Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-20 / 248. szám

IMÉgISSf KÜLFÖLD 1992. OKTOBER 20., KEDD Ellentmondó hírek Bősről Hajózási tilalom a Dunán Polski Unó A Fiat megvásárolta a lengyel FSM autógyárat, ahol a 12GP és az új Cin­quecento kiskocsik készül­nek. A megállapodásban a Fiat kötelezte magát 2 mil­liárd dollár értékű korsze­rűsítő fejlesztésre a jöven­dő FIAT Auto Poland válla­lat keretében. Az üzletkö­tés a legnagyobb mértékű privatizációs megállapodás, amelyet eddig Kelet-Euró- pában nyélbe ütöttek. A FIAT Auto Poland 90 százalékban a FIAT tulajdo­na, és 10 százalék benne a lengyel állami részesedés. A Cinquecento mellett a Vállalat más FIAT-modelle- ket is készül gyártani. Az Unó vagy a Tipo gyártása hamarosan elindul, négy éven belül pedig egy új modellt fejlesztenek ki. //. Erzsébet Németországban 1965 és 1978 után har­madszor lépett tegnap né­met földre hivatalos állam­fői látogatás keretében II. Erzsébet brit királynő, fér­jével, Fülöp herceggel az oldalán. Ez az első brit ál­lamfői látogatás az újra­egyesült Németországban. A fellobogózott Bonnban a német és a brit zászlók mellett először lengenek a kék-sárga Európa-lobogók is, mintegy jelképesen is kifejezvén: a nyugat-euró­pai uniót, az egységes Nyu- gat-Európát nagyon akaró Németország a nyugat­európai családban szeretné látni a húzódozó Nagy Bri­tanniát is. A királynőt hétfőn a német parlament és a kormány székhelyén Richard von Weizsäcker államfő üdvözölte. II. Erzsébet Kelet-Német- országba is elutazik, otta­ni programjának csúcs­pontja Drezda lesz: a ki­rálynő a Kreuzkir chében megbékélési istentisztele­ten vesz részt. (Folytatás az l. oldalról.) Hétfő éjfélkor hajózási tilalom lép érvénybe a Du­na 1853 folyamkilométe­res jelzésű szakaszán — jelentette tegnap délután a CSTK csehszlovák hírügy­nökség. A rendelkezést a pozsonyi Állami Hajózási Igazgatóság adta ki, a szlo­vák mezőgazdasági minisz­térium határozata alapján. (E minisztérium illetékes­ségébe tartozik a vízügyi igazgatás is.) A hajózási tilalom oka az 1851,75-ös folyamkilométernél ter­vezett Duna-elrekesztés. A tilalom két hétre szól, és erre az időre várakozási szakaszokat biztosítanak a Dunán tartózkodó vízi jár­művek számára. A dunai szállítókat, az 1947-es belg­rádi konvenció értelmé­ben, a Duna-hizottság út­ján tájékoztatták a hajó­zási tilalomról. E hivatalos közlemény alapján arra lehet követ- kézteni, hogy a szlovák fél — a bősi erőmű C-válto- zat szerinti megépítésének A fogyasztókat ellátó nyu­gati kereskedelmi cégek közül egyelőre csak a leg­bátrabbakat vonzza a szü­letőben lévő kelet-európai fogyasztói piac — írta hét­főn a Financial Times cí­mű brit gazdasági lap. összeállítása szerint egyelőre 90 nyugati kiske­reskedelmi cég fektetett be Kelet-Európábán, habár jó néhányan még csak a láb­ujjukat dugták a hideg víz­be. Azért mégis van 40 olyan cég, amely már egy­nél több országban keres­kedik 181 telephelyen. Az élenjárók közé sorolta » jegyében — a korábban ki­tűzött október 20-án (ma) valóban megkezdi a Duna elterelését az erőmű meg­hosszabbított felvízcsator­nájába. A Novy Cas című, nagy példányszámú szlovák lap tegnapi kommentárja sze­rint minden műszaki fel­tétele kész annak, hogy a Dunát eltereljék. Erre va­lószínűleg kedden kerül sor. Hannes Androsch bécsi irodája előtt tegnap tünte­tők követelték, hogy az is­mert üzletember, a Bős fi­nanszírozásának megszer­vezését vállaló cég hagy­jon fel az erőmű befejezé­sének támogatásával. A tüntetést megelőzően há­rom — részben osztrák, részben bécsi székhelyű nemzetközi környezetvé­dő mozgalom vezetői saj­tóértekezleten szólították fel az osztrák kormányt, hogy változtasson eddigi passzivitásán, érje el a bő­si építkezésben részt vevő osztrák cégek kiválását az lap a svéd IKEÁ-t, az ame­rikai Computerlandet és a K-Martot, a német Ten- gelmannt, a Quellét és az Otto Versandot. Legalábbis rövid távon a lengyel, a csehszlovák és a magyar piac kínálja a leg­jobb lehetőségeket — írta a Financial Times, és hoz­zátette: a magyar kiske­reskedelmi szektor különö­sen gyorsan fejlődik. 1986 és 1991 között a boltok szá­ma megkétszereződött és meghaladja a 112 ezret, a magánszektor kiskereske­delmi részaránya pedig 37 százalékról 60 százalékra nőtt. ügyletből, támogassa Ma­gyarország álláspontját — s nem utolsósorban sa­ját országa érdekében — vállaljon közvetítői szere­pet. A környezetvédők emlé­keztettek a már eddig meg­szervezett tiltakozó meg­mozdulásokra, az Ameri­kából Ausztria ellen meg­hirdetett bojkottra, amely az idegenforgalmat érinti,, s — mivel a bojkott szep­tembertől lépett életbe — a téli síszezonban érezteti majd hatását. Bősnél gyakorlatilag be­fejezték a munkálatokat és minden készen áll a Duna új mederbe terelésére. Ez azonban már politikai dön­tés is, ami még nem szüle­tett meg, már csak azért sem, mert a szlovák fél to­vábbra is nyitva kívánja hagyni az ajtót a tárgyalá­sok és egy végső megegye­zés előtt — hangzott el egyebek között azon a saj­tótájékoztatón, amelyet a Jozef Zlocha szlovák kör­nyezetvédelmi miniszter vezette delegáció tartott tegnap Brüsszelben. A küldöttség — amely­nek tagja Julius Binder, az erőmű fő kivitelezőjének vezérigazgatója is — a bő­si erőművel kapcsolatos szlovák álláspont ismerte­tése céljából érkezett a belga fővárosba. Mihelyt a két fél hivata­losan is jelzi ez irányú igényét, az Európai Közös­ség kész közvetíteni Ma­gyarország és Csehszlová­kia között a bősi erőmű kérdésében — közölték tegnap EK-bizottsági for­rások Brüsszelben. A bejelentésre azt köve­tően került sor. hogy Karel Van Miért, a bizottság köz­lekedési és környezetvédel­mi ügyekért felelős tagja ugyancsak Brüsszelben fo­gadta Jozef Zlochát. Bátraké a szerencse Hazánk Az országos napilapokban és más sajtótermékekben hetek óta a legsűrűbben előforduló név Csurka Istvá­né. Szakmájánál fogva — úgy is, mint az iskolai könyv­tár vezetője — ön ismeri Csurka munkásságát, regé­nyéit, színdarabjait és újságcikkeit. Tudja róla, hogy újabban politizál: képviselő és az MDF egyik alelnöke. Elég nehezen, de sikerült megszereznie azt a nagy ter­jedelmű cikkét, amellyel országos vihart kavart. A ma­ga részéről nem értett egyet a tanulmány minden mon­datával, de egészében nagyon hasznosnak és pozitív­nak tartja. Nem érti. miért kelt országos riadalmat az, ha egy demokratikus magyar író a magyar demokrácia érdekében szót emel. Ennyiben igyekeztem összefoglalni kérdésének lé­nyegét, és megpróbálok rá hasonló sűrítetten válaszolni. Csurka a tisztán látó és beavatott politikusok közé tartozik, ez éppúgy vitathatatlan, mint a jó szándéka és a bátorsága. Hogy tanulmánya diplomatikusnak te­kinthető-e, ezt a jövő fogja eldönteni; a nagy szájté­pés, ami most körülötte van, nem okvetlenül jelenti, hogy mondanivalóját rosszul időzítette, vagy hogy el­vetette a sulykot. Olyan titokról lebbentett fel egy fátylat (maradt még több), ami előtt mindnyájan értetlenül álltunk. Nevezetesen: ha a Magyar Demokrata Fórum több mint két éve elnyerte a politikai választáson a többsé­get, s mint kormányzó párt ígéretet tett a rendszer- változtatásra. miért nem hajtja végre? Miért ülnek még mindig régi helyükön a régi urak, miért lopnak a régi tolvajok, miért romlik az életszínvonal? Röviden szólva: miért van az ellenzék kezében a hatalom, és miért használja hatalmát a magyarság érdeke meg a rendszerváltoztatás ellen? Bár ennek sok apróbb okát ismertük, kielégítő ma­gyarázatát nem. Hallottunk ellenben állandóan egy. ti­tokzatos szót: paktum, és nem értettük, ki, kivel, mi­kor és miért paktált le, mi a paktum tartalma? Csurka most kibökte: Amikor nyilvánvaló lett, hogy a válasz­tásokon az SZDSZ lemarad az MDF mögött, és a mi­niszterelnök közölte, hogy nem lép koalícióba sem az SZDSZ-szel. sem a Fidesszel, sem az MSZP-vel, akkor rejtélyes módon a Nemzeti Bank betétállománya egy hét alatt a felére csökkent, s ezzel az ország a csőd szé­lére került. Csak évtizedes gyakorlattal rendelkező nem­zetközi hálózat jól összehangolt munkája tud napok alatt eltüntetni 800 millió dollárt az államkasszából. A mi­Fogas k harapós válasza N. N. tanárnőnek -.-ra niszterelnöknek be kellett látnia, hogy vagy veszni hagyja az országot, vagy egyezségre lép azzal az el­lenzékkel, amely immár levetette álarcát: miközben szélsőségesen liberálisnak, demokratának, antikommu- nistának harsogja magát, valójában az 1945 óta szívósan kiépített uralmát akarja fenntartani és gyermekeire át­örökíteni. A megegyezésnek nagy ára volt. Az államháztartás nem roppan össze, cserébe azonban az ellenzék embe­re kapja meg a köztársasági elnök, a tv- és rádióel­nök tisztségét, valamennyi országos napilap főszer­kesztői székét, a múltban elkövetett búbéiért senki nem vonható felelősségre, semmiféle „tisztogatás” nem hajtható végre. Ami magyarán annyit tesz, hogy a hatalom, a pénz, és az ország tájékoztatása az ellenzék kezében van, a miniszterelnökében egyedül a külpolitika marad, mi­vel az ellenzék is tisztában van azzal, hogy Antall sze­mélyi képességei és tekintélye nélkül a nemzetközi élet­ben nem menne semmire. Ezt a végeredményt mindnyájan tudtuk, tapasztal­juk, Csurka a hátterét meg a körülményeit és okait magyarázta meg. Nem értettük, miért nincs rendszer- változás? Ezért nincs, mert a hatalom az ellenzék ke­zében van, amelynek sem az igazságtétel, sem a rend­szerváltás nem érdeke. Nem értettük, miért vált egy­szerre az ország ellenségévé a börtönviselt köztársasá­gi elnök és az őt irányító „szamizdatos” fiatalság, amely a Kádár—Aczél korszak végén látszólag oly bátran szállt szembe a kommunista rendőrséggel? Könnyen lehetett bátor, hiszen ez a rendőrség a papájának meg a nagybácsijának a rendőrsége volt, a „forradalmi" fiatalság az ő megfontolt utasításaikat hajtotta végre. Mindezek ismeretében már nem meglepő, hogy Csur­Osztrák lap: Hazugság Egy ponton egyeznek a csehek és a szlovákok: erő­műveikkel mindketten boisszúságot okoznak szom­szédaiknak — írta tegnapi számában az Oberöster­reichische Nachrichten cí­mű, Linzben megjelenő na­pilap. — A szlovákok Ma­gyarországot Bőssel, amely miatt a Dunát ts el kell te­relniük, a csehek az osztrá­kokat a temelini atomerő­művel, amelynek felépíté­séhez ragaszkodnak, s amely egy monstrum lesz, Európában a legnagyobb. — A csehek és szlovákok azt állítják, hogy az előre­haladott állapotban lévő erőműmonstrumok befeje­zése a jelenlegi gazdasági helyzetiben több mint lét- szükséglet az ország ener­giaellátása szempontjából. Ami Bős esetében épp olyan hazugság, mint Temet ln­nél: az ezekben az erőmű­vekben termelt áram nagy részét a szerződéseknek megfelelően exportálni fogják, hogy a Nyugatról kapott hatalmas beruhá­zási költséget vissza tud­ják fizetni. Sem Bősnek, sem Temelinnek nincs nép­gazdaság! értelme a szlová­kok, illetve a csehek szem­pontjából — írta a linzi lap. kendői blokád A Szerb Köztársaság rendőrei tegnap délutánig nem oldották fel a szövet­ségi belügyminisztérium blokádját, és nem hivatalos értesülések szerint ered­ménytelenül ért véget a szerb és a jugoszláv illeté­kesek tárgyaláisa az épület tulajdonjogáról. A szerb rendőrök hétfő délelőtt vették körbe az épületet, hivatalos indoklás szerint azért, mert a minisztérium­nak helyet adó épület a szerb kormány tulajdona. Robbanás veszély Kosz övé ben Koszovóban súlyosan megsértik az albán nemze­tiségű polgárok emberi jo­gait — jelentette ki vasár­nap este Tadeusz Mazo­wiecki, a világszervezet az emberi jogok jugoszláviai helyzetének kivizsgálásával megbízott képviselője. A Zágrábba utazó politi­kus a belgrádi repülőtéren adott nyilatkozatában kö­zölte, hogy Koszovóban robbanásveszélyes helyzet alakult ki, s jó lenne, ha a szerb vezetésben is lenne egy józan politikus, aki Panic szövetségi minisz­terelnökhöz hasonlóan pár­beszédet kezdene a koszo­vói albánokkal. A volt lengyel miniszter­elnök szerint a koszovói al­bánok, akiknek jelenleg nincsenek saját iskoláik, nem rendelkeznek a nem­zetközi jogi normák által előírt jogokkal. A szerbiai helyzetről Mazowiecki ki­jelentette: a tömegtájékoz­tatási eszközöket a nacio­nalizmus jellemzi, és így nem járulnak hozzá a ju­goszláviai válság békés rendezéséhez. Mazowiecki ma utazik el a hajdani Jugoszlávia terü­letéről, és november 1-jén számol be útján szerzett ta­pasztalatairól Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárnak. kának ez a lényegre tapintó és egy súlyosan kompro­mittáló -összeesküvést leleplező tanulmánya országos vihart, sőt az ország határain túlcsapó vihart kavart. Különösen, ha olyan részletek fölött sem siklunk el, mint az amerikai Zsidó Világkongresszus magyarellenes sze­repe, vagy az „ejtőernyős csapat” fölemlítése, amely a Galilei-kör óta mindig változó alakban jelenik meg, mindig elítéli az előzőt, miközben folytatja. Hinné az ember, hogy ezek a beavatkozások csak az írói képze­let termékei, de íme, Csurka tanulmánya után két nap­pal megjelent hazánkban egy magyar származású ame­rikai képviselő, Tom Lantos, megfenyegette az orszá­got és miniszterelnökét, majd a washingtoni Fehér Házban előadást tartott a magyarországi antiszemitiz­musról. Ha magyar volna, hazaáruló lenne, így csak ellenség, egyben szomorú bizonyítéka annak, hogy Csur­ka tanulmányában még az is igaz, amit nem akarnánk elhinni. Máskülönben hogyan volna érthető, hogy a mi­niszterelnök nem a belügyeinkbe — demokratikus saj­tószabadságunkba — beleszóló idegent utasítja rendre (vagy ki az országból), hanem pártjának alelnökétől határolja el magát, noha jól tudja, kinek van igaza. Csurka tanulmánya a magyar sorskérdéssel foglalko­zik, nem a zsidókérdéssel. A magyarságba beletartozik a magyar zsidóság is. Ha Csurka például Péter Gábor­ról, Fekete Jánosról, Farkas Mihályról és „néhány kü­lönösen gonosz hóhér-segédjéről” elítélően nyilatkozik, ezt épeszű magyar ember — bármilyen vallású — nem tekinti antiszemitizmusnak. De ma nemcsak Magyar- országon, hanem Németországban, Amerikában és má­sutt is az a divat, hogy ha valakit politikailag lehetet­lenné akarnak tenni, antiszemitának és újfasisztának vagy nácinak kiáltják ki. Érdemes odafigyelni az így megbélyegzettekre: rendszerint csak az a baj velük, hogy megmondták az igazat. Mint Csurka. És hogy ez nem is veszélytelen dolog, mutatja az ön levele, pontosabban, hogy magát megnevezni nem mer­te. Megértem. Joggal tart attól, hogy a régi rend em­berei rossz néven veszik még a kíváncsiságát is. Ilyen világban élünk. 1992. október 15. (Benedek István)

Next

/
Oldalképek
Tartalom