Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-14 / 243. szám

MAGYARORSZÁG PEST MEGYEI HÍRLAP • . ;v Sp^Wé'í 1992. OKTÓBER H., SZERDA 3 Támogatják a privatizációt Amerikai segély Magyarországnak Az abortusz nem lehet a családtervezés eszköz® Az Amerikai Egyesült Ál­lamok kormánya 1989. és 1992. ősze között a kelet­európai térségbe irányuló segélyprogramja keretében Magyarországnak közel 120 millió dollárt juttatott. Az elmúlt héten Robert Hu­tchings nagykövet, az USA megbízott külügyminiszte­rének a kelet-európai se­gélypolitikával foglalkozó tanácsadója vezetésével amerikai szakértői delegá­ció látogatott hazánkba, és A bajor kultuszminiszter a Parlamentben A hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodó dr. Hans Zehetmair bajor kul­tuszminiszter és kísérete ok­tóber 13-án, szerdán a Parlamentben megbeszélést folytatott az Országgyűlés kulturális bizottságának küldöttségével. Prepeliczay István alelnök, a küldött­ség vezetője ismertette a kulturális bizottság és albi­zottságai tevékenységét a törvényalkotásban, különös tekintettel a készülő mé­diatörvényre. Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány az általa kiszabható legsúlyosabb fe­gyelmi büntetésben része­sítette Bodrácslca János ve­zérőrnagyot, Budapest rendőrfőkapitányát. Ugyan­akkor Bodrácska to­vábbra is élvezi az ORFK vezetésének bizalmát. Erről Pintér Sándor tájékoztatta kedden az újságíróikat, mi­után lezárult a BRFK két vezetője elleni vizsgálat. Az országos rendőrfőka­pitány elmondta: a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ságnál előzetes letartózta­tásban lévő veszélyes, szervezett bűnözőktől még július 26-án érkezett a fel­jelentés, amely szerint Bodrácska János és Illés Gyula alezredes, a BRFK bűnügyi főosztályvezetője egv-egy személyautót ka­pott azért, hogy bűncselek­ményeket fedezzen. Az ORFK által lefolytatott fe­gyelmi vizsgálat megálla­pította. hogy egyik rendőri vezető sem kapott ajándék­ba autót. Az viszont kide­rült. hogy Illés Gyula még 1990-ben e.gy büntetett elő­életű személlyel kft.-t ala­pított. A vállalkozásba Il­lés társának apportként egy személygépkocsit kel­lett bevinnie. Ez azonban nem történt meg, bár Illés néhány napig használta az autót. Pintér Sándor főka­pitány azonban úgy ítélte meg: méltatlan egy rendőri vezetőhöz az ilyen vállal­kozásban való részvétel, ezért Illést október 13-án lefokozta és elbocsátotta a testülettől. (Pintér cáfolta, hagy amikor budapesti fő­kapitány volt. tudott volna a kít.-ről) Illés ellen — az itt-tartózkodásuk során át­tekintették a magyar kor­mány képviselőivel az ed­digi segélyek felhasználá­sát, illetve tárgyaltak a kö­vetkező években esedékes támogatásról. Az USA kormánya 1989- ben indította el segélyprog­ramját a közép- és kelet­európai országok támoga­tására, különösen a lengyel- országi és magyarországi politikai és gazdasági átala­Júliusban és augusztus­ban a bejelentett csőd- és felszámolási eljárások szá­ma csökkent az év előző hónapjaihoz képest — derű] ki az Igazságügyi Minisz­térium összesítésének ada­taiból, melyet Vavró István f őosztály vezet ő-helyettes juttatott el a távirati iro­dához. Ez év első félévében 2617 felszámolási és 786 csődel­járás-kérelem érkezett a bíróságokhoz. Áprilisban 1281 felszámolási és 2259 csődügyet regisztráltak. Májusban és júniusban ha­vi 1764 felszámolási kére­lem érkezett a bírósághoz, ORFK korábban keltezett feljelentése alapján — hi­vatali visszaélés alapos gyanúja miatt a Budapesti Nyomozóhivatal folytat vizsgálatot. A Bodrácska Jánossal szemben lefolytatott vizs­gálat során kiderült: doku­mentumokkal és tanúkkal bizonyítható, hogy a főka­pitány egy kisszövetkezet­től vásárolt gépkocsit. A fegyelmi eljárás során a rendőrség megállapította, hogy a budapesti főkapi­tány titkos belső szabályo­kat sértett meg — ame­lyekről államtitokra hivat­kozva Pintér Sándor nem beszélt —, Bodrácska ezért kapott országos főkapitá­nyi fegyelmit. ★ Az ORFK sajtótájékDZ- tatója után az MTI tudósí­tója rendőrségi forrásból úgy értesült, hogy Bod­rácska János budapesti fő­kapitány a Zeniplényi-ügy- rői a Nap-tévében tett el­hamarkodott nyilatkozata miatt kapott fegyelmi bün­tetést. Bodrácska ugyan,s bejelentette, hogy a több­száz millió forintos csalás­sal vádolt ex-úszómene- dzser New Yorkban már „megfelelő helyen” van ah­hoz. hogy meg lehessen in­dítani a kiadatási proce­dúrát. Zemplényi a nyilatkoza­tó*. követően azonban kike­rült az amerikai rendőrség látóköréből. A Nap-tévében elhangzott bejelentés után. október 2-án az Országos Rendőr-főkapitányság nűn ügyi főigazgatója — mint ismeretes — a BRFK-tól saját hatáskörébe vonta a Zemplényi-ügy vizsgálatát kulás segítésére. Az USA 1989 óta megközelítőleg másfél milliárd dollárt jut­tatott segélyek, és egyéb támogatások formájában a közép- és kelet-európai tér­ségnek. A magyar kormány pri­vatizációs programjának támogatására eddig 5 millió dollárt folyósítottak. A ban­ki és pénzügyi szolgáltatá­sok korszerűsítésére szin­tén 5 millió dollárt nyújtot­tak eddig a program során. július-augusztusban viszont csak havi 1400. A május- júniusi havi 346-ról 257-re csökkent a csődkérelmek száma is július-augusztus folyamán. A csődügyek közül az el­ső negyedévben 117-et. a másodikban 663-at, a nyár utolsó két hónapjában 534- et zártak le. A befejezett felszámolási eljárások szá­ma az első negyedévben 551, a másodikban 1709 volt. A második negyedév­ben havonta 570 felszámo­lási ügyet zártak le. Vi­szont júliusban és augusz­tusban havonta csupán 361 ügy végére sikerült pontot tenni. Csehországnak érdekében áll, hogy a magyar—lengyel —cseh és szlovák szabadke­reskedelmi megállapodást még ez évben aláírják, és annak kedvező hatásai már 1993. január 1-jétől érvé­nyesüljenek — erősítette meg Václav Kupka, a Cseh Köztársaság Gazdasági Mi­nisztériumának első mi­niszterhelyettese Herényi Lajos külgazdasági megbí­zott államtitkárral Buda­pesten folytatott megbeszé­lésén. A találkozón szó volt ar­Magyarországon 1—1,2 millió, a határokon túl pe­dig várhatóan 300 ezer la­kásban lehet majd fogni a Hungária Televízió Alapít­vány leendő televíziójának műsorát — jelentették be az alapítvány kuratóriumá­nak tegnapi sajtótájékoz­tatóján. Jankovics Marcell rajz­filmrendező, ideiglenes szó­vivő elmondta: konkrét műsortervről még nem tud­nak beszámolni. Személyi kérdésekről a kuratórium eddig nem tárgyalt, ezért még nyitott, hogy kik ké­szítik majd a programo­kat. Kis létszámú szer­kesztőséget kívánnak lét­rehozni, amely megren­delné a produkciókat a kü­lönböző bel- és külföldi (Folytatás az 1. oldalról.) lehet a népességpolitika megjavításának módszere, de igazán jó törvény sem hozható. Rózsa Edit (SZDSZ) rámutatott: hely­telen lenne visszatérni a tiltás eddigi gyakorlatához. Meg kell hagyni a nőknek a szabad döntés jogát. A „B” variáció viszonylag kö­zel áll az SZDSZ elképze­léseihez, elfogadható tár­gyalási alapnak. Szemlélete azonban megváltoztatan­dó. mivel most nem tekinti a nőt önálló személyiség­nek, és ez visszaélésekre adhat módot. Kovács Lász­ló (36-ok) kifejtette: az élet Istentől van, csak ő veheti el. A nők jogait a megszületendő gyermek élet­hez való joga korlátozza. Kovács Pál (MSZP) szerint a fő kérdés: tud-e a par­lament olyan törvényt al­kotni, amely megfelel a XX. század végi közgon­dolkodásnak és a demokrá­ciának. Fodor Gábor (Fidesz) rámutatott: a ,.B” változat pártja számára elfogadha­tó. „Mi az abortusz, ellen, de a felelős döntésen ala­puló abortusz mellett va­gyunk”. . Lukács Tamás (KDNP) hangsúlyozta: az élet a fogantatás pillanatá­ban kezdődik, tehát frak­ciója az „A” variánst tá­mogatja. Ugyanakkor a család intézményének és szociális jogbiztonságának megerősítése mellett érvelt. G. Nagyné Maczó Ágnes ról a szakértői tárgya­lásról, amit az elmúlt napokban Prágában foly­tattak. A szakértők java­solták: ez év végéig az il­letékes minisztériumok vizsgálják meg. hogy az ér­vényben lévő magyar— csehszlovák gazdasági meg­állapodások közül melyek azok, amelyek — a szüksé­ges módosításokkal — a magyar—cseh kapcsolat- rendszerben is alkalmazha­tók, illetve milyen új meg­állapodásokat célszerű ki­dolgozni. működők kiválasztásánál az egyik leglényegesebb szempont, hogy megfelel­jenek azoknak az elvárá­soknak, amelyeket a hatá­rokon túli sugárzás euró­pai egyezménye megfogal­maz, vagyis közvetítsék mind az európai, mind a nemzeti kultúra értékeit. A műholdcsatorna bérle­ti díja évente 300 millió forint, ezért az összegért napi 24 óra adásidő áll a televízió rendelkezésére — közölte Tóth Kálmán, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium frek- venciafőosztúlyának ve­zetője. A Hungária Tele­vízió adásainak sugárzása a tervek szerint december 24-től — napi 8 órás mű­soridőben — kezdődik meg. (független) éles szavakkal ítélte el a törvény magzat- ellenes szellemét, és az előterjesztés elutasítását kérte képviselőtársaitól. Az ebédszünetben a mag­zat védelméről és a ter­hesség megszakításáról szó­ló törvényjavaslatról fej­tették ki véleményüket a szabad demokraták és az MDF képviselői sajtótájé­koztatójukon. A szabad demokraták bejelentették, hogy a ter­vezet B változatát el tud­ják fogadni tárgyalási alapnak, ehhez elsősorban olyan módosító indítvá­nyokat terveznek benyúj­tani, amelyek a nő védelmét szolgálják: azt, hogy a ter- hességmegszakítással járó procedúra alatt lelkileg ne gyötörhessék és ne aláz­hassák meg a nőket. Rózsa Edit — az abortuszkérdés megoldására tavasszal be­terjesztett SZDSZ-es tör­vényjavaslat társszerzője — arra a felmérésre hi­vatkozott, amely szerint a felnőtt társadalom 70 szá­zaléka nem akarja, hogy szigorítsák a terhesség­megszakítás előírásait, és 40 százalék kifejezetten az enyhítés híve, majd hang­súlyozta, hogy az Ország- gyűlés a kérdés tárgyalá­sa során nem lehet tere ideológiai, érzelmi indítta­tású vitáknak. Kuncze Gá­bor azt fejtette ki, hogy a fiatalok önálló életkezdé­sének feltételrendszerét kellene javítani ahhoz, hogy gyerekeket vállalja­nak. Az MDF képviseletében Pusztai Erzsébet — a B változat kidolgozója — is­mertette a törvényjavasla­tot. A képviselőasszony kü­lön kitért arra, hogy a ter­vezet értelmében a terhes­ség megszakítása akkor végezhető el, ha a nő vál­sághelyzetben van. Ez a fo­galom Pusztai Erzsébet sze­rint nem korlátozó és nem megalázó, mint egy indi­kációs lista, amelyben té­telesen felsorolják, hogy milyen esetben végezhető el az abortusz. A terhes­ség megszakításáról a nő hivatott dönteni, a január elsejétől működő tanács­adó fórum mindössze a he­lyes döntéshez próbál se­gítséget adni. Kulin Sán­dor arra hívta fel az új­ságírók figyelmét, hogy a tervezet nem foglal állást a magzat jogalanyiságát il­letően, mivel ezt ez idáig a jogtudomány sem tisztáz­ta. Az abortusz nem lehet a családtervezés eszközé, de tiltása nem célraveze­tő. és nem is kívánatos. Az MDF képviselői végezetül hangsúlyozták: a közokta­tás minden szintjén a har­monikus családi életre kell nevelni, és ennek többnek kell lennie, mint a felvilá­gosításnak nevezett isme­retátadás. Kormányzati lépések kés­lekedését. illetőleg egyes rendelkezések nem megfe­lelő végrehajtását kérték számon a képviselők az il­letékesektől az Országgyű­lés kedd délutáni interpel- lációs kétőrájában. Kávássy Sándor (függet­len) arra hívta fel inter­pellációjában a figyelmet, hogy jókora harcok kísér­ték és továbbra is kísérik a szövetkezetekben a föld­alapok kijelölését. A gazda­ságok ugyanis a legjobb földeken már túladtak; a rosszak viszont, mint fogal­mazott, nem kellenek sen­kinek. — A nép ezek után nem tudja, komolyan gon­dolja-e a kormány a kis­gazdaságok talpraállítását — összegezte véleményét a honatya. Sárossy László földműve­lésügyi államtitkár ezzel szemben úgy vélte: a jog­szabályok kellő eligazítást adnak a kárpótlásra szánt földek kijelöléséhez, s már a kárpótlási törvény meg­születése előtt egy évvel szigorúan szabályozták az állami földek elidegeníté­sét. Az Országgyűlés keddi ülésnapján döntött arról, hogy — összhangban az Al­kotmánybíróság állásfogla­lásával — feloszlatja Tisza- derzs község önkormány­zati képviselő-testületét Önök szerint érthető az üzenet? Júlia néni a grófik­nál szolgált. Kitűnő stá­tusa volt: házvezetőnő. A grófék demokratiku­sak voltak, Júlia néni szinte családtagnak szá­mított. Olyannyira, hogy a „felszabadulás” után internálták is, no, nem származása, hanem — mint megmagyarázták neki — arckifejezése miatt. Ugyanis azt túl reakciósnak ítélték. Mi tagadás, az is volt! Jú­lia néni nem felejtette ci a grófékat, akiket a népi demokrácia min­den népi demokratájá­nál demokratikusabbak- nak talált, amiért — mert Júlia néni sosem rejtette véka alá véle­ményét — később is többször megütötte év­ről évre kecses bokáját. No de az idősebb höl­gyek esetében mind ke­vesebb szó esik a boká­ról, s egyre több a nyelvről. Júlia néni nyelve pedig csípősségre nézvést minden nemzet­közi összehasonlítást ki­bírt. És bír a mai na­pig is! Istennek hála, já egészségben van! Szel­lemileg is! Most azt várja, hogy mit tesz „a Hankiss”? És fejtegeti: kilöki a Chrudinákot vagy nem löki ki? Ha a Csurka elhallgat, akkor (itt egy nyomdafestéket nem tűrő kifejezést szo­kott használni, de rög­tön hozzáteszi, a gró­foknál még nem be­szélt így). S mert Júlia néni sosem felejt el ka­bátjára virágot tűzni, kalapkáján meg színes toliak díszelegnek, hát jó vele fecsegni. A leg­utóbb ezüstfejű botját emelte, rám mutatva: „Magával mi van, fiam?” No, hát, tetszik tudni — hümmögtem. Ö legyintett, s szóit: ,.A grófék amikor hazajöt­tek a birtokról Budára, akkor előtte öt nap szel­lőztettem, takaríttattam. Üzenem a miniszterei­nek, fiam, hogy okos ember nem ül be ápo- rodott levegőjű szalon­ba. Még nincsen késő! Szellőztessenek!” önök szerint a néni üzenete érthető? (Vödrös) r l _ BODRACSXAT MEGFENYÍTETTEK, ILLÉST ELBOCSÁTOTTÁK Feíühizsgélják a megállapodásokat Épülő kapcsolatrendszer BEMUTATKOZIK A HUNGÁRIA TELEVÍZIÓ ALAPÍTVÁNY műhelyektől. Az együtt­Csöndesedő csődhelyzet

Next

/
Oldalképek
Tartalom