médiatör­Csurka István a BBC-ben Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum alelnö- ke — mint a BBC szerdai adásában emlékeztetett rá — a múlt hónap végén egy sajtótájékoztatón kijelen­tette: elérte célját, mert az ország arról beszél, amiről ő akar. Magyarországon az­óta sem szűntek meg be­szélni a Csurka-tanulmány- ról. A BBC Budapesten tar­tózkodó munkatársa, Pallai Péter megkérdezte az író­politikust: még mindig ar­ról beszélnek, amiről ő a aar ? — Eredetileg is két do­logról beszéllek — sajnos. Azok. akik olvasták a ta­nulmányt — azok a tanul­mányról beszéltek. A ma­gyar tájékoztatás rendelle­nessége következtében, egy nagyon nagy része a tár­sadalomnak nem arról be­szélt, amit én írtam, hanem amit rólam írtak, illetve amit a tanulmányomról ír­tak. Ezért tehát továbbra is azt hiszem: azt kell ten­nem, hogy minél szélesebb rétegeket ismertessek meg ennek a tanulmánynak a számomra fontos gondola­taivá!. — Nem tapasztalható a tanulmány megjelenése óta bizonyos identitászavar az MDF-en belül?- - De igen, tapasztalható. Az MDF-ben is — úgy lá­tom — két szintje van az értésnek és az ellenvélemé­nyeknek. Az MDF testületéi semleges áll ísponlot foglal­nak el — míg a tagság (amelynek nagy része való­ban olvasta ezt a tanul­mányt) — szinte egyértel­műen mellette áll — mond­ta egyebek között Csurka István, aki a Magyar Üt Alapítvány célkitűzéseiről is részletesen szólt, megje­gyezve, ho'v ezzel kapcso­latos szándékai tiszták. vény csak utaljon rá" — hangsúlyozta Kulin Ferenc. Megítélése szerint ugyanis semmi garancia nincs ar­ra, hogy ha a kormánypár­tok erről a törvényről le­mondanak. akkor az ellen­zékkel sikerül olyan új ki­nevezési törvényben meg­állapodniuk, amelyet a parlament kétharmados többséggel valóban el is fogad. A kinevezési tör­vény az a pont, ahol a mé­diatörvény akkor is meg­bukhat, ha minden más kérdésben esetleg létrejön­ne a megegyezés. A koalíció azt kívánja elérni, hogy az ellenzék mondjon le a kinevezési törvény megváltoztatásá­nak szándékáról. A kultu­rális bizottság elnöke sze­rint ha lenne megállapodás a kinevezendő személyek­ről. akkor a köztársasáai elnök is aláírná a két elnök felmentését. Kulin Ferenc tagadta, hogy a Csurka-dolgozatnak bármilyen szerepe lett vol­na jelenlegi magatartása és álláspontja kialakításá­ban. Kijelentette: „az — i viselkedésem most egy új kontraszttal vált látványo­sabbá, tapinthatóbbá azál- 'tal. hogy az MDF-en belül megjelent egy olyan alter­natíva, amelyikkel szem­ben ez a konszenzuskereső magatartás feltűnőbb”. KITÜNTETÉSEK A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — őexcellen­ciája Kada Lajos érseknek, a bonni Apostoli Nuncia- túra apostoli nunciusának a magyar nép és az egyház érdekeit szolgáló több év­tizedes tevékenysége elis­meréseként a. Magyar Köz- társasági Érdemrend Kö­zépkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta. Minden rászorulót ellát a Bethesda Kórház A volt Apáthy-gyermek- kó-'ház július elsején a re­formátus egyház kezébe ke­rült, ám ez nem jelenti azt, hogy ezután csak vallásos gyerekeket látnak el. A kórház kapui továbbra is nyitva állnak minden rá­szoruló előtt,, csupán az el­látás minősége lesz más — hallottuk a Bethesda Kór­ház október negyedikéi át­adási ünnepsége alkalmá­ból tartott sajtótájékozta­tón. Az elkövetkező hónapok­ban megújhodik a gyer­mekkórház szellemi,- lelki, szakmai arculata. Az in­tézmény új, református ve­zetése korszerűsíti a gyó­gyítás feltételeit, így pél­dául mindenekelőtt meg­szüntetik azt a tarthatatlan állapotot, hogy nincs am­bulancia. Felújításra szorul maga az épület is, amely jelenleg a főváros egyik legelhanyagoltabb’ egész­ségügyi intézménye. Üj ar­culatot alakítanak ki a be­tegek ápolásában. Ember- központú, szeretetteljes gyógyító, ápoló munkát vé­geznek mind az orvosok, mind a nővérek. Kiemelten kívánnak foglalkozni a kor­szerű diakóniai képzéssel, a nővérek és orvosok lelki és szakmai nevelésével, a sérült gyermekek rehabili­tációjával és a családgon­dozással. Ilyen kórházakra nagy szükség van. hiszen kétségbeesett, reményvesz­tett. elhagyatott betegek a hagyományos kórházakban nemigen kapnak szeretetet, biztatást. A kórházban nem folytat­nak vallásos nevelést, csak akkor, ha a család igényt tart arra. Azt azonban el kell fogadnia mindenkinek, hogy ebben az intézmény­ben a vallás, az egyház ott­hon van — hangoztatták. Mintegy előre is védekez­ve a várható támadások, s a már eddig is tapasztalt gyanakvás ellen,. —nn— A magas elismerést Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön délután a Par­lament Munkácsy-termé- ben adta át. Az átadási, ünnepségen jelen voltak dr. Boross Pé­ter belügyminiszter veze­tésével a kormány több tagja, dr. Paskai László bíboros, prímás, dr. Sere­gély László, a Katolikus Püspöki Kar elnöke, to­vábbá Angelo Acerbi, a Budapesti Pápai Apostoli Nunciatúra apostoli nun- ciusa. ★ Ugyancsak kitüntették a Németországban élő, ma­gyar származású médiavál­lalkozót, Josef von Feren- czyt. A Magyar Köztársa­sági Érdemrend Tisztike­resztjét az államfő — Kál­mán Attilának, a Művelő­dési és Közoktatási Mi­nisztérium államtitkárának és Alexander Arnotnak, Németország budapesti nagykövetének jelenlété­ben — a Parlament Nán­dorfehérvár-termében nyúj­totta út. A köztársasági érdem­rend tisztikeresztjének adományozásával a köztár­sasági elnök azt a sokéves, áldozatos tevékenységet is­merte el, amelyet a nevps médiavállalkozó az itthon maradt, és az emigrációba kényszerült magyarság megsegítése és integrálá­sa érdekében kifejtett. A kecskeméti születésű Joseph von Ferenczy egv másik magas magyar ki­tüntetésnek is a birtokosa: 1936-ban a battonyai SOS gyermekfalu létrehozásá­hoz nyújtott jelentős segít­ségét az akkori vezetés a Mag var Népköztársaság i Csillagrendjével honorálta. Kormányszóvivői tájékoztató Visszaélők kizárása A munkanélküli-segéllyel visszaélők hatékonyabb ki­szűrését teszi lehetővé az a törvénymódosító Indít­vány, amelyet a kormány csütörtöki ülésén megtár­gyalt és az Országgyűlés elé terjeszt — hangzott el a ka­binetülés szünetében tar­tott szóvivői tájékoztatón. A foglalkoztatás elősegí­téséről és a munkanélkü­liek ellátásáról szóló tör­vényt. a kabinet olyan ér­telemben kívánja módosí­tani, hogy a megyei mun­kaügyi központok az arra önként vállalkozó önkor­mányzatokkal megállapb- dást köthessenek az ellen­őrzési jog részbeni átadá­sáról. A tervek szerint amennyiben az önkormány­zatok visszaélést fedeznek fel, azt-jelenteniük kell a megyei munkaügyi szerve­zeteknek, amelyek kizár­hatják a visszaélőket a se­gélyezésből. Az önkormány­zatok pedig a saját foglal­koztatási alapjukba vissza­forgatva megkapnák azt az összeget, amelyet az „ál- munkanéLkiiliek” kizárása nyomán a szolidaritási alap megtakarít. A helyi testüle­tek ezzel olyan pluszpénz- hez juthatnak, amelyet a térségükben folyó közhasz­nú munkákra fordíthatnak, tehát csökkenthetnék a helybéli munkanélkülisé­get. Juhász Judit szóvivő be­jelentette, hogy a kormány elfogadta a műholdas adást működtető Hungária ' Tele­vízió Alapítvány alapitó Adótörvények a parlament előtt Támogatás rászorultsági alapon A jövő évi adótörvények tervezetét a Pénzügymi­nisztérium tegnap terjesz­tette a parlament elé azt követően, hogy a képvise­lők szerdán már megkapták az 1993-as költségvetésről a vaskos előterjesztést. Kupa Mihály úgy véleke­dett. rincs lehetőség arra, hogy a pénzügyi kormány­zat engedjen a jövő évre tervezett 184,9 milliárd fo­rintos költségvetési deficit­ből. S"t a pénzügyminiszter arra számít, hogy a parla­menti vita során végül is csökkenni fog a deficit. Az adótörvényeknél ér­demi változásként az álta­lános forgalmi adózásban várható úi kulcsokat java­sol a Pénzügyminisztérium, s ha azt a parlament is elfogadja, akkor jövőre megszűnik a nullakulcs és helyette 8. illetve 25 száza­lékos forgalmi adó terheli a termékeket. Amennyiben n parlament nem ha°via jóvá ezt a tervezetet, akkor a költségvetés kiadásait 50 milliárd forinttal kell csök­kenteni. A személyi jövedelem­adózásban a legmagasabb kulcs a jelenlegi 40 száza­lékról 50 százalékra emel­kedik. így azoknak kell adózniuk, akik évente 1 millió forint feletti jöve­delemmel rendelkeznek. Várhatóan jövőre már megkezdődik a nagy elosz­tási rendszerek reformja is. Ennek lényege, hogy az ál­lami támogatást nem ál­lampolgársági jogon, ha­nem rászorultsági alapon fogják folyósítani. Ez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezők­nek hosszabb távon meg kell fizetniük az egészség­ügyi. oktatási szolgáltatá­sok árát. 1993-ban a vál­tozások elsősorban a ter­vezett szociális törvényben le;znek maid érzékelhetők Szó van arról is, hogy a felsőoktatásban tandíjrend­szert vezetnek be. Kísk'jnbcháién a köisikalmaiotti törvény Kezükben a jövő nemzedék (Folytatás az 1. oldalról) Ebbe a kategóriába tar­tozik többek között a két­ezer forintos szeptembe­ri béremelés jubileumi ju­talomra gyakorolt hatása, az elkerülhetetlenül szük­séges végkielégítés anyagi igénye, a tizenharmadik havi bér bevezetése és a nóHékrendszer többletbér­igénye is. A pedagógusok túlterhelt­ségére is kitért. Felhívta az intézményvezetők figyel­mét arra, hogy alakítsanak ki megfelelő kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, akik sokat tudnak nekik segíteni. Végezetül meg­kérte • pedagógusokat, hogy a nehézségek ellené­re végezzék becsületesen a munkájukat, hiszen a jö­vő generációjának a sorsa mégiscsak az ő kezükben van. Selmecziné dr. Csordás Mária elfogadhatatlannak tartja — amint előadásából kiderült —, hogy a peda­gógusok egyes alapvető juttatásai, illetve azok .mér­téke a fenntartó iogállásá- hoz, és ne a pedagógus munkajellegéhez igazodjék. A szakszervezet indokolt­nak tartja, hogy á közal­kalmazott besorolásánál megállapításra kerülő szol­gálati időbe azt a munka- viszonyban töltött időtar­tamot is vegyék figyelem­be, amely alatt a közalkal­mazott a munkaköréhez szükséges képesítéssel még nem rendelkezett. Szóba került a tanárok védett­sége kapcsán az elbocsátás problémája is. Elmondta; csak nagyon alapos indok­kal lehet valakit utcára tenni. Borbáth Gábortól, a pé­tié “ógus-szakszervezet fő­titkárhelyettesétől megtud, tam, hogy országos körutat tartanak, és ismertetik az új közalkalmazotti tör­vényt, illetve a szaks?.erve- zet ezzel kapcsolatos állás­foglalását. (kóbor) okiratát. Eszerint az ala­pítvány célja nem közszol­gálati televíziós műsor su­gárzása Közép- és Kelet- Európába, különösen a ha­tárainkon túl élő magyar­ságnak. Feladatának tekin­ti a magyar szellemi és az egyetemes kulturális érté­kek közvetítését, a tárgyi­lagos Magyarország és ma­gyarságkép kialakítását, a nemzetközi és a népek köz­ti kapcsolatok ápolását, a magyar kisebbség identitá­sának erősítését, anyanyel­vének és kultúrájának megőrzését. Katona Tamás, a Minisz­terelnöki Hivatal államtit­kára kérdésekre válaszol­va elmondta: a kormány háromtagú, elnökből és két elnökhelyettesből álló veze- tésmodelit képzel el a Ma­gyar Rádió és a Magyar Te­levízió élére. Ügy vélte, amennyiben a kormányfő megfelelő személyeket ja­vasol e posztokra és a ki- választottakat az Ország- gyűlés kulturális bizottsága kétharmados többséggel el­fogadja, van lehetősége annak, hogy a köztársasági elnök aláírja kinevezésü­ket. Önök szerint hazaáruló? Ha igaz, amit Rajkai Zsolt államtitkár mond — és minden bi/onnyál igaz —, akkor e hasábo­kon büntetőjogi felelős­ségem tudatában haza­árulással vádolom Han- kiss Elemért. Am lássuk, nit mond az államtitkár. Nos. összehozza Pálfy G. István fölmentését a kormány azon törekvé­sével, miszerint műhol- ’’s tévéadást indít a kárpát-meder»' ei ma- gyavág számára. E mű- sofokh"’ az a szellemiség nem nélkülözhető, amely a Pálfy-féie Híradóban, valamint a Chrudinák Alajos szerkesztette Pa­norámában oly tisztán csillog, s amelyre a ha­tárainkon túl élő ma­gyaroknak ugyanúgy szükségük van, mint ne­kem, aki Budapesten la­kom. És így folytatja Hajkai Zsolt: „Ez nyil­ván nem felelt meg az ellenzéknek, ezért most kellett lépnie Htnkiss- nak, hogy eltávolítsa Pálfyt még mielőtt a külföldre szóló adások megindulhatnának”. Napnál is világosabb, a határainkon túli magya­rokat ugyanazzal a de­magógiával kívánlak mételyezni, amely mé­tely immár a rádió és a televízió minden műso­rában megtalálható. Nyilván azt kívánják sugallni, hogy a korona micisapka, hogy a kádá­ri diktatúra maga volt a paradicsom, hogy Ma­gyarországon a demok­rácia oszlopait Tom Lantosnak cs Kcnrád Györgynek hívják, hogy gazdaságilag, erkölcsileg a nemzet a földre került, azaz szerencsés minden magyar, aki románnak, ukránnak vagy szlovák­nak vallhatja magát. Ta­pasztalataim szerint Rajkai államtitkár fejte­getése telitalálat, s én ennek alapján megis­métlem: Hankiss úr, ön hazaáruló. (Vödrös)

Next

/
Oldalképek
Tartalom