Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

GODQLLOI ^stMan XIX. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1992. OKTOBER 26.. HÉTFŐ Roszik-beszátnoló Isaszegen Nem késhet soká az igazi megoldás Az Isaszegi polgárok becsületére váljék, hogy minden* ki uralkodni tudott a saját vagy a mások Indulatain, amikor Roszík Gábor országgyűlési képviselői beszá­molóján vettek részt a helyi művelődési otthon könyvtá­rában. A (megzabolázott) érzelmek természetesen nem a képviselő személye ellen irányultak; az életszínvonal folyamatos csökkenése, a jövedelmek adó általi meg­csappanása és a munkanélküliség ténye szülte azokat. Dr. Tóthné Pacs Vera polgármester bevezetőül azt a kérdést tette fel, hogy a képviselők egy ré­sze miért nincs a parla­mentben. Roszík Gábor válaszában kiemelte: a honatyák sokrétű munkát végeznek, mindegyikük­nek van valamilyen speciá­lis szakterülete, melyben aktívan tevékenykedik. Ö a külügyi bizottság tagja, így olykor az Országgyű­lés ülésével párhuzamosan kell megbeszéléseken, kül­földi delegációk fogadásán, vagy éppen egy hazai dele­gáció külföldre utazásában részt vennie. TÖRVÉNYUJÍT ÁSOK Az sem mindegy, hogy egy képviselő egyéni vá­lasztókörzetből vagy lis­táról jutott-e be a parla­mentbe — előbbieknek a körzetükhöz tartozó tele­pülések gondjaival is kell törődniük, és időnként kép­viselői beszámolót kell tar­taniuk a választópolgárok számára. A képviselő azon kije­lentése, meiy szerint két és fél év alatt több törvényt hoztak, mint az elmúlt rendszerben tizenöt év alatt, a sok törvény szük­ségességének a megkérdő­jelezését váltotta ki a -hall­gatóságból. Válaszában megindokolta, hogy mind­ez elkerülhetetlen. A következő néhány kér­dés az adósságállományt és a munkanélküliséget érin­tette. A boltokban min­dent meg lehet venni, ám a munkanélküli vagy a kis keresetű dolgozó nem tud­ja megvásárolni a porté­kákat. Az isaszegiek arra is kíváncsiak voltak, hogy az adósságállományt meny­nyivel növelték az elmúlt két és fél évben. Roszík Gábor hangsú­lyozta: a külföldi cégek ér­dekeltségeinek növekedése új munkahelyeket terem­tett hazánkban; Magyar- országra több befektető ér­kezett, mint a többi volt szocialista országba együtt­GÖDÖf.LÖI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. • A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: pillér Éva és Hídl Szilveszter. Q Posta­cím: Gödöllő, PL 14. 2100. Telefax és telefon: (2S) 20- 796. • Szerkesztőségi foga­dóóra : hétfőn 10-től 13 órá­ig. 9 Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben.' 10 véve. Ahhoz, hogy az ál­lam gondoskodni tudjon a munkanélküliekről, a nyug­díjasokról és a nagycsalá­dosokról, működőképes gazdaságra van szükség. Ha nem lett volna rend­szerváltás, élelemért és benzinért állnának sorba a beszámoló meghallgatása helyett. Az adósságállo­mány pedig csökkent. Az egyik isaszegi polgár azt kifogásolta, hogy kép­viselőjük az utóbbi időben nem interpellál, nem vé­di annyira a szegényeket, mint korábban. A válasz szerint a rendszerváltás előtt Roszík Gábor ellen­zéki képviselőként Való­ban gyakran szólt képvise­lőtársaihoz — ennek az volt az oka, hogy az ellen­zékben kevesen voltak, így egyénenként többször kel­lett beleszólniuk az Or­szággyűlés munkájába. Most az ellenzéket mások, jóval nagyobb számban képviselik, az interpellá­ciót pedig ellenzéki fegy­vernek tartja. A szegények támogatásáról annyit mon­dott, hogy a körzetben leg­alább száz embernek szer­zett gyógyszereket, továb­bá: több százmillió forint segélyt juttattak a rászo­rulóknak. EGYÜTTMŰKÖDNEK Egy résztvevő megjegy­zése szerint a kétkulcsos áfa bevezetésével tovább­ra sem tudják megfogni a profi adócsalókat, csak az alacsony keresetűeket sújt­ják vele. A képviselő a be­vezetés szükségességét a hagymértékű adóelfólyás- sal indokolta; a kétkulcsos áfából származó bevéte­lekből a nehéz helyzetben élőket fogják támogatni. Az isaszegi önkormány­zat és az országgyűlési képviselő együttműködését több, folyamatban lévő ügy. jelzi, így az isaszegi tavak­kal és a tsz-földekkd kap­csolatos problémák várha­tóan megoldódnak, hall­hatták a megjelentek. Isa­szegi kérelem alapján ürí­tették ki a polgári védelmi raktárakat a két ívvel ez­előtti választások előtti na­Mozíébé Városi filmszínház: Vad orchideák 2. Színes, amerikai—német erotikus film. 18 és 20 órakor. Gödöllő, művelődési ház: Magyar filmek: Szeptember végén. Dél­után 5 órakor. Kortárs filmek: Mistery Train. Este 7 órakor. pókban ; a huszonnégy órán belüli intézkedések nyo­mán itt is, másutt is a rak­tárak felszerelése közé nem illő fegyverekre bukkan­tak. A Gödöllő és Isaszeg kö­zötti arborétummal kap­csolatban Roszík Gábor el­mondta: a beleépített mű­hely elköltöztetése külön témája volt a Gödöllői Monopoly Klubnak; a köl­tözést követően a termé­szetvédelmi terület a nö­vénykutatók és a kirán­dulók, nyaranta pedig — az ott megrendezendő kon­certek idején — a zenera­jongók kedvelt helye lesz. GUEVEEHEGYEK A képviselői beszámolón szó esett az oktatási tör­vény kapcsán az ifjúság körében is növekvő mun­kanélküliségről, az Isaszeg és Pécel között tornyosuló, a környéken lakókban kör­nyezeti katasztrófa féle­lemérzetét keltő autógumi­hegyekről, és Bős—Nagy­marosról is. A háromórás esemény második felében Roszík Gábor szavai és a neki feltett kérdések azt bizonyították: bár sokan joggal elégedetlenek, az isaszegieket nemcsak az érdekli, hogy milyen — számukra előnyös vagy hátrányos — törvényt hoz­tak. hanem az is, hogy miért tették, és hatására mi változik a jövőben. —hiszi— Gyakran sétálok a falvak főutcáin. A házak előtti virágok sokaságából, az ablakok előtti utca rendjé­ből következtetni tudok, hogy az ott élők mennyire szeretik a szépet, a rendet. A környezet mindig meg­mutatja — dicséri vagy el­marasztalja — az embert. A hévízgyörki ünnepi rendezvények egyik legem­lékezetesebb látnivalója az iskola folyosóján megren­dezett kiállítás volt. A be­mutatkozók közül kiemel­kedett Zmák Jánosné gaz­dag és igen értékes anya­ga. Ahogyan nézegettem a különböző hímzéseket, su­bákat, varrót tasokat, gobe­lineket, készítőjük Kossuth Lajos utcai portája, a há­zuk eleje jutott eszembe, ahol kora tavasztól késő őszig virágok sokasága nyí­lik. Kezdődik a tavasz kö­zelségét hirdető hóvirággal, és búcsúzik az ezernyi színben pompázó ősziró­zsákkal. Sokszor láttam, amint Zmák Jánosné ott hajladozott a virágok kö­zött. Gyomlált, kapált, s meleg napokon öntözte a virágait. — Nagy család volt a miénk. Hat gyereket ne­veltek fel a szüleim, s mindannyian lányok vol­tunk — mondta beszélge­tésünkkor. — Már egész ki­csiny korunkban verse­nyeztünk, kinek a virágja a legszebb. Akkor még na­Töhb mint húsz portán gázzal fíítenek Fáklyát gyújtottak Galgahévízen Ünnep volt a minap Galgahévízen! Túra után a máso­dik Alsó-Galga menti település is bekapcsolódott a veze­tékes gázszolgáltatásba. Már több mint húsz lakásban a kényelmes, környezetkímélő és olcsó energiával fűlhet­tek be, amikor kis ünnepséget rendeztek a polgármeste­ri hivatal előtt. A hagyományos fáklya­gyújtás dr. Basa Antal pol­gármester tiszte volt, s az első kísérletre sikerült is lángra lob'oantania a föld­gázt. A fáklya csak rövid ideig égett, s közben arra gondolt a tudósító, mennyi energiát égettek el maguk­ban a hévíziek, míg idáig eljutottak! Dr. Basa Antal először mégis a szomszéd község­ből érkezett Tóth István polgármesterről és Dolányi Mihály képviselő-testületi tagról beszélt, akik 1991 tavaszán Túrán elhatároz­ták, megvalósítják a régi álmot, a nagyközség be­kapcsolását a gázhálózat­ba. Galgahévíz az ő oldal­vizükön kezdett evezni, és szintén célba ért. A szerve­zés kezdetén a lakosság 70 százaléka igényelte a gázt. Egy évvel ezelőtt kötötték meg a szerződést a kivite­lezővel, áprilisban kezdőd­hetett a munka. Csupán néhány hónap telt el, s az első Stem máris megvaló­sult. Ez akkor is nagyszerű eredmény, ha a polgármes­ter megjegyezte, késésben vannak. Az igazi történelmi dá­tum egyébként október 12-e, ekkortól van gáz a vezetékekben Skttltéti Ist­vánnak, a Tigáz túrái szol­gáltatási üzemvezetőjének segítségével. Blazsövszky László, a Tigáz gödöllői kirendelt- ségvezetője rövid beszédé­ben beszámolt az elvégzett munkáról, maid elmond­ta, egy másik hagyományt követve a Tigáz ezer köb­méter gáz ingyenes szol­gáltatásával és. ingyenes bekötéssel ajándékozza meg Lajtos Sándorné Sza­badság utcai lakost, aki há­rom gyermeket nevel egye­dül. Az ünnepségen jelen volt Bányai Judit, a megyei közgyűlés alelnöke, Klimó István, a kerületi bánya­Dr. Basa Antal polgármes­ter az örömteli eseményt méltatta műszaki, felügyelőség fő­felügyelője, továbbá Vác- szentlászló és Hévízgyörk polgármestere, Kovács Sán­dor és Tóth Tibor. Remél­hetően mindkét települé­sen már az idén fellob­banhat a fáklyaláng, de természetesen jövőre is marad elég munka. Balázs Gusztáv Ilyen még nem volt Galgahévízen, de valószínűleg másutt sem láttak még fáklya­gyújtást az óvodások, akik feszütt figyelemmel várták a pilllanaíot, amikor magas­ra csap a láng (A szerző felvételei) Tűvel hímzett tündérvilág V irágok mestere gyón nehéz idők jártak. Több volt a szegény ember, s a szegények között az volt a legszegényebb, aki a fa­lusi nincstelenségben a szépet sem tudta megmu­tatni a gyerekeinek. Mi a szegénységünk mellett is nagyon gazdagok voltunk, mert édesanyánk korán felfedeztette velünk a szé­pet, s ha már ezt megis­mertük, akkor az öröm sem hiányzott a portánkról. A virágok meg a virágokról szóló nóták ismerete meg­szépítette, s gazdaggá tette életünket. A tavaszi virá­gok közül a gyöngyvirágot, a tulipánt gyakran rajzol­tuk. A tulipánt kedveltük nagyon. A gyerekkorból hozott örökséget, a szülőktől ka­pott példát máig őrzi. Vi­rágok a lakásban, az ud­varon, a ház előtt és a kertben is. Az idegen azon­nal otthonra talál, mert a virágok illatának gazdag­sága. a színek sokasága marasztalja, s a ház asszo­nyával beszélgetésre biz­tatja. De nem lehet kitérni Boriska kedvessége elől sem. — Másik gyerekkori ajándék — amit szintén anyámtól őriztem meg — a varrás, a hímzés szere- tete. Nem tudnám elkép­zelni az életet varrás nél­kül. Isten tudja, engem megnyugtat. Még alig ér­tem fel az asztalt, már tűt vettem a kezembe, s azóta talán le se tettem. Ha nincs munka a kertben, ha a virágaim nélkülözhetnek, akkor varrni kezdek. Leg­szívesebben színes virágo­kat hímezek fehér anyagra. Ilyenkor lopom be a leg­kedvesebbjeimet a lakásba. Végig kellett néznem azt a szépséges tündérvilágot, amit egy dolgos asszonyi kéz az apró tű segítségével megalkotott a maga és csa­ládja számára. Van itt ka­locsai mintás mellény — ez volt a lányai eljegyzési ruhája —, aztán ugyan­ilyen hímzéssel díszített színházi stóla. Előkerülnek a futók, az asztalterítők, a zsebkendők. Megcsodálom a subaszőnyegeket, ame­lyek sok tíz- és százezer csomó megkötésével ké­szülnek. Olyan a szemlélődő ér­zése, mintha a ház előtti virágoskert beköltözött vol­na a szobákba. Töprengek, mi az, amit Zmák Jánosné csinál. Bizony — fogalma­zom meg —, művészet ez! Művészet a javábói, mert megtalálható benne annak lényege. Az egyéniség ki­fejezéséhez ad módot, az egyéniség teremti magát újra általa, az emberi ki­fejezésére ad módot, az elmúlástól való rettegés fogalmazódik meg benne. Zmáknéban — ahogy a fiatalok mondják: Boriska néniben — a már több unoka nagymamájában ma is tovább él az örök emberi törekvés, hogy önmagát ki­fejezze, képességeihez mér­ten valamit alkosson, szép utáni sóvárgásának táplá­lékot adjon, ha kell, a ma­ga teremtette művészettel is. — Biztosan sok asszony, lány szereti a szépet a fa­luban — mondta Zmákné. — Talán jó lene, ha a télen összejönnének, s megismer­tetnék egymással, ki mit csinál. És jövőre ismét ki­állítanánk a munkáinkat. Mert semmi olyan széppé, meleggé nem teszi a laká­sunkat, az otthonunkat, mint az a terítő, amelyről a magam ültette virágok másai mosolyognak rám. És az sem ártana, ha az is­kolában pályázatot írnának ki a régi hímzésminták megismerésére, elkészítésé­re, nehogy a gyerekek a nagy modernségben elfe­lejtsék ezt-a kincset érő gazdagságot. Meg kellene fogadni Zmák Jánosné ja­vaslatait. Fcrcsik Mihály

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom