Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-27 / 253. szám

COD QU-01 Kz/cMa XIX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1992. OKTÓBER 21., KEDD Miért szégyellnénk a turult? Kitfliyésztődött a félelem A gödöllői október 23-i ünnepi megemlékezést — amely­ről már beszámoltunk — követően a városházán Lezsák Sándorral, az MDF alelnökével és Kő András íróval, a Tököl 1956 című könyv szerzőjével kezdődött beszélge­tés. A százfős hallgatóság a több mint két órát feszült figyelemmel kísérte végig. Sok kérdés hangzott el a ne­vezetes dátummal kapcsolatosan, de még jobban érdekel­te a résztvevőket hazánk jelene és jövője. Kő András azokról az él­ményeiről szólt, amelyeket a közel kétéves anyaggyűj­tés során szerzett, hangsú­lyozva: a levéltári kutató­munka mellett elengedhe­tetlen a tanúk felkeresése és megszólaltatása. Ügy érzi, munkájával sikerült egy fehér foltot feltárnia, azt, hogy mi történt 1956. november 3-án, Tökölön. Lezsák Sándornak töb­ben gratuláltak az előző esti össztűzben nyújtott teljesítményéhez. Egy kér­désre válaszolva elmondta, hogy az első adástól kezd­ve kérték, vállalja ő is a szereplést. Az idő múlásá­val mindinkább úgy érezte, meg kell szólalnia. Három feltételt támasztott: legyen élő az adás, október 22-én sugározzák, és egyedül sze­repeljen benne. Ügy érzi, ki kell használni minden al­kalmat, amikor a kormány­párti személyiségek el­mondhatják véleményüket, igaz, akármilyen megszóla­lást több más műsor tehet tönkre. Mi segíthetne iga­zán ezen a helyzeten? A Rádió és Televízió elnökei­nek cseréjén túl az, hogy előtérbe hívják e két intéz­ményben azokat, akik nem pártoknak, hanem a nem­zetnek ' és az igazságnak akarnak alázatos képviselői lenni. Más arra volt kíváncsi, miért tartják önpusztítónak a magyart. Az MDF alel- nöke emlékeztetett arra, hogy Mátyás király óta gyakorlatilag nem volt sza­bad és független az ország. A külső fenyegetettség és a megszállás légkörében kel­lett szerveznie életét. Ké­sőbb ezt tetézte, hogy be­lénk akarták sulykolni a „bűnös nép” tudatot. Kite- n <iészfödött bennünk a fé­lelem, a bizonytalanság, ami könnyen csap át ön- sorsrontásba. Mindettől azonban meg lehet és meg kell szabadulnunk! Hogy példát is említsünk, a fran­ciák a gall kakast, az an­golok az oroszlánt, a néme­tek a sast tisztelik. Semmi okunk, hogy mi szégyen­kezzünk a turulon vagy a csodaszarvason! Lezsák Sándor szavai el­gondolkodtatták hallga­tóságát. A politikus a ké­sőbbiekben kifejtette, na­gyon sok olyan pedagógus van, akinek nem okozott gondot a rendszerváltozás, akik korábban is tudták, nem csupán a történelem- tankönyvből lehet tanítani. Arról is szólt, hogy nem­csak a demokratikus ellen­zék. nemcsak a lakitéleki sátor alatt összegyűltek ve­zették a nemzetet a rend­szerváltozáshoz, hanem tiz- és százezrek, akik a hetve­nes években bekapcsolód­tak különböző klubok, kö­zösségek munkájába. Akik elterjesztették a táncháza­kat, akik népdalkörökben énekeltek, táncegyüttesek­ben őrizték hagyományain­kat, s ismerkedtek a Kár­pát-medence magyarságá­val és más népeivel. Akik felismerték, hogy lassú víz pártot mos, ma már édes­anyák, édesapák. Meg kell őket szólítani újra. A jót kell megtanítani gyerme­keinknek is. Vajon érzi-e a kormány­zat a munkásság végső el­keseredését? — hangzott egy következő kérdés. Le- zsák Sándor ismertetve a másfél milliárd dolláros adósságcsökkentést, a va­lutakészlet megsokszorozó­dását, érzékeltette, hogy a kormány nem hozhat fele­lőtlenül kedvező intézke­déseket. Meg kell bizonyo­sodnia arról, hogy ha előre lép, akkor az megalapozott. Sajnos sok munkahelyen az emberek szeme előtt lopják el a jövőt. Káros, ha a nyilvánosság mintegy lovat is ad a szerencselo­vagok alá. Tény, hogy szó­virágokkal be lehet csapni az embereket. Mégis re­méli, az életképes és a ne­hézségeket fegyelmezetten tűrő lakosság tudja, hogy mit veszthet, ha felül azok­nak. B. G. Szabó Péter munkái Dr. Szabó Péter főiskolai adjunktus festményeiből nyílt kiállítás munkahelyén, ai EI.TE gödöllői képzési helyén, a Tesscdik utcai épület földszinti aulájában. A kiál­lítás, amit a Diákújságírók Országos Egyesülete támogat, november 6-ig tekinthető meg. Illusztrációnkon Szabó Péter egyik munkáját mutatjuk be Nem félünk a farkastól Színjátszók Aszódon Aszódon régi hagyomá­nyai vannak az amatőr színjátszásnak. Ezeket a ha­gyományokat őrzik, viszik tovább ma azok a lelkes lányok és fiúk, akik a Vé- csey Károly Helyőrségi Klub színpadán minden hé­ten szerdán találkoznak. A kis csapat egykor a Felki­áltójel, később a HEK Szín­pad néven vált ismertté. Ott voltak számos megyei és GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 1«. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. • Posta­cím : Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. • Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-től 13 órá­ig. • Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tói 13 óráig a szerkesztőségben. 10 A barlangkutató professzor Karsztjelenségekben nagyhatalom vagyunk A karsztok antropogen veszélyeztetettsége című elő­adás-sorozat megnyitó előadását dr. Jakucs László pro­fesszor, a József Attila Tudományegyetem nyugalma­zott tanszékvezető egyetemi tanára tartotta, aki kész­ségesen adott Interjút lapunk számára. ■ Professzor úr! Minek köszönhetjük, hogy elláto­gatott Gödöllőre? — Sók oka van ennek. Például az, hogy szeretem Gödöllőt. A városhoz szá­mos pozitív élményem kap­csolódik. A környéken ugyan nincsenek karsztok és barlangok, mégis több­ször meghívtak már a gö­döllőiek, hogy tartsak elő­adást barlangkutatásaimról. Mindig élénk érdeklődés­sel és szeretettel fogadtak. Gödöllő polgárai tapaszta­lataim szerint igen nyitot­tak a tudományos eredmé­nyek befogadására. Messze földön híres, kiválóan ve­zetett művelődési központ­ja is ezt bizonyítja. Nem véletlen, hogy e kisváros­ban nagy tekintélyű fel­sőoktatási intézmények, egyetem és főiskola tevé­kenykedik. Vannak azon­ban személyes tudományos kapcsolataim is Gödöllő­vel, egy nagyon fontos karsztkutatási témában együttműködünk régi. ked­ves tanítványommal. Var­ga Ferenc tanár úrral. Bl Mit nevezünk karszt- nak, és hogyan lett ön bar­langkutató? — Karsztoknak nevezzük az olyan — főleg mészkő­ből álló — területeket, amelyeken a víz kőzetoldó hatása egészen sajátos for­makincset és egyéb tüne­teket alakított ki. Ami pe­dig azt illeti, hogy hogyan lettem én barlangkutató: nos, kíváncsi diákként be­lemásztam egy természetes sziklakútba. A kaland azonban rosszul sikerült. Az aknabarlang túl mély­nek bizonyult. Lezuhantam, és csúnyán összetörtem ma­gam a föld alatt. Ettől kezdve nem vágyóik képes kiszabadulni a barlangok megejtő bűvöletéből. ■ A világ számos karszt­területén járt már. Van­nak-e nemzetközi mércé­vel is érdekes karsztvidé­kek Magyarországon? — Magyarország világvi­szonylatban is rangos karsztokkal rendelkezik. Aggteleki karsztunk a vi­lágörökség része páratlan szépségű és nagyságú cseppkőbarlangjaival. A Budai-hegység pedig egé­szen egyedülálló hidroter­mális karszt. Ügy gondo­lom, hogy hazánk a karszt­jelenségekben valóságos nagyhatalom. ■ Mi lehet az oka an­nak. hogy a budapesti csodálatos hévizes barlang­jaink még ma sincsenek a köztudatban? Mi a különb­ség a klasszikus és a hid­rotermális karszt között? — A hidrotermális karsz­tok egykori meleg forrá­sok és vulkáni fumarola- tevékenységek (vulkáni utóműködés, forró gőz- és gázkitörés — a szerző) so­rán fejlődtek ki, speciális jelenségcsoportokkal. A klasszikus karsztokat vi­szont a külső csapadékvi­zek és a mészkőtérségeken átfolyó patakok „'normális” vizei formázzák. Hogy miért nincsenek ezek a természeti kincseink eléggé a köztudatban? Nem ját­szanak szerepet egyik párt programjában sem. Vagyis á politikusaink nem beszél­nek róluk. ■ Kutatása és feltárásai során hány barlangban járt már? Ha választania kellene, melyik önnek a legkedvesebb? — Nehéz lenne pontosan összeszámolni, de legalább kétszázban. ‘Szerénytelen­nek tartana, ha legkedve­sebbnek az aggtelek—jósva- fői Béke-barlangot monda­nám? ■ Ügy tudom, több- könyvnyl kéziratot őriz. Mikor láthatjuk könyvét könyvesboltokban? — Életem barlangkuta­tási élményeit foglaltam csokorba a Szerelmetes barlangjaim című, sze­rintem eddigi legérdeke­sebb és biztosan legizgal­masabb könyvemben. Most is lúdbőrözik a hátam, ha beleolvasgatok. Az a „baj”, hogy nincs a könyvben pornó és horror, sok ben­ne viszont az eredeti szí­nes fotó és egyéb fény- képanyag. Nincs ma ná­lunk tőkeerős kiadó, amely fel merne vállalni egv ilyen költséges könvvet. A nyomdakész anyag fiókom­ban pihen. Biztos jön egy­szer egy olyan idő. amikor nem csak a gödöllőiek lesznek kíváncsiak a ma­gyar barlangkutatás nagy eredményeire. F. V. országos fesztiválon, bemu­tatón. Az elmúlt két esztendő­ben a kisebb kamaraelő­adások mellett sikerrel mu­tatták be Schwajda György két művét, a Csodát és a Himnuszt. E hónaptól a csoport Ka­maraszínpadra változtatta nevét, ami mögött űj tarta­lom is rejlik. A minél töb­bet és többször bemutatni elvét felváltotta az a szán­dék, hogy kevesebb, de job­ban kidolgozott előadások­kal álljanak elő. így kezd­ték el Edward AI bee Nem félünk a farkastól című drámájának próbáit a szín­pad tagjai, Tóth Andrea, Hajdú Szilvia, Barabás Ta­más és Györki János. A da­rab bemutató előadása jövő januárban lesz a helyőrségi klubban. SZÁM VETÉS Közmeghallgatás előtt Holnap, október 28-án közmeghallgatást tart a gö­döllői képviselő-testület. A városlakók felkészülését is szolgálhatja az a 11 oldalas összeállítás, amely a Gödöl­lői Express legutóbbi szá­mának mellékletében je­lent meg. A polgármester összegzése után hét téma­körben olvasható számve­tés az elmúlt két év önkor­mányzati munkájáról. Ezek: az egészségügy, a szociálpolitika, az oktatás, a városüzemeltetés, a va­gyongazdálkodás, a helyi adók és a városi költség- vetés összetétele, felhaszná­lása. Hamis bélyegző A büntetlen előéletű Horváth László (Gyöngy ös- solymos, Szabadság út 175.) egy szövetkezet nevében hamis bélyegzővel nyújtott be árajánlatot a tangazda­ság fenyőharaszti sertéste­lepének rekonstrukciós munkáinak elvégzésére. E fiktív pályázat benyújtásá­ra azért vállalkozott, mert a világbanki finanszírozá­sú pályázat egyik kikötése volt, hogy legalább hárman vegyenek részt azon. Végül is a pályázatot ő nyerte el, a kivitelezési munkálatok elvégzése után azonban veszteséggel zárult a vád­lott számára a vállalkozás. A Gödöllői Városi Bíró­ság a Horváth László ellen folyamatban levő büntető eljárást megszüntette, és a vádlottat megrovásban ré­szesítette. A végzés jog­erős. SAJTOVALLALAT ffelvesz pályakezdő Jogászokat. Ajánlatokat késel írott önéletrajzzal rí Jogi osztály n jeligére a Hírlapkiadó Vállalat címére (Budapest, 1959. Blaha Lujza tér 3.) kérjük eljuttatni. Bővebb felvilágosítás a 268-33-14 telefonszámon

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom