Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-08 / 238. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTOBER 8., CSÜTÖRTÖK Bíirll József szentendrei tdrhiki A népi motívumtól a modernig Bárt! József festőművész 1932-ben született Soroksáron — a magyarországi németség egyik központjában. Nemzedéke, a hatvanas években kibontakozó markáns életművekkel — Kondor Béla, Szalay Ferenc, Melocco Miklós, Csiky Tibor, Deim Pál, Keserű Ilona, Lakner László, Molnár Sándor vagy az építész Makovecz Imre — jelzi, hogy milyen felszabadult, milyen nagyigényű, milyen újrakezdeni akaró ez a generáció. Nem véletlen, hogy ők azok, akik bátran nyúlnak az elődök — akár hazai, akár európai — hagyományaihoz, a népművészet motívumkincsének fel- használásához. Ma nem tűnik ez különösebb vállalkozásnak, a hatvanas évek elején azonban erőteljesen megváltoztatta a képzőművészeti életet ez a sokszínűség, az identitás keresésének ez az elődöket kereső, megannyi egyéni próbálkozása. Bartl Józsefet is erre késztette emberi és művészi igényessége. Az ország különböző tájaira szervezett gyűjtőútjai, melyeket a népművészet megismerésére és vásárlására fordított, vagy az évekig folytatott kortársi műteremlátogatá- *ok is erre vallanak, önmaga megméréséhez, saját művészete formálásához Ilyen tájékozódásra volt »szüksége. Nem kötődik főiskolai mesterének, Bernáth Aurélnak posztnagybányai stílusához, sem korábbi tanárainak, a szentendrei Kántor Andornak szerkezetelvű'bb, vagy Ilosvai Varga Istvánnak elomló líraiságá- hoz. Azazhogy mindegyikükhöz egyformán — egyféle távolságtartással, lírai és szerkesztő, motívumhoz kötődő, ugyanakkor attól elrugaszkodó. Semmit nem kér és használ fel készein, minden eszközt a maga képére és hasonlatosságára formál. De távolságtartó a népművészet motívumkincsének felhasználásában is. A ía- ragványokról, a bútorfestésekről, a babákról, a szakrális tárgyakról vett motívumai: szív, tulipán, kereszt, bábujorma — melyeket először csak színes csendéletelemekként kezelt — Szentendrére kerülése után váltak festészetében önálló jelentésűvé, többértelművé. Megmaradt ezek népművészeti eredetének jelzéséként a színesség, az érzéki-konkrét szépség, ugyanakkor sterilebbé is váltak ezek a motívumok intellektuális töltésük miatt. A szakírók Bartl József művészete kapcsán konkrét hatásként Korniss Dezsőt, Barcsay Jenőt emlegetik, ugyanakkor felületeinek át- írtsága. kalligrafikus meg- szervezettsége miatt Vajda Lajost is. Mostani gyűjteményes kiállításán — a korai soroksári tájképektől, portréktól kezdve a 80-as évek szabad motívumszervezésű színes képein át jelenlegi ún. fehér és fekete képeiig — mindezt személyesen is megtapasztalhatják a látogatók. A tárlat október 25- ig tekinthető meg. Kiss Joakim Margit Hány feje van egy sárkánynak? Játék — magasabb szinten „Állj!” — kiált a néző. A színészek elnémulnak, mozdulatlanná dermednek, a rendező pedig kedvesen a bekia- bálólioz fordult: „Mondd hát, hogyan folytatnád?” Hagyományos színházban ez a helyzet elképzelhetetlen, de a gödöllői Kerekasztal Színházi Társulás gyermekelőadásain rendszeresen előfordul. Az elmúlt hétvégén rendezett Pest megyei színjátszó szakmai nap keretében leendő drámapedagógusok és gyerekek lehettek tanúi — utóbbiak tevékeny résztvevői — a különös játéknak a dabasi művelődési házban. AHOGY PARANCSOLJA! . A szervezők és előadók nem győzték hangsúlyozni, hogy a drámapedagógiának semmi köze nincs az előadás-centrikus színházhoz, valódi célja a cselekedeteken keresztül történő nevelés. Ha végül valamiféle produkció is kikerekedik a műhelymunkából, az csupán a véletlen műve. Egy jó drámapedagógusnak nem szabad ezzel törődnie, mint ahogy azzal sem, hogyan értékelik a csoportját a színjátszó találkozókon. E szabályok szellemében alakították át közösen újra meg újra az elsőként bemutatott kis történetet. Az első variáció után — ahol a főszereplőt elcsábítja egy focimeccs, megfeledkezik az iskolai színielőadásról, amelyben neki is fel kéne lépnie, el is marad miatta — Kaposi László, a rendező kérdéseket tett föl a gyerekeknek: Vannak-e szavaink, kifejezéseink arra, mit tett a főszereplő? Ki a vétkes? Mikor hibázott? Hol és hogyan lehet változtatni a történeten ? Megint elindították a jelenetet, s a kicsik kívánságainak megfelelően változtattak rajta, egészen addig, míg több nekifutás után sikerült rendbe hozni a dolgokat. Nem volt olyan könnyű, ahogy .az olvasó gondolná! A bemutató következő ré-- szeljen a gyerekek választottak maguknak egy-egy színészt, nem csoportvezetőnek, hanem munkatársnak ahogy Kaposi László nyomatékosan nevezte. Csoportokká alakulva lekuco- rodíak a terem valamelyik sarkában, ahol éppen helyet találtak, hogy baráti hűségről, hazugságról, cSer- benhagyúsról kerekítsenek egy-egy történetet, őket egyébként nem a gödöllőiek hozták, a dabasi általános iskolából jöttek, tehát nem összeszokott csapatról volt szó! Ennek ellenére kiváló kis jeleneteket rögtönöztek alig fél óra elteltével. HŰSÉG, HAZUGSÁG, „Cigányságom vállalom * A művészet órája Az indiai napkerék arany- »sünben ragyogott a fekete cakón, pirosán villant a kek-zöld színű könyveken. „A cigányok története”, „Ősi cigány mesterségek és foglalkozások”, Cigányságom vállalom” — adták tudtul a címek szerzőjük hovatartozását, de sajnos, ahogy végignéztünk az frók Boltjában rendezett íróolvasó találkozó közönségén, szomorúan kellett tudomásul vennünk, hogy Kevesen vannak azok, akikhez a költő-újságíró Rostás-Farkas György valójában szólni akart. Pedig az az alkony: óra múlt pénteken a legtisztább művészet ideje volt. Béres Ilona és Bánffy György ihletett versmondása valósággal életre kel telték a cigány költő vallomásait. olyannyira, hogy u könyvesbolt vevői közül egyre többen csatlakoztak a közönséghez. Miről szóltak ezek a művek? Népe múltjáról, vándorlásairól, hányatott életéről, saját útkereséséről, érzelmeiről, sorsának vállalásáról. Az író-olvasó találkozó legszebb pillanatai közé tartozott, amikor Bánffy Györggyel együtt, szakaszonként felváltva szavalták el Testamentum című versét, Bánffy magyarul, a költő cigányul (lová- rj nyelven). Az írók Könyvesboltjában sok könyve talált gazdára, kérdés, eljut-e azokhoz a cigányokhoz — például Örkénybe vagy Csabánkéra —, akik számára e kötetvk nemcsak művészi élményt, hanem hovatartozásuk, önbecsülésük erősítését is jelentenék. Hogy ne csak az ő zakóján ragyogjon a napkerék! (pacim er) ÁRULÁS Míg a csoportok készülődtek, a rendező elmondta, hogy miért éppen ezt a kérdéskört választották. A 10—12 évesek számára, akikkel most foglalkoznak, ez az időszak jelenti a bandaalakítás korát, itt húzódik a „mesehatár”, a fiúcsapatban merül fel először a hűség. hazugság, árulás, ön- feláldozás — mint probléma. A drámapedagógia a színjátszást használja a nevelés eszközéül, a gyerekek — a játékon keresztül — a maguk bőrén tapasztalják, mit jelent, ha így, vagy úgy cselekszenek. Távolabb kénytelenek nézni, mint teszik egy valódi konfliktus- helyzetben. Á dráma célja, hogy a meglévő ismereteket összegezze és magasabb szintre'emelje. A közös játék utájn egy igazi színházi előadásnak lehettünk nézői. A Kerékasztal Színházi Társulás bemutatta a „Sárkányok ellen (Fehérló fia és társai)”-! — de ezt sem hagyományos keretek között. Kaposi László beszélt a mese eredetéről, ismert változatairól, aztán a felhasznált eszközöket mutatta be: néhány leplet, a világítást és a hangszereket. A Kerékasztal tipikus „szegény, színház”, díszletként egv fekete drapéria, jelmezként fekete ingek és nadrágok szolgálnak, azonban c ténynek is megvan a maga pedagógiai oka. A rendező furfangos kérdésekkel vezette rá a gyerekeket a színház — viinden színház — lényegére, ahol - nem' á- külsőségek számítanak. Vegyük például a szörnyekét: „Hogyan lehet eljátszani egy hét-, meg egy tizenkét és egy Huszonegy fejű sárkányt? Mi a valódi ismérve egy sárkánynak? Miben különbözik egymástól a három sárkány valójában?" És a gyerekek tudták! Az előadás varázslatos, mi több, mágikus volt. A mozdulatok és hangok jobban kitöltötték a teret, mint a legötletesebb díszlet, a színészek pedig hol azt hihették el, hogy félelmetes sárkányok, hol azt, hogy gyönyörűséges királylányok. A SZÍNHÁZ LÉNYEGE A szakmai nap második fele inkább tanfolyam-előkészítő megbeszélés volt. A két hét múlva kezdődő színjátszó rendezői tanfolyamra főként olyan pedagógusok jelentkeztek, akiit már most is — egyesek nem kevés sikerrel — vezetnek gyerekcsoportokat, de szakmai tudásukat szeretnék gyarapítani. A legtöbben KakUcsról, Dabasról és Inúrcsról jelentkeztek, de Pest megye majd minden térségéből akadt egy-egy jelentkező. Az első tanítási nap október 17-én, 10 órakor kezdődik, amikor a rendezés fogalmával és a pszichodrámával ismerkedhetnek meg a résztvevők. P. E. Galga menti nyelvtanj folyamok A Galga menti Népfőiskola német és angol nyelv- tanfolyamokat indít Galga- hévízen. Kezdők és haladók jelentkezhetnek, de lehetőség nyílik a középfokú nyelvvizsgára való felkészülésre is. A szervezők a jobb eredmény érdekében kis, 1-12 személyes csoportokat indítanak. A foglalkozásokat a délutáni és esti órákban tartják, előzetes megbeszélés alapján heti egy vagy két alkalommal. A tandíj óránként 70 forint lesz. Október 12-ón, hétfőn délután 4-től 7-ig lehet beiratkozni a tanfolyamokra a Galgalhévízi Általános Iskolában, a jelentkezőknek egy szintfelmérésen is részt kell venniük. A népfőiskola mindenkit szeretettel vár a Galga környékéről. USA-stJb a Kremlben Az amerikai—magyar Sztálin A HBO, az első reklám- mentes magyar nyelvű televíziós mozicsatorna, november 21-én bemutatja előfizetőinek az 1991 és 1992 között saját produkciójában készített Sztálin című filmet. A rendező az USA-ban élő cseh Ivart Passer, az operatőr az ugyancsak az Egyesült Államokban letelepedett Zsigmond Vilmos. A címszerepben az Oscar-díjas Robert Duvall látható. Lenint Maximilian Schell, Zi- novjevet Bálint András alakítja. A filmet Magyarországon és a Szovjetunióban forgatták. Ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai játékfilm stábja a Kreml falai között forgathatott. Mese helyett ... hát mit mondjak? A macska rúgja meg az ilye.i esti mesét! Mit keres ilyenkor a képernyőn ez a Kats nevű rendőrnyomozó mindent tudó kutyájával, kétes hírű haverjaival a Gyerekeknek címszóvá műsor idején? Bocsánat a kifakadá- sért, de ezt már nem hagyhatom szó nélkül. Tudniillik, azon kevesek közé tartozom, akik a negyedik iksz felé közelítvén is töredelmesen bevallják: szeretik az esti mesét. A jó esti mesét Aki számára nem mindegy, hogy csemetéi egy hosszú nap után milyen élményekkel hajtják álomra fejüket. Egyszóval: lehorgonyzunk a tévé előtt összes gyermekemmel egyetemben, aztán jön éz a nyomozófiú. Meg a zsiványolc. Meg a pisztolypárbaj, a fölrob- bontolt gépkocsi. És ez a kriminális „mese" természetesen a legékesebb tolvajnyelvre okítja a legifjabb nemzedéket. Peregnek az események, négyéves kislányom visít: „Apu, mikor lesz már a mese? Én mesét akarok!” Hogyan magyarázzam meg a leányzónak, hogy bizony ez az úgynevezett esti mese helyetti „valami” — s nekem vajmi kevés b leszólásom van a magas műsorpolitikába? Tényleg: vajon milyen elvek alapján, milyen indíttatásból tűznek műsorukra „Süsü, a sárkány”, „Hófehérke’’ vagy „Ka- car király” helyett efféle vérfollos történeteket a magas médium bennfentesei? Természetesen nem a bűnügyi filmeket kedvelők népes táborát szeretném megfosztani a mindennapi szórakozástól. De emlékszem, annak idején mennyit hadakoztunk az unalmas, se- ->i( mondó, szellemi (és anyagiI igénytelenséggel készített „vadkeleti” meseműsorok ellen. Nos, annak a világnak Irt.ár vége, és én nem hiszem, hogy a mai műsorok összeállítóit valamiféle „elvtársbaráti” béklyó rkadályozná a Válogatásban. Talán, ha meghallgatnánk a hozzáértő közönséget, a kritikussá felnövő gyermekeket, vagy a gyermeki kritikára is képes felnőtteket, születne néhány tipp, hogy meghittebbé varázsólód- jon a képernyő a maci öblögetése után. No, de. ez már nem a mi posztunk. Vannak erre szakért.ő(?) munkatársak, akiket ezért fizetnek — miközben mi fizetünk . Tóth Sándor
