Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-08 / 238. szám

SZŰKEBB HÁZÁNK 1992. OKTÓBER 8.. CSÜTÖRTÖK „Ha szólok, utcára kerülök rr A felelőtlenségnek ára van Nap mint nap több száz, talán több ezer ember teszí kockára egészségét, életét a munkahelyén. Nemcsak azért, mert veszélyes he­lyen dolgozik, de azért is, mert alapvető munkavé­delmi előírásokat sem tar­tanak be. Tegnap és teg­napelőtt ezzel kapcsolatban nagyszabású, minden me­gyére kiterjedő ellenőrzést tartottak a munkavédelmi felügyelők. Pest megyében a feladatot Kiss Imre, a Pest Megyei Munkavédel­mi és Munkaügyi Felügye­lőség munkatársa végezte, akit a százhalombattai MÓL Rt. Dunai Finomító­ba kísértem el. — Ez egy különösen ve­szélyes üzem, így itt a leg­szigorúbbak a munkavé­delmi követelmények. Egy apró vétség is óriási káro­kat okozhatna mind az emberi életben, mind a környezetben. Tudják ezt a dolgozók is, éppen ezért fegyelmezetten, pontosan betartják a szabályokat. Velük nincsenek gondjaink. A gyár azonban folyama­tos korszerűsítés alatt áll, s ezt vállalkozók végzik. Sajnos, róluk nem mon-i- ható el ugyanez — mond­ta bevezetőül Kiss Inve. Az első helyszínen, ame­lyet megnéztünk, a Tanvix Gmk emberei csövet fek­tettek egy aknában. Az akna falai bármikor bj- oroolhatnak, nincsenek dú- colva. Emiatt minden év­ben meghal néhány ember. Az árokban dolgozó Ivádi Elemér tisztában van ez- »1. sőt: — Valamikor én is mun­kavédelmis voltam. Tudom, hogy szabálytalan, de mit tehetek? Ezt a feladatot kaptam, meg kell oldanom. — Közben megérkezik Sza­bó István, a gmk. egyik vezetője. — Mindent az előírások szerint végezni nem kifize­tődő. Ha azt mondom a megrendelőnek, hogy itt egv sokkal szélesebb árkot kell ásni, a falát pedig ki kell dúeolni, az neki plusz- költség. Akkor nem ve­lünk fog dolgoztatni. Más is így csinálja, így olcsóbb. Most természetesen pótol­juk a hiányosságot, de ez már veszteség lesz. Mellettük a Szerszig Kft. emberei olyan állványon dolgoznak, ami csak tákol­mánynak nevezhető. A bír­ság fizetésekor vitába ke­veredik az állványon dol­gozók csoportvezetője fő­nökével, Kocsis Károllyal, akinek találó a megjegy­zésé: — A csoportvezetői cím nem csak azt jelenti, hogy felvesszük az érte járó pótlékot, hanem azt is, hogy felelősséget vállalunk a beosztottakért A Csőszer Rt. munkatár­sait szintén egy rossz áll­ványról kell Kiss Imrének lehívnia. Ök elzárkóznak a kérdések elől, azonban név nélkül egyikük megszólal: — Láttam, ahogyan má­sok is, hogy nincs minden rendben ezzel az állvány­nyal, de ha szólnék, akkor rögtön mehetnék haza. zse­bemben a felmondással. Inkább vállalom így is a munkát, nehogy az utcára kerüljek. A családomat el kell tartanom, tehát befo­gom a szájam, és teszem a dolgomat. A keddi nap mérlege estére hat szabálysértési eljárás, illetve bírságolás. — Szomorú — teszi hoz­zá Kiss Imre —, de az em­berek valóban tisztában vannak azzal, hogy mit csinálnak, ám felelőtlenek. Ha első alkalommal adó­dik gondom velük, akkor két lehetőség közül vá­laszthatnak: szabálysértési tárgyalásra mennek, vagy kapnak egy csekket, amin befizethetik a kiszabott bír­ságot. Természetesen fel­függesztem a munkát is addig, amíg nem lesz biz­tonságos. Szerencsére ez felrázza őket. és azután néhány évig nem követik el ugyanazt a hibát. Ilyen­kor persze nem szívesen látnak minket, ám ha még­is bekövetkezik a baleset — ne adj’ isten halálos! —, arra gondolnak, mennyivel jobb lett volna, ha néhány­ra ooal hamarabb jár ott valamelyikünk, és felhívja a figyelmüket a hiányos­ságokra. Nádai László Köteles beengedni! Csak a gazdag félhet Mától lép hatályba az adóigazgatási eljárásban megfogalmazott jogsza­bály, miszerint a személyi- jövedelemadó-köteles ál­lampolgárok november 30-ig nyilatkoznak vagyoni helyzetükről. A rendelet kimondja: a százezer forintnál nagyobb értékű vagyontárgyak tar­toznak a bevallandó, körbe. A kérdőíven fel kell tün­tetni, hogy milyen sze­Om ámst i Albertirsa Lakástext.8o!t, Pestlu.53. Bag Diana Vegyesk., Szent Imre u. 124, Cegléd Diszkont Aruház, Vörösmarty tér 1$, Claudia Bt, Rákóczi u.43. Dabas Lakástext.Bolt, Báthori l.u.3. Bútorház, Kossuth u.473, Dunáharaszti Stóh Hajnalka, F6 u. 11« Gyönirő Vegyeskereskedés, Segesvári u.22. Gyál Architektur Bt, Erdősor u.45, Ilcrnád Vegye« Ruházat, Kossuth u.20« Kiskunlacháza Pontimark Kft, Dózsa u.70, Monor Kárpitos Műhely, Garam u.5, Nagykőrös Fantázia Rt, Szabadság tér 9, Pilisvörösvár Lakástext.Üzlet, Fő u. 129. »ISI. feigígáülmyd Axty a fófzbú tart/ Pécel Zsóka Kereskedés, Rákóczi u.17/a. Ráckeve Tüzép, Shilling! u, Szentendre ‘Mindent Itt* Üzlet, Szent l.u.24. Szi get ha lom Lakástextil Beit,Sétáló u.í 2, Szigetszentmiktós Arles Keresk., Határ u. 12-14, Sülysáp Csaba László, Pesti u.27, Törökbálint Vegyes Iparcikk, Munkácsy u.23, Tápiószccső Mefirw-Tex,Szltvafásu.9. Tápiószele Hol-Ml Áruház, Bartók u.8. Tóalmás Nagy László né, Jókai u.34, Zsámbok Ajándék Divatáru,Iskola u.2. Érd Ritmus Áruház, Diósdiu.f. IMPORTÖfi: PÉCSI-KÉR Kft. Új, lectidó kereskedőinknek: Tel. (72)71 -932, Közületeknck: (72) 71 -921 mélygépkocsi, tehergépjár­mű, vagy védett gyűjte­mény, kötvény, részvény, valamint a szövetkezetek­nél manapság divatos cél­részjegy vafi az emberfia otthonában. Ha valaki öt esztendő alatt az adózott jövedelmé­ből megtakarított félmillió forintot, és ezt a nyilatko­zat után a saját megélheté­sére használja fel, mert munkanélküli lett, nem firtatja a jövedelemforrás körülményeit az adóható­ság. Viszont ajándéknál megkérdezik az adományo­zó felet, tőle származik-e a tárgy. Ila nem tudja bi­zonyítani, az ajándékozó utólag illetéket fizet. Ha pedig a polgár megtagadja, hogy beengedje a lakásába az adóhatóság szakembe­rét. mulasztási bírságot ró­nak ki. I. M. Etika az agrárkutatásban Hogy kenyeret szeljünk.. (Folytatás az 1. oldalról.) Földművelésügyi Minisz­térium tudományszervezési és oktatási főosztályának, valamint a támogató Or­szágos M üszaki Fejlesztési Bizottságnak, amiért fon­tosnak tartják a szakem­berek etikai tájékoztatását, látva, hogy a tulajdonvi­szonyok átalakítása, a ter- meiesi szerkezet változta­tása és mások mellett ez is meghatározza jövőnket. — Sokszor érzem azt, hogy baj van az önitéle- tünkkel, tudományos és más tevékenységünk őszinte, tényszerű értékelésével — fogalmazott megnyitójában dr. Kocsis Károly, a házi­gazdák rektora. Kollégája, dr. Andorka Rudolf, a Bu­dapesti Közgazdaságtudo­mányi Egyetem rektora szerint is időszerű az eti­kai kérdések megvitatása, és elismeréssel szólt arról, hogy ezt az agrárszakem­berek kezdeményezték. A résztvevők alacsony száma is bizonyítja: eddig kevés időt szántunk etikai kérdések megbeszélésére. Pedig éppen a jól tájéko­zottság szükséges az alkal­mazott tudományokat mű­velőknek a helyes döntések meghozatalához, szögezte le dr. Andrásfalvy And­rás, amikor előadásában arra kereste a választ, mi­ként hozhatók közös neve­zőre az ökonómia és az ökológia gyakran eltérő következtetései az agro- ökoszisztémák vonatkozá­sában. Enyhülni fognak Visszatérve dr. Balázs Ervin előadására, a főigaz­gató abban arról szólt, miért vált szükségessé, hogy az Európai Közösség irányelveket dolgozzon ki a genetikailag módosító* t szervezetek természetbe juttatásáról. A legklasszikusabb bio­lógiai technológiáktól hosz- szú volt az út a génsebé­szetig. Az utóbbi előtt 1972-ben nyitotta meg az utat az amerikai Paul Berg. Három évvel később az asilnmari felhívásban a génsebészek már morató­riumot hirdettek meg, és kérték a kormányzatot, hogy szabályozza ezt a te­vékenységet. Miért? Azért, mert olvan új módszerek születtek, melyeket eddig nem szabályozhattak. Kés­sel pedig — mint köztu­dott — lehet kenyeret szelni, de ölni is. Tudni kell, hogy a gén­sebészetben alkalmazott enzimek nem mestersége­sek, „csupán’’ arról van szó. hogy tudatosan hasz­náltuk fel azokat. Az ame­rikai szabályozás alapja az. hogy mindegy', a nö­vényt, vagy állatot nemesí­téssel, vagy 'genetikailag állították elő. Az ered­ményt kell tesztelni a ter­mészetben. Az Európai Közösség irányelvei hazánkra is kö­telező érvényűek. Egyálta­lán: akkor van értelme a szabályozásnak, ha az min­den országra kiterjed. A főigazgató szerint egyéb­ként a tudás bővülésével a szigorú szabályok eny­hülni fognak. Vírusoknak ellenálló S mivel foglalkozik a gödöllői kutatóközpont? — Alapvető célunk, hogy olvan növényeket állítsunk elő. melvek nem igényük óriási mennyiségű mű­trágya és növényvédő szer felhasználását, te­hát a jelenlegi súlyo­san szennyezett környe­zetben környezetbarát ok­nak tekinthetők — vála­szolta kérdésünkre. — Első rélnövénveink a burgonya, a rizs és a tojásgyümölcs. Rovarellenálló növényeket akarunk a mezőgazdaság­nak adni. Programunkat egy angol kutatóintézettel, az Agricultural Genetics Cambridge-dzsel indítottuk el. Génsebészeti úton olyan dohány- és burgonyavona­lakat állítottak elő, melyek ellenállónk a burgonya y- virussal. Ezek tavasszal kerülnek további nemesí­tésre, három éven beiül várhatóan felhasználhatja a mezőgazdaság. Drága biztonság Az állattenyésztésben szintén környezetbarát technológiákat kívánnak bevezetni. Vannak nemesí­tés! programjaik is. Az élő szervezeten kívül megter­mékenyített embriókat ál­lítottak elő, és azokat most. klónozzák, hogy a hazai tejelő marhaállományt húsmarhaállományra vált­sák fel. Ezt is k:emelten támogatja az OMFB. Az intézet betartja az Európai Közösség szabály­zatait, ezért is könyvelték el létesítését drága beru­házásnak. A biztonsági be­rendezések megfelelnek a legszigorúbb európai köve­telményeknek, tájékozta­tott dr. Balázs Ervin, ami­kor arról kérdeztem, fel­merülnek-e etikai kérdések a gyakorlati munkában. Olyan pollenbiztos üveg- házrészlegük van, amely­ben negatív vákuum állít­ható elő, tehát amennyi­ben szükséges, sem milyen csíra nem kerülhet ki. A gödöllői mellett más. ha­sonlóan jól felszerelt ha­zai intézetek is eleget tud­nak tenni az Eurónai Kö­zösség irányelveinek. Balázs Gusztáv A Dobogókő és Pilisszentkereszt területén működő szennyvíztisztító telepekhez üzemeltetőt keresünk A pályázatok benyújtásának határideje: november 15-e. Pilisszentkereszt Polgármesteri Hivatala Pilisszentkereszt, Fő út 12. 2098. Telefon: (26)-27-562. Kalmárkézen a diófák Jogász ismerősöm sze­rint még a múlt század végén alkották az első olyan törvényt, amely a diófák tulajdonjogi hely­zetét szabályozta. Ennek értelmében a fák kivágása és értékesítése állami mo­nopólium volt, függetlenül attól, hogy köz- vagy ma­gánterületen álltak. (Akko­riban még nem a környe­zetvédelem, hanem a hadi­ipar érdeke motiválta e törvényt, lévén, hogy dió­fából készült a puskatus.) Ma csak a közterületi fák élveznek védettséget — tekintet nélkül a fajtára — ám ez alól azok sem ké­peznek kivételt, amelyeket magánszemélyek ültettek a házuk elé. A regula közel sem új, több mint harmincéves, amiért is nehéz elhinni, hogy az ürömi József At­tila utca lakói mindezt nem tudták. Sokkal való­színűbb, hogy tudták, de a nem várt pénzmagtól meg­szédültén hagyták magu­kat rábeszélni, s közvetve tizenkét darab fél évszáza­dos diófa halálát okozták. Történt ugyanis az el­múlt napokban, hogy egy élelmes dombóvári kalmár, bizonyos Farkas György János megjelent Ürömön, végigjárta a községet, majd bekopogott azoknál, akiknek a háza előtt dió­fák sorjáztak. Az ajánlat előnyös volt: hatezer fo­rint egy fáért. Azok, akik kötélnek álltak, a pénz mellé számlát is kaptak, lay lett törvényesítve — Farkas úr szerint — a tör­vénytelen kivágás. Szerencsére valaki idő­ben riasztotta a f polgár­mesteri hivatalt, s a hely­színre érkező jegyző leál­líttatta a vágást, majd le­foglalta a mar kivágott fá­kat. Amiért viszont Farkas György nagy hangon pro­testált. Kivált a szabály­sértési eljárást nehezmé­nyezte. Mint kiderült, nem ő az értékesítő. A Mágo- cson bejegyzett diófa ex­portot bonyolíló Sumbi Kft. megbízásából vásárol, s azzal, hogy fizet, részéről az ügy legális. Magocs tudvalevőleg Ba­ranya megyéhez tartozik. Örök titok, mi szél hozta Farkas urat mifelénk, miért pont a Pest megyei diófákat szúrta ki. Ugyanis — az eddigi adatok szerint — nemcsak Ürömre, de Pomázra is kiterjesztette áldásos tevékenységét, s ott ugyancsak meggyűlt a baja az ónkormányzattal. Az ürömi önkormányzat törvényes úton kíván ér­vényt szerezni a 100 ezer forintos kárigényének. Méltányossági meggondo­lásból a József Attila utcai társkai marok ellen nem indítottak szabálysértési eljárást, noha az ő jogta­lan hozzájárulásuk nélkül nem kerül sor a tizenkét közterületi diófa kivágá­sára. (—rnaíula—)

Next

/
Oldalképek
Tartalom