Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-19 / 247. szám
MAGYARORSZAG Skumenmus istentisztelet Az egyházak ma többet érnek minden pártnál A Transsylvánia-napok keretében ökumenikus istentisztelet volt a Kálvin téri református templomban szombatén. A keresztény egyházak vezetői közül elsőként Tőkés László nagyváradi református püspök szólt a gyülekezethez. — El kell hárítanunk a rossz indulattá beállításokat, hogy az erdélyi magyar kisebbség ügyében irredentizmusról, birtoklási vágyról volna szó. — Nehéz napokat élünk otthon, de lehangoló tapasztalatokat gyűjtünk az anyaországban :s— folytatta beszédét a püspök. Véleménye szerint: Magyarországon „acsarkodó indulatok ütik fel a fejüket”'. Ma- gyorországon is fellelhető a vírus, amely megfertőzi a nemzetek közötti viszonyt. Tapasztalataik szerint a magyar társadalomnak egy jelentős része elidegenedett a határokon túl élő testvéreiktől ..sokszor úgy érezzük, szólnunk kellene: magyarországi testvéreink hagyjatok fel az ellenségeskedéssel. és.az összeférhetetlenséggel! Ébredjetek nemzeti hivatástudatotokra!” — hangsúlyozta Tőkés László. A püspök szerint a kisebbségben élők joggal várják cl a támasznyújtást, a biztatást és a jó példát. Ez a szellemi egység már megvalósulóban van az egyházak között. Tudatosítaniuk kell, hogy az egyházak ma többet érnek minden pártnál, társadalmi szervezetnél. A nagyváradi püspök felszólalása után Hegedűs Lóránt püspök, a református zsinat lelkész! elnöke többek között felemelte szavát az abortusz ellen, mint mondta: ha többen szeletnek, mint ahányan meghalnak, akkor miénk a jövő, de ha több a temetés mint a keresztelő, akkor az országra a pusztulás vár. A Transsylvánia-napok rendezvénysorozata a kisebbségi sorral és a nemzettudattal. foglalkozó nagygyűléssel folytatódott a református teológia dísztermében. Elsőként Tempfli József nagyváradi katolikus megyés püspök szólt az össze- gyűltekhez. Kisebbségi sors az egyházban című előadásában elmondta, hogy a kommunista rendszerben minden romániai egyház — rhég a némileg támogatott ortodox íelekezet is — kisebbségi sorban volt. A forradalom óta az egyházak helyzete, valamelyest változott. de néha a napi politikában is felhasználják őket. Tőkés László nagyváradi református püspök beszédében többek között a Magyar Televízióban történt változásokról szólt. — A televízió ügyében eddig a „beszédes hallgatásommal” akartam elejét venni a dolgok rosszabbodásának. Chrudinák Alajos főszerkesztői posztjáról való eltávolítása elleni tiltakozásul most felemelem a szavamat — hangsúlyozta Tőkés László. Hozzátette: „álmodni sem mertem volna, hogy ami nem sikerült Ho- neckernek, Ceausescunak, Iliescunak, azt megtette a •legnagyobb magyar média elnöke”. — jelentette ki a püspök. Tőkés László keserű szavakkal beszélt a hazai eseményekről, s ezek várható — határokon túli — következményeiről. Hangoztatta : „az anyaország nem úgy viselkedik, ahogy azt elvárhatnánk tőle”. A TRANSSYLVANIA ALAPÍTVÁNY NYILATKOZATA A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlésének résztvevői, a jelen lévő egyházi vezetői! megdöbbenésüket fejezik ki, hogy a Magyar Televízió elnöke a köztiszteletnek örvendő Pálffy G. Istvánt és Chrudinák Alajost eddigi-beosztásuk alól felmentette. Egyöntetű megítélésük szerint ezekben a döntésekben nem a közjó szolgálata szerepelt. Műsoraik nemcsak hazánkban, de a körülöttünk élő magyaroknak is igen értékesek voltak és nagy szolgálatot tettek. Fölszólítjuk a Televízió elnökét döntéseinek azonnali visszavonására. Budapest, 1992. október 17. Tőkés László, a romániai református egyház zsinati elnöke, püspök Tempfli József nagyváradi katolikus megyés püspök Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek Hegedűs Lóránt, a református zsinat lelkész! elnöke, püspök A Transsylvania Alapítvány kuratóriuma nevében az elnökség részéről: Csoóri Sándor Szőts Géza A piaristák 350 éve Magyarországon Együtt ünnepelt a család (Folytatás az 1. oldalról.) Szegeden, Gödön és Sátor, aljaüjhelyen újraindított kegyesrendi intézmények, amelyek folytatói lehetnek azoknak az iskoláknak, melyeknek padjaiban Széchenyi, Deák, Kossuth, Katona, Madách, Vörösmarty, Ady, Eötvös Loránd, Vám- béry Ármin és annyi más hírneves, és . még több névtelen személyiség nevelődött a nemzet szolgálatára. Ezt a nemzet szolgálatára nevelést említette a legnagyobb hálával Antall József miniszterelnök, egykori piarista diák is, amikor sorolta, mi mindent kapott ő, és mennyit köszönhet a haza a rend működésének. Legnagyobb adományuk a szolgálat és. a szolgálatra nevelés volt — mondotta. Alapítójuk, Kalazanci Szent József szellemében szegénynek és gazdagnak egyaránt terjesztették az európai szintű tudást a jelmondatukban — jóság és szigor — meghatározott nevelési elv jegyében. A piaristák. a legmagyarabb rend voltak — hangsúlyozta. — Tanítványaikba missziós tudatot neveltek. Hogy mindazt, amit szerető, de kérlelhetetlen szigorral megtanítottak, a haza javára kell kamatoztatniuk. Ezt a szolgálatot sürgette a miniszterelnök, miután megrendítő szavakkal tárta fel a szerető baráti körben a külső és belső harcoktól fenyegetett ország kormányzásának gondjait. Mint a piaristáknál nevelkedett politikus, minden áldozatot vállal, de a hazát semmiképpen nem teszi kockára — mondotta. Piarista társai cselekvő közreműködését sürgette a társadalom és a gazdaság felvirágoztatásáért, a lelkek és az erkölcsök helyreállításáért folytatott harcban. Ugyanezt kérte Dankó íjászló kalocsai érsek, majd Sinkovits Imre, aki A KDNP az adótörvényről (Folytatás az 1. oldalról.) újításának szükségességét és fontosságát. Az Országgyűlésben most tárgyalt adótörvényekkel összefüggésben Surján László — elsősorban a kétkulcsos áfa tervezett bevezetésére utalva — kijelentette: kompenzáció nélküli adótörvényt a kereszténydemokraták nem fognak megszavazni. Az elnöki beszámolót követően zárt ajtók mögött folytatta tanácskozását az országos választmány. . Az előzetes tervekkel ellentétben mégsem került sor az alapszabály módosítására. A tanácskozás politikai Nagymaros nyitott sebe A körtöltés megmozdul „Itcméiem, nem nagymamakoromban fog újra itt folyni a Duna.” (Erdusi Ágnes felvétele) (Folytatás az 1. oldalról.) évesen is talicskázni fogok, de azért remélem, akkor már ünnepelni fogunk, és nem lesz itt ez a nagy gödör. Láthatóan jó hangulatban folyik a munka. Van valami ünnepélyesség a levegőben, és remény, bizakodás a tekintetekben, hogy még minden jóra fordulhat. A Vissgrádról érkezett teherautóról minden talicskát és villát kiosztottak, így is sokan vannak, akik a kezükben viszik le a lejtőn a köveket. Oszág- gyűlési képviselők, alpolgármesterek izzadnak bele a munkába, és a tudós Du- na-mederfeltöltőnek sincs itt most nagyobb becsülete, mint a tizenegy éves Gergőnek, aki pillanatok alatt megpakolja édesanyja talicskáját. — Én valóban jelképesen csak öt követ vittem — vallja be a nagymarosi dr. Heincz Endre, akinek mondanivalója van. — Sajnos itt a faluban kisebbségben vannak azok, akik az erőmű ellen tiltakoznak. Nagymaros negyven éven keresztül nem kapott pénzt fejlesztésre. Ezt azzal indokolták, hogy lesz itt egy vízerőmű, és akkor majd mindent megcsinálnak. Mindenki szerette volna a művet, kevesen vannak azok, akik elejétől fogva Úgy látták, nem szabad lett volna megépíteni. A Duna védelmében alakult akcióbizottság egyik tagja megerősíti, az itt lakók nyugalmának helyreállítása a cél. Csak később, a délutáni fórumon teszi majd elénk a minisztérium képviselője a térképet, amely a ’95-ös állapotokat mutatja, azon már nincs berajzolva a töltés. De most még itt vagyunk a tátongó mélység fölött, amelyen meg sem látszik Sík Sándor Megyeri Hitvallás című megrázó versének üzenetét tolmácsolta. A Bencés öregdiák Szövetség üdvözletét Fáber Miklós elnök hozta, s egyben együttműködésüket ajánlotta fel a lelkek megtisztításáért és a nemzeti tudat újjáélesztéséért vívandó harcban. A Piarista öregdiák Szövetség a tragikus sorsú miniszterelnök és egykori diáktárs, Teleki Pál előtt tisztelegve tavaly emlékérmet alapított. A megtisztelő kitüntetést Antall József után másodikként Jeleníts István magyarországi tartományfőnöknek nyújtották át a rend érdekében tett kimagasló szolgálata elismeréseként. Az ünnepséget záró Himnusz egy megrendült közönségbe öntött új erőt a rá váró küzdelemhez. I). Veszels/.ky Sára nyilatkozat elfogadásával ért véget. A dokumentum leszögezi: a KDNP határozottabb és eredményesebb gazda- ságnolitikát kíván. A társadalom többségét alkotó, bérből és fizetésből élőket, sokgyerekeseket, nyugdíjasokat, pályakezdő fiatalokat fokozottan óvni kell a súlyos gazdasági adóter- hcktöl. A párt ezért gazdasági 'irányváltást sürget, és ezzel egyidejűleg a magyar gazdaság fokozottabb védelmét. A KDNP tárgyilagos, a nemzet érdekére figyeld közszolgálati rádiót és televíziót követel, s a dokumentum szerint kizárólag e cél érdekében hajlandó célszerű kompromisszumra. az a sok ezer talicska hordalék. amelyet a résztvevők két órán keresztül odaszállítottak. Vigyázz, Szigetköz, vízlépcsőbe húznak — akad meg a szemem az egyik transzparensen, miközben illedelmesen és jelképesen viszem a magam kövét a gödör felé. Odalent talpaim alatt rémülten keresi útját egy eltévedt kis patakocska. Kacskaringózva fut, folyton irányt Változtatva szinte menekül, mint az ablaküvegnek ütköző ijedt kis bogár. — Felkészültek az emberek az osztrákok fogadására, ez volt a mézesmadzag — mondja a helybeli Fla- mich Józsefné. — Vendéglőket, házakat építettek, kiadó szobákat készítettek elő, azt hitték, hogy ebből jövedelmük lesz. A lelkes egri diákok, a budapesti gyermekes anyák, a szlovák környezetvédők és érdeklődő amerikaiak munkáját a hangosbeszélő köszönő szavai állítják le. A Duna elszánt barátai elégedettek. Tudják, hogy a tervek szerint a folyó ismét az eredeti medrében fog folyni. A természet sebeit, ha lassan is, begyógyítják. Halász Csilla Önök szerint érdemes? Olvasom lapunk szombati számának ötödik oldalán, hogy a leendő tatárszenlgyorgyi gazdák nem nézték tétienüi, hogy a téesz vezetők a föld parlagon hagyását tűzték ki célul. Merthogy — okoskodtak ez utóbbiak — „nem érdemes”. Elgondolkoztatja az embert ez a szemléletmód. Vajon csak azt kell csinálnunk. amit érdemes, amiért esetleg pénzt kapunk avagy elismerést? Szó sincs róla! Éppen ezért kölcsöngépekkel és elöljáróság] benzinnel fölszántották a tatárszent györgyiek azt a határt, amelyhez nekik nyilvánvalóan sokkal több közük van, mint bármely téeszvezetőnek. Nekik nemcsak a jövő miatt érdemes földet művelniük, hanem múltjuk miatt is kötelességük. Apjuk, nagyapjuk földjét terméketlenné tenni az annyi, mintha azt mondanám: nem viszek nagyanyám sírjára virágot, hisz nem érdemes, úgyis elhervad. S ugyanezen az említett újságoldalon cáfolja meg a tatárszent- györgyi téeszvezetők hozzáállását Túri Mihály iparos, aki saját pénzén — a téesz urai szerint nyilván ezt sem érdemes — emlékművet állított a II. világháború Örkényi áldozatainak. Sem a múlt iránti tiszteletet, sem a jövőbe vetett hitet nem tanították az iskolákban. A tatárszentgyörgvi gazdák cs az Örkényi iparos másutt alakulhatott olyanná, hogy azt ma iskolában kellene tanítani. Bízom benne, hogy hozv.juk hasonlók szén számmal élnek e hazában. Bízom, hiszen ez az a magatartásforma, amely a nap mint nao születő ú i törvények mellett valósággá teheti a rendszerváltozást. (Vödrös)
