Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-29 / 255. szám

VI LAC K IALLITAS 1992. OKTOBER 29., CSÜTÖRTÖK A megye világkiállítási információrendszere (NAGYVONALÚ KONCEPCIÓ) Egy Megyei Világkiállítá­si Információs Rendszer (MVIR) célja az ide látoga­tóknak már a megye hatá­rán kívüli információja, a célállomásig történő kísé­rése, vezetése és informálá­sa minden szóba jöhető te­rületen különböző médián keresztül. Az információs rendszer kialakításánál kü­lönös tekintettel kell len­nünk az Expo ’96-ra, de , ugyanakkor olyan rend­szert kell tervezni, amely az Expo nélkül, vagy az ' Expo után önmagában is működőképes marad. MiazMVRB? A legnehezebb az MVIR tartalmának pontos meg­határozása. Itt egy olyan nyitott rendszerre kell tö­rekedni, amely lehetőséget biztosít a folyamatos bővít­hetőségre, új szolgáltatások bevezetésére. Az MVIR-ről, mint egy­séges rendszerről csak na­gyon magas szinten általá­nosítva beszélhetünk, mivel megjelenési formái igen sokfélék lehetnek: 9 számítógépes adatbá­zis 9 Tv-adás (helyi műhol­das, kábel, képújság jellegű) 9 rádióadás (országos helyi) 9 nyomtatott (könyv, fü­zet, röplap, plakát, új­ság) 9 demonstrációs és fénytáhla 9 video-, hangkazetta, CD-lemez 9 telefon, telefax, telex- információ 9 egyéb (zászló, hirdető­oszlop, piktőgram, reklámtárgyak stb.) 9 térképek (akár sze­mélyre szabottan is). Mindezen információhor­dozók. á tartalmukkal együttesen adhatják . az MVIR-t. Ebből is látszik, hogy az MVIR nem kép­zelhető, el mint egy centra­lizált, egységesen összefo­gott és irányított rendszer, viszont célszerű lenne olyan gazdasági, jogi kör­nyezetet kialakítani^ mely a különböző információ- szolgáltatókat és média­üzemeltetőket a konku­rencia határain belül együttműködésre készteti. Az MVIR akkor éri el igazi célját, ha azt a lakos­ság jelentős része a min­dennapi gyakorlatban is használja (pl. a MINITEL- szolgáltatások Franciaor­szágban). Mivel azonban jelenleg az MVIR-t elsősor­ban a világkiállítás szem­pontjából vizsgáljuk, a rendszer potenciális hasz­nálóit a várható érdeklődé­si ikörük szerint az alábbiak szerint osztályozhatjuk; 9 látogató 9 üzletember 9 szervező (idegenfor­galmi) 9 idegenvezető 9 helyi lakos Felmerülhet annak kér­dése, hogy ne jöjjön-e létre egy olyan gazdasági formá­ció, amely az MVIR finan­szírozási-vállalkozási aiap- liátterét alkothatná. A továbbiakban az MVIR egyetlen . technikai kompo­nensével, a számítástechni­kai rendszerrel foglalko­zunk részletesen. Számítógépes információs rendszer alatt olyan infor­mációt megjelenítő és táro­ló rendszert fogunk érteni, ahol az információ megje­lenítése, tárolása és továb­bítása elektronikus úton számítógépek segítségével történik. Az MVIR megvalósításá­ra gyakorlatilag kétféle le­hetőség kínálkozik: 9 videotex 9 on-line adatbank (adatbázisok) csomag­kapcsolt (X. 25), béreit vagy kapcsolt vonali eltéréssel A jelenlegi anyagi, szá­mítástechnikai helyzetet is- merve, ugyanakkor a mi­előbbi nagyközönségi/lakos- sági tájékoztatást figyelem­be véve egy kettős infor­mációs rendszer kialakítá­sát javasoljuk, két külön­böző technika alkalmazá­sával. Bár ez látszólag az információ többszörös táro­lását jelenti, a két rendszer funkciói különbözőek és ha a megye közigazgatási szá­mítástechnikai rendszeré­nek fejlődése ezt a későb­biek során lehetővé teszi, át lehet térni az egységes rendszerre. Mint majd a videotexnél látni fogjuk, lehetőség van az on-line adatbázis elérésére a video- texen keresztül is. A nyilvános videotexet azért javasoljuk, mert egy­szerűen, gyorsan és kis be­fektetéssel megvalósítható és sokak számára hozzáfér­hető lehet. A másik változatot pedig a megyei közigazgatási szá­mítástechnikai rendszerre alapozva, annak kiépülésé­vel egyidejűleg lehetne megvalósítani. Videotex A videotex olyan telema­tikai szolgálat, amikor a felhasználó egy . központi nyilvános adatbázishoz fér­het hozzá. A tárolt információ- egy­sége az egy képernyőn megjeleníthető mennyiség, az adatbázis hierarchiku­san felépített fa struktúrá­jú. (Ezen tulajdonságai ha­sonlóak a képújságéhoz). A videotex végberende­zések képernyős terminá­lok (pl. személyi számító­gépek is). Az adatbázis és a felhasználók között adatát­viteli szolgálatot kell létre­hozni. Ez lehet kapcsolt vagy bérelt vonali szolgá­lat, működhet telefonháló­zaton (modemekkel) vagy az adathálózaton (pl. X.25). Előnye, hogy kétirányú kapcsolat is biztosítható felhasználásával, zárt célú hálózati alkalmazása java­solható, jól és olcsón. meg­valósítható. A videotex, elterjesztése érdekében a modemet és a szükséges programot a Ma­gyar Videotex Kft. jelenleg ingyen bocsátja rendelke­zésre. A telefonvonal hasz­nálatánál kedvezményt ad­nak, egységesen 20 Ft. há­rom perc, távolságtól füg­getlenül. Az adatbázisbér­let éves díja jelenleg 100 000 Ft. nagyságrendű, az adatbázis használatáért fizetendő összeget az .adat­bázis tulajdonosa és a. Ma­gyar Videotex Kft. közösén határozza ; meg. ‘ Egyszeri költség az adatbázis kiala­kítása (300—500 ezer Ft.), folyamatos költség az adat­bázis karbantartása. Ebbe a kategóriába tar­tozik a mai nyilvános adat­bázis-szolgáltatások zöme. Nyilvános adcsfbank Az adatbázisokat, végfel­használói terminálokat, többnyire személyi számí­tógépeket használva, nyil­vános telekommunikációs hálózatokon keresztül érik el a felhasználók. A végfelhasználói termi­nálok és az adatbázisok kö­zötti adatátvitel fizikai kö­zege és technikai megvaló­sítása elvileg közömbös. Esetünkben a telefon és adatátviteli hálózatok bő­vülésével szóba jöhető meg­oldások 9 kapcsolt vonalak 9 bérelt vonalak 9 csomagkapcsolt átvitel Már a kezdeti fázisban szükség van egy olyan in­formációs irodára, egyelőre megyei szinten, ahol a je­lenleg birtokban levő in­formáció a nagyközönség rendelkezésére áll. Erre ak­kor is szükség van, ha je­lenleg még viszonylag kis tömegű a használható in­formáció, mivel mindenki­ben tudatosulnia kell, hogy adott esetben van hova for­dulnia. Az irodának már a kezdeti stádiumban szüksé­ge van egy saját használatú adatbázisra, ahol az infor­mációit tárolni tudja. En­nek az adatbázisnak kell lennie később a megyei vi­lágkiállítási számítógépes információs rendszer alap­jának. A későbbiek során elképzelhető, hogy a megye Városaiban, nagyobb tele­pülésein, idegenforgalmi központjaiban információs irodát (vagy. megbízottat) kell felállítani (kijelölni). Előzetes meglátásunk szerint a megyei világkiál­lítási on-line információs rendszer minden különö­sebb nehézség nélkül rá­építhető lenne a tervezett megyei közigazgatási infor­matikai rendszerre. Ez azt jelenti, hagy nem igényel­ne lényeges további beru­házást, ami az eszközöket illeti. A megyei közigazga­tási számítástechnikai rendszerre az alábbi felté­telezéseket tettük. A központi adatbázis a megyeházán lenne, egy a megyei hivatalban levő lo­kális hálózat közepén. Az egyes megyei városokban, nagyobb településekben lo­kális hálózatok lennének a polgármesteri hivatalban. A kisebb települések bérelt vagy kapcsolt vonalakon intelligens terminálokon (min. 386sx, 4MB, 120MB) ke-resztül kapcsolódnak a megyei központi géphez. A városi, nagyobb települési lokális hálózatok a későb­biek folyamán mindenkép­pen X.25-ös csomagkap­csolt adatátviteli hálózaton keresztül kommunikálná­nak a központi megyei gép­pel. Maliimé dia- munka­állomások A megye néhány kiemelt pontján (város, idegenfor­galmi központ) érdemes lenne speciális, ún. multi­média-munkaállomásokat kihelyezni. Ezeken a gya­korlatilag „feltupírozott” személyi számítógépeken az egyébként is megvalósított szolgáltatásokon kívül, mozgóképes (video), hang­gal kísért információszol­gáltatás is lenne. A digita­lizált kép- és hangjeleket a viszonylag nagy (600MB) merevlemez tárolná és ez az információ csak ritkán kerülne felfrissítésre. Maga a multimédia-állomás ugyan úgy be lenne kötve a megyei információs háló­zatba, mint bármelyik má­sik felhasználói állomás. Az ilyen multimédia-terminá­lok ára kb. 500 000—1 000 000 Ft. Amennyiben jelenleg kel­lene kiépíteni a megyei in­formációs iroda saját rend­szerét (mivel a megyei köz- igazgatási rendszer még nem létezik), úgy az mint­egy 2 500 000 Ft-ba kerülne. Ebben benne van egy UNIX-server, UNIX operá­ciós rendszer, relációs adat­báziskezelő, ethernet loká­lis hálózat, négy X-terminál és az on-line adatbázis. Az árnál költségnövelő ténye­ző. hogy csak megbízható (de középkategóriás árfek­vésű) eszközöket szabad használni. Az adatbázisban a nu­merikus és szöveges infor­mációk mellett képi infor­mációkat (pl. helyszínraj- zoik, térképek) is kell tá­rolni. Ez további költségnö­velő tényező, ami azonban csak egyszeri ráfordítás. Ide tartozik egy scanner és képi adatbáziskezelő, mint­egy 1 500 000 Ft-ért. Ez év augusztusa óta Hoppál Zoltán Jász-Nagy- kun-Szoinok, Nógrád és Pest Megye Köztársasági Megbízott Hivatalának Expo-biztosa. Hivatala je­lentős szerepet kapott a vi­lágkiállításhoz kapcsolódó elő-, utó- és kiegészítő rendezvények pályáztatásá­ban. Tevékenységük lénye­ge az alulról jövő kezde­ményezések koordinálása. Természetesen a kapcso­lódó rendezvények beje­gyeztetése, minősítése és ki­választása a Világkiállítási Tanács feladata. A hivatal abban is se­gít a jelentkezőknek, hogy tájékoztat a következmé­nyekről. Emellett vala­mennyi önkormányzat Ex- po-ügyekkel foglalkozó munkatársával is tartják a kapcsolatot. — Munkánk során — mondotta Hoppál Zoltán — segítjük azoknak a pályáza­toknak, rendezvényeknek a megvalósulását, amelyen elnyerték a Világkiállítási Tanács jóváhagyását. A kapcsolódó rendezvénypa- lyázat első fázisa a jelent­kezés, második a pályázat részletes kidolgozása, be­nyújtása, értékelése, a har­madik pedig az elfogadott rendezvények megvalósítá­sának, működésének ellen­őrzése. Ha nem megfelelően halad adott időpontban a munka, azt jeleznünk kell. Sor kerülhet szerződésbon­tásra, az Expóval járó jo­gosítványok megvonására. Gondolom, azt a cégeknél tudják, ha bekerülnek a világkiállítási programfü­zetbe, az mekkora reklám számukra. Tehát érdekük, hogy nevük benne is ma­radjon — figyelmeztetett az Expo biztosa. Ila valakinek az ötletét nem fogadjak el, s nem kapcsolódhat tervezett ren­dezvénye a világkiállítás­hoz, annak sem keli elcsüg­gednie, azért megvalósít­ható az is. A budapesti vi­lágkiállítás nagyon érdekes látványosság, ám önmagá­ban talán kevés. A vidék, az agglomeráció kiegészít­heti az idelátogatóknak az élményt. A falusi turizmuson is rengeteg múlhat. De ugyan­úgy, mindenkin, aki kap­csolódni kíván az Expo ren­dezvényeihez. A világkiállí­tás valójában nem cél, ha­nem eszköz, hogy az infra­strukturális lemaradásain­kat behozzuk. Arról azon­ban nem szabad eifeledkez­ni, hogy mindennek el kell készülnie 1996-ra. Az elő- és utórendezvények jelen­tősége abban foglalható össze, hogy az előbbiek népszerűsítik a világkiállí­tást, míg akik később utaz­nak ide, mégsem maradnak le mindenről, mert később is tudunk kínálni érdekes­ségeket, vonzó, programo­kat. Az a véleményem — szögezte le az Expo bizto­sa —. hogy a fővárosi vi­lágkiállítás sikere, hazánk jó megítélése csak a vidék, az ország bekapcsolásával együtt valósulhat meg. Akinek van ötlete, elkép­zelése. pályázzon. Felvilá­gosítást is kaphat a rész­letekre vonatkozóan. A hi­vatalban is, és azokon a megbeszéléseken, amelye­ket a három megye külön­böző településein tart az Expo-biztos, az érdeklődők részvételével. J. Sz. T. Nyilvános postai hálózat Szánt! tógép VT06PTEX eroipJáhtM j hiiponi | 1 X.25 csomagkapcsolt hálózat a. VIDEOTEX szerkesztő Terminál VIDEOTEX központi számítógép-File server. LAN server Információ szolgáltatók Információs állomás a helyszínen Ahogy a régié biztosa iát ja FELADATUK A PÁLYÁZÓK TÁJÉKOZTATÁSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom