Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-19 / 247. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP IMLÍKEZÉS 1992. OKTÖ3ER 19., HÉTFŐ SOMTMONßÖ DOKUMENTUMOK EGY TESTŐRTISZT EMLÉKEZETE Negyvennyolc évvel ezelőtt, 1944. október 16-án, a Mussolini kiszabadításával híressé vált Otto Skorzeny SS- alezredes ejtőcrnyősegysége megtámadta a budai várat. Az akciónál kettős célja volt: a tőváros megszállásának biztosítása, illetve Horthy kormányzó végleges félrcállitá: a. A vár védelmével megbízott testőrség bekerítve. külső támogatást nem remélve felkészült arra, hogy szenibeszáF. a támadókkal, s az utolsó emberig kitart. A kormányzó reggel öt órakor adott parancsot az ellenállásra. Hat óra előtt Lakatos Géza miniszterelnök és Edmund Veesenma- yer német követ, Németország. teljhatalmú magyar- országi megbízottja felkereste ITorthyt, s rövid időn belül együtt elhagyták a várat. A tűzharc ezután tört ki. A testőrök félórás tűzpárbajban visszaverték a németek támadását, és néhány ponton a „tüzet szüntess!” kürtjei elhangzása után is folytatták a harcot, mert a fegyverropogásban nem hallották a jelet. Ma már tudjuk, hogy a kormányzó meg akarta kímélni testőreit a biztos haláltól, ezért távozása előtt beszélni akart Lázár altábornaggyal, a testőrség parancsnokával. A távozást sürgető Lakatos azonban megnyugtatta, hogy a parancsnok az ellenállás visz- szavonásáról intézkedik. Horthy, akinek fiát előző nap tőrbe csalták a németek, s a koronatanács hosz- szú ülését követően éjszakába nyúló tárgyalásokat folytatott, nyilván idegi és fiklzai fáradtsága miatt nem ellenőrizte utasításának végrehajtását. Álmatlanságtól is fásultan ült gépkocsiba, s abban a tudatban hagyta el a várat, hogy nem kerül sor ellenállásra. A parancsnok, aki nem értesült időben a kormányzó döntéséről, a közeledő ejtőernyősök láttán a korábbi utasításnak megfelelően cselekedett. Bangha Ernő testőr őrnagy A Magyar Királyi Testőrség 1920—1944. című könyvében minden részletre kiterjedően ír a történtekről. Mindarról, ami számos tanulmányban csupán mellékes történelmi epizód, de akkor néhány száz bútor katona számára élet és halál kérdése volt. Az események idején a várban tartózkodó, az ellenállást irányító tisztikar: Lázár Károly testőr altábornagy, a testőrség parancsnoka; Pásztóhy Artúr testőr alezredes, a gyalogos testőrség parancsnoka; Hazsliitszky-Krull Géza testőr alezredes, a lovas testőrség parancsnoka; Papp-Kökényesdy Sándor testőr alezredes, a testőr- lovészzászlóalj parancsnoka, Dánó Árpád testőr százados, a testőrparancsnok segédtisztje; Bangha Ernő testőr őrnagy, a parancsnok mellé beosztott,- különleges alkalmazású törzstiszt; Békássy Miklós testőr százados; Földes Gyula testőr százados; Gyárfás Győző testőr főhadnagy, a székely testőrszakasz parancsnoka; gróf Zichy Mihály, Koós Imre, Kállay András testőr főhadnagyok; Hazslinszky Zoltán testőr százados, a spanyol lovasiskola vezetője, Pálfi Sándor, gróf Festetics Ben- nó testőr századosok és Zólyomi László testőr főhadnagy. Lázár altábornagy utasítására a tűzparancsot segédtisztje, Bánó Árpád százados adta ki. A hat ejtőernyős halálával végződött harc lefújása, a németek behatolása utáni pillanatokról Bangha Ernő így számol be': „ ... 7 óra körül járhatott az idő. Visszasiettem a parancsnokságra. Már majdnem minden tisztet ott találtam. Bánó közölte velem, hogy a Skor- zenyvel való találkozáskor Lázár úgy intézkedett, hogy a segédtiszti irodában gyülekezzünk. 8 órakor telefonon újabb parancs érkezett. Ezt Pogány Imre vezérkari ezredes adta ... Vattay és Lázár kikapcsolódása után ő volt illetékes az ügyek intézésére ... Bánónak adott utasításában a testőrségnek a várudvaron való gyülekezésére adott parancsot. Ez rövid időn belül megtörtént. Ott a tisztikart különválasztották a testőrlegénységtől, s ezzel végleg kikapcsolták az irányításból. Egyidejűleg arra utasítottak bennünket, hogy a kormányzói lakosztályhoz tartozó Andrássy- csarnokba menjünk, ahol személyesen Skorzenytől fogjuk a további parancsokat kapni. Ez 18-án délelőtt történt. A Magyar Királyi Testőrség megszűnt létezni.” A németek a testőröket letartóztatták, majd három nappal később átadták őket a nyilasoknak. Október 19-én büntetésből csaknem mindnyájukat az orosz frontra vezényelték. Sokan fogságba estek, és csak évek múltán térhettek haza. Itthon újabb megpróbáltatások vártak rájuk. Bánó Árpád özvegye révén olyan dokumentumokhoz jutottunk, amelyek segítségével nyomon kísérhetjük férjének életútját, a Rákosi- majd a Kádárrendszer magatartását azokkal szemben, akik hivatásos katonaként bizonyíthatóan szembeszálltak a megszállókkal, de nem voltak tagjai a kommunista pártnak, résztvevőt az úgynevezett munkásmozgalomnak. Meghivó nyomtatott és gépelt szöveggel: „Conte Ciano olasz kir. külügyminiszter és Schmidt osztrák külügyi államtitkár tiszteletére A m. kir. Miniszter- elnök és Darányi Kálmánná tisztelettel meghívják nagyságos vitéz Bánó Árpád testőr főhadnagy urat 1938. évi január hó 10-én, hétfőn, teára este 3/4 11 órakor a miniszterelnökségi palotába (I. Szent György tér 1.). Nagy keresztek szalagjai viselen- dők. (Olasz és osztrák kitüntetések.) Válasz kéretik.” Levelezőlap hadifogoly hozzátartozók részére, orosz betűs címzéssel: „Drága Árpikám! Két lapodat megkaptuk. Anyukával, Esztikével nagyon várunk. Mindannyian jól vagyunk, minden a legnagyobb rendben. Apuka ’45 márciusában Szombathelyen elhunyt, Törömdön van eltemetve. Kufeiék is jól vannak. Az itteni orosz hatóbői Uty kormányzó testőrtisztjeinek társaságában 1943 karácsonyán (jobbról a negyedik Bánó százados) ságnál lépéseket tettünk hazajöveteled ügyében az 1944. október lS-i érdemeidre való tekintettel. Lakásod elpusztult, azonban értékeid, ruháid stb. nálunk vannak. Azt hiszem, most mar rövidesen itthon leszel, ezért ne csüggedj, Árpikám, nagyon boldogan fogunk élni, ha ismét együtt leszünk! Sokszor ölelünk, csókolunk, Józsi. 1945. IV. 13.” Bélyegzővel hitelesített igazolás magyar és orosz nyelven: „Igazolom, hogy Bánó Árpád testőr százados, aki a parancsnokságom alatt teljesített szolgálatot, fasisztaellenes érzelmű tiszt volt, akinek politikai felfogása és pártállása sosem volt nép- és hazaellenes. Amidőn 1944. október 15-én (pontosabban 16-án reggel — a szerk.) a németek megrohanták a budapesti Várat, és a testőrség parancsomra felvette a harcot a túlerőben lévő nácik: ellen, Bánó százados is, aki egyébként, segédtisztem is volt, teljesítette kötelességét.,. és ellenállt a támadó németeknek. Igazolom továbbá, hogy nevezett ellen hivatalból nincs eljárás folyamatban. Bánó. Árpád századosnak az orosz hadifogságból való hazaengedését őszintén javaslom. Budapest, 1945; XI. 6., Lázár Károly altábornagy.” A Független Kisgazda Párt XI. kerületi csoportja, a kerületi Nemzeti Bizottság és a XI/9. számú tömbmegbízott bélyegzőjével ellátott igazolás: „Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában kijelenteni, hogy Bánó Árpád (XI., Ábel Jenő utca 19.) százados korábbi magatartása' teljes mértékben megfelelt a mái demokratikus tiszti felfogásnak. A vár ostroma alkalmával cselekvőén vett részt a németek elleni küzdelemben. Fasisztaellehes érzelmeit nyíltan kifejezésre juttatta. Soron kívüli hazabocsúfása indokolt. Budapest, 1946: Vili. 22. ...” ■ Levelezőlap hadi fogoly- hozzátartozók részére: „Drága Árpikám! Helyzetünk állandóan javul, s így anyunak jó és nyugodt életet tudunk biztosítani. Hiszen úgy is oly szerények az igényei. Végre úgy élhet... ahogy mindig is akart. Éppen ma számította ki, hogy harmincegy éve voltál elsőáldozáson Pozsonyban. Ha más nem, de anyu imái biztosan hamarosan haza fognak hozni téged körünkbe. Testvéri szeretettel ölel, csókol Józsi, Eszti. 1947. február 2.” Géppel írt nyilatkozat: „Alulírott büntetőjogi felelősségem tudatában az alábbiakat jelentem ki: Bánó Árpád századost évtizedek óta ismerem. 1938 óta pedig együtt szolgáltam, és így szoros kapcsolatban állottam vele ,.. Szociális és demokratikus felfogásának megfelelően mindenkor a legnagyobb megértést tanúsította legénységi állományú beosztottjai iránt, úgy, hogy ezek legnagyobb fokú becsülését bírta. Fent írt felfogásnak . megfelelően példaadó magtartást tanúsított 1944. október 15—10-án a királyi várnak a németek és nyilasok által történt megtámadásakor... Közvetlen . tapasztalatból tudomásom van arról is, hogy a faji üldözés áldozatainak ügyét a tőle telhető legnagyobb buzgalommal tette magáévá, úgyhogy számosán az ő fáradozásának köszönhetik megmenekülésüket. Végül kijelentem, hogy Bánó századossal sem rokoni, sem anyagi kapcsolatban em állok, sem fölé- és alárendeltségi viszonyban nem vagyok. Budapest, 1947. október 28-án. Da?i- gha Ernő ezredes.” A Honvédelmi Minisztérium értesítésé. „Bánó Árpád ht. szds. bajtársnak Budapest., XI. Ábel Jenő u. 19. Az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében kiadott 5000/1946. M. E. sz. rendelet 4. §. (2) ' bekezdése szerint alapított bizottság ... önt az 5000/ 1940. M. E. sz. rendelet 2. § (3) bekezdése alapján végelbánás alá vonta, és ... a tényleges szolgálatból elbocsátotta. Fentiekre, tekintettel önt a szolgálat, teljesítése alól azonnali hatállyal felmentem. Nyugdíjilletményének folyósításával kapcsolatosan az intézkedést egyidejűleg megtettem. .. Budapest, 1947. november 14. A miniszter helyett: (olvashatatlan aláírás — a szerk,)” A budapesti 1. honvéd kerületi parancsnokság 163. számú parancsa: „Budapest, 1947. évi december hó 18-án. I. rész. ... a 4. §. (2) bek. alapján alakított bizottság az alább felsoroltakra vonatkozó véghatározatával — mint nélkü- lözhetőket. — a szolgálat teljesítése alól azonnali hatállyal felmentette... Baby Tibor ht. szds. (1913. Benéző Rozália), Bulla Géza ht. szds. (1909. Poth Lídia), Barabás Béla ht. szds. (1915. Lovász;/ ' Mária), Bánk György ht. szds. (1910. Szókéra Zsuzsanna), Bánó Árpád ht. szds. (1800. Scha- chertnayer Hermina) .. A Központi Illetménvhi- vatal. honvédelmi osztályának értesítése: „Értesítem, hogy orvosi bi annyitványá- nak hatálya 1950. január hó végével lejárt, és így nyugdíjának további folyósítását szüneteltetem mindaddig, inig kereső- és munkaképességének csökkenéséről újabb keletű honvédorvosi ... bizonyítványt a .hivatalhoz be nem nyújtja. Budapest, 1950. január 26.” A Budapesti Állami Erdőgazdaság által . kiadott igazolvány: „Igazoljuk, hogy Bánó Árpád ... a Budapesti Állami Erdőgazdaság II. sz. üzemegységénél mint időszaki erdei munkás dolgozik. Ezen igazolvány visszavonásig érvényes. Budapest, 1951. VI. 19.” A Kispesti'Bádogos- Szerelő és Lakatos Kisipari TermelőszöVetkezet válaszlevele a Fővárosi Épület- bontó és Építő Vállalatnak: „1953. október 20-i (ikt. 812) levelükkel kapcsolatban közöljük, hogy Bánó Árpád szövetkezetünknél mint szerelő áíképzős tag dolgozik. Ügy munkájához, mint munkatársaihoz igen jól viszonylik, nem párttag, társadalmi munkából jól kiveszi részét, amivel megbízzuk, mindig a legjobb eredménnyel végzi el ... Budapest, 1953. okt. 24. ...” Szakmunkás-bizonyítvány: „Bánó Árpád, aki 1900. október 9-én Linz (Ausztria) született... 1955. év március hó 29. napján megtartott szakmunkásvizsgán jó eredménnyel megfelelt. Alulírott bizottság nevezettet a vízszerelő szakmában négyes kategóriájú szakmunkássá nyilvánítja, mélynek hiteléül a bizonyítványt kiadja .. A Pénzügyminisztérium Nyugdíjügy! Főigazgatóságának . 1937. január 20-án kelt értesítése- „Korábban megvont nyugdíjának újbóli folyósítására vonatkozó igénybejelentésére hivatkozva értesítjük, hogy kérése teljesítésére nincs lehetőség...” Az Országos Nyugdíjintézet értesítése: „Közöljük, hogy nyugdíjának folyósítását f. évi szeptember 1- vel beszüntetjük ... Budapest, I960, augusztus 18.” Bánó Árpád a Magyar Érdemrend lovagkeresztje, a kormányzói dicsérő elismerés hadiszalagon a kardokkal, a pápai Pio Ecclesia et Pontifice arany érdemkereszt és más kitüntetések birtokosa volt. 1944. március 10. után Bethlen Istvánt kísérte, vidéki rejtekhelyeiről a Várba, ötvenkét esztendősen, tíz évvel a félreáliítása után 1953. március 25-én, a HM 0272/58. 03 25. számi: parancsa mint „osztályidegen, politikailag megbízhatatlan” személyt, őrnagyból honvéddé fokozta le. Hasonló sorsra jutott Bangha Ernő ezredes és .Bárdossy Pál főhadnagy is. Tanulságos a testőrségiől korábban kivált Máté-Törék Cyula alezredes esete is, akit bebörtönöztek. Felszólításra sem volt hajlandó kérelmezni a hátralévő büntetésének elengedését. és rabtartóinak ezt mondta: „Én utálom önöket, és nem kérek önöktől semmit.” Ehhez tartotta magát. Szabadulása után éjjeliőrként dolgozott egy gödöllői építkezésen. Bánó Árpád édesanyja a tekintélyes linzi Schacher- mayér kereskedőcsaládból származott, ígv módjában állt volna külföldre menni, a könnyebb életet választani. Nem tette. Inkább fizikai munkásként dolgozott a Budapesti A”ami Erdő- gazdaságnál, a Kispesti Vas-, Fém- és Műszeripari Ktsz-nél, a Kispesti Bádogos- Szerelő és Lakatos Ktsz-nél. Nyelvtudással és Ludovika akadémiái végzettséggel. 1966-háh nyugd>’azHk Tíz éve, 1932-b helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. B. A.
