Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-07 / 237. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP Technikatörténeti ritkaság Üjabb jelentős ipartörténeti gyűjteménnyel gazdagodott a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Néhány napja látogatható a tímárműhely, amely építészetileg és teclinikatörténetileg is egyedülálló Közép-Európában. Horváth, az egykori cserzővarga 1856-ban Baján épített műhelyét tíz éve bontották le, s hosszas kutató- és rcstau- rálómunka után került a skanzen látogatói elé (Ilancsovszki János felvétele) Pannonhalmi Zsuzsa domborművel avatták A zene fényei Pécelen Tizenhat éve Yehudi Menuhin javaslatára október elején világszerte megünnepeljük a zene világnapját. Bensőséges és örömteli ünnepségre került sor ennek a napnak az estéjén a péceli zeneiskolában. Már ahogy az ember a sötét utcán a — nem túlzás — fényárban úszó épület felé közeledett, elfogta valami várakozás. Annak az érzése, hogy odabent valami rendkívüli dologgal fog találkozni. 'A pince is terem A kivilágított előcsarnokot, a nyitott ajtajú termeket vidám, izgatott, ünnepélyes emberek népesítették be. Lementem az alagsorba megnézni a Fábián László építési vállalkozó munkájaként újonnan elkészült próbatermeket. Mintha egy különös film jeleneteibe sétáltam volna bele: az épületben összegyűlt vendégektől mit sem zavartatva, az egyik teremben hegedült, a másikban fúvós hangszereit próbálgatta cgy-egy gyerekcsapah Az iskola- tanárának hitt, de a szülői munkaközösség tagjának bizonyult hölgy ér-' etek iődésemre elmondta, hogy a pince mélyítésével a nyár folyamán alakították ki ezeket a’termeket. De kezdődött is fent a hosszúkás hangversenyteremben az ünnepség. A .széksorok már régen megleltek, akiknek nem jutott hely, a terem végében álltok. Koncz Gábor — mint mondták, az iskola legfiatalabb tanára — trombita- szólóia figyelmeztetett a kezdésre. És már előrefigyeltünk, ahol a fal égész hosszában fehér lepel borította a most felavatásra kerülő domborművet. Márkus János a 1 pole ár- mester, a 1 íarmónia- Péeel Alapítvány elnöke lépaü-a mikrofonhoz. Megemlékezett a zeneiskola két évvel ezelőtti születését',ől, és örömének adott kifejezést, amiért az iskola mpst újabb termekkel és égy művészi alkotással, is gya-. ranodott. Pannonhalmi Zsuzsát, a Pécelen élő keramiku’smű.- vészt , az iskola alapításakor kérték fel egy olyan alkotás r készítésére, arnely- lyel ékesíthetnék a zene VASDIPLOMAS ZENESZERZŐ A törvénytelen tanítvány Aligha van, aki e kis hazánkban ne ismerné Farkas Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző nevét, ha másért nem, a Csínom Palkó című, csodálatosan szép daljátékáért mindenkeppen. A kuruc kor e romantikus hőseit megörökítő, népzenei ihletésű inű a magyar zene kincsestárának egyik gyöngyszeme. Farkas Ferenc művészeti összekötő kapocs abban a láncolatban, amit a Bartók és Kodály alkotásaival fémjelzett világhírű magyar zene alkot. Az a közel kilencven esztendő, amit Farkas Ferenc életútja és életműve átível, eleven történelem. A minap vette át a vasdiplomát, mert éppen 65 évvel ezelőtt végzett a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán, később csaknem három évtizeden át — nyugállományba vonulásáig — itt volt tanszékvezető egyetemi tanár. Budán, a Pasarét egy csendes-árnyas utcájában él, és mindmáig alkot a nagy művész. Immár egyedül van, mert ez év februárjában fájdalmas csapás érte, elhunyt felesége, aki hat évtizeden út állt mellette jóban és rosszban. Egyetlen fiuk Farkas András, ö is a zenét választót- . ta élethivatásul. Svájcban dolgozik, ott alapított családot. és ott élnek a szeretett unokák. A határok már nem zárják el egymástól őket, a Mester, hamarosan útra kel hozzájuk. Szép, hangulatos otthonában ott van a néhai hitves otthonteremtő asszon,yi tehetségének nyoma. Beszélgetünk a zenéről és múltról — máról — jövőről. Es közben rájövök: szellemi frissességének, alkotóerejének mi a titka. Az, hogy azon kevesek közé tartozik, akik hajlott koruk ellenére is együtt látják a múltat, jelent és a jövőt. Ezért komponál ma is: kantátát ír Vergilius szövegere, most fejezte be a Requiemet, amit felesége emlékére szerzett. 6 Megkérem matassa be életútjának jellegzetes állomásait. — Nagykanizsán születtem 1905-hen, szülővárosom az első világháború . előtti időszakban ígéretes fejlődésnek indult. - Apám katonatiszt volt, engem viszont, a zene érdekelt. Az érettségi után a Zeneakadémián folytattam, a tanulmányaimat. majd Rómába kaptam kétéves .ösztöndíjat. Respighi mesteriskolájában tanultam. Haza jövetei era után -elég nehéz idők jártak, néni. kaptam állást, és.ekkor. „fedezett fel” a filmzene számára Fejős Pál, a neves amer ikon fi! reproducer. Vele és még sok neves alkotóval' dolgoztam, mintegy nyolcvan film zenéjét szereztem. Közben Somogy megyében népzenei gyűjtő- útón .jártam, majd külföldi utak következtek. Elúj otthonát. Nem gondolták, hogy majd. reményeiket messze túlhaladva, ilyen méretű — tizenkét négyzetméteres —, ilyen értékű domborművet ajándékoz a községnek. A pé~ celiek a domborművűn ráismerhetnek templomukra, a környező dombokra. Akik nem idevalósiak, az alkotást szemlélve, szeretetreméltónak találhatják Pécelt. Mivel a hangversenyterem egyben házasságkötő terem is, a műalkotás a zene harmóniáján kívül arról is beszél, hogy az összhang a házasságban ugyancsak elengedhetetlen. Márkus János köszönetét mondott a keretet készítő Mundrutz István asztalosmesternek is, majd' leleplezte a műalkotást. A közönség vastapsban tört ki. Formál a környezet A dombormű valóban csodálatosan szép. A kék és a barna finom -árnyalatai színezik. A - virágos réten három lányalak muzsikál hegedűn, fuvolán. A magasban, a templomtorony és a házak fölött két jjyermek fújja hangszerét. Ahogy néztem,- nekem egyre Arany János Tengerihántásának befejező sora járt az eszemben: „Furulyáinak, eltűnőben”. A háttérben a dombok, az előtérben a határozott raj- zú falevelek: szép. Bálint József, a zeneiskola igazgatója, a százhetvenöt növendék képviseletében is köszönetét mondott. Nem mindegy, milyen a zeneoktatás, a muzsikálás tárgyi környezete, amely — akár a dallamok világa — hat ránk. formál minket — tette hozzá. Teleki Gyula polgármester a nagyközség nevében fejezte ki háláját Pannonhalmi Zsuzsa munkájáért. Az elsők lehettünk, akik e gyönyörű látvánnyal a szemünk előtt hallgathattunk itt műsort. Király Csaba, az iskola volt tanára Liszt Mefisztó-kerin- gőjét játszotta zongorán, maid a nem szűnő taps hatására ráadásként improvizációt a Felszállóit a páva dallamára. Havas Judit előadóművész Király László, , Kányádi Sándor. Illyés Gyula, Nagy László Az álmok koreográfiája Az eltáncolt Ludas Matyi verseiből mondott összeállítást. Végül a zeneiskola hat tanára Haydn Szerenádjának részletét játszotta. Zsong az iskola Néhány mondatot még váltottam az elfoglalt és boldog Bálint Józseffel. — Különleges az a szeretet, amellyel itt, Pécelen körülveszik ezt a zeneiskolát — mondta. — Rengeteg az apró. öröm, amiért élvezet itt dolgozni. Például bejött valaki, és megállapítva, hogy nem jók, nem szépek az ajtókon a zárak, kicserélte őket újakra. Vagy egy közeli virágbolt tulajdonosa, meghall-, va, hogy . lesz ez az ünnepség,. virágokat hozott. Csupa áldás., volt a munkánkon az elmúlt két év alatt. És micsoda boldogság, amikor hétköznap egyszerre szól minden teremből a zene... . Kimenőben még a dom- borműhöz lépek elbúcsúzni. Gyerekek állnak előtte, nézik, ismerkednek. Egy anyuka szólítja meg a jelen lévő Koncz Gábort (az iskola legfiatalabb tanárát) : — Mi vagyunk a kislány szülei. Hogy tanúi ez a gyerek? Az ünnep után a hétköznapok ... Nádudvari Anna Atestermunkák Iárlűta Újjávarázsolt műkincsek A magyar közgyűjteményekben őrzött műkincsek (fém, kerámia, övég, fa, textil) felújítására, konzerválására vállalkozó tárgy- restaurátorok egyetemi szintű képzése 1974-.bén kezdődött mag a főiskola és a Múzeumi Restaurator és Módszertani Központ együttműködésében. A n egyéves le velezők épzés a’apján 1991-ig 1(>4 reslau- rát.orművész szerzett diplomát. Az elmúlt évtől a képzési idő öt évre növekedett, • és immáron a Magyar Nemzeti Múzeum szakemberei is részt vesznek az oktatásban. XVIII. századi festett menyasszonyi láda, három pannóniai üveg, Zsolnay dísztál, római kori üvegpalack, anatóliai kelim- szőnyeg, és egy balkáni pisztoly látható többek között azon a ma megnyíló kiállításon, amelyen a' Magyar Képzőművészeti Főiskola múzeumi és közgyűjteményi tárgyrestaurátor tanszak hallgatóinak diploma- és vizsgamunkáit állítják ki. A Nemzeti- Múzeum Könyves Kálmán körúti információs részlegében két napig látható tárlaton 13 diplomamunkát i mutatnak be. gyón eredményesnek bizonyult: hírességek jöttek a városba és eleven, pezsgő kulturális élet bontakozott ki. Ám ez nem sokáig tartott. Nem tudom, mi okból — elmozdították. Az utódjának semmi fogékonysága nem volt ahhoz, amiért a korábbi városatya oly sokat dolgozott. Minden szétesett, személyeskedések, kicsinyes intrikák tették elviselhetetlenné a körülményeket és lehetetlenné a munkát, ezért, eljöttem. © Milyen volt a lcapcso- lata Kodály Zoltánnal? — Nem voltam Kodály- tanítvány, Weiner Leó és Siklós Albert osztályába jártam, mégis — ahogy mondani szoktam — Kodály „törvénytelen” tanítványának tartom magam. Nemcsak azért, mert az ő nyomdokain haladtam, hanem mert eljött a bemutatóimra, észrevételeket tett. bírált és ami szárnyakat adott, sokszor szólt elismerően műveimről. Talán jellemzésül: amikor 1962- ben Kodály 20 éves volt, a születésnapjára a külföldön élő tanítványai az Első vonósnégyesének variációit készítették el. Ezen fölbuz- dulva az idehaza élő tanítványok — húszán — szintén csatlakoztak e variációsorozathoz. Végül is ezt meg kellett szerkeszteni. Tanakodás: ki végezze el? Rám esett a választás, csakhogy én nem voltam Kodály-tanítvány. A dilemmát maga Kodály döntötte el, mondván: „Legyen csak Farkas, mert ő pártatlan”. így szerkesztettem meg a sorozatot, amelyhez én írtam a záró variációt is. Átnyújtottuk neki. A rádióban Lehel György vezényelte az ünnepi kompozíciót. A mester alkotókedve ma is töretlen. Legutóbb a budapesti egyházzenei fesztiválon a városmajori templomban megtartott- hangversenyen aratott nagy sikert „Misék változó, részéhez” című, a trieszti zenei fesztiválon korábban már első díjasnak ítélt műve. A budapesti Állami Operaházban pedig a közelmúltban mutatták be a Márai Sándor szövegére írt „Egy úr Velencében” című operáját Vámos László rendezésében. Takács Ilona nyertem a Ferenc József- díjat, ami kétévi megélhetést biztosított. Végül a Fővárosi. Felső Zeneiskolába kerültem óraadó tanárnak. Közben írtam filmzenét és a Nemzeti Színháznál kísérőzenét a színdarabokhoz. © Ügy tudom, ön Kolozsváron és Székesfehérváron nagy szerepet vállalt a zenei oktatás megszervezésében és irányításában. — Életem legszebb ideje volt, amikor a Kolozsvári Állami Konzervatórium vezetésével megbíztak, és rám bízták a Kolozsvári Nemzeti Színház karigazgatói feladatát is. Nagyszerű munka volt, a városban intenzív szellemi, művészeti élet bontakozott ki. Ott volt Tamási Áron és Nyíró József, olyan neves művészek jöttek Kolozsvárra, mint Failoni és Feren- esik János. Olyan volt a repertoárja, mint a budapesti Operának. Irt fejeztem be A bűvös szekrény című operámat. Ezt 1934-ben mutatták be. Nádasdy Kálmán rendezte, a díszleteket Oláh Gusztáv tervezte. A bemutató előbb a fővárosban, majd Kolozsváron volt. Jellemzésül a- sajtóvisszhangra, harminc lap írt róla kritikát. Székesfehérvár már a háború utánra esik. Akkor szándékoztak itt létesíteni zenekonzervalóriumot. Akkor- a kultuszminisztériumban dolgozott Pút zay Pál, a kiváló szobrászművész, akivel együtt voltunk Rómában ösztöndíjasok. Ö ösztönzött arra, hogy vállaljam el a Székesfehérvári Állami Zcnekonzervató-, rium vezetését. A város polgármestere kitűnő . ember volt, aki mindent elkövetett. azér.t.. hogy szellemi, művészi központot ala-- kítson ki. Műpártolása nanen Az álom mögött című művének bemutatójavai vendégszerepel. Ugyancsak a Nemzeti Színházban tartják december 8-án és 9-én — a Honvéd Táncszínház és a veszprémi Petőfi Színház- együttműködéseként létrejött — a Ludas Matyi című táncszínházi előadás, bemutatóját. A darab rendezője és koreográfusa Kovák Ferenc, A Táncfórum október 5.-én, a Budai Vigadóban, Kiss Anna—Rossa László A Holdnak háza van című egyfelvonásos mesejátékával kezdte az új évadot, amelyet a Bihari Kulturális Egyesület' adott elő. A Nemzeti Színházban október 18-án a Szegedi Balett Imre Zoltán: Álom Kafkáról című kétrészes koreográfiájának ősbemutatójával, valamint Jorma UotiTájhangok kálómmal tekinthetik meg az érdeklődők az óbudai Kiseell-i Múzeumban. A kedden megnyílt tárlat december 6-áíg tart nyitva. Körösényi Tamás^.szobrászművész Tájhangok című sorozatának 1991-ben készült darabjait első al-