Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám

OTP-páSyázat/2 u. 2., Samu Ildikó, Tápióság, Mártírok u. 21., özv. Rigó Ist­vánná, Püspüksziiágy, Felsza­badulás u. 14., özv„ Gál László­nk, Gyomrö, Andrássy u. 31»., Kardos Lászlónk, Szigethalom, Rákóczi u. G2., Talapka Mihály- né, Cegléd, Rákóczi u. 37 B, Világoskő Károly né, R áckeve, Rákóczi u. 31., Gedeon sándor- né, Aszód, Bethlen G. u. 23 B, özv. Gyarmathy Gusztávné, Vá­mosmikola (szociális otthon), Köházi Ildikó, üllő, Pesti u. 155., Rubi Tibor, Ceglédbercel, Aranyhegy u. 34., E. Szabó László, Budapest, Régiposta u. 13., Monostori U. Imre, Tököl, József A. u. 58., Erdei Sándor- né, Monor, Alkotmány u. 4., De- minger Szilvia, Szlgetújfalu, Szabadság u. 35., Kanász Nagy Sándorné, Albertirsa, Rákóczi u. 11. Gyermekrejtveny Gyerekek! Léger (Fernand, 10. Üres gát! 11. Szerb város, 1831—1965) francia festő, az a Morava völgyében fekszik, európai modern festészet egyik ^ Némán véd! 14. A kabaré legerősebb effyénlsíSe volt Knt lí na .yszeru alkotása található a világszervezet névbetűi. 10. Ez mai rejtvényben. a szó minden más szót tud VÍZSZINTES: 1. Könnyebben összej in a pénz lakásra, ha rendelkezünk ... 14. Rovarirtó por. 15. Több esze van. 16. Rák Lfdi. 17. Rozspálihka. 18. Női név. 19. D hang. 20. Kártyalap. 22. . . de Rio, város Sevilla mellett. 23. Orosz költő. 24. Kol­léga megszólítása. 26. A ház­mester felesége. 23. Hibáztat. 29. Japán drámai műfaj. 30. La­kótelep. 32. Mosóporra árka. 33. Sörét. 31. Rangjelző. 36. Faragó Nóra. 37. Keleti hosszmérték. 33. Tellúr. 39. Előtag, jelentése: vegy-, vegyi. 40. ENA. 42. Latin elöljáró. 43. Erdő közepe! 45. Német csók^ 47. Egyetemi pro­fesszor. 50. Mákos lesz a haja. 53. Mennyei. 54. Szita. 56. Férje. 57. K. Y. 53. Cseh tánc. 59. Libát hizlal. 61. III. 62. Lefoszló. 64. Kilógatá. 66. Fülgyulladás, FÜGGŐLEGES: 1. ...a sötétbe, csehszlovák film. 2. Jelmondat. 3. Mesefigura. 4. Egyed. 5. Há­rompróba. 6. Haza. 7. Kutyaház. 8. ... de France, kerékpárver­seny. 9. Cselekvő, ló. Kábító­szer. 11. Din. 12. Rádium. 13. Éjjeliőr dala. 18. Jövendőmon­dó 21. Férfiruhadarab. 22. Króm. 23. Santa ... 25. Kénye­lem, 27. Szögfüggvény. 31. A „Könyves” takarékbetétek igen kedvelt fajtája. 35. Szovjet űr­hajós. 37. Az ilyen kamatozó betétre több kamat jár. 41. Erős csemegebor. 44. Népi hangszer. 46. Habarja. 43. Az udvarra. 49. Orsó, csiga németül. 50. Ma­gyar Tudományos Akadémia. 51. Előadó. 52. Az OTP-töl ezt is lehet nyerni. 55. Kicsinyes nép. 58. Apostol. 59. Megkevert OTI. 60. ... nap. napilap. 63. Durva megszólítás. 64. Káté! 65. Rész­vénytársaság. (Zos) A szeptember 19-én megjelent OTI*-rejtvényünk helyes meg­fejtése: 1. Lakossági folyó­számlahetét. 2. Takarékcsekk. 3. ügyfélkártya. 4. Bankjegykiadó automata. 500 forintos könyvutalványt nyertek: Hübel Agnes, Monor, Ady Endre u. 9., tsz. 3., For­gács József, Főt, Vas Gereben 4 T~ U ? <6 4 ft N q­V“ »O 44 * t3 «H 15 tu 4 it> lc\ 30 U n 23 2M 35 1Q> 2* VÍZSZINTES: 1. Az alma ne­ve a palócoknál. 4. Aki vala­kinek valamennyivel tartozik. 8. A festő nagyszerű képe a húszas évek elején készült, és egy masinisztát ábrázol. 9. Megvédi az embert az eső ellen. helyettesíteni. 20. Valamiben reménykedik. 23. Errefele! 24. Egy esztendeje. 25. Dunántúli sportegyesület népszerű bece­neve. 26. A doktor bácsi neve röviden. 27. Vitéz ember jel­zője volt egykoron. FÜGGŐLEGES: 1. A görög ábécé első betűje. 2. Jelenleg. 3. Utolsó évében készült képe muzsikusokat mutat be. 4. Észak-olasz város, egy tenger névadója. 5. Nagy orosz folyó. 6. Nulla. 7. Község Vác szom­szédságában. 12. Cigizik. 16. Liszt-díjas énekművész (Fe* renc). 17. Déli táplálék. 18* Színezett édes rizs. csemegéi« a kicsiknek. 21. Délszláv férfi­név. egyben a söntés neve volt egykoron. 22. Főként a lovak légzési betegsége. Gyerekek! A megfejtett kép- neVeket a többi októberi meg­fejtéssel együtt — egy levele­zőlapon — november 10-ig küldjétek be a szerkesztőség­hez! Már egyetlen heti helyes megfejtéssel is lehet nyerni! „A jövő heten elmesélem, hogyan kerültem 1060-ban a fővárosba — CeglédenA múlt héten ezekkel a sza­vakkal zártam soraimat ezeken a hasábokon. A jövőből jelen lett, be kell hát tartanom ígéretem, mivel ez szo­kásom. (Talán ezért nem lettem politikus . ..) 1960-ban a Kecskeméti Katona József Színházban et­tem az ifjú színész palánták száraz, ám jóízű kenyerét. 1500 forintos havi gázsim felét az albérlet, másik jelen­tős hányadát a Pestre történő időnkénti hazautazás emésztette fel, saját gyomrom emésztenivalójára így ke­véske futotta. Mégis boldog voltam, mert ki nem bol­dog 25 évesen. A jövő mindig szép, amíg az ember hisz benne, hogy lesz ... Természetesen egyetlen másodpercig sem kételkedtem abban, hogy idővel valaki felfedezi lehengerlő tehetsé­gemet, és a világot jelentő deszkák nem csak Kecske­méten, Lajosmizsén és Kecelen fognak kopni talpam alatt. Am amikor az álom jelentős lépést tett a megvalósu­lás felé, csak nem akartam elhinni a valót. A kecskeméti színház előtt tájelőadásra gyülekezett a társulat egyedülálló öszvér járművünk előtt. A nevezett csotrogány eredetileg teherautónak született, ám ké­sőbb raktere első felére egy kis bódét erősítettek, ebbe néhány ülőkét rögzítettek. így vált szegény féfig busz, félig teher járgánnyá. Kolléga lett: kopott ripacs a gép­jármű-társadalomban. (Meglehetősen veszélyes is. A gépkocsivezetővel semmi kapcsolatunk nem volt: egy­szer, amikor — máig sem tudni, mitől — kigyulladt a raktér, csaknem bennfulladtunk, -égtünk utaskasznink- ban.) Történetünk főszereplője azonban nem e csodacsot­rogány. hanem a telefon, mely éppen akkor csőrrént meg a színház portáján, amikor én elfoglaltam helyemet az utascella legbelső és legkényelmetlenebb sarkában. Engem hívtak Pestről, a Vidám Színpadtól. Az e tényt lihegve közti) portást keresetlen szavakkal zavartam el a busztól, szelíden felkértem, hogy ne engem ugras­son. hanem egy bizonyos felmenő nőrokonát, aki has­táncosnő volt Sanghajban. Ám a portás hajthatatlan és SZUHAY BALAZS Magyarország fővárosa Pest megye elhajthatatlan volt, szinte kirángatott a kocsiból. És csakugyan: a portán rám várt a telefon. Egy férfihang azt közölte, hogy ő dr. Oévay Károly, a Vidám Színpad titkára, és arra szeretne felkérni, hogy ..., de nem tudta befejezni, mert szavába rágva neki is az ismert ke- rcsztmama-Sanghaj-táncparkett elegyéböl összeállított — akkoriban igen divatos — közvetlen mondatot har­sogtam el, abban a biztos tudatban, hogy az engem ug­rató, magát csalárd módon Gévay Károlynak kiadó Szalma Sándor barátom vihog a vonal túlsó végén. Le­csaptam a kagylót, felszálltam a buszba, és már indul­tunk is a tájelőadásra, Ceglédre. Bár a kecskeméti színház Bács-Kiskun megye szín­házkedvelő nagyérdeműjének kiszolgálására volt hiva­tott. rendszeresen jártunk Pest megyei ..tájhelyekre’’ is. Különösen Nagykőrösre és Ceglédre szerettünk járni. E két városban jó közönség, kulturált körülmények vár­tak ránk — és az sem utolsó szempont, hogy e Pest megyei városok közelebb voltak Rács-Kiskun székváro­sához, mint saját megyéje városainak többsége, A ceglédi színházterem kivált közel állt szívünkhöz. Legjobb tudomásom szerint itt volt Magyarországon leg­tovább a patinás épülethez illő kortina. Nem színházi szakember számára e szó ma már semmit sem jelent, így illik elmagyaráznom: a kortina olyan előfüggöny, mely nem szétnyílik, hanem valóban fel- és lemegy. Ügy, mint mai színházakban a vasfüggöny. Ügy is mondhatnánk: a kortina vasfüggöny — textilből. Hogy ne libegjen, fel- és leeresztésekor feszüljön, az aljába mindig egy gerendát rejtettek el, súlyzó gyanánt. „Kor­tinás” színházban játszani számunkra azt jelentette: az ősök lábnyomában járunk, a régmúlt örökébe lépünk. Amikor megérkeztünk Ceglédre, engem azzal fogad­tak: már kétszer is kerestek telefonon Pestről, menjek fel az irodába, mert újra fognak hívni. Meginogtam, liehet, hogy mégsem Szalma Sanyi kollégám ugrat? Hi­szen miből telne neki ennyi telefonra?... Amikor ismét pesti hívást kapcsolt a postásltisasszony, a már ismert hangnak újfent az volt a fixa ideája, hogy ö Gévay Károly, a Vidám Színpad titkára, aki arra sze­retne felkérni, hogy ugyan vegyem már át azt a szere­pet az Álomlovag című. most készülő produkcióban, amelyet híres-neves, népszerű kollégám. Rozsos István, a kor egyik kedvence visszaadott. Ha neki nem hiszem el a felkérést, átadja a telefont az éppen odaérkezett ren­dezőnek, Horváth Tivadarnak. Nos. Tivadar senki má­séval nem összetéveszthető hangja meggyőzött: pesti szerződést kapta m . ., „A boldogságtól ordítani tudnék...” — énekeltem volna, de ezt a dalt csak sok évvel később irta meg Do­bos Attila. így hát csak némán viháncolva futottam fel a színpadra, hogy elújságoljam kollégáimnak (akik a közlés után minden bizonnyal utálni fognak), hogy pes­ti színész lettem. A műszaki kollégák éppen akkor végeztek a színpad bedíszletezésével. Nemsokára jött a közönség. így leen­gedték a kortinát. Gyorsan. Éppen akkor, amikor futva odaértem. Én lentről robogtam, a kortina fentről zu­hant. A gerenda súlyzóval. Egyenesen a fejemre. Azóta tudom, mit jelent, ha valakit ..letaglóz az öröm”. Az öltözőben tértem magamhoz. A kollégák nedves ruhát tettek púpdíszített homlokomra, s csak akkor hív­tak orvost, amikor esz múlásomkor ezt rebegtem átszel­lemült mosollyal: ..pesti színész vagyok .... pesti színész vagyok.” Azt hitték szegények, hogy az ütés elvette azt a kevés estemet is. ami volt. .. Hát így kerültem én Cegléden Pestre. Azóta nekem a főváros határa azonos Pest megye ha­tárával. tmo 07v^,y?J4-42 ®te UOúfjÓ NA5/A LEGYEN Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Budai út 33. Cegléd, Testi út 67. Cegléd, l/Mirlclepi u. 1. Cegléd, Körösi út 61, A bony, Piactér A bony, Ceglédi út 10. Jászkaraj'enő, Néphadsereg u. 61. Tápiószcntrnárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u Cegléd, Szent Imre herceg u.J7. Nagy kóla, Petőfi S. u. 11. Tápiószete, Juhász L. tér 1, Törtei, Kossuth L. u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út. 61. Táp lösze cső, Dózsa Cy. u. 25. Tápiógyörgye, Ady E. u. 54. farmos, Jászberényi út 667. & Uí, AtyHir&Au&z zr-/&wieK-f-arYE8eK- Aranygallér

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom