Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-24 / 251. szám
ANTALL JÓZSEF ÜNNEPI BESZÉDE A magyarság a vérét áldozta (Folytatás az 1. oldalról.) rikai lobogó, vagy a háromszínű francia trikolór . emelkedik a magasba. Nem gondolja senki, hogy ez valami rossz. Nekünk sem lehet rossz... Mi olyan magyar patriotizmusnak vagyunk a képviselői, akik Európát akarnak, nyugalmat, békét, biztonságot és előrehaladást.. Antall József ezután sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a köztársasági elnököt a Kossuth téri tömeg nem engedte szóhoz jutni, majd egyebek között e szavakkal folytatta a beszédét : — Ha arra gondolunk, hogy több tankra volt szükség ahhoz, hogy ezt a szerencsétlen országot eltapossák, mint egykor. ImEékliiiiiepség a Corvin koméi a-mikor a német elit alakulatok Párizst elfoglalták. Ha ez nem háború, akkor mi a háború?... Egy világrendszer ösz- szeomlása közepette történik Magyarországon az átalakulás. Ne csodálkozzunk, hogy egy recsegő-ro- pogó világban súlyos körülmények nehezednek reánk. Ilyen körülmények között még több nehézség is hozzájárul ahhoz, hogy akár drámai órái is-legyenek ennek az országnak. Ne feledjük azt, hogy amit 1956-ban eltapostak, azt kivívtuk békés eszközökkel. Nem kockáztathatjuk, nem történhet meg még egyszer az, mint ami Mohács idején, vagy akár Mohács után, hogy nem tudunk élni megfelelő időszakokban a történelem adta lehetőségekkel ... Szinte minden órát azzal töltünk, hogy a Duna védelméről gondoskodjunk, határozott és kemény tárgyalásokkal híva fel a világ figyelmét, és most, amikor a nemzetnek egységre van szüksége, amikor merénylet készül a Duna által képzett határunkon, amikor az elterelésre készülődnek, akkor nem lehet, hogy mi egymás között ne a lényeget lássuk ... Nem hagyhatjuk, hogy most, amikor az értelemnek kell diadalmaskodni, rossz érzelmek hatása alá kerüljön az ország ... (b) Az elnök elvonult Csalóka hír Az ’56-os forradalom és szabadságharc fővárosi megemlékezéssorozatának egyik központi helyszíne a legendás hírű Corvin köz volt. Az ’56-os Magyarok Világszövetsége által rendezett emlékünnepségen a mozi előtt felállított színpadon Pongrátz Gergely méltatta a 36 évvel ezelőtti eseményeket. A Himnuszt követően Sinkovits Imre színművész azt a két verset szavalta el, amelyet 36 évvel korábban az akkor ott jelenlévők is hallhattak. Petőfi Sándor Föltámadott a tenger és Nemzeti dal című verseivel, a színművész — mint mondotta — az itt küzdők előtt kívánt tisztelegni. Király B. Izabella MDFes országgyűlési képviselő a történelmi felelősségről szólt. Összefogást sürgetett, illetőleg azt, hogy Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere távolítássá el a Szabadság térről a szovjet emlékművet. „A magyar nép azt még csak megtűri, hogy marad egyetlen szovjet emlékmű, de semmiképpen nem ért egyet azzal, hogy ez az országzászló helyét foglalja el” — mondotta. Az emlékműnek, más helyet kellene találni, erre alkalmas lehetne például a Városháza ud vara. Boross Péter belügyminiszter együttérzéssel szólt a Corvin közben harcoló, a szabadságért életüket áldozó fiatalokról-. — Ezek a 16—25 éves ifjak megmutatták, hogy a magyar szabadságvágy esélytelen körülmények között is nekimegy a hatalomnak. Az itteni 12 nap alatt a harcosok történelmet írtak, bebizonyították a világnak, hogy a hatalom ebben a régióban sem örök, eleve elrendelt. Ezután a 12 nap után kezdett bomladozni az ötödik hadoszlop, illetőleg indult meg Nyugaton a kommunista pártok gyengülése — mondotta a miniszter. Megemlékezés 301-es parcellában Azoknak, akik itt nyugszanak, nem adatott meg az a kegyelem, hogy hősi halottként emlékezzünk rájuk. Szenvedésük nagyobb és embertelenebb volt azo- kénál, akik a harcmezőn buktak el. Akkor végezték ki őket titokban, amikor azt hittük, elérkezett a konszolidáció, viszonylag jobban, szabadabban élhetünk — mondta beszédében András- falvy Bertalan közoktatási miniszter a Rákoskeresztúri köztemető 301-es parcellájában rendezett koszorúzási ünnepségen péntek délelőtt. Kijelentette: akik visszasírják a Kádár-korszak privilégiumait, azok visszakívánják a sötét börtönök pribékjeit. A kultuszminiszter hangsúlyozta, hogy a forradalmárok szenvedése az eszmékért nem volt hiábavaló; szabadságunkat nekik köszönhetjük. Vannak, akik ezeket az eszméket — haza és szabadság — elavultnak tartják, csak egyéni korlátlan szabadságukról hajlandók szólni,— vélte András- falvy Bertalan. Hozzátette: ezekért az eszmékért sokan meghaltak, s amikor az ország a túlélésért küzd, erre is gondolnunk kell. — Akik itt nyugszanak, nagy álmokat álmodnak. Becsüljük .meg, amit tőlük nyertünk, és emlékezzünk rájuk tisztelettel — zárta beszédét a miniszter. Az. ünnepi beszéd után Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök és Szabad György, az Országgyűlés elnöke koszorút helyezett el az '56-os forradalom szabadságharcos áldozatainak és vértanúinak emlékműve előtt, valamint Nagy Imre szimbolikus síremléke elölt. Budapesti és vidékről érkezett polgárok tízezrei vonultak tegnap a Corvin közi és a Bem téri ünnepségek után a Parlament elé, a Kossuth térre. A tömeg piros-fehér-zöld zászlók alatt ünnepelt mindaddig, míg a műsorközlő nem jelentette be a köztársasági elnököt. Ám Göncz Árpád megjelenése a parlamenti lépcsőkön a tömegben ellenérzést váltott ki: füttykoncertbe, fú.iolásba kezdtek. s a nagy hangzavarban is jól érthetően . éltették Antall József miniszterelnököt és a kormányt. A köztársasági elnök — mint A televízióban is több alkalommal jól látható volt — óráknak tűnő másodpercekig zavartan állt az ünnepség centrumában, majd érezve a helyzet megfor- díthatatlanságát, elvonult. A Magyar Távirati Iroda tegnap este kiadott jelentése szennt a Kossuth téren a botrányos jelenetet „elNem engedték tegnap szóhoz jutni — egyes közvélemcny-kutatók szerint — Magyarország legnépszerűbb politikusát a Kossuth téren. Sőt, a lemondását követelték. Mit tehetnek ez esetben a közvélemény éber őrei, a médiamanipulátorok? Elhallgassák az eseményt? Ez nem jó, mert nyilván sokan látták a helyszíni közvetítést. S különben is, hogyan idézzenek hosszan egy el nem hangzott beszédből? Maradt tehát a jelenlévők pocskondiázása. leskinheadezésc. S ezáltal a történtek baga- tellizálása. Talán a legnépszerűbb politikus népszerűségi indexét is meg kellene emelni néhány ponttal... Így legalább mindenki láthatja, hogy az ország mily’ nagyon clször- nyedt a barbár, balkáni tett láttán. Jó volna azonban, ha a közvélemény éber őreinek — mielőtt a köztársasági elnök számára a mindenki által szeretett, jóságos nagypapa imázsát meg kívánják őrizni — legalább egy pillanatra eszükbe villanna: a törvényt, az alkotmányt még az ország első embere sem hághatja át büntetlenül. Sőt! sősorban skinhead-kinézetű fiatalok” rendezték. Az incidens után az ünnepi műsor tovább folytatódott, Szörényi Éva a pillanat megrendítő hatása alatt felejthetetlen előadásban mondta el Márai Sándor Mennyből az angyal című versét, amelyet a közönség frenetikus tapssal hálált meg. Kötelességünknek érezzük, hogy olvasóink tájékoztatása érdekében megjegyezzük, a Magyar Távirati Iroda jelentése csak akkor felel meg a valóságnak, ha például e sorok írója tudomásul veszi: mindazok a diplomás, sőt többdiplomás hölgyek és urak, akiknek a társaságában volt a Kossuth téri ünnepségen — s akik jól hallhatóan fejezték ki nemtetszésüket a köztársasági elnökkel szemben —, iskolai végzettségük ellenére skin- headeknek minősíthetők. Bízunk benne, hogy a tudósítást megfogalmazó felelőssége teljes tudatában nevezett bőrfejűnek több tízezer magyart, akik már több alkalommal kifejezésre juttatták: a köztársasági elnök nemegyszer pártpolitikai megfontolásból alkotmányt sértő módon cselekedett. Az MTI tudósítóját figyelmeztetni szeretnénk: a „legnagyobb skinhead”, Lezsák Sándor, Lakiteleken ez év nyarán a kormányfő és több jeles közéleti személyiség körében tízezres tömeg előtt jelentette ki: olyan államfője van Magyarországnak, aki nem tartja tiszteletben az alkotmányos rendet. A Parlamenttől a tömeg egy része a Magyar Televízió épülete elé vonult, ahol — mint az MTI beszámol róla — erős rendőri készültség védte az épületet. A tömeg, mely a tudósító szerint néhány száz főre volt tehető, rövidesen szétoszlott. Este az Állami Operaházban fél nyolckor kezdődött a díszünnepség. A díszpáholyban foglalt helyet Antall József miniszterelnök, és Szabad György, az Országgyűlés elnöke. Göncz Árpád az ünnepség kezdetekor nem volt látható a páholyban, s mint a köztársasági elnök szóvivője megerősítette: „az államfő nem vesz részt az operaházi megemlékezésen.” Az ünnepség a Himnusz- szál kezdődött, majd Antall József mondott megemlékező beszédet. SZÓVIVŐI NYILATKOZAT Az infláció ellen A szerdai kormányülésen — mint Juhász Judit szóvivő elmondta — Kupa Mihály pénzügyminiszter tájékoztatta a minisztereket az árak idei alakulásáról és az infláció mérsékléséről a következő esztendőben. A szóvivő ezzel kapcsolatosan hangsúlyozta: a kormány legfontosabb céljának továbbra is az infláció mérsékléséj tartja, és reális esély van arra, hogy a fogyasztói árszint emelkedése — ami 1991-ben 35 százalékra rúgott — idén ne haladja meg a 22-23 százalékot. A gazdasági kabinet szerint jövőre arra kell törekedni, hogy a termelői árak növekedése a 10 százalékot, a fogyasztói áriaké pedig a 16 százalékot ne haladja meg. Az államháztartás kiadásai 1993- ban 16 százalékkal nőnek, ez kisebb az ideinél. A kormány úgy döntött, hogy — bár jogilag megalapozottnak tartja a döntést — megvárja az Alkotmánybíróság állásfoglalását a vagyonnyilatkozatról. A vagyonnyilatkozatok kérdőíveinek kézbesítését addig felfüggesztik. Elfogadta a miniszterek tanácsa az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság alapító okiratát is. Rendkívüli ülésnapok a Parlamentben Törvényjavaslat az elévülésről Minden eddiginél feszítettebb munkarend vár az elkövetkezendő hetekben a parlamentre. A tárgyalásra váró gazdasági jellegű törvényjavaslatok tömkelegé megköveteli, hogy rendkívüli ülésnapokat iktassanak be és a késő esti órákba nyúló munkanapokat tartsanak a törvényhozók. Szabad György házelnök csütörtöki tájékoztatóján elmondta, hogy hétfőn a ház napirend előtt dönt számr ; képviselői önálló indítvány napirendre tűzéséről és sürgős tárgyalásáról. Ezek sorába tartozik Zétényi Zsolt, Zimányi Tibor, Balás István és további 101 képviselő önálló törvényjavaslata, egyes büntetőeljárási szabályok kiegészítéséről, illetve országgyűlési határozattervezete a büntethetőség elévülésének értelmezéséről. A képviselők törvényjavaslata a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény, Nyilatkozat A Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöksége megütközve értesült Horn Gyulának, az MSZP elnökének szlovákiai tárgyalásain tett nyilatkozatáról. Az ott elhangzottakkal kapcsolatban szükségesnek (art,ja kijelenteni a következőket: Horn Gyula nyilatkozatai az elmúlt 40 esztendő gyakorlatát idézik, amikor a csehszlovák és a magyar kommunista vezetők a szocialista internacionalizmus szellemében megállapították, hogy kisebbségeik jól érzik magukat. Az MSZP elnöke figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy 1989* novemberét követően Szlovákiában is létrejöttek a magyarság politikai pártjai, parlamenti képviseletre tettek szert, és a magyarság legitim politikai képviselői. Az MDF ügyvezető elnökségének álláspontja szerint nem szolgálhatja a kisebbségek helyzetének tartós, legitim rendezését semmiféle olyan egyezség, amely azok feje fölött, megkérdezésük nélkül történik ... Mérvadó, felelős politikus számára nem lehet a határon túli magyarság taktikai tényező — fejeződik be a nyilatkozat. illetve a perújítás! eljárás egyes szabályait egészíti ki. A tervezet kimondja, hogy elévülés címén a nyomozást — beleértve a perújítási indítványt — elutasítani nem lehet. A törvényjavaslat a kihirdetés napján lépne hatályba, és rendelkezéseit az 1995. végéig megindított büntető ügyekben alkalmaznál!. Önök szerint provokálná? Hosszú mondatot idézek a Magyar Hírlap október 22-i számából: „Az októberi forradalmat túlélők elmélkedhetnek a múlton, fölidézhetik a régi időket, mint agg primadonnák fi színészotthonban, azzal a biztos tudattal, hogy a színpadra őket már soha nem hívja senki.” Nos, az októberi forradalmat túlélők közül ismerek egyet-kettőt. Nem az a csoda, hogy a forradalmat túlélték, hiszen akkor fegyverük volt. Nagyobb csoda, hogy a kommunisták meg reform- kommunisták Kádárvezényelte megtorlását is túlélték, hogy a pu- fajkások nem vezették őket akasztófa alá, hogy aztán egy éjszakán suttyomban, arccal a föld felé fordítva elkaparják. Kérem, ha egy ilyen helyzeteket túlélt „agg primadonna”, mondjuk, púderesdoboza helyett egy másik fémtárgyat, teszem azt, kézigránátot hajítana — hisz agg, hát szenilis — a Magyar Hírlap szerkesztőségébe, akkor Önök szerint iderohanna Tom Lantos, hogy aztán az „agg primadonna” esetét ismertesse az amerikai képviselőházzal, az egyébként az „agg primadonnákkal” szimpatizáló, szabadság - és szabadságharcos-szerető amerikai néppel? A Magyar Hírlapban megjelent cikk alapján — amely, véleményem szerint — útszéli hangon megfogalmazott provokáció, képtelen vagyok hinni: van értelme a párbeszédnek. (Vödrös)
