Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-02 / 233. szám
MAGYARORSZAG MÉDIATÖRVÉNY, KINEVEZÉSI TÖRVÉNY Nincs garancia a megállapodásra „Illúziónak bizonyult az a remény, az i feltételezés, hogy a személyi kérdéseket .el lehet halasztani a médiatörvény megszületése utánra" — jelentette ki Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bizottságának elnöke, az MDF médiapolitikusa. Az MTI munkatársának adott nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a Rádió és a Televízió vezetőinek kinevezését, illetve visszahívását szabályozó törvényt az ellenzék szeretné megváltoztatni, és így beépíteni a médiatörvénybe, pedig a kinevezési törvény, amelyet a parlament kétharmados többséggel fogadott el, a rendszerváltás után született. „Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy ez a törvény életben maradjon, és a médiatörCsurka István a BBC-ben Csurka István, a Magyar Demokrata Fórum alelnö- ke — mint a BBC szerdai adásában emlékeztetett rá — a múlt hónap végén egy sajtótájékoztatón kijelentette: elérte célját, mert az ország arról beszél, amiről ő akar. Magyarországon azóta sem szűntek meg beszélni a Csurka-tanulmány- ról. A BBC Budapesten tartózkodó munkatársa, Pallai Péter megkérdezte az írópolitikust: még mindig arról beszélnek, amiről ő a aar ? — Eredetileg is két dologról beszéllek — sajnos. Azok. akik olvasták a tanulmányt — azok a tanulmányról beszéltek. A magyar tájékoztatás rendellenessége következtében, egy nagyon nagy része a társadalomnak nem arról beszélt, amit én írtam, hanem amit rólam írtak, illetve amit a tanulmányomról írtak. Ezért tehát továbbra is azt hiszem: azt kell tennem, hogy minél szélesebb rétegeket ismertessek meg ennek a tanulmánynak a számomra fontos gondolataivá!. — Nem tapasztalható a tanulmány megjelenése óta bizonyos identitászavar az MDF-en belül?- - De igen, tapasztalható. Az MDF-ben is — úgy látom — két szintje van az értésnek és az ellenvéleményeknek. Az MDF testületéi semleges áll ísponlot foglalnak el — míg a tagság (amelynek nagy része valóban olvasta ezt a tanulmányt) — szinte egyértelműen mellette áll — mondta egyebek között Csurka István, aki a Magyar Üt Alapítvány célkitűzéseiről is részletesen szólt, megjegyezve, ho'v ezzel kapcsolatos szándékai tiszták. vény csak utaljon rá" — hangsúlyozta Kulin Ferenc. Megítélése szerint ugyanis semmi garancia nincs arra, hogy ha a kormánypártok erről a törvényről lemondanak. akkor az ellenzékkel sikerül olyan új kinevezési törvényben megállapodniuk, amelyet a parlament kétharmados többséggel valóban el is fogad. A kinevezési törvény az a pont, ahol a médiatörvény akkor is megbukhat, ha minden más kérdésben esetleg létrejönne a megegyezés. A koalíció azt kívánja elérni, hogy az ellenzék mondjon le a kinevezési törvény megváltoztatásának szándékáról. A kulturális bizottság elnöke szerint ha lenne megállapodás a kinevezendő személyekről. akkor a köztársasáai elnök is aláírná a két elnök felmentését. Kulin Ferenc tagadta, hogy a Csurka-dolgozatnak bármilyen szerepe lett volna jelenlegi magatartása és álláspontja kialakításában. Kijelentette: „az — i viselkedésem most egy új kontraszttal vált látványosabbá, tapinthatóbbá azál- 'tal. hogy az MDF-en belül megjelent egy olyan alternatíva, amelyikkel szemben ez a konszenzuskereső magatartás feltűnőbb”. KITÜNTETÉSEK A Magyar Köztársaság elnöke — a miniszterelnök javaslatára — őexcellenciája Kada Lajos érseknek, a bonni Apostoli Nuncia- túra apostoli nunciusának a magyar nép és az egyház érdekeit szolgáló több évtizedes tevékenysége elismeréseként a. Magyar Köz- társasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést adományozta. Minden rászorulót ellát a Bethesda Kórház A volt Apáthy-gyermek- kó-'ház július elsején a református egyház kezébe került, ám ez nem jelenti azt, hogy ezután csak vallásos gyerekeket látnak el. A kórház kapui továbbra is nyitva állnak minden rászoruló előtt,, csupán az ellátás minősége lesz más — hallottuk a Bethesda Kórház október negyedikéi átadási ünnepsége alkalmából tartott sajtótájékoztatón. Az elkövetkező hónapokban megújhodik a gyermekkórház szellemi,- lelki, szakmai arculata. Az intézmény új, református vezetése korszerűsíti a gyógyítás feltételeit, így például mindenekelőtt megszüntetik azt a tarthatatlan állapotot, hogy nincs ambulancia. Felújításra szorul maga az épület is, amely jelenleg a főváros egyik legelhanyagoltabb’ egészségügyi intézménye. Üj arculatot alakítanak ki a betegek ápolásában. Ember- központú, szeretetteljes gyógyító, ápoló munkát végeznek mind az orvosok, mind a nővérek. Kiemelten kívánnak foglalkozni a korszerű diakóniai képzéssel, a nővérek és orvosok lelki és szakmai nevelésével, a sérült gyermekek rehabilitációjával és a családgondozással. Ilyen kórházakra nagy szükség van. hiszen kétségbeesett, reményvesztett. elhagyatott betegek a hagyományos kórházakban nemigen kapnak szeretetet, biztatást. A kórházban nem folytatnak vallásos nevelést, csak akkor, ha a család igényt tart arra. Azt azonban el kell fogadnia mindenkinek, hogy ebben az intézményben a vallás, az egyház otthon van — hangoztatták. Mintegy előre is védekezve a várható támadások, s a már eddig is tapasztalt gyanakvás ellen,. —nn— A magas elismerést Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön délután a Parlament Munkácsy-termé- ben adta át. Az átadási, ünnepségen jelen voltak dr. Boross Péter belügyminiszter vezetésével a kormány több tagja, dr. Paskai László bíboros, prímás, dr. Seregély László, a Katolikus Püspöki Kar elnöke, továbbá Angelo Acerbi, a Budapesti Pápai Apostoli Nunciatúra apostoli nun- ciusa. ★ Ugyancsak kitüntették a Németországban élő, magyar származású médiavállalkozót, Josef von Feren- czyt. A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét az államfő — Kálmán Attilának, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkárának és Alexander Arnotnak, Németország budapesti nagykövetének jelenlétében — a Parlament Nándorfehérvár-termében nyújtotta út. A köztársasági érdemrend tisztikeresztjének adományozásával a köztársasági elnök azt a sokéves, áldozatos tevékenységet ismerte el, amelyet a nevps médiavállalkozó az itthon maradt, és az emigrációba kényszerült magyarság megsegítése és integrálása érdekében kifejtett. A kecskeméti születésű Joseph von Ferenczy egv másik magas magyar kitüntetésnek is a birtokosa: 1936-ban a battonyai SOS gyermekfalu létrehozásához nyújtott jelentős segítségét az akkori vezetés a Mag var Népköztársaság i Csillagrendjével honorálta. Kormányszóvivői tájékoztató Visszaélők kizárása A munkanélküli-segéllyel visszaélők hatékonyabb kiszűrését teszi lehetővé az a törvénymódosító Indítvány, amelyet a kormány csütörtöki ülésén megtárgyalt és az Országgyűlés elé terjeszt — hangzott el a kabinetülés szünetében tartott szóvivői tájékoztatón. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvényt. a kabinet olyan értelemben kívánja módosítani, hogy a megyei munkaügyi központok az arra önként vállalkozó önkormányzatokkal megállapb- dást köthessenek az ellenőrzési jog részbeni átadásáról. A tervek szerint amennyiben az önkormányzatok visszaélést fedeznek fel, azt-jelenteniük kell a megyei munkaügyi szervezeteknek, amelyek kizárhatják a visszaélőket a segélyezésből. Az önkormányzatok pedig a saját foglalkoztatási alapjukba visszaforgatva megkapnák azt az összeget, amelyet az „ál- munkanéLkiiliek” kizárása nyomán a szolidaritási alap megtakarít. A helyi testületek ezzel olyan pluszpénz- hez juthatnak, amelyet a térségükben folyó közhasznú munkákra fordíthatnak, tehát csökkenthetnék a helybéli munkanélküliséget. Juhász Judit szóvivő bejelentette, hogy a kormány elfogadta a műholdas adást működtető Hungária ' Televízió Alapítvány alapitó Adótörvények a parlament előtt Támogatás rászorultsági alapon A jövő évi adótörvények tervezetét a Pénzügyminisztérium tegnap terjesztette a parlament elé azt követően, hogy a képviselők szerdán már megkapták az 1993-as költségvetésről a vaskos előterjesztést. Kupa Mihály úgy vélekedett. rincs lehetőség arra, hogy a pénzügyi kormányzat engedjen a jövő évre tervezett 184,9 milliárd forintos költségvetési deficitből. S"t a pénzügyminiszter arra számít, hogy a parlamenti vita során végül is csökkenni fog a deficit. Az adótörvényeknél érdemi változásként az általános forgalmi adózásban várható úi kulcsokat javasol a Pénzügyminisztérium, s ha azt a parlament is elfogadja, akkor jövőre megszűnik a nullakulcs és helyette 8. illetve 25 százalékos forgalmi adó terheli a termékeket. Amennyiben n parlament nem ha°via jóvá ezt a tervezetet, akkor a költségvetés kiadásait 50 milliárd forinttal kell csökkenteni. A személyi jövedelemadózásban a legmagasabb kulcs a jelenlegi 40 százalékról 50 százalékra emelkedik. így azoknak kell adózniuk, akik évente 1 millió forint feletti jövedelemmel rendelkeznek. Várhatóan jövőre már megkezdődik a nagy elosztási rendszerek reformja is. Ennek lényege, hogy az állami támogatást nem állampolgársági jogon, hanem rászorultsági alapon fogják folyósítani. Ez azt jelenti, hogy a magasabb jövedelemmel rendelkezőknek hosszabb távon meg kell fizetniük az egészségügyi. oktatási szolgáltatások árát. 1993-ban a változások elsősorban a tervezett szociális törvényben le;znek maid érzékelhetők Szó van arról is, hogy a felsőoktatásban tandíjrendszert vezetnek be. Kísk'jnbcháién a köisikalmaiotti törvény Kezükben a jövő nemzedék (Folytatás az 1. oldalról) Ebbe a kategóriába tartozik többek között a kétezer forintos szeptemberi béremelés jubileumi jutalomra gyakorolt hatása, az elkerülhetetlenül szükséges végkielégítés anyagi igénye, a tizenharmadik havi bér bevezetése és a nóHékrendszer többletbérigénye is. A pedagógusok túlterheltségére is kitért. Felhívta az intézményvezetők figyelmét arra, hogy alakítsanak ki megfelelő kapcsolatot a helyi önkormányzatokkal, akik sokat tudnak nekik segíteni. Végezetül megkérte • pedagógusokat, hogy a nehézségek ellenére végezzék becsületesen a munkájukat, hiszen a jövő generációjának a sorsa mégiscsak az ő kezükben van. Selmecziné dr. Csordás Mária elfogadhatatlannak tartja — amint előadásából kiderült —, hogy a pedagógusok egyes alapvető juttatásai, illetve azok .mértéke a fenntartó iogállásá- hoz, és ne a pedagógus munkajellegéhez igazodjék. A szakszervezet indokoltnak tartja, hogy á közalkalmazott besorolásánál megállapításra kerülő szolgálati időbe azt a munka- viszonyban töltött időtartamot is vegyék figyelembe, amely alatt a közalkalmazott a munkaköréhez szükséges képesítéssel még nem rendelkezett. Szóba került a tanárok védettsége kapcsán az elbocsátás problémája is. Elmondta; csak nagyon alapos indokkal lehet valakit utcára tenni. Borbáth Gábortól, a pétié “ógus-szakszervezet főtitkárhelyettesétől megtud, tam, hogy országos körutat tartanak, és ismertetik az új közalkalmazotti törvényt, illetve a szaks?.erve- zet ezzel kapcsolatos állásfoglalását. (kóbor) okiratát. Eszerint az alapítvány célja nem közszolgálati televíziós műsor sugárzása Közép- és Kelet- Európába, különösen a határainkon túl élő magyarságnak. Feladatának tekinti a magyar szellemi és az egyetemes kulturális értékek közvetítését, a tárgyilagos Magyarország és magyarságkép kialakítását, a nemzetközi és a népek közti kapcsolatok ápolását, a magyar kisebbség identitásának erősítését, anyanyelvének és kultúrájának megőrzését. Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára kérdésekre válaszolva elmondta: a kormány háromtagú, elnökből és két elnökhelyettesből álló veze- tésmodelit képzel el a Magyar Rádió és a Magyar Televízió élére. Ügy vélte, amennyiben a kormányfő megfelelő személyeket javasol e posztokra és a ki- választottakat az Ország- gyűlés kulturális bizottsága kétharmados többséggel elfogadja, van lehetősége annak, hogy a köztársasági elnök aláírja kinevezésüket. Önök szerint hazaáruló? Ha igaz, amit Rajkai Zsolt államtitkár mond — és minden bi/onnyál igaz —, akkor e hasábokon büntetőjogi felelősségem tudatában hazaárulással vádolom Han- kiss Elemért. Am lássuk, nit mond az államtitkár. Nos. összehozza Pálfy G. István fölmentését a kormány azon törekvésével, miszerint műhol- ’’s tévéadást indít a kárpát-meder»' ei ma- gyavág számára. E mű- sofokh"’ az a szellemiség nem nélkülözhető, amely a Pálfy-féie Híradóban, valamint a Chrudinák Alajos szerkesztette Panorámában oly tisztán csillog, s amelyre a határainkon túl élő magyaroknak ugyanúgy szükségük van, mint nekem, aki Budapesten lakom. És így folytatja Hajkai Zsolt: „Ez nyilván nem felelt meg az ellenzéknek, ezért most kellett lépnie Htnkiss- nak, hogy eltávolítsa Pálfyt még mielőtt a külföldre szóló adások megindulhatnának”. Napnál is világosabb, a határainkon túli magyarokat ugyanazzal a demagógiával kívánlak mételyezni, amely métely immár a rádió és a televízió minden műsorában megtalálható. Nyilván azt kívánják sugallni, hogy a korona micisapka, hogy a kádári diktatúra maga volt a paradicsom, hogy Magyarországon a demokrácia oszlopait Tom Lantosnak cs Kcnrád Györgynek hívják, hogy gazdaságilag, erkölcsileg a nemzet a földre került, azaz szerencsés minden magyar, aki románnak, ukránnak vagy szlováknak vallhatja magát. Tapasztalataim szerint Rajkai államtitkár fejtegetése telitalálat, s én ennek alapján megismétlem: Hankiss úr, ön hazaáruló. (Vödrös)