Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-16 / 245. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. OKTÓBER 16., PÉNTEK 3 CHRUGINÄK ALAJOS NYILATKOZOTT LAPUNKNAK Hankiss után um oxonvix (Folytatás az 1. oldalról.) vozása után nem emelkedik jogerőre'! rr. Nem erről van szó. Jogerős döntést hozott. Bizonyára arra gondolt, hogy a fellebbezésemet követően az ügy még sókáig elhúzódhat, és a következő elnök majd korrigálja az ő hibáját, — Figyelembe véve, hogy távozni készül, tekinthetjük ezt a döntést bosszúnak? — Mindenféleképpen! Hiszen ez az utóbbi időszak sárdobálásaiból következik. Egy kicsit olyan ez a helyzet, mint amikor a tolvaj rendőrért kiált. Én őt soha nem bántottam, nem támadtam. ö kezdett hadjáratot ellenünk másfél évvel ezelőtt Bányai Gábor- ral és Heltai Péterrel. A történtek mindenki előtt ismeretesek. A műsoridő fokozatos eltolásával, két műsorunk beszüntetésével, pénzelvonásokkal igyekeztek gáncsolni minket. Jöttek a rágalmak, felhánytor- gatták a múltunkat, hazugságokat szórtak ránk. Hankiss a visszautasításaimat sérelemként fogta fel, pedig nem igaz, hogy ötvenhatban a másik oldalon álltam, nem igaz, hogy a Panoráma és én a múltban súlyos politikai hibákat követtünk el. Ezeket semmilyen módon nem lehet bizonyítani. Ezzel szemben ott van a mi húszéves munkásságunk a vádak cáfolataként. Korábban letiltotta a 40 ezer magyar kiirtását bemutató dokumentumfilmünket, majd amikor ezt nyilvánosan szóvá tettem, egyszerűen letagadta ezt a lépését. Több hasonló igazságtalanság ért bennünket, ami ellen nem tudtunk másként védekezni, csak úgy, hogy tiltakoztunk, és igazunk tudatában érvekkel próbáltuk akadályozni ezt a folyamatot. Sokáig hallgattam, körülbelül tizenegy hónap elteltével kezdtem védekezni. Számtalan kísérletet tettem arra, hogy rábírjam, indítson vizsgálatot azok ellen, akik rágalmaznak. Ennek ellenére tovább folytatták ellenünk a hadjáratot. Egyértelmű, tendenciózus törekvés volt részükről, hátha fel tudnak hozni valamit ellenünk. Mindaz, amit velünk szemben elkövettek, egy. civilizált világban elfogadhatatlan. A világon sehol sem fordulhat elő, hogy egy televízió-elnök a munkatársát a képernyőn másfél órán át szapulja, ugyanakkor megtiltja, hogy a vádakra hasonló módon válaszoljon. Ez merőben ellentétes a sajtóetikával. Hankiss teljhatalmú úr. Nincs, aki kontrollálja, aki felügyelje. A Magyar Televízióban a munkahelyi demokrácia minimuma sincs meg. Három ember dönt milliárdokról, emberekről, műsorokról, nézőkről. — A médiavitán belül régóta folyik a Panoráma körüli huzavona. Nem udvariasságból mondom, hiszen köztudott tény, hogy ön nélkül nincs Panoráma. — De hát már nincs Panoráma! Szétverték a szerkesztőséget! — Akkor most mi van? Nem tudja megvédeni a szerkesztőséget a nyilvánosság? — Nem tudóim. Én nem szervezkedem, én csak az igazamat mondom. Nem hátrálok meg, de a műsornak befellegzett. Miként reagál erre négy és fél millió néző, hogyan reagálnak mások, azt nem tudom. Szomorú, hogy az ország idáig jutott. Az, amit nem mertek megtenni Kádár idején, az most bekövetkezett. Megszüntették a Panorámát. — A nyilvánosság tehát nem képes megvédeni önöket. De képes-e erre a politika? — Egy újságírónak nem kell politikai védelem. Neki ott van a közönség, akik ismerik,. és amelyik állandó, nem olyan, mint a politikusok, akik jönnek és mennek. Olyan korban élünk, ahol nincs demokrácia, ahol nincs sajtószabadság. Ebből le kell vonni a konzekvenciákat. — Érez-e magában any- nyi erőt, hogy folytassa a harcot, és reméli-e, hogy egyszer ismét beindul a Panoráma? — Nem tudom, hogy a hazai politika merre tart. Ilyesmit, ami velünk történt egy évvel vagy másíél évvel ezelőtt nem lehetett volna megtenni. Természetesen folytatom a küzdelmet. Nem törődöm bele az igazságtalan döntésbe, mert az teljes mértékben ellentmond a sajtószabadságnak, a függetlenségnek, ordító ellentéte annak is, amiről eddig Hankiss Elemér beszélt, és amit hirdetett. A magam részéről mindent elkövetek azért, hogy az igazságra fény derüljön. Bánó Attila A kormány megdöbbenéssel fogadta az MTV elnökének döntését, amely súlyosan megzavarhatja a médiatörvény vitás kérdéseire, valamint a személyi kérdések rendezésére vonatkozó, október 13-án elkezdődött hatpárli megegyezéssel kialakított tárgyalási menetrendet. Az MTV elnökének mind a korábbi, mind a csütörtökön meghozott döntései veszélyeztetik az MTV belső működésének rendjét, annak nemzetközi megítélését és a már megkezdett tárgyalások eredményességét. A miniszterelnök csütörtökön levélben hívta fel Hankiss Elemért arra, hogy semmiféle személyi, szervezeti intézkedést ne tegyen a folyamatban lévő tárgya’ások időszaka alatt. Majd ezt követően a leghatározottabban felszólította döntésének visszavonására. A főszerkesztőnek kijelölt Vári Attila a Panoráma munkatársaival folytatott megbeszélését követően a megbízást nem fogadta el. Ezt követően Kocsis I,. Mihályt bízták meg a feladatkör ellátásával. ETÍKAI VIZSGALAT DEBRECZENI JÓZSEF ÜGYÉBEN Pénteken a Magyar. Demokrata Fórum országos etikai és fegyelmi bizottsága Debreczeni József országgyűlési képviselő ellen ÚJ IGAZSÁGTÉTEL! TÖRVÉNY Büntető feljelentés 1956-os bűncselekmények miatt (Folytatás az 1. oldalról.) jelölt jogszabály szerint háborús bűnös az is „aki bármilyen formában olyan tevékenységet fejtett vagy fejt ki, illetőleg mozdított vagy mozdít elő, amely a népek háború utáni békéjének vagy együttműködő- sínek megnehezítésére vagy megbontására avagy nemzetközi viszály előidézésére alkalmas.” A feljelentők véleménye: a rendelkezés jövőre szóló érvénnyel változatlanul hatályos, s a büntető törvény- könyv 33. paragrafus 2. bekezdése szerint a büntethetőség elévülése kizárt. A feljelentés tartalmazza azoknak a személyeknek a körét, akik a feljelentők szerint elkövették a megjelölt bűncselekményt, illetne részesek voltak a népek háború utáni békéjének megbontásában, együttműködésük megnehezítésében. etikai, fegyelmi eljárást indít a képviselő a Népszabadságban megjelentetett, Csurka Istvánnak címzett nyílt levele miatt. Mint MDF-körökből megtudtuk: a párt alapszabálya szerint minden egyes MDF-tagnak joga van az etikai bizottsághoz fordulni. Az országos etikai és fegyelmi bizottság első fokon jár el -az országgyűlési képviselő- csoport tagjainak ügyében, és a bizottság döntését másodfokon az MDF országos gyűlésénél lehet megfellebbezni. Debreczeni esetében Pol- gárdy Géza, az MDF égjük tisztséget nem viselő tagja fordult a bizottsághoz. Pol- gárdi elmondta: nem tartja elfogadhatónak azt a módszert, ahogyan Debreczeni József Csurka István tanulmányaiból idézeteket kiragadva jut el következtetéseihez. Kifogásolja ezenkívül, hogy Debreczeni kormánypárti képviselőként ellenzéki lapban jelentette meg véleményét. Antall— Kinkel találkozó Támogatjuk a kisebbségeket (Folytatás az l oldalról.) Az Európai Közösségekkel kötött társulási szerződés kapcsán a magyar kormányfő kérte a német külügyminisztert, hogy Bon 1 segítse elő a megállapodás minél gyorsabb megerősítését, életbe léptetését. Előretekintve Antall József a német partner támogatását pérte ahhoz is, hogy a társulási szerződés aktív, szoros kapcsolatok alapja legyen, éi ne bizonyuljon mellékvágánynak. Klaus Kinkel kedvezően fogadta az intenzívebb kapcsolat- tartás igényét. A térséggel kapcsolatos kérdések sorában a német diplomácia irányítója megemlítette szerdai találkozóját Vladimír Meciar szlovák miniszterelnökké. A megbeszélésen elmondta a szlovák vezetőnek, hogy Németország sajnálja Csehszlovákia kettéválását, de tudomásul veszi a tényt, és mindkét független állammaj/kiépíti kapcsolatait, illetve támogatja bekapcsolódásukat az európai integrációba. A bősi erőművita kapcsán Klaus Kinkel arról tájékoztatta Vladimir Ma- ciart, *.ogy ~z EK 12 országa nemkívánatosnak tartja újabb feszültségek megjelenését a térségben. Bonn megítélése szerint ezért Szlovákia jól tenné, ha tartózkodna a kész tények politikájától. összességében Antall József biztosította a német di -’omácia irányítóját, hogy — miként a délszláv válság ügyében is — Magyarország önmérsékletet. visszafogottságot tanúsít északi szomszédjával. Budapest általában is minden szomszédjával jó kapcsolatokat kíván fenntartani, és kerüli a konfliktusokat. Szó esett a nemzeti kisebbségek helyzetéről is. Antall József ezzel kapcsolatban elmondta: Magyar- r -zág anyagi tcherbírásáKormáuyszóvivői tájékoztató Nem tárgyaltak a devizabetét-adóról A kormány sürgős tárgyalást kérve az Országgyűlés elé terjeszti az Európai Közösséggel kötött társulási szerződést a parlamenti megerősítésért — jelentette be László Balázs szóvivő a csütörtöki kabinetülés szünetében tartott tájékoztatón. Juhász Judit szóvivő a kabinetülés belpolitikai témáit ismertetve bejelentette: a kormány ismét foglalkozott a Magyar Államvasutak helyzetével, és a mamutvállalat fizetőképességének helyreállításához továbé bi intézkedéseket tart szükségesnek. Ezért felkérte a közlekedési tárcát, hogy mi- elc'bb tegyen javaslatot a MÁV szervezeti, működési és gazdálkodási rendjének megújítására. A miniszteri testület rendeletet hozott bizonyos nyugdíjhátrányok orvoslására is. Ennek értelmében a szolgálati időbe beszámítják az 1929. január elseje előtti közszolgálatban, bánya- nyugbérbiztosításban, illetőleg vállalati nyugdíjbiztosításban eltöltött időt, továö- bá a díjazás nélküli, illetve csökkentett díjazású munkavégzésre kötelezettek munkában eltöltött idejét is. Annyiszor havi 100 forinttal emelik meg az érintette nyugdíját, ahány esztendő ily módon utólag a szolgálati időbe beszámít. A kabinet végül hozzájárult, hogy a népjóléti, a művelődési, a földművelésügyi és a pénzügyi tárca Human-Agape néven, ösz- szesen 25 millió forintos tőkével alapítványt tegyen a szenvedélybetegségek terjedésének megelőzése céljával. A továbbiakban — kérdések nyomán — elhangzott: a kormány egyelőre nem tárgyalt a Magyar Nemzeti Bank előterjesztéséről, amelv a devizabetétek megadóztatását indítványozza. Meg kívánja várni a Gazdasági Kabinet állásfoglalását, s feltehetően jövő szerdán tűzi napirendjére a témát. Válaszul a találgatásokra MDF-elnökök ülése Az MDF elnökeinek .ülésére november 29-én, a Műszaki Egyetemen kerül sor — közölte Medgyasszay László MDF-alelnök és sajtószóvivő. Hozzáfűzte: légből kapottak azok a sajtó- találgatások, hogy ezt az ülést a párt belső vitái miatt halasztották volna el. Az eredeti, október 18-i időpontot időegyeztetési okokból nem tudták tartani. Az elnökök ülése tanácskozófórum, amelyen az MDF belső ügyeit, problémáit tárgyalják meg minden félévben. A november 29-i időpontot az MDF szerda esti ügyvezető elnökségi ülésén döntötték el. A szerdai tanácskozáson szóba került a január végi országos gyűlés előkészítése is. Még nin~s végleges döntés ezen esemény forgatókönyvéről. Medgyasszay László szavai szerint olyan országos gyűlés megrendezése a cél, amely a politikai vitákon kívül összegezi: mi valósult meg eddig az MDF 1990-es programjából, az orrzágos gvűlés tavalyi határozataiból, illetve ami nem valósult meg, az vajon miért nem? Mindezek alapján a legmagasabb fórumon egy olyan reális további programot kívánnak előkészíteni, amely már előremutat az 1994-es választásokra is. nak megfelelően támogatja az itt élő nemzetiségek identitásának - megőrzését, illetve kapcsolattartásukat anyaországukkal. Ezeket az elveket erősíti meg a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat is, amelynek itája most folyik a magyar törvényhozásban. ★ Bonn rendkívüli jelentőséget tulajdonít a Budapesthez fűződő kapcsolatoknak, és érdekelt Magyarország stabilitásában — hangoztatta Klaus Kinkel a nemzetközi sajtó képviselői előtt. A német szövetségi külügyminiszter vendéglátójával, Jeszenszky Géza külügyminiszterrel közös sajtókonferenciát tartott Budapesten, miután tárgyalásokat folytattak a Külügyminisztériumban. Klaus Kinkel a német— magyar kapcsolatok különleges jellegére utalva egyben gratulált Antall Józsefnek kormánya igen sikeres elmúlt kőt és fél éves teljesítményéhez. Összességében Bonnban úgy látják, hogy Magyarország nagymértékben előrehaladt a jogállami keretek és a piacgazdaság kiépítésében. Németország a lehetőségek szerint az Európai Közösségekben is támogatja Magyarországot. Azt szorgalmazza. hogy Magyarország a társuláson keresztül bekerülhessen a közösségbe. Önök szerint fiatalok? Olyan zavarban vagyok. A közelmúltban egy levélírónk — rövidesen közöljük írását — arra kért, > hogy mint új főszerkesztő, mutatkozzak be, írjam meg, vajon milyenek a politikai nézeteim. Nos, én ezt a kérdést e szerkesztőségben meg senkinek nem mertem föltenni, és a jövőben sem fog érdekelni: ki mely pártnak, polgári tömörülésnek a tagi,a, ki milyen tüntetésre jár. Nos, kíváncsi levélírónk különben válaszol önnön kérdésére: „Nyilván a Bem rakpartról érkezett.” (Valószínűleg a Bem térre gondolt, az MDF-szék- házra.) Nem! Nem onnan jöttem, jöttünk. Válaszomban szerettem volna megírni, hogy nem is a Fidcsztől, sajnos, hisz korunk már nem éppen fideszcs, de nem írom! Nem ám, merthogy olvasom az ifjak pártja elnökének beszédéről szóló tudósítást: „ ... a Fidesznek a liberális választási győzelem érdekében formálisan is fel kell oldania a 35 éves korhatárt.” Hoppá! Jöhettünk volna hát e pártból is. De nem, mert ez az ügy nekem (nekünk) már kissé ködös. Egy párt, amelyik nevében benne a szó: fiatal, most meghirdeti, hogy kapui tárva-nyitva állryk az idősebbek előtt is. Érthető, hisz a párt elnöksége azt mutatja: ők sem a legifj bbak immár. Szerintem azért is érthető a Fidesz kor határnyitása, mert örc- gecske gondolatokhoz azokkal harmonizáló tagságrp van szükség. (Vödrös)
