Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-14 / 243. szám
PEST XXXVI. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM Ara: 18.JÜ loriití SZÍNES 1992. OKTÓBER 14., SZERDA TELEMAOAZIN Magyar—lengyei viszony Antall József miniszter- elnök kedden a Parlamentben fogadta a lengyel külügyminisztert. Krzysztof Skubiszeivski a magyar külügyminiszter meghívására, háromnapos hivatalos látogatásra érkezett Magyarországra. A találkozón — melyről a Kormányszóvivői Iroda közleményt juttatott el az MTI-hez — a magyar kormányfő tájékoztatta lengyel partnerét a magvar külpolitika legfontosabb alapelveiről; arról a folyamatról, amelyet a Varsói Szerződés felbomlása jelez, és azokról a törekvésekről, amelyek Magyar- országnak a különféle nemzetközi együttműködési szervezetekbe való integrálódását célozzák. Krzysztof Skubiszewsxi egyetértett a magyar miniszterelnök által adott helyzetelemzéssel, és szükségesnek látta az együttműködést. az álláspontok koordinálását a világ nyugati felével való kapcsolatteremtésben. A kiegyensúlyozott lengyel—magvar kapcsolatokat a térség fontos stabilizáló tényezőjeként értékelte. Nagymarosi aggodalmak, i®rwek Hidat vagy alagutat akarnak A helyi érdekek figyelembevételét, méltányos kártalanítást követelnek a nagymarosi polgárok, ugyanis a gigantikus építkezés következményei — a telkek kisajátítása, a különböző épületek zárolása, a felszámolt üzemek, az elmaradt csatornázás — miatt hozzávetőleg 1,1 milliárd forint kár érte az 5500 lakosú Duna-parli települést. Ezt Gyaraki Frigyes alpolgármester mondta el — akit az MTI munkatársa a lakosoknak a helyreállítási munkákhoz fűzött várakozásáról kérdezett. A nagyközségben 600 millió forint értékű félbemaradt, vagy elkészült, de üresen álló épület vár gazdára — az osztrák építőknek készült lakótelep, a műszaki egyetemtől kisajátított üdülő, kulerrakész szálloda —, ezek egy részére igényt tart az önkormányzat. Elvárják továbbá, hogy a jövőre kezdődő rehabilitációs munkák, a Duna-part helyreállításával kapcsolatos terveket a kivitelezők egyeztessék velük. Az önkormányzaton belül többféle elképzelés is ütközik. Fölvetődött például, hogy a helyreállítandó Duna-mederbe építsék be egy majdan fölállítandó híd pilléreit, ám ennek ellenzői is akadnak, egy közúti híd — mondják — megbontaná az üdülőtáj jellegét. A helyreállításnál egy Duna alatti csőalagút lefektetésének lehetősége is felvetődött, amely közvetlen közúti összeköttetést teremtene a visegrádi oldallal. Arról is szó van, hogy két strand épül majd a nagymarosi parton, az egyik termálfürdőként működne, ahová a gyógyvizet a Duna alatt a lepencei strandot tápláló forrásból vezetnék át. Az önkormányzat felszólítja az illetékes tárcát a 12-es út nagyközségen átvezető másfél kilométeres szakaszának korszerűsítésére, még a rehabilitációs munkálatok beindítása előtt. Hatpárti egyeztetés médiaügyben i Halpárti egyeztetés kezdődik a jövő héten a médiatörvény vitás kérdéseiről — ebben állapodtak meg kedden Antall József miniszterelnökkel folytatott megbeszélésükön a parlamenti pártok frakció- vezetői. A tárgyalásról — amelyen jelen volt az Ország- gyűlés kulturális bizottságának vezetője és Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is — Csépe Béla, a kereszténydemokraták frakcióvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a felek egyetértettek abban, hogy a médiával kapcsolatos kérdésekben gyors, és lehetőleg konszenzuson nyugvó megoldásra van szükség. Éppen ezért a keddi megbeszélésen megállapodás született arról, hogy pártfrakciónként két- két képviselő részvételével hatpárti grémium alakul, és e testület október 27-éig kap határidőt a főbb kérdésekben való megegyezésre. Csépe Béla reményét fejezte ki, hogy a főbb sarokpontokban sikerül megegyezni, és egyúttal — ezzel párhuzamosan — lehetőség nyílik a konzultációra személyi kérdésekben is. Régiónkból Lengyelországba Újjáéledő kapcsolatok Skultéti Sándornak, a Jász-Nagykun-Szolnok— Pest—Nógrád megyei régió köztársasági megbízottjának vezetésével közigazgatási szakemberekből és vállalkozókból szervezett delegáció járt a napokban Lengyelország Katowice vajdaságában. A gazdag programú öt napról a köztársasági megbízott hivatalának sajtófőnöke, aki maga is a delegáció tagja volt, a következőket mondotta: — Polgármestereken és képviselő-testületi tagokon kívül jó néhány vállalkozó is tagja volt a küldöttségnek. Vendéglátóink igen készségesek voltak, betekinthettünk az új lengyel önkormányzati rendszerbe. Örömmel tapasztaltuk, nincs mit szégyenkeznünk, a helyi közigazgatás Lengyelországban valamivel bürokratikusabb, mint nálunk, s úgy láttuk, nehezebben is alkalmazkodik a modern, európai követelményekhez. Amint vállalkozóktól hallottam, ők is eredményesnek ítélik a látogatást, új kereskedelmi kapcsolatokat építettek ki, s megállapodtak a lengyel vállalkozókkal, hamarosan viszonozzák a látogatást, Magyarországon már vegyes vállalatok alapításáról tárgyalnak majd. Valamennyien úgy láttuk, a leváltott rendszerben kiépített kapcsolatokat érdemes újjáéleszteni, mai, korszerű formában, hiszen a közvetlen gazdasági együttműködésnek mindkét ország hasznát láthatja. —tán A TÖKÉLETLEN TÖRVÉNY Nem alkottunk tökéletes nemzetiségi törvényt — minthogy ilyen nem is létezik. Ilyen legfen- nebl az eszményien szervezett, tökéletes országokban van, mint amilyen Kis-Jugoszlávia, Szlovákia vagy Románia. Ezeken a földrajzi helyeken a tökéletes nemzetiségi törvény arról ismerszik fel, hogy ezt kijelentik róla. Mi efféléket soha nem jelentettünk ki, s aligha tesz bennünket annyira fel- fuvallcodottá a jóisten, hogy ezt valaha is megtegyük. A kormány által most megalkotott, s vita, majd elfogadás végett a magyar parlament elé terjesztett nemzetiségi törvény csak úgy hemzseg a számtalan hibától. Ezek közül csak néhányat említenék. A tervezet például nem teszi lehetővé, hogy valamely etnikum képviselője, természetes hajlamának és szokásainak élve, büntetlenül tyúkot lophasson. Vagy: némely nemzetiség számára, bár a törvény kimondja, hogy szabadon használhatja anyanyelvét — ami ugye a világ legtermészetesebb dolga —, a magyar tervezet ezt mégis korlátozza oly módon, hogy nem engedi meg például, hogy ékes anyanyelvén elárulja a hazát. A törvénytervezet efféle hiányosságait minden bizonnyal szóvá teszi majd az ellenzék, és egynémelyik lap is megírja, de pozícióját kihasználva a kormánypárti többség nem szavazza majd meg az erre irányuló módosító indítványokat. Csoda hát, hogy végül is tökéletlen nemzetiségi törvényünk lesz? Mert kunszt az, ha egy nemzetiség vagy etnikum szabadon szerveződhet, anyanyelvi iskolákat alapíthat kormánytámogatással, tulajdon vallásos hitét gyakorolhatja, képviseltetheti magát az önkormányzatokban. a törvényhozásban? Ugye — akárki belátja —, ez nem kunszt. Ezek alapvető emberi jogok. A kunszt egy olyan törvény lenne, amely például engedélyezné az itt élő több mint 30 nemzetiség és etnikai közösség számára a magyar nyelv, s a magyar nemzeti érzés szabad gyalázását. Attól tartok, hogy az efféle tökéletlenségek jócskán rnegterhelik a majdan elfogadásra kerülő törvényt. Most már csak azon tűnődöm, miféle tájékozatlanság késztette Duray Miklóst Szlovákiában, Ágoston Andrást Szerbiában vagy Tőkés Lászlót Romániában, hogy saját törvényhozó testületük figyelmébe ajánlják a dolgozatot, mint példaértékű munkát. Paizs Tibor (Érászmk Ssspmik 13. cMsskm) ki abortusz mm lobot a családtervezés eszköze Az Országgyűlés kedden délelőtt megkezdte, majd több mint kétórás tárgyalás után elnapolta az általános vitát a magzati élet védelméről szóló, a kormány által beterjesztett törvényjavaslatról. Surján László népjóléti miniszter expozéjában rámutatott: az abortusz minden nézetet valló ember szerint rossz. Ugyanakkor kényes kérdés a magánérdek és a közöss'gt érdek összhangba hozatala. A társadalom a világon mindenütt, így Magyarországon is megosztott. Az előterjesztő az „A” variánst tartja elfogadható- , nak, amely szerint a magzat személyiségi jogokkal rendelkező jogképes lény. Mivel azonban ismeri a társadalom mai gondolkodását, a ,.B” variációt is beiktatta, amely az anya válsághelyzetére való tekintettel a terhességmegszakítást bizonyos feltételekkel lehetővé teszi. A képviselőcsoportok vezérszónokai közül elsőként Kulin Sándor (MDF) kapott szót. Rámutatott: a frakció rábízza tagjaira, hogy hogyan szavaznak az „A” illetve a „B” variációról. Közölte: az MDF-tagok között is megoszlanak a vélemények. A tilalom nem (Folytatás a 3 oldalon.) 6« SMMemSSm FOÍDTUUUDOMOS Segítség a licitáláshoz A kárpótlásról, a földárverésekről, a termőföld privatizációjáról tartottak tegnap tanácskozást a megyeházán. A zsúfolásig megtelt teremben a régió szinte valamennyi önkormányzata képviseltette magát. Skultéty Sándor címzetes államtitkár, megyei köztársasági megbízott bevezetője után Sepsey Tamás címzetes államtitkár, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke tartott előadást. Elmondotta: nemcsak a beérkezett igények alapján. de országjárásai során személyesen is meggyőződhetett arról, hogy a megtévesztő híresztelésekkel ellentétben sokakat érdekel az évtizedekkel ezelőtt kényszerűen elveszített magántulajdon visszaszer- (F oly tatás az 5. oldalon.) Beszélgetés egy éremtervezővel
