Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

G ÖDÖLLÖI *J£Ma XIX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1992. OKTÓBER 29., CSÜTÖRTÖK Érdekegyeztetés az egyetemen Tegyünk kísérletet Hazánkban annyi minden volt „ingyenes” az utóbbi év­tizedekben, hogy most itt állunk lemeztelenítve. Meg­erősítették ezt az agráregyeteinen a napokban megtar­tott hallgatói érdekegyeztető lórumon elhangzottak is. Világossá vált továbbá, hogy a minőségi átalakulás előtt álló felsőoktatás valamennyi szereplője nagyobb fele­lősséggel és igényességgel tartozik a jövőben önmagá­nak, munkahelyének, és a társadalomnak. Dr. Kocsis Károly érez­te, mit kívánnak az egye­temisták, mondván, jogo­san gondolják, ha a GATE negyven éve oktat, akkor minden professzor falán ott. látható a munkaköri leírás. Nos, ha ilyen köve­telményeket az egyetem nem állított, hasonlóak alól nem bújhat ki, hiszen kí­méletlen pozícióharc kéz-, dődött a felsőoktatási in­tézmények között, és ha el­fogadják a felsőoktatási törvényt, hamarosan meg­jelenhet a képzés, a tudo­mányos tevékenység szín­vonalának folyamatos el­lenőrzésére és a minősítés elvégzésére az úgynevezett akkreditációs bizottság a gödöllői falak között... A karok vezetői kétsé­geiket fejezték ki a hall­gatók kérésének teljesít­hetőségével kapcsolatban, s bizony az utóbbiak ponto­sabban. alaposabban is fel­készülhettek volna a fó­rumra. Mégis támogatta elképzelésüket a rektor, s ezt nagy eredménynek könyvelték el. A határidő a tanév vége. Bakonyi Gá­bor tanszékvezető önként jelentkezett: — Csinálják meg velem, tegyünk kísér­letet. POROSODNAK Hogy milyen nehéz meg­oldani a felsőoktatás feszí­tő gondjait, azt az a napi­rendi pont is mutatta, amelyben a jegyzet-ellátás javítását kérték a hallga­tók. Mint kiderült, el kel­lene dönteni, jegyzetekre, vagy tankönyvekre épül­jön-e a felsőoktatás. Ha az előbbiből keveset nyomtat­nak, akkor drága lesz. Ha sokat, a polcokon fog po­rosodni. Balázs Gusztáv A hallgatói önkormány­zat a kari tanácsokban és az egyetemi tanácsban te­vékenykedő egyetemis­tákból áll. Az érdekegyez­tetésben részt vevő másik fél az oktatókat és az in­tézmény vezetését képvi­selte. Az első fórumot dr. Kocsis Károly rektor ve­zette le, aki még e meg­bízása előtt kifejtette: ne­hezebbé vált a hallgatók helyzete, ezért többször kell találkozni, beszélni ve­lük. Amikor Antall József miniszterelnök a közel­múltban fogadta a felső- oktatási vezetőket, erre kü­lön is felhívta a figyelmü­ket. REALISTÁK A fórum érdekessége volt, hogy valamennyi témát a hallgatók vetették fel. El­sőként a szociális bizton­ságukról kívántak véle­ményt cserélni, tekintettel a tandíj tervezett beveze­tésére. Felkért szakértő­jük, Szabó László, az OFÉSZ elnökségi tagja, reményét fejezte ki, hogy mégsem vezetik be jövő szeptem­bertől a tandíjat. Vélemé­nye szerint a tandíj beve­zetését a felsőoktatási tör­vénynek kell majd kimon­dania; a tandíj bevezeté­se elválaszthatatlan a fel­sőoktatás fejlesztésétől; a tandíjfizetést pedig vala­miképp kompenzálni kel­lene. Az agráregyetemisták e téren realisták, számolnak a tandíj bevezetésével, ami­ről az oktatói oldal talán náluk is kevesebbet tud. Ja­vasolták, hogy az egye­tem vezetése hozzon létre ejfy tandíjbizottságot, 50 százalékos hallgatói rész­vétellel, megfelelő jogkör­rel. A bizottság dolgozzon ki javaslatokat a tandíj kapcsán felmerülő szociá­lis problémák megoldásá­ra. Szintén fontos javasla­tuk volt, hogy a tandíja­kat tanulmányi átlag alap­ján differenciálják. Dr. Kocsis Károly sze­rint nehéz előzetesen be­szélni a tandíjról, amikor tervezett bevezetéséről csak a sajtóból értesültek. GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. # Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. • Posta­cím : Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- • Szerkesztőségi foga­dóóra : hétfőn 10-től 13 órá­ig. • Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. Kézilabda Játékostoborzó A Gödöllői Kézilabda A rátermettek számára Club utánpctlásbázisának az utánpótlás-korocsoport- tömegesítése és szelektált ban kezdő, haladó és in­fejlesztése céljából kézilab- tenzív formájú képzést dajátékos-toborzó tehetség- biztosítunk heti három al- kutatót tart. kálómmal. Jelentkezéseket várunk 12—15 éves fiúk részéről. A --------------------------------------­tob orzó színhelye; Hajós Alfréd Általános Iskola tornacsarnoka. Időpontok: 1992. október 30., november 6. és novem­ber 13., valamennyi atka- 5 évre lommal 17 és 19 óra kö­zött. Jelentkezni lehet: Majo­ros Gusztáv utánpótlás­edzőnél, tornafelszerelés­ben. Október 20-án adtunk hírt Kié a ravatalozó? címmel a gödöilői Dózsa György úti temető sorsá­ról. A képviselő-testület vitájában akkor — többek közölt — felmerült, hogy a jövőben függetlenek kíván­nak lenni a Fővárosi Te­metkezési Vállalattól. Az okok között az is sze­repelt, hogy a cég az el­múlt időszakban a törvé­nyi tiltás ellenére számí­tott fel ravatalozóhasznála­tért 2500 forintot. A megállapításra — la­punkban október 24-én megjelent — gyors válasz érkezett az érintett válla­lattól, amely ezt a vádat Domony Népi bál Október 30-án, pénteken este 8 órától népi bált tar­tanak Domonyban a műve­lődési házban. A zenét a mogyoródi zenekar szolgál­tatja. A VÁROSHÁZÁN Lakossági fórum Lakossági telefonfórumot rendeznek november 2-án 18 órai kezdettel a gödöllői városháza nagytermében. A vendégek a Matáv és a Digitel 2001. Rt. illetékes szakemberei lesznek. Mozi Városi filmszínház: Napjaink félelme. Szí­nes, szinkronizált francia filmvígjáték. 18 és 20 óra­kor. Mozlim szertartás A Magyar Iszlám Közös­ség sejkje, dr. Mihályffy Balázs nyilvános ünnepi mozlim szertartást celeb­rál október 30-án, pénteken 14 órától a GATE főépüle­tének VI. előadótermében. A szertartás nyelve arab és angol. A szertartást köve­tően a sejk szívesen áll egy­kori alma matere hallgatói és dolgozói rendelkezésére. Rövid tájékoztatót ad a hi­vatalosan bejegyzett ma­gyar iszlám egyház életéről, és válaszol a látogatók ál­tal feltett kérdésekre. 10 Gödöllői közlemények Bútorboltunk megnyílt Veres- egyházon! Nálunk féláron vá­sárolhat és mindent megtalál. Nyitva 9—18-ig. Hétvégén is! Veresegyház, Csomádi út 18/A. (128 893/2K) A Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ bérleti vállalkozásba adja festék- és háztartási áruk boltjának tevékenységét, Szadán, a Dózsa György u. 68. szám alatt. Az egységre vonatkozóan tájékoztatást adnak a szövetkezet számviteli osztályán, cím: Gödöllő, Kőrösfői u. 34. A pályázatokat írásban, november 5-éig, írásban benyújtani. visszautasította, s leszö­gezte: sohasem számítot­tak fel ilyen díjat. A levélben foglaltakra a képviselő-testület egyik tagja, Csontos István — ci­vilben temetkezési vállal­kozó — a következőkép­pen reagált: — Bizonyítékaim vannak arra, hogy a temetkezési vállalat árjegyzékében sze­repelt, számláiba folyama­tosan beépült az említett összeg ravatalhasználat cí­mén, annak ellenére, hogy a törvény ezt 1992 júniu­sáig tiltotta. Mivel nem vagyunk nyo­mozók, csupán ismertetni tudjuk az. egymásnak el­lentmondó véleményeket, abban, a reményben, hogy mielőbb megtudjuk és kö­zölhetjük az igazságot. P. É. íj helyen a teíeloEÍiilfce Tegnap reggel szőrén» szálán eltűnt a korábban a gödöllői Szabadság téren posztoló iker telefonfülke. Kevéssel később annyiban módosult az. észrevétel, hogy pár lépéssel távo­labbra, a szakorvosi ren­delőintézet irányába köl­töztették a távközlési szak­emberek. Tőlük azt a tájé­koztatást kaptuk, hogy a polgármesteri hivatal ké­résére helyezték át a ké­szülékeket. A városüzemeltetési iro­da információja szerint az ikertelefonnal ellátott fül­kék korábbi telepítése után a postai légvezeték túl ala­csonyan húzódott az úttest felett; a gyakori leszakadás elkerülése érdekében kér­ték az illetékeseket a tele­fonfülkék áthelyezésére, amit ők gyorsan elvé­geztek. Üj helyükön máris működőképesek, s mert postaaknához telepítették, nincs légvezeték, ami le­szakadhatna vagy zavarná a városképet. \ A régi falu iparosai Mesterségek emlékezete Érdemes lenne egyszer számba venni a régi ma­gyar falu mestereit. Ila körzetünk cgy-egy közsé­gébe járok, a maiak még mindig emlékeznek arra, hol volt a falu kovácsmű­helye, hová hordták talpal­ni, fejelni a lábbelit, s ho­vá ültek be esténként a fa­lu gazdái a szőrt lckapar- tatni szélfútta, napbarní­totta arcukról. Ma sok községet végig kell járni, hogy találjunk egy kovácsot, csizmadiát, borbélyt vagy bognárt, esetleg szabómestert. A régi iparosok közül kevesen la- öikoztak át mostani vilá­gunkba. Kiöregedtek, el­haltak. Az igazán bátrak életük végéig állták a gya- lupadjuk mellett, csirizeitek a megkopott csizmák tal­pát, ám legtöbben elmene­kültek az iparba, esetleg tengették életüket a részük­re is megszervezett szövet­kezetben. Az igazi mesterek, falusi iparosok megszokásból, hű­ségük, szakmájuk iránti tiszteletből életük végéig magukon hordták a mes­terségük címerét jelző ru­hadarabot. Aranyi László patkolókovács a nehéz bőr­kötényt le nem tette, ha fájront után a kocsmába ment. Angyal János cipész­mester is suszlerkötényben lépett a kocsmába, amikor útjába esett, örült neki. Két évet inaskodott, tisztes­séges mester lett, hát jog­gal viselte a szakma jelké­pét. Szerettem nála eseten­ként meghúzódni a kis mű­hely sarkában. Mesternyel­ven beszélt. Ha csizmát akart valaki, mutatta a bő­röket. Elsőrendű pitling- bőrből, bagariából, lósevró- ból akarja-e a tükrösszá­rút? Angyal úr igazi mester volt. Nem szerette, ha susz- terozzák. A cím táblájára is azt íratta: Cipészmester. Mesteres halksággal ejtette szavait. Dolgozott a falu in­telligenciájának is. Becsüle­te volt. Bírt egy kis föld­del, de ettől nem lett keve­sebb, mert a jó iparosnak díszére vált. ha volt egy kis szőlője, kertje. A falu íratlan törvényei szerint igen tekintélyes ipa­rosnak számított Aranyi László, a kovács. Tudta és szerette a szakmáját. Cég­tábla nem hirdette, mert azt tartotta, úgyis tudja mindenki, hol lakik ő. A szakmát szigorúsággal, nagy pontossággal művelte. Ab­ban nem ismert tréfát. Ha összejöttek az iparosok, ő volt a legnagyobb mesélő. Hdryhoz hasonlított, küliW nősen ha feltette az önkén­tes tűzoltók csákóját, mert ő volt a falu tűzoltóparancs­noka is. — Lódít —, mon­dogatták. Ma úgy gondo­lom, köznapi életének az el­lensúlyozására, a hétközna­pok sivárságának színezé­sére mesélte sosem volt tör­téneteit, Hogy méltó legyen ahhoz a képhez, amit sze­retett iparosáról megfeste­ni a falu. Gyerekként szívesen nyomtuk nála a fúj tatót, miközben ezernyi szikrát vert nagykalapácsával az izzó vasból. Csodáltuk, hogy munkája közben gyakran és hangosan föl-fölnevetett. Örömében, ahogy a patko- ldsra váró lovak az udva­ron röhögtek az abrakos­tarisznyába. Felelőtlen motorkerékpá­ros ütötte el. A kocsmából igyekezett haza, ahol éppen azt bizonygatta, hogy meg­éli a századik életévét. Het­venhat éves volt, A mesterségek létráján hová helyezhetjük Nagy Jó­zsef urat, a borbélyt? A Hangya Szövetkezet üzleté­nek. kocsmájának az udva­rán volt a tükrökkel, forgó­székekkel berendezett kicsi műhelye. Hogy miért kel­lett a műhely, mikor a pa­rasztember hetenként egy­szer borotválkozott! Szom­baton. Kitalálták hát, hogy járjon a borbély a házhoz. Nagy úr mindig úton. volt a kis pamaccsal, szerszám­jával. Azt mondják, még a kocsmában is borotvált. Szerették, tisztelték a mestert. A csendességéért, meg a titoktartásáéért. Raj­ta volt a mindentudás sú­lya. A falu sok házához be­járt, de a házak belső ba­jait, szemetét, asszonyi, gazdai bűnöket, ha meg is látta, hallotta, nem hurcol­ta szörnyűlködően újságolva a másik szomszédba. Jó­kedvét szétszórta, kedves volt. s ha húzott a borotva, a szavaiból áradó melegség elfelejtette a fájást. Szabómester kettő is élt a faluban, Hévízgyürkön. Kékkő Ernő meg Rákóczi Ferenc. Egyiknek sem adott biztos kenyeret a község. Meg kellett fogniuk időn­ként a kapa nyelét, bár nem szakadtak bele a földesz- . tergályozásba. Éldegéltek csendben. Akik ismerték őket, ma is állítják, hogy munka közben mindig éne­keltek. Szabók voltak. Mes­terek. Emberek. Érdekes és érdemes lenne egyszer számba venni őket, a régi magyar falu iparo­sait. Fercsik Mihály Mi lehet a szerepe a tan­díjnak? Ha nem ingyenes az oktatás, akkor célszerű alkalmazni. Érezze a hall­gató és a szülő is, hogy sokba kerül. Ezzel együtt ösztönöz a tanulásra, és minőséget követelhet a fi­zető fél. JOGOSAN Téves volt az a gyakor­lat, amely a felsőoktatást ingyenesnek mutatta. Va­lójában a nyugati színvo­nalhoz képest soklcal drá­gább a magyar felsőokta­tás. Magyarországon egy hallgató képzése átlagosan 400 ezer forintba kerül. Gödöllőn 490 ezer forint­ba, a nyíregyházi karon több mint egymillióba. A rektor a hallgatók legtöbb javaslatát támo­gatta, de a helyzet még nem érett meg a döntésre. A fórum két oldala ugyan­ebben maradt, amikor a kollégiumi díjak kialakítá­sának szempontjairól foly­tatott rövid eszmecserét. A legnagyobb vitát a kö­vetkező téma keltette. Az egyetemi munka követel­ményeinek való megfelelés ellenőrzése érdekében kér­ték a hallgatók, hogy a rektor az egyetemi dolgo­zók munkaköri leírását juttass-a el az Önkormány­zathoz; biztosítson lehető­séget arra, hogy az reflek­táljon hallgatói szempont­ból. Bercsényi László, a HŐT vezetője, november 19-i határidőt javasolt — ekkor találkozik újra a két oldal. Reagálás egy levélre Törvénysértő vagy nem

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom