Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-21 / 249. szám
6 PEST MEGYEI HÍRLAP K/WYJAINK: ARGEMTI DÖME PONTOSSÁG ES TEMPERAMENTUM Aki Bismarckot is gyógyította A koronázatlan király Dr. Argenti Döme, orvos (1809—1893). Vácott született 1809. szeptember 26-án. Apja görögkeleti vallású szerb kereskedő volt, aki fiából szintén kereskedőt akart, nevelni. A fiú — mivel kitűnően végezte tanulmányait Vácon, a kegyesrendi gimnáziumban — tovább akart tanulni. Pestre ment az orvosi karra. Már diák korában áttért a katolikus hitre. 1835-ben letette orvosi szigorlatait, de „orvostudorrá” csak 1836. március 4-én avatták, mert az ún. „graduális taxa” letételéhez szükséges pénzösszeget addig nem tudta előteremteni a család. Argenti — Hahnemann műveit olvasva — a homeo- pathia tanulmányozásába fogott, s ezt a gyógymódot kezdte alkalmazni betegeinél. ö lett a hazai megis- mertetője és élt erjesztő je. A „hasonszenvi” gyógymódot (homeopathia) ismertető cifcícei jelentek meg, 1838 és 1842 között, a Jelenkor és a Társalkodó hasábjain. 1847-ben adták ki első nagyobb terjedelmű könyvét, melynek címe: „Különféle betegségek hasonszenvi gyógyítása nemorvosok és kezdő hasonszenvi orvosok használatára”. A könyv olyan népszerű lett. hogy rövidesen még kétszer kiadták magyarul, s 1860-ban már német fordításban is olvasható volt. 1855-ben a lipcsei, 1857- ben a bécsi homeopathiai társaság tagjai közé választották. 1868 januárjától 1870 közepéig szerkesztette a „Hasonszenvi Lapok” című szakközlönyt, s elnöke volt a homeopathák hazai egyesületének is. Jelentős szerepe volt abban, hogy az 1870-es országgyűlésen szótöbbséggel elfogadták a hasonszenvi tanszék és kóro- da felállításának tervét. 1866. január 26 án királyi tanácsossá nevezték ki. 1886. szeptember 10-én a Ferenc József-rendet kapta meg. Október 28-án az JsÉd&w..v,. Török Ede festménye Argenti Döméről (Őrlik Edit felvétele) uralkodó személyesen fogadta, s Argentinele alkalma volt megköszönni a kitüntetést. Az ünnepelt orvos hamarosan Vác városának díszpolgára is lett 1887. január 23-án, vasárnap, ünnepélyes külsőségek között a város küldöttsége — Rérhy Ignác polgármester, Csá- volszky József kanonok, dr. Freysinger Lajos, dr. Csá- nyi János, Filó Pál és Reit- ter István — átadta orvosi működésének 30 éves jubileuma alkalmából a díszpolgárságot adományozó okmányt. Nem fővárosi létére sok betege volt, köztük olyan híres emberek is, mint: Deák Ferenc, Vörösmarty November 11—15.: Hungaccord ’92 Nemzetközi zenei szakvásár Hungaccord ’92 elnevezéssel nemzetközi zenei szakvásárt rendeznek november 11-től 15-ig Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem dísztermében. A kiállítást és vásárt — amely az első ilyen jellegű hazai rendezvény lesz — hagyományteremtő szándékkal rendezik meg. A rendezők reményei szerint az évek során a frankfurti zenei vásárhoz hasonló méretűvé növi ki magát. A kiállítás kitűnő lehetőséget nyújt szakmai és üzleti kapcsolatteremtésre a világ számos gyártójával és forgalmazójával — az akusztikus és elektronikus hangszerek, stúdióberendezések, hangosítás és világítástechnika teljes skáláján —, valamint a külföldi kiadókkal és terjesztőkkel. A vásárral egy időben a régi Zeneakadémián dzsessz-, pop- és komolyzenei koncerteket rendeznek. Gallai Attila zeneszerző, klarinétművész — mint a zenei szakvásár honosításának egyik szülőatyja — elmondta: mivel szívügye a zenepedagógia, a vásár idején iskolai zenekaroknak is módot adnak arra, hogy egy-egy órás műsorral bemutatkozzanak a nyilvánosság előtt. • • Ünnepi hangverseny a Mátyás- templomban A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége és a Magyar Zenei Kamara október 23-án, pénteken este 8 órakor hagyományos ünnepi hangversenyt rendez Budapesten, a Mátyástemplomban. A műsorban szerepel a Budaörsi Pro Musica kórus is. A magyar és az egyetemes egyházi kórusművészet legszebb műveiből adnak elő. Mihály, gróf Károlyi István fóti földbirtokos, Scitovsz- ky János bíboros, esztergomi érsek, gróf Nádasdy Ferenc váci püspök, Benicz- kyné Bajza Lenke írónő. Az 1870-es években Bismarckot, a porosz kancellárt is gyógyította Berlinben. A divatot mindig figyelemmel kísérte, Vácon gyakran megfordultak az elegáns — cilinderes, lakk- cipős, divatos sárga kesztyűt viselő — orvos után. Még idős korában is feltűnést keltett, mikor Rudolí trónörököst utánozva arany karperecét kezdett el viselni. Mindig kiegyensúlyozott, szókimondó ember volt. Legendák keringtek gorombaságáról, ugyanakkor nagylelkűségéről is. Valójában nem a rangot tisztelte, hanem az embert, s ehhez hozzátartozott minden kisszerűség és emberi butaság kifigurázása, gúnyolása. Magas kort ért meg, 1893. október 27-én halt meg. Forró Katalin történész-muzeológus (Tragor Ignác Múzeum) Szinte állandóan együtt emlegették a nevét Leonard Bernsteinnel és Herbert von Karajannal, majd a két karmesternagyság halála óta ő számít a dobogó koronázatlan királyának. Sir Georg Solti — Solti György — október 21-én, szerdán lesz 80 éves. Korai leckék 1912. október 21-én, Budapesten született. Már öteves korában zongoraleckéket vett. Tizenkét éves volt, amikor első hangversenyét adta, mint zongorista. A budapesti Zene- akadémián olyan kiváló tanárai voltak, mint Kodály Zoltán, Dohnányi Ernő és Weiner Leó, de egy ideig Bartók Béla zongoratanítványa is volt. Akkor még nem döntötte el, hogy zongoraművész vagy karmester legyen-e. A karmesteri pálya mellett több körülmény hatására döntött: 1927-ben, a Salzburgi Ünnepi Játékokon hallotta vezényelni Toscan'init, sőt, Mozart Varázsfuvolájában Papageno csengettyűjét is ő szólaltatta meg, majd rá egy évre Budapesten debütált első zenekari hangversenyével mint karmester. Svájci száműzetése idején — mivel nem kapott működési engedélyt mint karmester — Solti György ismét virtuózként kereste kenyerét, és hangversenyeket adott, sőt korrepetált is. Röviddel a második világháború befejezése után az amerikai katonai kormányzat meghívta őt Münchenbe, a bajor állami operaház újbóli beindítására. 1952-ben még nehezebb feladatra vállalkozott — a frankfurti opera feltámasztására. Az angol nemes Solti György 1954-ben dirigálta először a Chicagói Szimfoniküs Zenekart, amelynek 15 évvel később vezetője lett. 1961-ben otthagyta Frankfurtot, és tiz évre elszerződött a londoni Covent Garden operaházhoz. Annak az évtizednek végén adományozott neki nemességet 11. Erzsébet angol királynő — akkor lett Sir Georg Solti. A Chicagói Szimfonikusok élén húsz éven át állott, számos hangverseny- körutat tett velük Európában; s közben különböző zenekarokkal is dolgozott New Yorkban, Londonban, Párizsban és Bécsben a filharmonikusakkal. T emperamentumos Egészen kiválót alkotott operai dirigálásaival is — 1951-ben az Idomeneo Salzburgban, 1972-ben a Figaro Párizsban, 1983-ban a Nibelungen gyűrű Bay- reuthban. Salzburgban 1991- ben ismét a Varázsfuvolát vezényelte, és nem engedte, hogy más valaki szólaltassa meg Papageno csengettyűjét. Ugyancsak Salzburgban, idén húsvétikor dirigálta Richard Strauss „Árnyék nélküli asszony”-út — az ősbemutató óta első ízben rövidítés nélkül. Dirigálását az intelligencia, muzikalitás és sokoldalúság mellett elsősorban a pontosság és a temperamentum egyedülálló kombinációja jellemzi. Az első próbától az előadásig semmit sem bíz a véletlenre. A legapróbb részletekre szedi és azután nagy egészbe foglalja a zeneműveket. KIÁLLÍTÁS a fóti könyvtarban Valent-Hódi Mihály — itthon A modern, barátságos fóti könyvtár e hónap végéig ad otthont Michel Va- lent-Hódy festőművész kiállításának. Egy esztendeje alakult ki az a hagyomány, hogy nemcsak olvasnivalóért lehet és érdemes betérni ide, hanem érdekes tárlatok kedvéért is. A harminc esztendeje Svájcban elő művész, Va- lent-IIódi Mihály e községben született. Nem először állít ki itthon. Tíz éve, a Műcsarnokban szervezett Tisztelet a szülőföldnek című seregszemlén találkozhatott először a hazai közönség képeivel. A képzőművészeti főiskolát Géniben végezte, számos közös ás egyéni kiállítás van mögötte. Alapító tagja a Croupe N9 csoportnak. Belekóstolt az animációs filmkészítésbe, foglalkozott kollázzsal, szobrokat, plasztikákat készített, sok térbeli kompozíciót is létrehozott. Érdeklődése később az élénk színek felé fordult. Ennek „eredménye” lett a puzzlekorszaka — a szó egyébként rejtvényt jelent — mivel konstrukciói színes, kirakós játékként is értelmezhetőek voltak. Hosszú útkeresés után jutott cl az egyszerű konstruktív formákhoz, és a tudatosan választott színekhez. Amiből összeállt, végül is, sajátos alkotói módszere, stílusa. S mi a titka sikerének, nagy szavakkal úgy is mondhatnánk, a világhíréinek? A válasz nagyon egyszerű, Valent-Hódi Mihály szerint: mindig azt csinálta, amit szeretett. Soha nem alkalmazkodott a divathoz, bár előfordult, hogy a divat érte utol őt. Az is fontos, szeret dolgozni. A nyugati világban sem könnyű a művészek érvényesülése. Ott a képtárak befuttathatnak egy-egy alkotót, de mindenkinek magának kell megtalálnia helyét, megélhetését. Beszélgetés közben el-el- kalando7nak gondolatai. Irányzatokról, barátokról, és sok másról mesél. Gyerekek jönnek közben, a Garay János Általános Iskola nyolcadikos diákjai. Osztályfőnöki óra van éppen, amit itt, a könyvtárban tartanak meg. Természetesen a kiállítás a téma, miután megnézték a képeket, körbefogják a művészt és kérdezgetik. Miért ilyen formával, színekkel dolgozik, mióta készít ilyen képeket, az intarziák miből készültek é3 így tovább. Érdeklődök, kíváncsiak. Valent-Hódi Mihály pedig válaszol, magyaráz. Következő kiállításának színhelye Amerika. Ott is járt már, most egy galéria meghívásának tesz majd eleget. Nagy ugrás ez a fóti könyvtárból, de nem ez az első ilyen az életében. Svájc is messze van, igaz, nem a kilométerek számát tekintve. Fiatalos lendülete viszi tovább. Munkában, országhatárokon át. Szű- kebb értelemben vett szülőföldje most először találkozik vele és alkotásaival. Reméli, nem utoljára. J. Sz. I.
