Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-26 / 252. szám

ELKÉSZÜLT AZ ÉRDI HÍD. SSä'ää tok szaporán dolgoznak, mégis hosszabb idő eltelik, amíg fellélegezhet Érd lakossága, hogy a várost elkerüli a jelenlegi hatalmas forgalom. Most az építkezés újabb állomáshoz érkezeit: elkészüli az MO-s, a 6-os, valamint a 7-es út közötti összekötő híd, a Budapest—Székesfehérvár vasútvonal felett, a Magyar Aszfalt Rt. jóvoltából. (Koppány György felvétele) Helyén marad a KGSI-piac Megszüntetik vagy a vá­ros szélére száműzik a KGST-piacot? — hangzott a nagy kérdés szerte Nagy- kátán, sőt azon túl is. Mert áldatlan állapotok alakul­tak már ki, egyre-másra érkeztek a panaszos bead­ványok a helybeli hivatal­hoz. A sokakat érintő, ér­deklő ügyben döntéskény­szerbe került az önkor­mányzat. A helyzet kialakulásához hozzájárult a piac ma már láthatóan nem szerencsés fekvése. A város közepében alakították ki két évvel ez­előtt, amit akkoriban nagy vita előzött meg, Ez utóbbi mellett szólt a többség. Ar­ra aligha gondoltak sokan, hogy rövid időn belül szin­te hadiállapot alakul ki az objektum környékén, s ma­gán a piacon is. Egyre na­gyobb lett a forgalom, a ha­zai kereskedők mellett sza­porodtak a külföldiek is — mint szerte az országban. Nem bizonyult elegendőnek a parkolók száma, az eladó­helyekkel ugyanez a hely­FEJLESZTÉS, MUNKA, GYARAPODÁS Szentendrén a világkiállításról rád polgármestere helyzeti előnyben léphetett a mik­rofonhoz, mert a község­ben már elkészült egy 1996-ra szóló tervezet, amelynek fő pontja a du­nai vízlépcső gátjának bon­tása a táj rendezése, a műemlékvédelem. Modern szabadidőközpont építését és a királyi palota helyre- állítási munkálatainak be­fejezését tervezik. A víz­lépcsőgát bontását 1993-ra ígérték a kormányszervek. Eziránt most kételyek éb­redtek a polgármesterben, mert a szükséges. 7,5 mil­liárd forintot nem találja a jövő évi parlamenti költ­ségvetés előirányzatában. Ha pedig, a bontás és helyre­állítás elmarad, Visegrádon nem lesz Expo — közölte. Hadházy Sándor szerint minden önkormányzat szá­mára megméretést jelent az, ahogy erre a világese­ményre készül. A fejleszté­si terveket úgy kell megal­kotni — mondta, —, hogy az épülő létesítmények ké­sőbb jól szolgálják a vá­rost, községet. Többek kö­zött bírálta a támogatások pályázati rendszerét, mert rövid idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a testületek alapos munkát végezhesse­nek. Fe'gyverneki Sándor, Pest megye önkormányzatának Expo-felelőse pozitívan ér­tékelte a világkiállítási ter­veket, amelvek kidolgozá­sához mindenütt konkrét segítséget adnak a testület szakemberei. Végezetül Varga István, a Magyar Dunai Yachtki- kötők Egyesületének elnö­ke adott tájékoztatót a hallgatóságnak a magyar- országi yachtforgalomról, amely a Duna—Rajna— Majna csatorna megnyitása után felélénkül, s igen jó üzletnek ígérkezik. Ezért sürgette minél több kikötő építését a Duna mentén. zet. Nem sikerült bevezetni a mindennapi piacolást, maradt a csütörtöki nagy­piac, de a szombatin sem sokkal kisebb már a tömeg. A hazai zöldségkereskedők­nek számtalanszor alig ju­tott asztal, annyira szapo­rodtak a keleti árusok. Rá­adásul azok megjelentek már szerda délután, lepar­koltak, sátoroztak az út mellett, a járda szélén. Tá­bortüzet gyújtottak, nyársat sütöttek, az erre lakók kezdtek félni a kétes kül­sejű figuráktól. A rendőr­ség jelezte a zsúfoltság és vagyonbiztonság hiánya miatti aggodalmait. Az egyik megoldási ja­vaslat szerint a KGST-pia­cot keddre, szerdára vagy péntekre helyeznék át, csü­törtöki napokon kizárva onnan a külföldieket. A másik megoldás azt aján­lotta, hogy az árusítást a város széli vásártérre te­gyék ki. A képviselők nehezen áll­tak egyik vagy másik ja­vaslat mellé. Ügy vélték, hogy gyakorlatilag mindkét esetben a KGST-piac elsor­vasztásáról van szó. Márpe­dig, mert minden olcsóbb, egyre többen itt vásárolnak ruhát, szerszámot, egyebe­ket. Nagy lenne tehát a la­kosság felzúdulása. A vita végén a bölcsesség győzött: maradjon minden, ahogy van. De a Városgaz­dálkodási Szervezet foko­zottabban takarítson a pia­ci napokon, a rendőrség ellenőrizze a terepet. Vagyis nem kell mást tenni, csak érvényt szerezni a vósár- és piactartásról szóló ön- kormányzati rendeletnek Aztán majd meglátjuk. Mint a mesében: minden jó, ha a vége jó. (tóth) Az idei naptár utolsó ol­dalait lapozgatjuk már. Gyorsan telik az esztendő, s még gyorsabbnak érzik az idő múlását például az 1996. évi világkiállítás programjainak tervezői. Többen hangot is adtak ennek a véleményüknek az elmúlt napokban Szentend­rén, a Pest Megyei Közmű­velődési és Információs Központban rendezett kon­ferencián. Pedig a jó és pontos felkészülés a megye valamennyi településének érdeke. A szakemberek számításai szerint ugyanis a Magyarországra látogató várható 10 millió turista Budapest nevezetességein és a kiállításon kívül első­sorban a főváros környékét keresi majd fel. Az Expo tehát a vállalkozók bevéte­leinek növelését, a helysé­gek gyarapodását, a köz­ségfejlesztést is elősegíti, ezen túl pedig a jelenlegi­nél több munkaalkalmat biztosít. Nem volt túl népes a szentendrei színházterem, ahol polgármesterek, ön- kormányzati szakemberek s néhány vállalkozó hall­gatta meg Molnár Attilá­nak, a Várostervezési In­tézet igazgatójának térkép­pel illusztrált előadását a világkiállítási helyszín ki­választásának történetéről, az ezzel összefüggő város- tervezési kérdésekről. Ez­után Horváth Attila, a •Tász-Nagvkun-Szolnok me­gyei Expo szervezője adta át tapasztalatait, rámutat­va, hogy e nem túl „látvá­nyos” vidéken is lehet ide­genforgalmat teremteni. A látvány mellett ugyanis fontos a vonzó program, a távoli településeken külön értéket jelenthet a csend, a nyugalom. A tervezés fon­tos kiindulópontja a föld­rajzi adottságok, a helyi hagyományok és értékek számbavétele. Még így is előfordulhat, hogy az or­szág más vidékén hasonló rendezvényeket szerveznek, s így azok veszítenek egye­di értékükből. Tehát szük­ség lesz majd valamiféle egyeztetésre is. Az 1989 júniusában ala­kult Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége nevében Köziéi Miklós ajánlotta fel módszertani támogatásukat azoknak a vidéki házigazdáknak, akik a turizmus e sajátos szol­gáltatásából akarnak meg­élni. A szövetség már az idén is 259 pályázatra adott vissza nem térítendő támogatást, vagy például olyan szakmai, technikai segítséget, mint amilyen a helyszínen bemutatott ócsai reklámprospektus. A szö­vetség vezetőinek meg­egyezik a véleménye más előadókkal, akik elenged­hetetlen feltételként szab­ták meg az Expo idejére a jó hírközlést, a zavartalan, színvonalas szolgáltatáso­kat, a pontos és gyors vízi és szárazföldi közlekedést, az idegen nyelvek minél szélesebb körű oktatását. Hadházy Sándor, Viseg­Egymi/liárdos vállalkozás — önerőből Csodabogárnak tartják A törődést példázza Újlengyeli lakodalmashoz Az elmúlt nyár folya­mán komoly ételmérgezés történt egy szabolcsi falu­ban, száznál többen kerül­tek kórházba annak követ­kezményeként, hogy egy hétországra szóló lagzinak hiányoztak a higiéniai fel­tételei. A megfelelő szá­mú és űrtartalmú főzőedé­nyek, valamint a napok­kal előbb elkészített hús és síi teményf éleségek hűtési lehetősége. A fentieket Cserna Fe­renciéi, az újlengyeliek polgármesterétől hallottam, miközben elkísért a hely­színre. a községi lakodal­masházba, mely a közel­múltban készült el, illet­ve része volt a kultúrház rekonstrukciójának. — A felújítás évek óta esedékes volt és ha már elkezdtük, a költségvetésbe a lakodalmasház kialakítá­sát is belefoglaltuk, lévén, hogy a két középület egy területen van. összesen 3,2 millió forintba került, ami egy ilyen kis községben je­lentős összeg. Mégis szük­ség volt rá, hiszen hosszú időre megoldottuk vele a százházas lakodalmak le­bonyolításának problémá­ját. Az elvégzett munka jó mesterkezekről, ízlésről, hozzáértésről tanúskodik. Szemnek tetsző, hangula­tos és emellett praktikus. A konyha kapacitását 350 adagra tervezték, ugyan­ennyi az étkészletek szá­ma — tányér, tál, pohár, kancsó, evőeszköz stb. A hűtőkamra 18 négyzet- méteres, félkész ételek és italok hűtve tartásához egy­aránt alkalmas. Mielőtt ez nem volt, az igényesebbek (és óvatosabbak) hűtőko­csikat béreltek, melynek egy napi bérleti díja 6000 forint volt. Most 12 ezer forintba kerül az egész la- kodalmnsház bérlete há­rom napra. (Átlag ennyi időt vesz igénybe az elő­készület és a lagzi.) Az ét­készletért külön kell fizet­ni 15 forintot fejenként, de még így is jóval olcsóbb, mintha egy vendéglőből bérelnék. (—gyé—) Ma még furcsán tekintünk azokra a vállalkozókra, akik a gazdasági bizonytalansá­got figyelmen kívül hagyva olyan tevékenységbe kezde­nek, amelyből nem keletke­zik azonnal profit. Az érdi születésű Rajner László megunVa a három esztendeje kezdődött pan­gást, megvásárolt egy érték­telen ingatlant az Érdet át­szelő főút mellett. Betéti tár­saságot alapított, majd te­niszpályát épített. A maga bőrén tapasztalta, hogy csu­pán ebből, illetve a sport finanszírozásából nem lehet megélni, profilt kell válta­ni. Időközben korlátolt fele­lősségű társasággá alakítot­ta a cégét, az idén tavaszra készült el a szupermarket és a hozzá tartozó piac. Az épületegyüttest bérbe adta, butikosok vertek benne ta­nyát. A fedett csarnok előt­ti területen zöldségesek és ruhakereskedők árulják a portékáikat. Rajner László eddig is rengeteg energiát ölt az in­gatlan szépítésébe. Az ön- kormányzat közben vissza­vonta a fedett piac haszná­latbavételi engedélyét. Az építési vállalkozó nem nyu­godott bele a döntésbe, pert indított. Az elmúlt héten a Pest Megyei Bíróságon másodfo­kon is pert nyert a 41 esz­tendős üzletember. A város valamennyi szervezetével jó kapcsolatot akar tartani, ez egyszersmind üzleti ér­deke is. Ügy véli, a kor­mányzat kiemelten támo­gatja a vállalkozásokat, de most még csak annak tud örülni, ha az OTP-nél, va­lamint az Országos Keres­kedelmi és Hitelbanknál fennálló tartozását úgy tud­ja törleszteni, hogy a vál­lalkozása nem lesz veszte­séges. A PÄ-RA fantáziane­vű komplexum ingatlanjá­nak becsült forgalmi értéke (az épületekkel együtt) meg­közelítően egymilliárd fo­rint. Tehát van miért pedá­K. T. I. Ajándék Gsévharasztnak A Csévh-araszti önkor­mányzat versenytárgyalási felhívást tett közzé a köz­ség vízellátásának kivite­lezésére. A vezetékhálózat megépítésére kiírt verseny- tárgyalást a szigethalmi központú Extrádé Kft. oszt­rák—magyar vegyes válla­lat nyerte meg. Rendkívül kedvező árat kínáltak, sőt a többi pályázó által aján­lott egyéves építési határ­idővel szemben vállalták, hogy két hónap alatt befe­jezik a munkálatokat. Az eredetileg százötven házi bekötés háromszázhat­vanra módosult. Augusztus közepén kezdték el építe­ni a hálózatot, s október közepére már el is készült a vízvezetékrendszer. A lakosok áfáját a polgár- mesteri hivatal fizette ki. Akinek tehát az Extrádé Kft. vezette be a vizet a portájára, annak csupán 15 ezer forintjába került az akció. A községi iskola, óvoda, polgármesteri hiva­tal, valamint az orvosi ren­delő ivóvízvezeték-bekötési költségeit az osztrák ve­gyes vállalat saját nyeresé­gének terhére, magyarán, ingyen vállalta. loznia. Ilonka Mária A PÁ-RA tulajdonosai. Rajner László és felesége, remény­kednek, hogy az idén megússzák veszteség nélkül (Vimola Károly felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom