Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-15 / 244. szám

Crescendo íesztivál A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola, a Magyar Zenei Tanács és az Inte-art Festivalcenter közös prog­ramjaként október 1j. és október 19. között Budapes­ten, a Régi Zeneakadémián megrendezik a Crescendo- fesztivált. Gémes Katalin enekesnő estjét október lfi-án tartják meg, október 17-én Eckhardt Violetta hegedűművész, valamint a Schubert Trió lép tel egv- egy önálló műsorban. Va­sárnap este Sigurd Slatteb- rekk norvég zongoraművész mutatkozik be a zeneked­velő közönségnek. A feszti­vál október 19-én Botos Veronika brácsaművész estjével zárul. Anyagi támogatási nem hapnah Népművelők a munkanélküliekért (Folytatás az 1. oldalról.) némi feszültség a népmű­velők és a Munkaügyi Köz­pont képviselője között. A nézetkülönbség abból adó­dott, hogy a művelődési há­zak ingyen vagy minimális ter.'téű díjért szerveznek, szerveznének tanfolyamo­kat, ehhez azonban anyagi támogatásra lenne szüksé­gük. A Munkaügyi Központ igazgatóhelyettese szerint az átképzésnek megvannak a maga paraméterei: a heti egy-két alkalommal meg­tartott tanfolyamok nem kaphatnak ilyen címen tá­E1 ismerés a várostól A Neufeld Anna-alapítvány idei díjazottjai Vácott évek óta kora ősszel osztják ki a Neufeld Anna-alapítvány díjait, amelyet a képző- és zene- művészetben kiemelkedő alkotók kapnak meg. Az idén Bartos Ferenc polgár- mester mához egy hétre, délután fél hatkor adja át a díjakat fe Lugossi László szentendrei képzőművész­nek, Tumbász András váci fotóművésznek, Varga László zeneszerzőnek, a váci székesegyház karna­gyának, valamint a Váci Itégizene Együttes tagjai­nak: Bednarik Anasztáziá­nak, Masopust Katalinnak, Kiss Zsuzsannának, Bokor Györgynek és Laczhegyi Imrének. mogatást. A zsámbéki angol nyelvtanfolyammal például az a gond. hogy csak kö­zépfokú nyelvvizsgára ké­szít fel a támogatható felső­fokú nyelvvizsga helyett. Pék Lajos, a budakeszi művelődési ház vezetője — aki már 1938-ban sürgette, hogy készüljenek fel a munkanélküliek átképzésé­re — a helyi népfőiskola számítógépes tanfolyamá­hoz kért támogatásti^Ami- kor meghirdették, több pá­lyázati pénzre számítottak, illetve a gimnáziummal való együttműködésben bíz­tak, de a helyzet máskép­pen alakult. Pénzt alig kaptak, a gimnázium órán­ként ezer forintot kér, gép­parkról tehát nem is álmod­hatnak pillanatnyilag. Föl­vetette a kölcsönzés lehető­ségét, ehhez az ötlethez mások is csatlakoztak. Nemcsak számítógépre, de például író- és varrógépek­re is szükségük lenne a mű­velődési házaknak, melye­ket pillanatnyilag nem tudnak megvenni. Vass István a népművelői k*rés-k közül a munkanél­küliek számára szervezett klubok létesítésének támo­gatását vállalta, de meg­ígérte, hogy a többi javasla­tot továbbítja kollégáinak. Pachner Edit LACIIÁZÁN FONTOS AZ ISKOLA Hobbija az irodalom A hír meglehetősen hétköznapi: az oly sokat emlege­tett gondok ellenére az iskolákban mindenütt rendben folyik a tanítás, nem kevés helyen a pedagógusok na­gyon is figyelemre méltót produkálnak. Mint például Kiskunlacházán I’ozsár István igazgató irányításával. öt kérdezem: — Mikor cserélte fel a tanári állását a kényelmes, de egyúttal rengeteg gond­dal munkával járó igazga­tói „bársonyszékre”? — Amennyit én abban a székben ülök! A múlt év nyarán kezdtem dolgozni ebben a beosztásban, és bizony nem volt könnyű megszokni, hogy most már az egész iskoláért én fele­lek. — ön tősgyökeres kis- kunlacházai, Hogyan tu­dott — ahogy mondani szokták — próféta lenni a saját hazájában? Mert a hírek szerint az. — Több mint harminc éve tanítok Kiskunlachá­zán. jól ismernek tehát a kollégáim és rám szavazott a községi képviselő-testület több mint háromnegyed rá- sze is. Ha már megtisztel­tek a bizalmukkal, akkor igyekszem rászolgálni. ' — Milyen pedagógiai el­vek vezérlik? — A célom az, hogy mind a pedagógusok, mind pe­dig a gyerekek nyugodt al­kotó légkörben bontakoz­tathassák ki képességeiket. A tehetséggondozás a má­E LE GANS, VISSZAFOGOEE, ÍZLÉSES Szárnyaló daru a tálon — Hamarosan kézműves szakkör indul nálunk ... egy fiatal újhartyáni keramikus vezeti. Surman Edit a neve, ismeri? — újságolta néhány hete a hernádi művelődési ház igazgatónője. — Editke? Persze, hogy tudom, hol lakik! Nahát, ő keramikus? — kérdezett vissza a távolsági busz so­főrje, aki mindenkit ismer a faluban; amikor a meg­beszélt interjúra igyekezve elbizonytalanodtam, melyik megállónál is kell leszáll- nom. Csodálkoztam, ha egyszer ismeri, hogy-hogy nőm tudja, mivel foglalko­zik, de hamarosan megkap­tam a választ: — Idén végeztem — me­sélte egy fotelbe kuporodva az ifjú keramikus, aki rá­nézésre egy gimnazista be­nyomásé. kelti. Asztalán apró lila mezei virágok, polcain egy-egy szép formá­jú kerámiatárgy, de semmi harsányság, semmi hivalko­dás. Rendkívül szerén}7. Halk, határozott hangon fejtegette, hogy úgy érzi, számára a művészet egy­előre elérhetetlen minőség. Gyermekkorát idézve el­mondta, mennyire hálás a szülőinek, akik segítettek neki felfedezni a természet titkait, apró csodáit. Sza­badidejükben gyakran jár­tak érdőt-mezőt. Szeretett iskolába járni, minden tan­tárgyat érdekesnek talált — így a pályaválasztásnál bajba került. Nem tudta, merre induljon, milyen hi­vatást válasszon. A Közgaz­dasági Egyetem felvételi vizsgáján döbbent rá, hogy nem akar egész életében száraz adatokkal foglalkoz­ni, az ö világa a képzőmű­vészet, népművészet, kéz­művesség. Megkönnyebbü­lést érzett, amikor az egye­tem értesítette: nem jutott be. Egy évig a helyi könyv­tárban dolgozott, ahol sok más feladat melleit kézmű- vc- foglalkozásokat vezetett gyerekeknek, majd a Kép­ző- és Iparművészeti Szak­középiskola kiegészítő kerá­mia szakára iratkozott. In­nentől kezdve pontosan tudta, mit akar. Két osz­tálytársával együtt külön­órákat vettek, minden tech­nikát, minden mesterfogást el akartak sajátítani. Idén ősszel az ő kezdeményezé­sükre indul el a szakközép- iskola mesterkurzusa. A rövid pályakép után sorra mutatta szebbnél szebb kerámiatárgyait, tá­lait, korsóit. Többségük egy, ma már ritkaságszámba menő régi japán eljárással, raku technikával készül, melynek lényege, hogy a keramikus beavatkozik az égési folyamatba. Izzó ál­lapotban kiveszi a tárgyat a kemencéből, és szerves anyagba — fűbe, szalmába, vízbe, fűrészporba — he­lyezi, hogy lefojtsa az égést. Ettől kapják a rakuzott ke­rámiák különös, szürkés színüket. Surman Edit művei, for­májukat tekintve egysze­rűek, díszítései visszafogot­tak, Ízlésesek: egy lágyan szárnyaló daru, egy ragyo­gó színekben játszó spirál, vagy mázpötty, csak úgy ..odavetve”. Az elegáns, magabiztos előadásmód nem kezdőre, hanem kifor­rott alkotóra vall! — Olyan tárgyakat pró­bálok készíteni — mondta — , amelyekre talán az a legjellemzőbb, hogy sze­mélyhez szólóak, egyediek, amilyenekből nincs több! (pachncr) Dobozok ' '"'{A M r' v* «,,-v iWMm./m mmmmmmmmmmmz-­i A..* fe w > /vL ; % ♦ "■ - - - •* ^-,v ■' .s: ‘. > , * . • . . ' • . ••, V. . >, '/■■■■■ v v . . :. - . mi 7 í ' m * Äs m$ 11 sik legfontosabb felada­tunk; a tehetséges tanulók­kal külön foglalkozunk. — Látható, hogy majd­nem elkészült a régi-új is­kola. Ki adta rá a pénzt? — A helyi önkormányzat A felújítás és a hat új tan­terem építése huszonhét- millió forintba került. Sze­rencsére az önkormányzat megértette az oktatás je­lentőségét. — Napjainkban gyakran hallani: oda a pedagógusok tekintélye. Mi a véleménye erről? — Bizonyára hallott azokról az időkről, amikor a tanító a faluban „szent ember” volt, úgy tisztelték. Az utóbbi negyven év nem segítette ezt a folyamatot. A szellemi értéket semmi­re nem becsülték, éppen ezért elismerés azoknak, akik végigküszködték ezt az időszakot. Véleményem szerint az igazán erős egyéniségek megpróbálta* alkotni, hivatásukra feles­küdve tanítani, s nem >s sikertelenül. Őket mindig is tisztelet övezte, s övezi. — Igazgató úr tagja a képviselő-testületnek is. Hogy lehet ennyi munkát bírni? — Nem könnyen. A fele­ségem néha tréfásan meg­jegyzi, hogy idősebb ka­romra ment el az eszem Félt ugyanis, s ezt köszö­nöm neki. Szerencsére, mi­vel matematika—kémia sza­kos vagyok, racionálisan tudom nézni a dolgokat. Csak azt sajnálom, hogy a hobbimra már alig jut időm. — Beavatna a titkába? — Háromezer kötetes könyvtáram van otthon, de sajnos, kevés időm jut ol­vasásra. Egy kicsit szokat­lan, mert korábban a min­dennapjaimhoz tartozott a művelődés. Joggal merül­het fel: matematikus lé­temre honnan az érdeklő­déi az irodalom iránt? Gyerekkorom óta vonza­nak a könyvek. Emlékszem, az első fizetésemből egy bőrönd könyvet vettem .. A drága jó édesanyám nem akart hinni a szemének ... Kóbor Ervin Tál és korsó indiánmotivummal Daruraka Népművészetért Szakalapítvány A szakalapítvány pályá­zatot hirdet olyan népmű­vészeti, népi iparművészeti alkotások létrehozására, amelyék magas színvona­lon képviselik a népi kul­túra értékálló történeti, kézműipari és háziipari ha­gyományait, és amelyek a nemzeti kultúra reprezen­tatív összetevőjeként, aján­déktárgyként jelenhetnek meg a 90-es évek nemzeti és nemzetközi rendezvé­nyein. Pályázni lehet prototípus­ként elkészített ;— még nem zsűrizett, más pályá­zaton, kiállításon még nem szerepelt — alkotással, tárgysorozattal, kollekció­val, továbbá részletes, do­kumentált tervezettel, olyan alkotásokkal, me­lyek kisebb-nagy óbb soro­zatban történő előállításra is alkalmasak. Pályázni le­het az alapítvány célkitű­zésében megfogalmazott tárgyakból álló- kiállításéi rendezésének támogatásá­ért, illetve az értékálló népművészeti alkotások (tárgycsoportok motívum- kincsek stb.) közreadásá­nak segítéséért. A pályázaton bárki részt vehet, az alapítvány azon­ban elsősorban népművé­szek, népi iparművészek, iparművészek, képzőművé­szek, egyéni alkotók vagy alkotócsoportok pályázatát várja. A pályázatokat 1992. no­vember 15-ig kell eljuttat­ni a Folkart Rt. központjá­ba (1088, Budapest, Rá­kóczi u. 1—3.1. A pályázatokat az ala­pítvány kuratóriuma bírál­ja el, szakértők bevonásá­val. Az elfogadott pálya­munkákat a kuratórium 80 000 forintig terjedő ösz- szeggel díjazhatja. Az el­fogadott pályamunkák so­rozatgyártását a kurató­rium konkrét összeggel tá­mogatja. Csak formanyomtatvá- nvon, három példányban benyújtott pályázatokat fo­gadnak el. Importált angol tanárok A Művelődési és Közok­tatási Minisztérium, vala­mint a British Council an­gol nyelvtanításra kiterje­dő együti működésének ke­retében lehetőség nyílik ar­ra, hogy az 1993—1994-es tanévre angol nyelvterület­ről érkező , tanárokat . he­lyezzenek általános és kö­zépiskolákba. Ennek közlé­sére a minisztérium sajtó- osztálya kérte az MTI-t. A tájékoztatás szerint a hozzánk érkező pedagógu­sok fiatal, friss diplomások, akik mindegyike iskolai gyakorlatszerzés céljából egy-egy évet tölt Magyar­országon, miközben segítsé­get nyújtanak magyar kol­légáiknak az angol nyelv tanításában. Az őket fogadó oktatási intézményeknek megfelelő szállSst, mintegy 17 ezer forintos nettó havi fizetést, valamint étkezési hozzájá­rulást kell biztosítaniuk számukra. Azok az iskolák, amelyek e feltételek mellett készek és képesek fogadásukra, november 15-ig írásban nyújthatják be igényüket a Művelődési és Közoktatási Minisztériumba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom