Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-05 / 235. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG ín8$wí«r8í, * KISEBBSÉGI POLITIKUSOK TALÁL KOZÓJA Törekvés az autonómiára (ék országaik politikai hely­zetét, különös tekintettel a rendszerváltásra, valamint az európai dezintegrációs folyamatokra. Ezt követően a romániai parlamenti vá­lasztásokon történteket és a Szlovák Köztársaság alkot­mányának elfogadása után kialakult helyzetet vitatták meg. Ennek függvényében elemezték a nemzeti kisebb­ségek autonómiára törekvé­sének néhány szempont­ját is. Mélypont után felemelkedés Az ez évi mélyponthoz képest jövőre már 3 száza­lékkal is emelkedhet az ipar termelése. A bruttó nemzeti össztermék (GDP), ennél is nagyobb mérték­ben nőhet — állapítja meg a kormány számára készí­tett pénzügyminisztériumi előterjesztés, amely az 1993 —94. évi gazdasági felada­tokat veszi számba. Erdélyi körök Pécsett „Hajtunk az segítene igazán, ha a magyarországi erdélyi körök összefogná­nak. Ügy tekintünk rá­juk, mint az utolsó tá­maszra.” Ezt a Csíkszere­dáról érkezett. Hargita me­gyei RMDSZ-küldött mond­ta. továbbítva az otthonma­radottak üzenetét, az Erdé­lyi Körök Országos Szövet­sége pécsi küldöttségének, A résztvevők szervezeti kér­dések, és a Magyarok Vi­lágszövetségéhez való csat­lakozás megvitatásával folytatták a gyűlést vasár­nap. Polgárőrség Kétcgyházán Kétegyházán — ahonnan a rendőrkarhatalmi erőt né­hány napja visszavonták — szombaton a késő esti falu­gyűlésen megalakult a pol­gárőség — tájékoztatta Fi- ron András az MTI-t va­sárnap. Az Országos Pol­gárőr Szövetség (OPSZ) szó­vivőjének beszámolója sze­rint — a zsúfolásig megtelt művelődési házban, mint­egy 400 falubeli lakosnak a közbiztonság hiányát bíráló éles vitája után — az OPSZ képviselőinek jelenlétében — 2G-an, (köztük férfiak és nők, románok, magyarok, cigányok) írták alá a je­lentkezést az önkéntes pol­gárőrségbe. A bűnmegelő­zésben a rendőri szervekkel együtt kívánnak fellépni. Kinyilvánították szándéku­kat, hogy bárki részéről je­lentkezzék is, a jövőben megelőzik mind a vandaliz­must, mind az önbírásko­dást — mondta az OPSZ szóvivője. Emléktábla avatás Esterházy János követendő gondolatai Esterházy János a ma­gyar kereszténydemokrata, keresztényszociális gon­dolkodás úttörője volt. Kor­szerű módon képviselte a kisebbségi magyarság ér­dekeit Szlovén"kában, tud­va, hogy a szlovák és a ma- gyár nép ezer év óta ugyan­azon a területen él, száját soha egyetlen türelmetlen szó el nem hagyta. Ide kell visszatérnünk, ha itt egy normális, európai Kárpát­medencét kívánunk létre­hozni — mondta Katona Tamás, a miniszterelnöki hivatal politikai államtit­kára, Budapesten, a Szép utcában tartott ünnepsé­gen, ahol felavatták a tra­gikus sorsú szlovákiai ma­gyar politikus, Esterházy János első emléktábláját. A Rákóczi Szövetség ál­tal rendezett emléktábla- avatón jelen volt és beszé­det mondott a csehszlová­kiai magyar politikai moz­galmak és pártok számos képviselője. Mindannyian követendő példaként be­széltek Esterházy János politikai irányvonaláról — akit 1945-ben a szlovák nemzeti bíróság távollété­ben halálra ítélt, és 1957- ben a csehszlovákiai Mirov börtönben raboskodva hunyt el. Méltatták mo­dern felfogását, amelyet az emberi és kisebbségi jo­gok szószólójaként vallott, hiszen ő volt a második világháború idején műkö­dő szlovák parlament egyet­len tagja, aki felemelte szavát a zsidók deportálá­sa ellen, Egyben példát mutatott abban is, hogyan kell megőrizni kisebbségi sorban is a magyarságtu­datot. Az emléktáblát a politi­kus leánya, Esterházy Alice leplezte le. „ Nemzeti demokrata politikus volt '' TISZTELGÉS KOSSUTHNAK JÁSZKISÉREN Kossuth emléke elevenen él népünkben. Ezt tanúsít­ják azok a hitvallások, amelyet az évforduló alkal­mából nyilvánítottak ki szerte e hazában. Igaz, Kossuth tiszteletének és be­csületének sok próbát kel­lett kiállnia, volt, amikor Kossuth mellett nem volt szabad szólni, máskor dik­tatúrák sajátították ki el­torzított vagy meghamisí­tott formában. Az viszont tény, hogy nemzeti, de­mokrata politikus volt, az­zá fejlődött — hangsúlyoz­ta többek között Szabad György akadémikus, egye­temi tanár, az Országgyűlés elnöke a jászkiséri Kos- suth-emlékülést megnyitó előadásában szombaton. A kimagasló államférfi születésének 190. évforduló­ja alkalmából rendezett ülés további részében neves történészek, muzeológusok elevenítették fel Kossuth I.ajos Jász-Nagykunság te­lepüléseihez fűződő kapcso­latait, majd emlékkiállítást nyitottak meg. A tárlaton egyebek között látható az a levél is. amelyet Kossuth írt a jaszkisérieknek, mi­után a helyiek 13G7-ben felkérték a megüresedett országgyűlési képviselői hely betöltésére. A válasz­tókerület jegyzőjének cím­zett nyolcoldalas válaszle­vélben azt indokolja meg, miért nem áll módjában a tisztes feíkérést elvállalni. Az emlékülés Bartha János egyetemi tanár, elnök zár­szavával ért véget. Ülésezett az MDF országos választmányj Szerepválságban a sajtó A Magyar Demokrata Fórum országos választmá­nya szombati ülésén meg­erősítette az elnökség ko­rábbi döntését, miszerint a párt 1993. január 22—24. között tartja VI. országos gyűlését Budapesten. A testület egyben október 18-ra összehívta az elnökök gyűlését, amelyre meghív­ják valamennyi MDF-szer- vezet, illetve megyei vá­lasztmány vezető tisztség- viselőit. A- országos gyűlés a többi között olyan kulcs­kérdésekre keres választ, mint a nemzeti polgárság kialakításának mikéntje, illőivé az esélybővülés- esélyszűkülés problemati­kája. Vizsgálni kívánják, hogy a rendszerváltás ki­nek hozott előnyöket, ki­nek hátrányokat, és a jog- államiság keretei között miként korrigálhatóak e hátrányok. Várhatóan az országos választmány no­vemberi ülésén öntik vég­leges formába a kritérium- rendszer kérdéseire beér­kező véleményeket. Székelyhídi Ágoston be­jelentette: a már megala­kult országos jelölőbizott­ság ajánlásokat tesz a párt elnökségének összetételére, illetve elnökének személyé­re. Az országos választmány szombaton nyilatkozatot tett közzé a médiaháború legújabb fejleményei kap­csán. A dokumentum hangoz­tatja: „Nyugtalansággal tölt el bennünket, demokrácia- ellenessége miatt veszé­lyesnek tartjuk és elítéljük az ellenzéknek azon törek­vését, hogy miután a Ma­gyar Rádióból sikerült ki­szorítani a kormánnyal szimpatizáló állampolgárok bizalmát élyező főszerkesz­tőt, Győri Bélát, ezúttal a független újságírókat véve célba, a Magyar Televízió Politikai fórum a Hűvösvölgyben Csurka István óv a szélsőségtől szerkesztőségeinek teljes birtoklására tör”. Az or­szágos választmány szerint Pálfy G. István eltávolítá­sa és Chrudinák Alajos el­mozdításának szándéka ká­rosan érinti az összmagyar- ság sorsát is. Elfogadhatat­lannak tartják, hogy „az adófizetők pénzéből fenn­tartott közszolgálati sajtó­ban teljesen szabaddá vál­jék a pálya az első szabad választásokon kisebbségbe került politikai erők kizá­rólagos hatalomgyakorlása és propagandája előtt”. Székelyhídi szerint a saj­tó fő problémája, hogy a rendszerváltást követően nem történt meg az újság­írók „szabad útválasztása”. Miután a lapok 70 százalé­ka a külföldi tőke kezébe került, erre az útválasztás­ra nem is volt módjuk az újságíróknak. Jórészt en­nek tudható be. hogy a saj­tó szerepzavarban van; a magyar élet mindennapjait bemutató riportok helyett politizál. Az országos vá­lasztmány ezért egyetért azzal, hogy a miniszterel­nök lépéseket tegyen a „rendkívüli zűrzavar” el­hárítása érdekében. cióból kilépni, és új pártot sem akar alakítani. A ked­di frakcióülés szavazási eredményét — noha a mé­diaügyben javasolt radiká­lis elképzelését elvetették — nem tekintette szemé­lyes vereségnek. Az előállt helyzet következményeire utalva viszont úgy vélte: „abból már nem lesz ép­kézláb médiatörvény”. _ Kosa Csaba, a Magyar Újságírók Közösségének el­nöke kijelentette: döntő tá­madás indult a nemzeti szellemű újságírók ellen. A most készülő médiapaktum­ban a MŰK nem hajlandó részt venni. Az újságíró közösségnek a MUOSZ-szal való kapcsolatát illetően megjegyezte: csak a va­gyonmegosztásról kívánnak a másik szervezettel tár­gyalni. Fónay Jenő, a POFOSZ elnöke többször is szólt az elmúlt bolsevista rendszer bűnöseinek, gyilkosainak számonkéréséről, és kije­lentette: biztos abban, hogy a gyilkosok elnyerik méltó büntetésüket. MfugaSon sem engedik Veszélyes szekták A magyar ifjúság jóaka­ratát és vallási tájékozat­lanságát kihasználva mar eddig is több száz fiatal életét károsították meg a hazánkban a közelmúltban tevékenykedni kezdő nyu­gati szekták. Ezt emelte ki Németh Géza református lelkész, amikor a Remény­ség Szigetén — az Örs ve­zér tér közelében — a mo­dern vallási kultuszok ve­szélyeiről szombaton tar­tott tanácskozásról tájé­koztatta az MTI-t. Az egymástól különböző rögeszmerendszerre épülő csoportok (mint például a moonik, krisnások — a konferencia résztvevői sze­rint — hasonlítanak ab­ban, hogy a hatókörükbe került fiatalokat a család­juktól elszakítják, sok eset­ben tanulmányaik feladá­sára késztetik, pszicho­technikákkal önálló tuda­tuktól megfosztják, majd mind szellemi, mind fizi­kai és gazdasági tekintet­ben kizsákmányolják őket Ezen túlmenően — hív­ják fel a bűnüldöző ható­ságok figyelmét — Nyu- gat-Európában e vallási szubkultúrák ellen már folytattak eljárást: gyil­kosság, illegális fegyver­raktár létesítése, adócsalás, valamint karitatív célú gyűjtésekkel való visszaélés miatt. Az új j ein seggel szem­ben lépjen fel a magyar társadalom, a magyar tör­vényhozás pedig — kérik a konferencia résztvevői — módosítsa a jelenlegi val­lásügyi törvényt. Akkor a jövőben nem ismétlődhet meg az, hogy az Ország- gyűlés az adófizetők pén­zét felhasználva támogas­son családromboló tevé­kenységet folytató szektá­kat. Önök szerint is Rónát sokszor? Ami igaz, az igaz! Ami elismerésre méltó, azért köszönetét kell mondani. A tévének is! Ez esetben Róna Vik­torért. Azért, hogy Ró­nát megszólaltatták, s amíg beszelt, addig elfe­lejtettem minden földi bajt. Kiderült: táncos­ként „egy a sok közül”, így is lehet, hiszen a vi­lág legremekebb együt­teseiben valószínűleg tán még Róna Viktornál is jobb képességű emberek lépnek színpadra estéről estére. Am benne van meg az a többletképes­ség, miáltal majdnem műiden kollégája fölé emelkedett. Ez a képes­ség pedig maga az em­ber. A balcttművész az interjú ideje alatt egyet­len fölösleges szót nem mondott, egyetlen fölös­leges mozdulatot nem tett. Nincs is rájuk szük­sége! Ez az eszköztelen tartalom teszi csodákra képessé az embert. S ezért teszem föl a kér­dést: Róna Viktornak önök szerint csak ifjú balett növendékeket kel­tene tanítania? Vélemé­nyem szerint nem! Ha holnap iskolát nyitna az­zal, hogy ott a szakmai alázatot fogja egyszerű szavakkal tanítani, ak­kor nekünk hemzseg­nünk kellene előadóter­mében. De miket beszé­lek! Róna nem fog ilyen iskolát nyitni, mert jól tudja: más a feladata. Azt viszont nagyon sze­retném, ha többször hallhatnám, ha valamely ifjúsági műsor kereté­ben bepillanthatnék egy órájára, ha egy-egy, a mesterségébe vágó egyéb műsorról hallhatnám vé­leményét, mert Róna Viktort legalább értem. Remélem nem ártok ne­ki, ha leírom: gyönyörű magyart beszél. (Vödrös) . Csurka István a párton belüli nemzeti liberálisokat nem tekinti komoly ellen­félnek, az MDF alelnöke szerint nem velük kell most foglalkozni. A „ma­gyar utat” kell járni, ez az MDF alapvető útja — je­lentette ki a hűvösvölgyi nagyréten tartott politikai fórumon a hallgatóság kér­déseire válaszolva. A párt országgyűlési képviselője mindazonáltal nem kérdőr jelezte meg, hogy az MDF- nek a nemzeti liberalizmus is alkotó eleme. Csurka István felhívta a jelenlévők figyelmét, ha a túlzó radikalizmus követel­ményei nem egészülnek ki az „ahogy lehet” elvével, akkor lehet, hogy el fognak tévelyedni. Visszavonulás­ról vagy önfeladásról szó sem lehet, de mértékletes­ség kell ahhoz, hogy elgon­dolásaik sikerüljenek. Az alelnök figyelmeztette a ma­gyar üt követőit: ne hagy­ják, hogy a szélsőségek irányába vigyék el őket. A képviselő közölte azt is, hogy nem kíván a frak­rópai kisebbségvédelmi társaság képviselői vettek részt. A szombati ülésen meg­tárgyalták az Európai Nép­csoportok Föderalisztikus Uniójának (FUEV) küldött­sége által a Vajdaságban végzett helyzetfelmérése eredményeit. Ennek ismere­tében azt javasolták: ké­szüljön hasonló felmérés Romániában és Szlovákiá­ban is. A fórum tagszerve­zeteinek képviselői elemez­Duray Miklós alelnök ve­zetésével ülést tartott szombaton a Közép-európai Népcsoportok Fórumának (KENF) elnöksége. A ta­nácskozáson a szlovákiai Együttélés Mozgalom, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közössége, a Horvátországi Magyarok Szövetsége, a Romániai Magyar Demokrata Szövet­ség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a svájci Közép- és Kelct-eu-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom