Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-31 / 257. szám

2 SZUKEBB HAZANK PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. OKTÓBER 31., SZOMBAT KÖZGYŰLÉS UTÁN KÁRPÓTLÁSI FÓRUM Elmarad az árverés Közgyűlést tartott tegnap Szigetszentmártonban a Csepel-szigeti Mgtsz. Két nagyon fontos témával fog­lalkoztak ezen az összejö­vetelen a szövetkezeti ta­gok; a tsz vagyonának cso­portosításával, illetve a ki­válni szándékozók igényei­vel. Mint megtudtuk, a 248 tagú tsz-ből négyen sze­retnének kiválni, az ő va­gyonjegyük a szövetkezet összvagyonának 1,07 száza­lékát teszi ki. A tsz veze­tői elmondták a tagoknak; a kiválni szándékozók kö­zül ketten bejelentették, hogy jogi úton kívánják követeléseiket érvényesíte­ni. A közgyűlésnek a má­sik két kiválni szándékozó­val sem sikerült megegyez­nie, mivel egyikőjük nem jött el. A jelen lévő és fel­szólaló Viktor József beje­lentette, hogy több mint félmillió forint vagyonje­gyéért mezőgazdasági gé­peket kíván vásárolni. S bár a kiválni szándékozók számára a tsz elkülönített bizonyos vagyontárgyakat, a szigetmajori felszólaló ki­fogásolta, hogy a téesz nem tünteti fel a listán, hogy a gépek milyen állapotban vannak. S mivel érzése Szerint kérdésére nem ka­pott megfelelő választ, kö­zölte, nem tehet mást, mint hogy bírósághoz fordul. Egy szigetcsépi lakos kérte; a csépi földekből ne kapjanak más települések lakosai, mivel ott több az Igénylő, mint a földterület. Németh Lukács tsz-elnök elmondta, a szövetkezet a tagoké, bármely faluban 1 lakjanak is. Véleménye szerint, ha megbomlik a kialakult egység, annak a nyugdíjasok látják a kárát. Egyformán, egységesen kell az érdekeket képviselni, hogy ne kerüljön senki hátrányos helyzetbe. A közgyűlés két ellensza­vazattal fogadta el a veze­tőség által előterjesztett vagyoncsoportosítást. Ez­után felsorolták azokat a vagyontárgyakat, amelye­ket egységesen, közösen szeretnének üzemeltetni, ezt a jelenlévők egyhangú­lag megszavazták. A tsz vezetői bejelentet­ték, november közepe táján szeretnék összehívni az át­alakuló közgyűlést, ekkor fogják majd a tisztségvise­lőket is megválasztani. ★ A közgyűlés után Sztá- ray Mihály, a Pest Megyei Kárrendezési Hivatal veze­tője kárpótlási tájékoztató fórumot tartott az egybe­gyűlteknek. Elmondta; most már bizonyos, hogy ebben az évben nem lesz földárverés a Csepel-szigeti Mgtsz-hez tartozó falvak­ban, mivel a szigetcsépi ér­dekegyeztető fórum felleb­bezést nyújtott be a tsz földalap-kijelölése ellen. S bár az Országos Kárrende­zési és Kárpótlási Hivatal másodfokon elutasította a beadványt, a fórumnak jo­ga van a kézbesítéstől szá­mított harminc napon be­lül bírósághoz fordulni. S amíg nem születik jogerős bórósági határozat, addig nem kerülhet sor a licitá­lásra. A fórum eldöntheti, bí­rósághoz forul-e, de mint Sztáray Mihály hangsú­lyozta, az érdekegyeztető fórum minden tagját újból össze kell hívni — köztük a tsz képviselőit is —, és szótöbbséges határozattal dönthetnek arról, hogy be­nyújtják-e a bírósági kere­setet. Amerinyiben perre kerül sor, akár két évig is eltarthat, amíg jogerős ha­tározat születik. A Pest Megyei Kárren­dezési Hivatal már tárgyal a Földművelésügyi Minisz­térium Pest megyei szer­vezetével pótlólagos földte­rületek kijelöléséről állami gazdaságok területéből, mi­vel a környéken nincsen elég földalap a kárpótlás­ra. De az árverések 50 szá­zalékát le kell bonyolítani ahhoz, hogy állami földeket kijelöljenek. A személyi kárpótlásról szólva a szakember felhív­ta a figyelmet, november 2-án éjfélig lehet benyúj­tani az igényeket. Tehát, akit szabadságában korlá­toztak, illetve hozzátarto­zójuk, ne késlekedjen, sze­rezze be a postán a szüksé­ges nyomtatvám'tj- és ki­töltve, haladéktalanul jut­tassa el az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási Hi­vatalba. Hozzátette, akinek 1939—40. között vették el tulajdonát — bár a határ­idő már lejárt —, igazolási kérelmével egvütt nyugod­tan adja be kárpótlási igé­nyét, mivel a hivatal ru­galmas azokkal szemben, akik sérelmet szenvedtek, és az a célja, hogy minden­kit kárpótoljanak, akit megillet. Halász Csilla EZ IGAZÁN KÖZHASZNÚ. A tököli önkormányzat nem hagyja munka nélkül az állástalanokat. Mindig van aktuális ajánlatuk. A közhasznú munkát végzők a halottak napjára kitisztították a temetőt és környékét. (Erdősi Agnes felvétele) TAKARÉKOSSÁGI VILÁGNAP Emelkedő betétállomány A takarékossági világna­pot minden év októberének utolsó napján tartják, a világ takarékpénztárainak 1924-ben Milánóban tartott első kongresszusán hozott határozat értelmében. Az akkor megfogalmazott gon­dolatok ma is időszerűek, hiszen a nehezebb körül­Egészségügyiek bemutatója Katasztrófahelyzetben mények fokozottabb taka­rékoskodásra késztetik az embereket. A takarékosság elve má is érvényes, ám a hazai változásokkal párhuzamo­san ennek formája és tar­talma is változott. A ha­gyományos betétállomány mellett egyre többen taka­rékoskodnak különböző ér­tékpapírokban és valutá­ban. Ahogy Meggyesy József­től, a Pest Megyei OTP igazgatóhelyettesétől meg­tudtuk, megyénkben nem csökkent a takarékoskodá- si kedv. Emelkedik a betét- állomány összege, s a de­vizamegtakarítások mérté­ke is. Az új, hosszú lejáratú la­káshitelek ma is jelentős erőket kötnek le. A gaz­daságban tapasztalható ál­talános jelenségek azért e téren is érződnek valame­lyest. Vannak, akik már nem tudnak ilyen feltéte­lekkel sem belevágni az otthonteremtéssel járó ki­adásokba. Egyre növekszik a közművek bevezetéséhez igényelt kölcsönök mértéke, mivel ehhez a pénzintézet kedvezményes pénzügyi konstrukciókat ajánl. Ez a csatorna — útépítéshez, a gázhálózat kiépítéséhez és a telefon bevezetéséhez nyújt segítséget. Amit a megyében sok helyütt már igénybe is vettek a mun­kálatok során. A takarékossági világ­naphoz kapcsoltan, a me­gyei intézet vezetői, mun­katársai, tisztségviselők, megyei polgármesterek Fáy Andrásnak, a Hazai Első Takarékpénztár meg­alapítójának fóti présházá­nál koszorút helyeztek el emlékére. J. Sz. I. 1 A természeti, illetve ci­vilizációs katasztrófát el­szenvedettek gyors egész­ségügyi ellátása érdekében létrehozott modellszervezet mutatkozott be tegnap Bu­gyi községben. A Honvédelmi, illetve a Népjóléti Minisztérium kö­zös bemutatójának résztve­vői egy úgynevezett ka- tasztró 'akórház működését imitálták. Az ilyen, sátrak­ból. konténerekből összeál­lított, mobil egészségügyi intézmény, bárhová telepít­hető, de eszközei önállóan is beköltöztethetőik már meglévő épületekbe. Így le­hetőmé válik, hogy kataszt­rófahelyzetben akár 250 ember is azonnali orvosi el­látásban részesüljön. A létesítményt egyébként tavaly már a gyakorlatban is kipróbálták. A pápa ma­gyarországi látogatása ide­jén, Máriapócson is felállí­tották a katasztrófakórházat. (Kid isi Agnes felvételei) Külgazdasági exportösztönzés Társaságok pályásnak A kisvállalkozások egy­re gyakrabban küszködnek pénzügyi gondokkal. Az 1986 óta működő export­pályázati rendszert az idén korszerűsítette a Nemzet­közi Gazdasági Kapcsola­tok Minisztériuma. A Be­fektetési és Kereskedelem­fejlesztési Ügynökséghez rengeteg kérés érkezik, melyeknek csupán egy ré­sze teljesül. Az exportfejlesztő pályá­zati rendszerrel elsősor­ban az exportárualapok bővítését akarják ösztö­nözni. Fontossá vált, hogy olyan termékek készülhes­senek, melyek Nyugaton is piacképesek. A szakértők tapasztala­tai szerint főként a gép­iparból és az idegenforga­lom területéről érkezik több megkeresés. A vállal­kozók rendkívül nehezen szereznek bankgaranciát. A pénzintézetek akkor fo­lyósítják a fejlesztési hite­leket, ha rövid idő alatt nyereség képződik. Bank­fedezet nélkül a pályáza­tokat elutasítják. Pest megyéből a csömö­ri Polifer Kft. kapott ed­dig exportfejlesztő támo­gatást öntözőgépek működ­tetéséhez. A kedvezmény most még annyi, hogy a kapott hitel után fizeten­dő kamatot levonhatják az adójukból. A megtérülés hosszú távon jelentkezik, s ez javítja a társaság lik­viditási helyzetét. I. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom