Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-28 / 254. szám
íj helyen a régi könyvtár Helyszűke miatt hányt- vetett sorsa volt a némedi községi könyvtárnak, amiért is az önkormányzat úgy döntött, hogy a Hentesház néven ismert középület felső szintjének felújításával új helyet alakítanak ki e célra. Az átépítés során a gázt is bevezették, s ezzel megszűnt az az áldatlan állapot, mely hosszú évekig jellemezte a könyvtárban uralkodó állapotokat, kivált a hideg időszakban. A jelentős beruházást október elején adták át, majd nyomban megkezdték a több ezer kötet átköltöztetését és rendezését. A míves gondolatok tárháza — miként Kisfaludy nevezte a könyvtárt — naponta várja régi és új olvasóit a Garai utcában. Vegyes képet mutat a határ. Még sok helyütt bi- zonyta’an, hogy mi kerül a magágyba, s egyáltalán ki, vagy kik vessenek. Sziget- szentmiklóson a Szigetfő Termelőszövetkezetben még tavaly is 600 hektáron juttatták a talajba a búzát. Ezen az őszön eleddig 200 hektárnyi területein már magágy' an csírázhat a ke- nyérnekvaló, s amint azt Vajay Attilától, a közös gazdaság elnökétől megtudtuk, még újabb 250 hestár- nyi terület bevetésére kerítenek sort. A Szigetfő Tsz-ből 110 szövetkezeti tag jelentette be kiválási szándékát. Jó részük gazdaszövetkezet megalakítását tervezi. Negyven tag és az egykori téesztagok örökösei legalább 300 hektáros területen kívánnak gazdálkodni. Értesüléseink szerint mintegy húsz szövetkezeti tag kft. alakításán gondolkodik, s elképzeléseiket 200 hektárnyi földterületen kívánják valóra váltani. * Szigetszentmiklóson a jövő hónapban tartják a kárpótlás céljára kijelölt földek árverését. Annyi bizonyos, hogy a szövetkezet által elkülönített 110 hektárnyi területre már most többszörös az igény. Az egykoron elveszített birtokokra igényt tartók többsége nemcsak gazdálkodni kíván, de tervezi ezen ingatlanok jövőbeni; majdan jó pénzért való értékesítését is. Az épülő MO-s körgyűrű már most sokak fantáziáját megmozgatja. Különösen azokét, akiknek visz- szaigényelt földje beleesik az autópálya építési területébe. Mindenesetre a Szigetfő Termelőszövetkezetben úgy gondolkodnak a növénytermesztési szakemEgy évmí meghossiahhítdtték Phare-program a levegőtisztaságért NAGY AZ IGÉNY A FÖLDEKRE Átalakuló szövetkezet Ellenőrzés Üllőn A tűzkárok megelőzhetők volt, valamint tapasztalat- szerzés céljából egy-egy diák. Az önkormányzat tűzvédelmi előadója a csoportok jogszabályi felügyeletét biztosította. Az ellenőrök nagy súlyt fektettek a 33 új gazdasági vállalkozásra is. Ezeknél több esetben fel kellett hívni a figyelmet a kirívó szabálytalanságokra. így például egyik új kft.-nél fordult elő, hogy el volt torlaszolva a kézi tűzoltókészülék, az elektromos szekrény és az esetleges menekülési útvonal is. Az új vállalkozásoknál szinte gyakorlat, hogy a kézi tűzoltó készülékek időszakos felülvizsgálatát elmulasztják, E szolgáltatást az üllői egyesület látja el jövő év januárjától. Gondot okoz, hogy a település tűzcsan- szerelvényei fokozatosan eltűnnek a közüzemi munkák hiányosságai miatt. Az ellenőrök például leaszfaltozott tűzcsapot is találtak. Az ellenőrző csoportok feljegyzéseket készítettek a hiányosságokról, és záros határidőn belül visszatérnek a helyszínekre. Ha akkor is tapasztalható lesz a szabálytalanság, kezdeményezik a hatósági eljárás megindítását. A község lakossága megértéssel, türelemmel és előzetes takarítással, lomtalanítással segítette a szabadidejüket feláldozó tűzoltókat. Tudják, hogy az ellenőrzéseknek köszönhetően kevesebb a lakóházi tűzeset. A lakossággal és a vállalkozókkal történt találkozásokat az egyesület tagjai arra is felhasználták, hogy hozzájárulásokat kérjenek az üllői Szent Flórián Alapítvány javára, amelynek :élja a megelőző és mentő tűzvédelem fokozása, a kárelhártás feltételeinek megteremtése, a mentő tűzvédelem műszaki-technikai fejlesztése. Kuli Pál Hagyománynak számít már az üllői Adorján Endre önkéntes Tűzoltó Egyesületnél, hogy a tagok minden páros évben ellenőrzést tartanak a településen A cél az, hogy megélt zzük a tűzeseteket. Ez történt október második felében is, amikor 792 családi házat, valamint a hozzájuk tartozó garázsokat, tüzelőtárolókat és kisipari létesítményeket vizsgáltuk át. A körzet lakossága előzetesen írásbeli értesítést kapott, hogy ne érje őket váratlanul, ha jönnek a tűzoltók. Kilenc, egyenként négytagú csoport járta a községet. Mindegyikben önkéntes és állami tűzoltó is Aszfalt került a sártengerre Szigetújfalu nem tud kiválni Felemás helyzetben tozott valamit az 1945 és ’90 közti időkben. Az elmúlt két év alatt megvalósult a gázprogram, bekapcsolódtak a nemzetközi telefonhálózatba. korszerűsödött egy sor közintézményük, s folyamatosan rendezik az utcákat. E| Ezek szerint több támogatás jut manapság a központi alapból? — Lényegesen több, mint régebben. Annyit azonban nem kaptunk, amiből az idei évre tervezett fejlesztéseket és felújításokat fedezni tudtuk volna. A hiányzó összeget néhány önkormányzati tulajdont képező telek értékesítéséből pótoltuk. Szabályos árverést írtunk ki, amelyre bárki benevezhetett. A telkek napi piaci áron keltek el, jól jártunk mi is, és az új tulajdonosok is. A hat utca aszfaltozásának költségeit részben az így befolyt pénzekből finanszíroztuk. FI Hoyyan viszonyul mindehhez a lakosság? — Azok nyilván elégedettebbek, akik aszfalton járnak. Az emberek nehezen értik meg. hogy két év alatt nem lehet a világot gyökeresen megváltoztatni. (—tula gyé—) Hajdani cipőmarasztaló utcák képe villan fel előttem, miközben Ürömöt járjuk a polgármesterrel. A íalunézés hat utcát érint, melyek összhossza majd’ három kilométer. Ennyire jutott aszfalt a nyáron, az úttest és a járdák korszerűsítése 14,5 millió forintjába került az önkormányzatnak. Évekkel ezelőtt rövid ideig itt éltem, ismerem a helyi viszonyokat. A község dombra épült része még hagyján, onnan az esővíz lerohant. Viszont ahol megállt — az aljban — ott sok keserűséget okozott az így keletkezett sár. Persze Üröm nemcsak ebből a hat utcából áll. 13 Mi lesz a többivel? — kérdezem Horváth Péter polgármestertől. — Az aszfaltosításra programot dolgoztunk ki. Addig is, amíg lesz pénzünk a folytatáshoz, ideiglenesen minden utcában, murvás kátyúzást végzünk, legalább elfogadható közlekedési feltételeket teremt, s már ez is valami. Üröm — bár össze van nőve a fővárossal — nem tartozott a kiemelten fejlesztett települések közé, infrastruktúrája alig vála zömeben nyugdíjas tsz- tagság nagy része ezt nem akarta. Sajnos, a falu érdeke és az ő érdekük nem esik egybe. Így most a csépi tsz-nek arra is joga van, hogy a szigetújfalui épületeket eladja, ha pénzre van szüksége. A dolgok jelenlegi állása szerint a helybeliek 25 millió forintért vásárolhatnák vissza a sajátjukat. A helyi önkormányzat nem a csépi termelőszövetkezetet, hanem a törvényeket hibáztatja e felemás helyzetért, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a kis falvak teljesen elveszítsék gazdasági hátterüket. H. Cs. Félmillió forint építményadót vetett ki a szigetújfalui önkormányzat azokra a területén lévő épületekre, amelyek a szigetcsépi Csepel-szigeti Mgtsz-hez tartoznak. A termelőszövetkezet viszont nem akar fizetni, arra hivatkozva, hogy anyagi problémái vannak. Szigetújfalunak ugyanakkor nagy szüksége lenne az onnan befolyó ötszázezer forintra. Megoldás lenne, ha az adóért cserébe a szövetkezet ingatlant adna át a falunak. Már folynak a tárgyalások, és van rá remény, hogy megegyezés születik. Szigetújfalu szeretett volna kiválni a tsz-ből, de A jelenlegi mérőműszerek ugyanis nem alkalmasak arra, hogy a nemzetközi szabványoknak megfelelő adatokat regisztrálják. A hulladékgazdálkodást segítendő, további 2 millió ECU-t lehet felhasználni. A 10 millió ECU-ból fennmaradó összegrészre tendert írnak ki. A Phare-irodától kapott információ szerint Pest megyéből a Mól Rt. Dunai Finomítójából érkezett pályázat. Ezt mégis elutasították, mivel a program- irodán úgy tudják, hogy a százhalombattai finomító jelenleg világbanki hitelből finanszírozza a környezet- barát technológia bevezetését. Inkább azokat a vállalatokat részesítik segélyben, amelyek nem tudnak más forrásból pénzhez jutni. A program lefutását 1993 végéig meghosz- szabbították. I. M. Az Európai Közösség a Phare-program keretében a levegőtisztaság védelmének, a vízminőség javításának, a hulladékfelhasználás és újrafeldolgozás, valamint a természetvédelem és környezetkímélő energiatermelés elősegítésére két esztendeje 25 millió ECU-t folyósít hazánknak. (Ez az összeg 2,5 milliárd forintnak felel meg.) Az első ütem környezet- védelmi programja 24 önálló tervjavaslatot tartalmaz, amelyeket még 1990 márciusában választott ki az EK hazánkban járt tényfeltáró delegációja Magyarország számára. A Phare második ütemében 10 millió ECU-t hagytak jóvá. Ezen belül 3,6 milliárd ECU-t adnak a légszennyezettség méréséhez nélkülözhetetlen hálózati rendszer kiépítéséhez. Gy&rs intézkedés Utazás nélkül gyógyulnak 412 négyzetméter hasznos területtel bővült az orvosi rendelő, mely lehetővé teszi olyan szakrendelések és gyógykezelések bevezetését, amikre eddig nem volt lehetőség a községben. A jövőben, mihelyt a rendelőket felszerelik, lesz itt fizioterápia, laboratóriumi vizsgálat, kardiológiai diagnosztika és nőgyógyászat is. Ha az új szakrendelők teljes kapacitással működnek, gyakorlatilag csak a kórházi, klinikai gyógykezelésre szorulóknak kell Pestre utazniuk. Lévén, hogy a műszaki osztály tevékenységéhez — részben — a temetők üzemeltetése is hozzátartozik, egy korábbi írásunkban erről már szó esett. — Az önkormányzat úgy döntött — tájékoztatott Makkay László —, hogy az összes temetkezéssel, temetővel kapcsolatos szolgáltatást kiadja vállalkozásba. A meghirdetett pályázatot a Krizantém Kft. nyerte el, október 1-i dátummal minden hozzájuk tartozik. — matula — (Vendben, minden csinnadratta nélkül adták át a megújult gyáli központi orvosi rendelőt, amelynek tetőtérbeépítésére és korszerűsítésére 58 millió forintot irányzott elő az ön- kormányzati testület — alig néhány hónappal a hivatalba lépése után. Az 1991 elején meghirdetett pályázatot a pesti Const- rum Kft. nyerte el, elsősorban azért, mert kedvező ajánlatai mellett kötelezettséget vállalt, hogy alvállalkozóként csak gyáli iparosokat foglalkoztat. — Ennek a vállalásuknak mindvégig eleget tettek, mint ahogy az ütemtervet is mindenkor betartották — mondja Makkay László műszaki osztályvezető, aki a polgármesteri hivatal részéről ellenőrizte a rekonstrukciót. — Gyáli iparos volt az ács, tetőfedő, víz-, gáz-, fűtésszerelő, a bádogos, üveges — egyszóval mindenki. Ez jó abból a szempontból, hogy a mi lakosaink jutottak megrendeléshez, másrészt ezek az iparosok nálunk adóznak. A tetőtér beépítésével lelő ajánlólevél a majdani tagságnak, hogy a téesz egy éve hitel felvétele nélkül működik, tehát gazdasági helyzete jónak mondható. A pillanatnyi földterület 1600 hektár körüli. Ennek körülbelül a fele marad meg a közös gazdaság tulajdonában. Pontosabban haszon- bérlet. részarány formájában. A szövetkezet kérésre bérmunka formájában vállalja azok földjének a megművelését, terménveinek betakarítását, akik nem rendelkeznek gépparkkal, erő- és munkagépekkel. (gyócsd) berek, hogy egyetlen hektárnyi termőföldet sem szabad parlagon hagyni, bármi legyen is majd a sorsuk. Ezért a kárpótlási célra elkülönített földeket szintén megtárcsázzák. Akik meg gazdálkodni kívánnak, tavasszal majd azzal vetik be a földjüket, amivel akarják. A jelenlegi 500 tagnak mintegy a fele jelezte, hogy a magán tula jdonon alapuló új típusú szövetkezetben kíván maradni. A decemberben tartandó átalakulási közgyűlésen erről a szövetkezeti formáról fognak majd dönteni. Mindenesetre az kétségtelenül megfeTest vértc.'cp ülés ek Rajtunk is múlik vényeire meghívják majd a német diákokat, érdeklődőket. Hiszen a cél egymás megismerése, a tapasztalatszerzés. A budajenől képviselők a találkozókon igyekeztek valós képet festeni községükről, hazánkról. Nem a gondokat sorolták, hanenrí annak lehetőségeit, hogyan tudnánk mi, magyarok, több optimizmussal építeni jövőnket. Természetesen szó esett Európa országainak, népeinek közeledéséről, s arról, hogy e folyamatok mennyiben hatnak a hazai változásokra. Az ottani sajtó nagy figyelemmel kísérte a budajenői képviselők programjait, megnyilatkozásait. Eredményként könyvelték el a testvértelepülési kapcsolat kialakítását, a szerződés- kötést. J. Sz. J. A németországi Gail- dorfban aláírták azt a szándéknyilatkozatot, amelynek értelmében az említett német község és Budajenő a jövőben testvértelepülés tesz. Ez folyamatos, gazdasági és kulturális kapcsolatot jelent. Juhász Ágostonná, Budajenő polgármestere elmondotta, hogy látogatásuk alkalmával találkoztak több német egyesület és párt képviselőivel is. Beszélgetéseik során felmerült a kérdés, mit jelenthet számukra ez a kapcsolat. Alapvetően a hazai német nyelvoktatás terén nyújthat segítséget. ígéretet kaptak arra, hogy egy, a tanuláshoz jól felhasználható tervet készítenek a magyar gyerekek részére. A budajenői asszonykórus, sportegyesület, zeneiskola és általános iskola rendez-
