Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-05 / 235. szám
Mindenkinek jut belőle Még az idén lesz földárverés Jó hírrel köszöntött be a minap a kárpótlást remélő ceglédi gazdaköri tagokhoz dr. Sztáray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal vezetője. A Kossuth Művelődési Központban tartott tájékoztatón közölte az érintettekkel, hogy várhatóan november végén, december elejín sor kerülhet az első földárverésre a városban. A hivatal munkája felgyorsult az elmúlt időszakban. miután tízről kilencven főre duzzasztották a létszámot. Időben elbírálják A beérkezett hatvanezer igénylésből már tizenhét- tizennyolcezret elbíráltak, s arányait tekintve, ezzel országosan a második helyen áll megyénk. A meghozott határozatokból több mint tizenhatezer a föl- dekkel foglalkozott. Ösz- szességében várhatóan harmincezernél kevesebben kívánnak termőföldet licitálni. Az idei súlyos aszály és a rossz piaci helyzet visszariasztja az embereket a gazdálkodástól, egyre nehezebb a mezőgazdaságból megélni. Ceglédről hatszázötvenen kértek sürgősséggel földet, és igényüket a megszabott hatvan napon belül elbírálják, noha kilenc- venkét ügyben pótlólagos adatbeszerzésre van szükség. Annak semmiképpen sem lehet akadálya, hogy a kitűzött időpontig az érintettek harminc százaléka hozzájusson a kárpótlási jegyhez. (A határozat ugyanis önmagában nem elegendő, kell a bank közvetítésével kiadott kárpótlási jegy vagy az utalvány is.) Érdemes figyelni a Pest Megyei Hírlapot, hiszen az árverés helyéről, időpontjáról, a kijelölt földterületekről részletes tájékoztatást abban, olvashatnak az érdekeltek. A hivatal általában a helyi földrendező bizottságok által kijelölt táblák meghatározott sorrendjében kezdi a licitálást, hiszen az ottaniak ismerik legjobban az adott körülményeket. A második ceglédi árverés körülbelül további három hónap elteltével. a tél végén várható. Senkinek sem kell attól tartania, hogy az előbb licitálók „kimazsolázzák” a jobb minőségű területeket, hiszen a határ átlagának megfelelően válogatják össze minden árverésre a táblákat. Célszerű a földrendező bizottságoknak időben és. alaposan előkészíteni a kárpótlást keresők körében a megegyezést, hogy az aranykoronánként! ezer- forintos névértéken hozzájuthassanak a kiszemelt te- -rülethez. Annak ugyanis nem túl nagy a valószínűsége, hogy tömeges árverés esetén mindenkinek sikerül a minimális ötszáz forintra leszorítani az árat. Sportszerűen számolnak Dr. Sztáray Mihály fontosnak tartotta, hogy amelyik nagyüzem nem tudja vagy nem akarja most ősszel megművelni a kárpótlásra kijelölt területeit, az adja bérbe ingyen a kárpótlásra jogosult gazdáknak akik szánthatnak, vethetnek rajta, és az árverés időpontjában licit nélkül, névértékben hozzájuthatnak. Ott, ahol a gazdaság maga végzi el az időszerű munkákat, a költségeket „sportszerűen” számolják el, gondoljanak arra, hogy az egykori károsultaknak nem könnyű a nem kívánt szántás, vetés árát kifizetni. A jogi szakember a tanyák és a körülöttük lévő földek összekapcsolásának lehetőségét érintve elmondotta. hogy akiknek a tulajdonukban van tanya és kárpótlási jeggyel rendelkeznek. ha az adott területet árverésre kijelölték, azonos ajánlattétel esetén előnyt élveznek. Most még megpróbálkoznak több tanya környéki terület felszabadításával, hogy minél többen élhessenek ezzel a lehetőséggel. Kár kótyavetyélni Az előadó elismeréssel szólt a ceglédi földhivatal munkájáról és a polgár- mesteri hivatallal való együttműködésről. Felhívta a polgárok figyelmét, hogy áron alul senki se kótyavetyélje el a kárpótlási jegyét, hiszen, a földvásárláson kívül életjáradékra váltható, illetve részvényeket is szerezhet érte. Megnyugtatta hallgatóságát, hogy Cegléden és környékén nem várható nagyobb feszültség az árverésekkor, hiszen a meglévő földterület bőven fedezi az igényeket. Kárteszi Ferenc alpolgármester megelégedéssel vette, hogy Cegléden még az idén tartanak árverést. Az est további részében a kárpótlással kapcsolatos kérdések hosszú sorára adott választ a kárpótlási hivatal vezetője. T. T. Vízilabda OB I Újoncok bemutatkozása A Ceglédi VSE OB I-es újonc vízilabdacsapata a bajnokság első fordulójában a Hajós Alfréd uszodában a bajnokesélyes Vasassal találkozott. Meglepetést keltett, hogy a játékidő feléig nem tudott előnyt szerezni a fővárosi gárda. A történtekről a játékosedző Hasznos Istvánnal beszélgettünk, aki először elmondta. hogy érdekes, de ugyanakkor érthetetlen dolgot tapasztalt: — Gyorsan összeszedtem két hibapontot, így a medence partjára kényszerültem. Ekkor még nem volt baj, ment minden úgy, ahogyan megbeszéltük, tartottuk is a lépést a Vasassal. Ezután újra „beszálltam” a játékba, majd kipontozódtam. Ezután viszont „ösz- szezuhant” a csapat. Talán azért, mert ekkor már biztos volt, hogy nem játszhatok tovább, addig pedig arra gondolhattak, hogy bármikor játékra jelentkezhetek. Nem tudom! Az első két játékrészben valóban jól ment a csaoatnak, utána viszont elsősorban erőnlétben maradtunk alul vendéglátónkkal szemben. Ekkor már nem láttuk meg az üresen hagyott játékostársat, egyre több lett a pontatlanság a játékunkban, hibáinkat pedig a Vasas könyörtelenül kihasználta. Sajnos a két orosz játékosunk még nem rendelkezik játékengedéllyel. Ha rendelkezésre állhatták volna, úgy több cserélési lehetőségem lett volna, s jobban be tudtuk volna osztani az erőnket — folytatta az edző. — A fiatalabbaknak is adott játéklehetőséget? — Mindenki pályára „lépett”, ki többet (Csendes), ki kevesebbet (Opra). Fokozatosan kell megszokniuk az OB I körülményeit. — Egy mérkőzésből, gondolom, még nem lehet következtetéseket levonni...? — Dehogynem! — foly- totta belém a szót. Ez a találkozó is igazolta várakozásomat: amennyiben még tovább sikerül lépnünk erőnlétben, úgy az „elit” csapatokon kívül bármelyikkel versenyben lehetünk, felvehetjük a harcot. A győzelemhez pedig „csak” annyi kell, hogy mi jó napot fogjunk ki, ők pedig a szokásosnál gyengébbet, de. legalább ne jobbat. Vasas Plakett—Ceglédi VSE 14-6 (3-2, 3-3, 5-0, 4-1). Cegléd: Józsa, Vincze (kapusok), Bóbis (1), Varga, Hasznos, Tóth (1), Németh (2), Sprok (1), Kiss, Baranyai, Csendes (1), Opra. V. L. C E GLÉDI átírja XXXVI. ÉVFOLYAM, 235. SZÄM 1992. OKTOBER 5., HÉTFŐ A betegfelvételt misztifikálják Itt a sürgősséget még szigorúbban veszik Olvasónk, Sütő Ferencné panasszal fordult szerkesztőségünkhöz. Története szerint násza, a nyolcvannyolc éves Lakos IJiszló cukorbeteg és rarkinson-kóros. A fia Budapesten él. Ö egyedül lakik egy modern házban. Van, aki naponta ebédet visz neki és olyan is, aki bevásárol. Az idős úr a közeli napokban egy este kiment az udvarra — nem tudni, miért —, elesett, beütötte a fejét. Heggel a sógora a földön fekve találta. A mozdulni képtelen férfit megfürdették, tiszta ruhát adtak rá. Ezután kihívták a családi orvost. Csiszár doktort, aki körültekintően foglalkozott a sérülttel, és megírta a kórház sebészeti, valamint kettes belgyógyászati osztályára a beutalót. A mentő kivitte az egészségügyi intézménybe. Miután a sebészeten ellátták, a belgyógyászat ügyeletes orvosa vizsgálta meg. Ám ő — és olvasónk emiatt rö- könyödött meg —, mivel az idős hozzátartozó nem panaszkodott, úgy vélekedett, hogy az ápolást otthon is megoldhatja a család. Ezt követően Sütő Ferencné az intézmény igazgatóját megIHM w v Az útik, árokpartok, erdőszélek mellé leöntött szemétről hírt adni: lerágott csont. Ám szó nélkül elmenni a barbár módon ledobott hulladék melleit mégsem lehet. A városi hulladékgyűjtő bárkinek rendelkezésére, áll. Kérjük: oda vigyék! (Apáti-Tóth Sándor felvétele) kereste, s kifakadt, mondván : ezt embertelenségnek érzi. Dr. Mohos György viszont reálisnak értékelte a kollégái döntését. Természetesen meghallgattuk a misik fél véleményét is. Dr. őze Béla belgyógyász főorvos elmondotta: osztályukra — amely akut betegeket lát el — azokat helyezik el, akiknek súlyos az állapotuk, vagy az intézetben feltétlenül fekvő betegként lehet kezelni, ellátni. Az az embertelenség, ha valakit — akit otthon, szerettei körében, családi orvos segítségével ápolhatnak — a kórház körülményeinek elviselésére kényszerítenek. Az idős férfit a sebészeten megvizsgálták, ellátták. S megállapították: a sérülés nem indokolta a kórházi kezelést vagy a műtétet. Az illetőt átszállították a kettes belgyógyászatra. Az ügyeletes orvos megvizsgálta: a vérnyomása és vércukoré.téke normális volt; szívritmuszavart és infarktust nem mutatott az EKG. A kolléga az esetet megkonzultálta a főorvossal. Ügy látták: semmi belgyógyászati betegség nem motiválta a sürgős felvételt az osztályra. Az idős ember — ahogy eddig is — otthonában gondozható. Végezetül a főorvos rámutatott, a kórház feladata, hogy kivizsgálja és gyógyítsa az akut ellátásra szoruló betegeket. Ám az idős emberek gondozásának terhét az intézmény képtelen magára vállalni. A családokat szorongató, komoly szociális gondokat nem veheti a vállára egyetlen gyógyintézet sem. Dr. Mohos György igazgató akként vélekedett, a betegek és hozzátartozóik a kórházi felvételt és gyógykezelést misztifikálják. A betegek többségét otthon, háziorvos segítségével lehet gyógyítani. Az intézménybe az kerülhet, aki csak kórházban gyógyítható, vagy a diagnózis megállapításához szükségesek az ottani berendezések, eszközök. Egy efféle elutasítással az orvos nem azt mondja valakiről, hogy nem beteg. Csupán azt, hogy az állapota nem indokolja a speciális kórházi gyógykezelést. Sürgős betegbeutalás életveszély elhárításakor van. Gyakoribb — hatvan- hetven százalék — a króni- kusbeteg-felvétel, ami előjegyzés alapján történik. Az idős férfi esetében a kollégák nem követtek el szakmai hibát azzal, hogy nem vették fel sürgősen. Az orvosi leletekből kiderült, hogy az illetőnek nem volt panasza. A mindkét osztályon elvégzett vizsgálatok t s hivatkozások után a beteg állapota egyensúlyba került. A ceglédi belgyógyászaton az országoshoz képest kevesebb az ágy. Ezért a sürgősségi alapelveket még szigorúbban kell venni. Ha kritika nélkül azonnal felvennének mindenkit, nem tudnák ellátni az .'letveszélyes betegeket. Befejezésül a főorvos igazgató hangsúlyozta, véletlenül se embertelenségről volt szó, hanem az életveszélybe került polgárok iránti köte’ezettségről. Ezért is sajnálatos a hozzátartozó efféle minősítése. Egyébként a népjóléti miniszter új rendelete — amely hamarosan érvényes lesz — a későbbiekben teljes térítés ellenében lehetővé teszi bárki soron kívüli felvételét, amennyiben a beteg vagy hozzátartozója ragaszkodik ehhez. Ám a kérést a jövőben is akkor teljesíthetik, ha lesz elegendő ágy. F. F. Városi tévéműsor Október 7-én, szerdán este 6 órakor közvetíti következő adását a városi televízió. A műsor: — Mozi — Senki többet, harmadszor ... Az első csemői földárverésről *— Valahol otthon lenni a világban — Őriznek, védenek — Veér László tanár úr képei — Kulturális ajánlat — Sport Az adást másnap, csütörtökön este 10 órakor ismét megnézhetik az érdeklődők. A szerdai közvetítésre a városi könyvtárban bárkit szívesen látnak a könyvtárosok. ceglédi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársak: Tibay Agnes és Kóbor Ervin. 0 Postacím: Cegléd, Pf. 19. 2701. Telefax és telefon: 53 11-400. © Telex: 22-6353. e Hirdetés- felvétel: Hírlapkiadó Vállalat Közönségszolgálata, Cegléd, Teleki u. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig, szerda 10—17 óráig. Telefon: (52) 10-763, Mozi A Ceglédi városi filmszínházban 6 és 8 órakor: Örült szafari (botswanai vígjáték). Környezetvédelem?
