Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-03 / 234. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1892. OKTÓBER X, SZOMBAT Értékes lelet Római oltárok Egy ereklye hazatért A NAPOKBAN — mint megírtuk — a Velencéhez tartozó Muranóból haza­hozták a Szent Gellért egy csontját tartalmazó kris­tályhengert. Az ereklyét a szegedi dómban helyezték el. Budapest közepén csupa szikla hegy könyököl a Du­nára, a főváros képét meg­határozó, Szent Gellért szobrával díszített Gellért­hegy. Nincs senki hazánk­ban, aki ne ismerné, de nem mondhatjuk el ugyan­ezt a névadó Szent Gellért püspökről, Magyarország első vértanújáról. Ki is Tolt ő? Élt Velencében egy há­zaspár a Sagredo patrícius­nemzetségből. Hosszú ideig nem született gyermekük. Buzgó imáikat végre meg­hallgatta a Teremtő — ol­vashatjuk Szent Gellert XIII. században írt na­gyobbik legendájában —, s 977-ben, Szent György nap­ján fiúgyermekük született A kisfiú egy ízben megbe­tegedett, magas láza nem akart •csillapodni. Látván ezt a szülők — szól a le- genda —, György vértanú­nak ajánlották fel, és aján­dékokkal együtt Szent György klastromába vitték a kisfiút. Imádságaiktól meg is gyógyult és beöltöz­tették a rend ruháiba. VAGYA azonban a Szent­földre vonzotta Geliertet, öt év után otthagyta a nyugalmas kolostort és egy zárai kereskedőhajón el­indult. Ütközben a vihar a hajót Parenzo mellett, Szent András szigetén part­ra sodorta. Ott a kolostor­ban időzött a pannonhalmi Szent Márton-kolostor ápátura, Rasina, aki rávet­te. hogy inkább menjen magyar földre téríteni. Er­re ráállt, mert úgy gondol­ta, hogy majd Magyaror­szágon át könnyebben ér a Szentföldre. Gellert 1015. május 3-án érkezett Pécs­re. Bonipert püspök látta vendégül. Néhány hónap után a vendéglátó püspök úgy döntött, hogy a kiváló képességű szerzetest vég­érvényesen meg kell nyer­niük a magyarság számá­ra. Ezért augusztus 15-én, amikor István király Fe­hérváron a törvénylátó na­pokat tartotta, odavitték. A király meghívta nevelő­nek 8 éves Imre fia mellé. Gellért hét évig volt Im­re herceg mellett az esz­tergomi királyi palotában. ISTVÁN KIRÁLY időn­ként diplomáciai küldeté­sekre is Igénybe vette Gel- lértet, így fordult meg pél­dául Franciaországban. Gellért 1023-ban befeje­zettnek tekintette Imre herceg nevelését, s .. .pusz­tába kívánkezék és méné Bélnek pusztájába — szól Szent Gellért ún. kis legendája. Ajtony vezér legyőzése után Szent István 1030-ban rábízta a marosvári (Csa­nádi) püspökséget. Azon­nal hozzáfogott egyházme­gyéje megszervezéséhez, amelyet hét főesperességre osztott, mindegyik élére magyarul tudó papot állít­va. Káptalani iskolát szer­vezett, templomokat épít­tetett. A Szent István halála utáni zűrzavaros időkben az elégedetlenek elhatá­rozták, hogy visszahívják a megvakított Vazul fiait a trónra. Ugyanekkor ki­robbant egy pogánylázadás. Közben a királyi tanács hódoló küldöttséget me­nesztett Vazul fiai, András és Levente elé, Gellért püs­pök vezetésével. A PESTI révnél 104G. szeptember 24-én várták a Dunán átkelni szándékozó hercegeket. Ezalatt a lá­zadást vezető Vata és em­berei megrohanták a főpa­pi díszbe öltözött négy püs­pököt, a szolnoki ispánt és kíséretüket, s akit értek, agyonköveztek. Gellért szekerét felborították, őt taligára kötözték, s a Ke- lenhegyről, amelyet azóta neveznek Gellért hegyé­nek, a mélybe taszították. Másnap eltemették Gel­lert püspököt a pesti Bol­dogasszony-templomban (a mai Belvárosi Főplébánia­templom), abban a köntös­ben, amelyben a vértanú­ságot szenvedte. A Csanádi ■ püspökségben Gellert utó­da 1048-ban kieszközölte, hogy Csanádon, a bencések templomában helyezhessék örök nyugalomra. GELLÉRTET István ki­rállyal és Imre herceggel együtt, 1033-ban avatta szentté a pápa. Szent Gel­lert ezután háborítatlanul pihent 13ö4-ig. Ekkor Ka­rolj/ Róbert özvegye, Er­zsébet királyné csodás gyó­gyulásáért hálából ezüst- ból-aranyból koporsót ké­szíttetett a szent ereklyéi számára és csontjait rész­ben a koporsóba rakatta, kisebb csontjait, ruhada­rabjait pedig külön edé­nyekben a márvány rava­talra tétette. Hogy Szent Gellért erek­lyéi mikor szóródtak szét a világban, nem tudjuk. Leliet, hogy még Erzsébet királyné küldött belőlük oda, ahol Gellért tisztele­tére oltárt emeltek, lehet, hogy később, talán a török betöréseinek idejében vit­ték magukkal a menekülő bencések. Tény, hogy meg­maradt ereklyéi most Ve­lencében, Bolognában, Prá­gában és Győrött vannak. A Velencéhez tartozó Muranóban lévő ereklyéi­hez Dessewffy Sándor Csa­nádi püspök fényes zarán­doklatot vezetett, majd a Szent György kolostorban emléktáblán örökítette meg az eseményt. A CSANÁDI püspökök sohasem' feledkeztek meg arról, hogy az első magyar, vértanú ereklyéinek haj­danvolt egyházmegyéjében, magyar hívei között lenne a helye. És a régi óhaj, íme, megvalósult. Cs. K. Az építendő bevásárló- központ tulajdonosai vál­lalták, az építészeti terve­ket úgy készíttetik el, hogy az előkerülő műemlékek az épület alatt megőrizhe­tők lesznek. Végső magasság Sztupaépítők Európa legnagyobb és közvetlenül a befejezés előtt álló buddhista szen­télye, a zalaszántói Vilá- gosvár-hegy tetején maga­sodó sztupa kivitelezői el­érték a végső. 30 méteres magasságot. Ebből az alka­lomból Gonsar Rinpochi- vel, a dalai iáma európai képviselőjével az élen hu­szonöt tibeti és európai buddhista szerzetes muta­tott be szertartást a szen­tély előtt. Közel háromszáz résztvevő — köztük szá­mos külföldi — volt tanúja a vallási ceremóniának. I I ajnalban járom a pi- * * lisszeritkereszti erdőt. Hangtalanul lépdelek a harmatos avaron. Az. erdő fái ébrednek, a szellő meg­szólaltatja- leveleiket: el­mondják egymásnak éjjeli álmukat. Ébred az erdő. Ébrednek gondolataim. Hallgatom a sárgarigó dalát, mely ural­ja a tölgyes fenséges csendjét, s szól a többi Marko Ce bíboros, Velence pátriárkája olasz egyházi személyekből állá küldöttség élén szeptember 20-án ün­nepi mise keretében adta át a Szent Gellert csontját tartalmazó kristályhengert Gyulay Endre szegcd-csa- nádi megyés püspöknek Mementó A Regmim Marianum budapesti templom felrobban­tásának 41. évfordulóján, szeptember 26-án a rom­jain álló tanácsköztársasági emlékmű eltávolítása al­kalmából hálaadó ünnepi megemlékezést és engesztelő szentmisét tartottak a 40 év áldozataiért. A szobor helyére hatalmas kereszt került, és egy emléktábla, mely az az­óta felnőtt generáció számára szolgál mementóul és ad tájékoztatást a templom tra­gikus sorsáról, A tervek szerint a templomot újjáépítik. SZENT GELLERT VÉRTANÚ Két, időszámítás utáni III. században készült, ró­mai eredetű fogadalmi ol­tárt találtak Szombathely középpontjában, az épülő üzletközpont terepelőké­szítési munkái közepette. Az egykori Savaria déli részén folytatott ásatások során előkerült oltárkövek jó állapotúak, a feliratok alapján III. századiak le­hetnek, s egy eddig isme­retlen istenségnek állította bizonyos Lucius Pompeius Longus nevezetű polgár és családja. Évközi huszoníietedik vasárnap A mustármagnyi bit Mennyi bonyodalom, vi­ta, sőt gyűlölet származott már abból a helytelen elv­ből, hogy a Szentírást szó szerint, betű szerint értel­mezték. Az egyháztörténe­lem tanúsítja, hogy szám­talan meddő harc, vádas­kodás forrás*, volt ez az elmélet. Ma már túl va­gyunk ezen az időszakon. De meg kell jegyeznünk azt is, hogy ma már a tu­domány képviselői sem olyan magabiztosak, öntel­tek, mint egyes korokban. Mindezek ellenére újra meg újra keletkeznek szekták. Vallási csoportok, mozgalmak, amelyek meg­kísérlik a Biblia betűhív értelmezését is. Ennek megfelelően megjelenik a rajongás,' csodavárás, a lel­ki adományokról való helytelen értékelés. így van ez a mustármagnyi, hegyeket mozgató hittel kapcsolatban is. (Llc 17, 5—10). Sokan úgy gondol­ják, hogy egy kicsiny hit is képes megváltoztatni a dolgokat, képes egészséget visszaadni. Sőt ennek a visszáját is hirdetik: Aki nem Isten beavatkozásától, hanem természetes úton (pl. orvosság) próbái nyo­morúságától megszabadul­ni, abban nincs is igazán/ hit. Saját magam találkoz­tam olyan túlfűtött szekta­tagokkal, akik vallották: a szemüveg is a hitetlenség jele. Soha nem szabad kétség­be vonnunk, hogy a menv- nyei Atya rendkívüli mó­don, váratlan jelekkel is segítheti életünket. De a gondviselés rendes útja az, ha az ember fedezi fel a teremtésben elrejtett tör­vényeket, titkokat és azok segítségével boldogul és boldogít másokat. Mi nem a Szenlírás szavaiban, be­tűiben hiszünk, hanem an­nak szellemében, tanításá­ban. A képletes, szokatlan elbeszélés a gyökeresből ki­szakadó, majd máshová te­lepülő szederfáról azt jel­zi, hogy egy igen kicsiny hit is képes nagy dolgokat tenni. (Megint felrázó, megdöbbeni,ő> eszköz!) Le­het gondolni teljes bibliai értelemben csodára is, de figyeljünk rá a mindenna­pi, sok észrevehetetlenül rejtőző kis csodákra is! Mustármagnyi hittel ki le­het tépni gyökerestől a ha­rag, békétlenség gyomnö­vényét szívünkből. Kevés hit megmozdíthatja a kö­zömbösök szívét: Cseppnyi hit sebeket gyógyíthat, fáj­dalmat csillapít. Szeret­nénk a gyógyító Jézus szolgálatát továbbadni. A tanítványokhoz hasonlóan fohászkodunk: növeld ben­nünk a hitet! Molnár Béla lelkész Reggeli ima megszámlálhatatlan madár éneke is. De jó lenne, ha érteném szavukat és tud­nám miről beszélnek a jó­zan hajnalon. Messze a faluból kutyák ugatása hallatszik. Megszó­lal a kakas hangja is. Egy kidöntött tölgy tuskóján ülök. Mellettem a szellő mozgatja a kék harangvi­rágot; a falu tornyában megszólal a hajnali ha­rangszó: Ave Maria! Szívem tovább mondja: Gratia plena. A szellő hű­vösen simogat, számra csalja: Dominus te cum. Bárcsak állandóan itt len­ne Ö, a világ Ura, a jó­zanság Istene, aki Szent­lelke által adta nekünk Máriát. Benedicta tu in mulieribus. Áldott ő, mert józan megfontolásból vál­lalta a Megváltót. ... et benedictus fructus venlris tűi Jezu. Áldott le­gyen Ö, aki megváltotta a gonosz rabságból a világot. Megáldott, benne minket, még azt is, amit józansá­gunk elvesztésére haszná­lunk, a bort. Kánában, a lakodalomkor a vizet bor­rá változtatta, hogy a nász­nép örvendjen és vigadjon. Az utolsó vacsorán a bort saját vérévé változtatta. Mindezt nem azért, hogy józanságunkat elveszejtse, hanem leikünket az isteni régiókba felemelje, Sancta Maria, ora pro no­bis, peccatbribus. Imádkozz érettünk, bűnösökért, kik itt tévelygőnk a mindén jóval megáldott földön, mert mindazt, amit ja­vunkra kaptunk Istenünk­től, nem a jókedv és Isten­hez való felemelkedésre használjuk, hanem bűnö­sen a józanság elvesztésé­re. Nunc: most itt a tábor­ban, amikor fogadkozunk, gondolatainkat, vágyainkat szép szavakba öntjük: de e szavakkal sokszor érzel­meinket leplezzük. et: és! és mindig tudjuk mondani: és most megvál­tozunk és mindaddig mondjuk, míg végre meg­változunk. in hóra mortis nostre: Legalább a halálunk órá­ján. De ne várjunk, mert nem késlekedhetünk. Tud­juk, ismerjük halálunk óráját? Mikor és hogyan és hol ér utol bennünket? Nem! Változzunk, mert az időnk kevés! |7 eljött újra a Nap. Be­1 ragyogja életünket, adja melegét szívünknek. Ámen! Zengi az erdő, búgja a vadgalamb, csi­pogja az ágon a veréb. Mondja a szívem is. Ámen. Horváth Iván

Next

/
Oldalképek
Tartalom