Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

VS!I. PEST MEGYEI HÍRLAP 1992. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK K .ásmmmm tw* r? <£*­pPftf ‘ #*£$ • vx " |BÉ i *-• .. . i %-*m. ELŐRE TEK Kilábalhatunk a gazdasági visszaesésből — Ha a világkiállításról van szó, engem akár éjsza­ka is le lehet a szögről akasztani — mondja Pata­ki János érdi cukrászmes­ter beszélgetésünk elején. Való igaz, hogy a ren­dezvénysorozat leglelkesebb támogatói közül is talán ő a legismertebb. A helyi ipartestület elnökeként a vállalkozók összefogásával azon dolgozik, hogy az év­tizedekig alvóvárosként em­legetett Érd felébredjen. A település adottságai ugyan­is megvannak ehhez. Szem­mel láthatóan sok az új vállalkozás, de még több­re van szükség, hiszen a fő munkaadóban, Budapesten sorra fogynak az álláshe­lyek. — Az idő szorít — mondja Pataki János —, ha meg akarunk felelni a világ el­várásainak, mielőbb közös asztalhoz kell ülnie a ten­ni akaróknak. A tét sem ke­vés: siker esetén életszín­vonal-emelkedésre is lehet számítani. Ehhez azonban nap nap után szívós, terv­szerű munka a kívánalom. Ha manapság vállalko­zásokról beszélünk, kike­rülhetetlen a rabló tőke megemlítése. A cukrászda tulajdonosának határozott a véleménye: — Engem ez a jelenség már kicsiben is bosszant. Ezért javaslom, hogy akik engedélyeket, koncesszió­kat adnak ki, ügyeljenek erre. A tisztességtelen ha­szonszerzésnek gátat kell szabni. Nem válhat ural­kodóvá az a nézet: Expót rendezünk, mindent szabad! Aki hosszú távon tervez, az a fogyasztókhoz, a fizetőké­pes kereslethez igazodjék. Jelenleg azonban európai A környezetvédő szemével Az Expo kertészeinket, parképítőinket, természet- védőinket is olyan feladat elé állítja, mely igazi kihí­vást jelent az elkövetke­zendő négy esztendőben az ágazat számára. Osvay András személyében olyan szakembert kérdeztünk meg ez ügyben, áld munka­körénél fogva több oldalról tudja megvilágítani ezeket i feladatokat. Ö ugyanis a Fővárosi Kertészeti Válla­lat parkfenntartási és épí­tési főosztályvezetője, tár­sadalmi megbízásként pe­dig a Pest Megye* önkor­mányzat területfejlesztési és környezetvédelmi bizott­ságának elnöki posztját töl­ti be. Azzal minden szakértő egyetért, hogy világkiállí­tást csak természetbarát környezetben lehet megren­dezni. A feladatok földraj­zilag megosztottak, ugyan­akkor kapcsolódnak is egy­máshoz. Az első kategóriá­ba tartozik maga az expo- terület. Itt legfontosabb feladatként jelentkezik új parkok létrehozása kor­szerű berendezésekkel, ön­tözéssel. formatervezett' kerti bútorokkal, árnyéko­ló parkfelületekkel A következő lépcsőfok a fővárosban lévő parkok új­jávarázsolása, a meglevő értékek megtartása a Vá­rosligettől a Margitszigetig. Térjünk át szűkebb ha­zánk teendőire. A Pest Megyei Közgyűlés a Pest­tervet bízta meg egy át­fogó, környezet- és termé­szetvédelmi terv kidolgozá­sára. A dokumentáció jövő év június 30-ig készül el. A kivitelezés természetesen a területi önkormányzatok hatásköre. Egy a lényeg: minden település a saját háza táján olyan parkokat hozzon létre, melyek hosz- szabb távon is a környék értékét emelik. Tennivaló a jelek szerint lesz bőven az elkövetke­zendő négy esztendőben és természetesen azt követően, hiszen az Expo — ahogy mondani szokták — csak egy dátum. A parkok meg­maradnak. Befejezésül említsük meg azt a gépsort, melyet már a világkiállítás jegyében (is) a megyei környezetvédelem szolgálatába állítanak. Ez egy német gyártmányú, Poppstadt márkanevű ka­mionlánc, amolyan mozgó üzem, mely a megyét be­járva megőrli és osztályoz­za a kommunális hulladé­kot. A kamion szentendrei bemutatkozása elnyerte a szakemberek tetszését. A hulladékfaló gép rövidesen megjelenik megyénk út­jain. Tóth Sándor színvonalú beruházásba kezdeni nem könnyű, mert a tőke igen szemérmes Vagyis a most induló kis­vállalkozók számára nehe­zen hozzáférhető. Ezért Is várják például a novem berben induló Garancia Biztosító Rt. kedvező fel­tételeit. A pénzintézetek kockázatvállalása nélkül nem elegendő a vállalko­zók nekiveselkedése a magasabb igényszint ki­elégítésére. Természetesen eddigi fel fogásával szöges ellentét­ben állna, ha Pataki úr éppen manapság nem törné a fejét újabb beruházáson. — Olyan öreg még nem vagyok, hogy elégedett le­hessek. Termékeinket mennyiségben, minőség ben és választékban egy­aránt tovább szeretném bő­víteni. Az újabb igényeket a magyar sajátosságok megőrzése mellett képzelem kielégíteni. Ez pedig azt is jelenti hogy a jelenlegi huszonöt­harminc munkatársa mellé újabbakat vehet fel. A pe­csenyesütők lovagrendjének tagja — ez egy nemzetközi gasztronómiai szervezet — hisz a fejlődésben: a mos­tani gazdasági recessziót túl fogja élni a nemzet Ehhez nemcsak ötletekkel, hanem szilárd optimizmu sával is segíti a hozzá for­dulókat. N. Zs. Kapós ma az aranyműves Munkahelyek teremtése volt az egyik legfőbb érve­lés a világkiállítás hazai megrendezése mellett. A foglalkoztatás kérdései pe­dig a Pest Megyei Munka­ügyi Központban, illetve az általa irányított munkaügyi szervezetben csapódnak le leginkább. Peráth Béla igazgató prognózisa szerint ez év végéig 52-53 ezerre emel­kedik megyénkben a nyil­vántartott munkanélküliek száma. Nem véletlen, hogy a polgármesterek egymás­nak adják a kilincset a Karinthy Frigyes utcai iro­dában, ahová segítségért jönnek. Ennek nyomán in­dult meg az a párbeszéd az önkormányzatok és a központ között, amiben sű­rűn szerepel a világkiállí­tás és a megvalósítás ter­vezése. Az iroda szerény lehetőségeivel segít a mun­kahelyteremtő vállalkozá­sok beindításában. Munka- nélküliek alkalmazása ese­tén kamatmentes kölcsönt kaphat ily módon mondjuk a pék, kereskedő vagy vendéglátó szakember. A mainál jelentősebb sze­repet szánnak a közhasznú munkások foglalkoztatásá­nak, akik elsősorban a te­lepülések infrastrukturá­lis beruházásain dolgoznak. Nem csupán parkot ren­deznek, mint a kezdeti időkben. Valkón például így épült meg szinte a tel­jes hosszúságú szilárd bur­kolatú járda. A települések egyre magasabb presztízsű szakmákban kérnek köz­hasznú munkásokat. Helyi idegenforgalmi irodák fel­állítása válhat így lehető­vé, sőt Vácott egyenesen olyan szakembert kívánnak ezzel a megoldással fel­venni, aki a régió terület- fejlesztésével foglalkozik majd'. Hiszen a világkiál­lítás is egyszerre több vá­ros, község összefogását igényli. Az Expóra készülődés kéz­zelfoghatóbban érhető tet­ten az átképzések szerve­zésénél. Jelenleg 168 tan­folyam működik, vagy in­dul rövidesen a megyé­ben, ami több mint négy­ezer dolgozót tesz sokolda­lúbbá, és így foglalkoztat- hatóbbá. Hiányszakma pél­dául az aranyműves res­taurátor: ezt felismerve, s történelmi városközpont­jaink igényeit kielégítve decemberben kezdődik a képzés. Sokoldalúan kép­zett lakáskarbantartók, marketing és idegen nyelvet beszélő pénzügyi, gazdasá­gi szakemberekre van szük­ség. Az önkormányzatok­kal való párbeszéd hozta felszínre a mezőgazdasági szaktanácsadó képzés szük­ségességét, akik a kister­melőket hivatottak segíte­ni. Peráth. Béla szerint aho­gyan közeledünk a világ- kiállítás idejéhez, úgy vá­lik programozottabbá, ter­vezettebbé az Expo-készü- lődés. (tóth) Tanulnak a rendőrök Több tízmillió ember za- zartalan közlekedését, biz­tonságát kell szolgálni az Expón a rendőrségnek. Minden, ami a fővárosban történik, azonos súllyal esik latba Pest megyében Is. Hogyan készülnek fel rend­kívüli feladataikra? Erről kérdeztem Nagy Károly al­ezredest. a Pest megyei rendőrfőkapitány közbiz­tonsági helyettesét. Mint a főkapitány-helyet­tes hangsúlyozta: az előké­szület része a napi munká­juknak, s nem választható el az állomány fejlesztésé­vel kapcsolatos tennivalók­tól. Idén lépett életbe az új rendőri alapképzés, amely a korábbi tíz hónapról két év­re emelte a betanulási időt. Ez egyik fontos feltétele an­nak, hogy jól képzett em­berek kerüljenek a külön­böző posztokra. Az újonnan felvettek kilencven százalé­ka érettségizett. Az idegenforgalmat, s távlatilag a világkiállítást szolgálja, hogy a kapitány­ságokon angol és német nyelvtanfolyamokat szer­veznek. Ga. J. Kezdtünk már végre hozzá A türelmetlen ^ városatya A világkiállításra készül­ve Szentendrét nem lehet kihagyni a számításból — állítja Paulina László, a Kisgazdapárt helyi szerve­zetének elnöke, vállalkozó, a városi önkormányzat képviselője. Véleménye szerint az Expo idején Bu­dapestre látogató külföl­diek minden bizonnyal tö­megesen látogatnak a vá­rosba. ü Mégis, mire számít mint vállalkozó? Mit gon­dol, mint politikus, mit mond városatyaként? ön szerint mi számít sikeres felkészülésnek? — Kezdjük azzal, hogy képtelen lennék szétválasz­tani a szerepeimet. Minden pozíciómban ugyanaz az ember vagyok. Szerintem nagyon nagy vállalkozási Kamarai információcsere Az Expo megrendezése ma már nem lehet vitaso­rozatok tárgya, hiszen a vállalkozóknak előre fel kell készülniük a részvé­telre. A Pest Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara szakembereinek nevében Édes Marianna titkár fog­lalta össze, merre haladnak az Expo felé vezető úton. Elkészült a pályázati ki­írás, így most már vala­mennyi kamarai tagválla­latot tájékoztatni tudják a részvételi feltételekről. Jó kapcsolatot alakítottak ki a Pest Megyei önkormány­zattal, valamint a világki­állítási programirodával. Azokat az elképzeléseket közösen menedzselik majd, ahol már konkrét és komp­lex tervek vannak a világ- kiállítással kapcsolatban. Ilyen Ráckeve és térsége, ahol már előrehaladott a készülődés. A gazdasági átalakulás miatt egyre több iparválla­latot számolnak fel. A ka­mara azt is felvállalta, hogy a tagvállalatain kívü­li cégek igényeivel is fog­lalkozik, regisztrálják a vállalkozók, korlátolt fele­lősségű társaságok igényeit is. Továbbá azt is feljegy­zik (elsősorban erre helye­zik a hangsúlyt), hogy mi­lyen iparágakból jelentkez­nének az Expóra. Mivel a megyei önkormányzatnak ezekről a kategóriákról még nincs elegendő értesü­lése, a kamarától rendsze­resen kapnak információ­kat. Ezt a tevékenységet segíti a korszerű számítógé­pes program, amely nem­csak megyei adatokat tárol, hanem az országból mint­egy 50 ezer címet is tartal­maz. Ily módon az önkor­mányzat, a vállalkozók és a kamarai érdekvédelmi szervezet között már létre­jött a hármas visszacsato­lás. A közelmúltban három­nyelvű kiadványt készítet­tek a tagvállalatokról, az­zal a szándékkal, hogy a cégeket mihamarabb meg tudják ismertetni a külföl­di érdeklődőkkel. Ebből kapott a világkiállítási programiroda is. A cégek többségének piaci érdeke, hogy beszál­lítója lehessen a világkiál­lításnak. Ebben van az üz­let. Az idei őszi BNV-n az Expo kormánybiztosa, Bar­imé Pataky Etelka ígéretet tett arra, hogy 1996-ot meg­előzően rendelet születik majd arról, hogy a magyar cégeket részesítsék előnyben az Expo-piac beszállítója­ként. I. M. lehetőségek várományosai vagyunk. Nálunk az idegen- forgalom válhat fő foglal­kozási ággá, már a közelgő eseményt megelőző évek­ben is. Csakhogy nem sza­bad elfelejtenünk azt, hogy a tősgyökeres szentendrei emberek csupán elviselik a városra zúduló hatalmas turistaáradatot, de mindeb­ből mások látnak hasznot. Ugyanis a kereskedők, ven­déglátók többsége nem helybeli, a jövedelmi adót sem a város kasszájába fi­zetik. Hiányzik a helybeliek érdekeltsége. Ha ezt az el­lentmondást fel tudjuk ol­dani, akkor maguk is azon lesznek, hogy minél maga­sabb színvonalú legyen a vendéglátás. Persze beru­házás nélkül nehéz lenne fejleszteni, ezekről kell ha­marjában dönteni. Ü Tervezni, beruházni csak pénzből lehet. Van­nak-e ehhez megfelelő for­rások? — Ezeket kell fel tárni. Az Önkormányzat például határozatot hozott egy ide­genforgalmi tájékoztató iroda megnyitására. Ha ide minden hozzánk érkező külföldi egy márka értékű díjat fizet, már akkor is komoly bevételre tehetünk szert. Szentendre nem ma­radhat meg a kisváros szintjén. Nem nyugodha­tunk bele abba, hogy most csak az úgynevezett átuta­zó turizmus jellemző ránk. Ide szállodákat kell építe­ni. A Szentendrei-szigettel híd kösse össze az innenső partot. A túloldali gyönyö­rű területen szállodasor épüljön. K. T. I. A mellékletet szerkesztette: Bányász Hédi. Németh Zsolt

Next

/
Oldalképek
Tartalom