Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-13 / 242. szám

GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM. 243. SZÄM 1992. OKTÓBER 13.. KEDD DALLAL, TÁNCCAL ERDÉLYBEN (II.) Csak szülőföldünk van távol Tegnapi számunkban arról írtunk, hogy a Maczkó Má­ria vezete Kartali Asszonykórus és a Budai Ilona ve­zette Vikár Béla Népdalkor Székelyudvarhelyen járt, ahol először a Nyikó-völgyi Szentlélekkel, Farkaslakával és Székelykeresztúrral ismerkedtek. Ma toytatjuk az úti­beszámolót. Két óránál alig több ma­radt az ebédelésre és a nép­viselet felöltésére. Mindkét c port egy órával a műsor megkezdése előtt a helyszí­nen volt, és a színházterem­be szivárgó nézőközönség az ajtókon át is hallhatta, hogy azon a délutánon különle­ges élményben lesz része. Bíró Edit bevezető szavait követően Lászióné Herr Pi­roska, a kartali művelődési ház igazgatója kedvenc ver­sével, Váczi Mihály Szár­mazásával köszöntötte az udvarnelyieket. A jövőre fennállásának 125. eszten­dejét ünneplő helyi vegyes kórus, amely egykori híres karnagya, Balázs Ferenc n'wét vette fel. székely nép­dalokat adott elő, majd a kartaliak következtek. Hangjuk és táncuk nagy örömet szerzett a közönség­nek; Bíró Edit úgy jelle­mezte a színpadon látotta­kat, mintha népviseletbe öl­töztetett babák mozogtak- daloltak volna ott. A szé­kelyudvarhelyi férfikar tagjai betöltötték a dobogót, érces ha'-iuk pedig a ter­met — pedig mint később kiderült, a másik három csoporthoz hasonlóan ők sem teljes létszámban lép­tek fel a műsorban. Végül következett a Vikár' Béla- népdalkör és Széles And­rás citeraművész; utóbbi ujjai nyomán szinte izzottak a húrok, bizonyítva, hogy Magyarországon talán ő ha nálja a legnagyobb tu­dással hangszerét. Nálunk lem túl gyakori, hogy Budai Ilona és Maczkó Mária egv színpadon, a másik csoport­jához csatlakozva énekeljen — Székelyudvarhely lakói ebben a gyönyörűségben is részesültek: a jelenlevők személyesen, míg a távol­maradók a helyi kábeltele­vízió műsorában láthatták és hallhatták az eseményt. A műsort követő vacso­rán fo.ytatódott az ének és a tánc; a kartali asszonyok minden négyzetcentimétert kihasználtak. Egy helybeli bácsi :— túl a hetvenen — újra és újra megforgatta a néoviseletbe öltözötteket, taloa alatt remegett a padló. Ferenczy Ferenc, Székely­udvarhely polgármestere mondta: — Örülök, hogy a Magyarországról érkezett vendégeink otthon érzik magukat, és a családoknál való elhelyezésükkel szoros kapcsolatot alakíthattak ki városunk lakóival. Szoká­saink, népzenénk hasonló, a viszonylag nagy földrajzi távolság hatása nem érvé­nyesül a kultúrában. A vidéken tapasztalható derűt a polgármester azzal indokolta, hogy az itteniek tisztában vannak azzal: Ha , búnak adják fejüket, nem változik semmi. A választá­sok első fordulója csüggesz- tő eredménnyel zárult ugyan, ám ez nem hat olyan mélyre. A székelyeknek el­sősorban azért kell küzde­niük, hogy a fiatalság ne hagyja el szülőföldjét. Az RMDSZ, az iskolák és a szülők igyekeznek helyesen formálni minden ifjú jövő­jét. A késő estig tartó mula­tozás után másnap reggel kissé késve indult az autó­busz a Békás-szoros felé. A csoport útközben betért a csíksomlyói katolikus templomba, ahol az oltár előtti fohász állítólag min­dig meghallgattatik. Madé- falván lerótták kegyeletü­ket az 1764-es SICVLICl- DIVM (székelyöldöklés — a szóban rejlő római számok összege a nevezetes évszá­mot adja ki) emlékművénél, ahol egy bácsi arról beszélt, hogy harminc moldvai csángó fiatalember nősült a faluba, és küszködve bár, de újból tanulják az elfele­dett magyar nyelvet. A Békás-szoros kanyargó szerpentinjei és patakjai, a körülöttük magasodó szik­lafalak még azokat is le­nyűgözték, akik nem először jártak ott. Hazafelé megáll­tak pár percre a Gyilkos­tó mellett — az 1837-ben ben földcsuszamlás nyomán keletkezett tóban azóta is ott állnak a meszes víz által konzervált fenyőcsonkok. A hazaút hangulatát még az sem tudta elrontani, hogy a busz motorja rosszalkodni kezdett, így Koronára ké­sőn, esősre változott időben érkeztek, így se a fazeka­soktól. se a kosárfonóktól nem tudtak vásárolni. Másnap reggel elbúcsúz­tak Székelyudvarhelytől; so­kan megfogadták, hogy ide még' visszatérnek. Tizenöt kilométernyi utazás után óhajuk teljesült, s az újfent elromlott jármű fél egykor újra nekiveselkedett az út­nak. A Segesvár melletti csata emlékművénél meg­emlékeztek Petőfiről és az elesettekről. Fél négV >r Medgyes mellett végképp megállt a tudomány, még egy tapasztalt román sofőr is hiába szánt fél órát az elromlott buszra. Medgyes polgármestere jött ki a ma­gyarokhoz, és előbb buszt ígért, majd hozott egy sze­relőt, aki végül megtalálta a hibát, és este kilenckor ismét elindulhattak a haza felé. Így történt, hogy Gyula- fehérvár, Arad és a többi nevezetes város csak éjsza­kai fényeit mutathatta. A másnap délelőtt hazaérke­zők számára mindenképpen élményt jelentett az utazás, és azt a tényt, hogy Erdélyt nemhogy négy nap, de négy esztendő alatt sem lehet be­járni. Ilid! Szilveszter (Vége.) Felelősség - egymásért Tíz körömmel küzdöttek, hogy megmentsék Gyakran hallani, hogy a ma embere elsősorban én­ben gondolkozik, életét, munkáját, célját egyes szám első személyben fo­galmazza meg. Mi lehet az oka? Talán az, hogy a fia­talok szorgalmának távlata a lakás, tehetségük serken­tője fi kocsi, s mert gyűlö­lik a hazugságot, amit éreznek, azt ki is mondják. És nemcsak a fiatalok fo­galmaznak így, hanem a társadalom többsége szin­tén egyes szám első sze­mélyben gondolkozik. A többes első leginkább — vagy csak? — a családot il­leti, ha az eszményeket he­lyettesítő anyagi célokról van szó. De hát erről elsősorban mi tehetünk, akik jóval túljutottunk a hatvanon, s a célok meghatározásakor elsősorban a gyakorlatról bes-éltünk, a gazdasági fel­adatok megvalósításáról, s alig ejtettünk szót az esz­ményeinkről, az eszmény­képekről. Alig vettük észre, hogy a gazdasági nehézsé­gek leküzdésének közeli célja mögött a gondolkodó fiatalok és a felnőttebb fel­nőttek keresik az eszmé­nyeket. Forr a világ, esz­mék erjednek, eszmények keresik az utat az emberek elméjéhez és szívéhez. Hasznos ennek a keresés­kutatásnak az eredményes­ségét siettetni és segíteni. NEMES SZÁNDÉK A most következő törté­netet ezért írom le. Annak bizonyságául, hogy a régi értékrendek — amelyek kö­zött ott található az egy­másért érzett felelősség tu­data, egymás segítésének nemes szándéka és vállalá­sa — ma is élnek. Augusztus 21-én történt, hogy Varga Imre hévíz- györki lakos házának ud­varán a gázvezeték építé­séhez szükséges árkot ásta, s munka közben minden Városházi előzetes Rendelettervezetek, pályázatok GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. ® A szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatársak: Pillér Éva és Hidi Szilveszter. O Posta­cím: Gödöllő, Pf. 14. 2100. Telefax és telefon: (28) 20- 796. % Szerkesztőségi foga­dóóra: hétfőn 10-től 13 órá­ig. # Hirdetésfelvétel: mun­kanapokon 8.30-tól 13 óráig a szerkesztőségben. VASÁRNAP Közvetítés Aszódról A Kossuth rádió októ­ber 18-án 10.05 órai kez­dettel istentiszteletet köz­vetít az aszódi evangélikus templomból. Igét hirdet Detre János, a gyülekezet lelkésze. 10 VtOjI filmszínház: Ébredések (Awakenings). Színes, szinkronizált ameri- i kai film. 18 és 20 ópakor. Október 14-én, szerdán 17 óra 30-kor tartja soros ülését a gödöllői képviselő- testület. Elsőként javaslatot tesznek az 1987. évi 8. szá­mú tanácsrendelet hatályon kívül helyezésére, valamint az árverési versenytárgya­lás-szabályzat felülvizsgála­tára. Szó lesz a Dózsa György úti temető ravatalo­zójának elmaradt felújítási munkálatainak pótlásáról, az épület üzemeltetéséről ás a temetőkert, valamint a te­metkezési tevékenységet szabályozó rendelettervezet­ről. Beszámoló hangzik el a családi iroda tevékenységé­ről, a távhőszolgáltatás helyzetéről és a Delta Szol­gáltató és Kereskedelmi Kft.-ben levő, önkormány­zati tulajdonú üzletrész hasznos! tásáról. Az ülést pályázatok kiírá­sával zárják. Stúdium Értékekről, ifjúságról Stúdium az értékekről, a konfliktusokról és az ifjú­ságról címmel kétnapos konferencia lesz a gödöllői művelődési központban ok­tóber 17—18-án. Szombaton 10 órától dr. Komlósi Piroska pszicholó­gus tart előadást, s vezet tréninget A konfliktus kér­dései, kezelési technikái címmel. Délután 3 órakor dr. Laki László szociológus elemzi a diákéletmód—if­júsági munkanélküliség kérdéskörét. A magyar fia­talok értékválasztásáról ad képet 5 órakor kezdődő előadásában dr. Kamarás István szociológus. A nap programja este 8-kor szak­irodalom-szemináriummal zárul. Másnap, vasárnap a Bel­városi Tanoda elnevezésű alapítványi iskolát mutatja be a stúdium résztvevőinek Gyárik Edit igazgató. bizonnyal arra gondolt, hogy a hideg téli napokon már gáz melegíti otthonát. Kényelmesebbé válik kis családja élete. Tervezgetett. Nem világot megváltó gon­dolatok foglalkoztatták, csak a mindennapok adta lehetőségeket mérlegelte, amint milliók teszik ezt munka közben s egyre rö­vidülő szabadidejük per­ceiben. CSAK PERCEKIG Váratlanul mozdult meg a föld. Varga Imre valami súlyos dübörgést hallott, aztán az egész testét ab­roncsba szorító ölelést érez­te. amely a lábától kúszott fel, egészen az arcáig. Visz- szaemlékezésekor elmond­ta, hogy az első pillanat­ban a félelem uralkodott el rajta, aztán az élni aka­rás, s így jutott el — má­sodpercek tört része alatt — a kiáltáshoz: — Segítség, emberek! Először messzire hangzott a sikoly, aztán lassan-lassan fogyott az ereje, halkult a szó. Nagy Józsefné hallotta meg a kétségbeesett ember hörgő jajdulását, és futott riad­tan a segítőkért. Bagi György és Csejtei János nem tétovázott. Nem voltak kíváncsiak magya­rázatra, nem törődtek az­zal, ki kéri a segítségüket. Abbahagyták a munkáju­kat, futottak Nagyné után. Amíg szerszám került elő, addig tíz körmükkel, a ke­zükkel kaparták a földet, hogy az egyre halkabb, gyengébb, fáradtabb társuk, földijük helyzetén segítse­nek. Óvatosan, féltve vé­gezték a dolgukat, hogy a föld mozgása meg ne Is­métlődjék, a homoklavina el ne szabaduljon. — Nem volt más gondo­latunk — mondják —, mint Imrének segíteni. Tudtuk, hogy minden pillanat szá­mít, ezért nem tétováztunk, nem töprengtünk. Biztattuk a verítékező, halottsápadt Imrét, hogy kiszabadítjuk, s kértük, ne hagyja el ma­gát, hiszen itt vagyunk, se­gítünk. Mennyi ideig küzdöttek, mennyi ideig dolgoztak összeszorított fogakkal — nem tudják. Varga Imre sem tudja megmondani, hogy órákig vagy csak per­cekig tartott a föld halálos szorítása. mikor meghal­lotta a rohammentő sziré­náját, ezt a máskor oly fé­lelmes, riasztó sí vitást, ak­kor — augusztus 21-én — a hálaadási ének szépséges dallamaként, a feltámadás hozsannájaként, az ember­ség himnuszaként fogadta. A 35 éves Varga Imre tűzoltó, két gyerek apja új­jászületett. Ma még beteg- állományban van. Volt egy törése. Fáj a dereka. Orvo­sok kezelik. Tornáztatják. Úszni jár. Él. AMI FONTOS Történetet mondtam el az emberi összetartozásról, egymás segítéséről. Azért, mert bizonyítani kívántam, hogy képesek vagyunk egy­másért cselekedni, s hírt adni arról, hogy legalább annyi jó történik a nap 24 órájában, mint amennyi gonoszról szólnak a tudósí­tások. Miért van az, hogy a rossz hír szárnyon jár? Fercsik Mihály Bírósági ítéletek Kanalas késsel Egy nyári délutánon a gödöllői „Lapátos” italbolt­ban sörözött a többszörö­sen büntetett előéletű Ba­ranyai Ernő helyi lakos. A harmincéves férfiú hirte­len odalépett az egyik ven­déghez, és kikapta annak zsebéből egész havi fize­tését A pénz a földre hullt. Miután a sértett össze­szedte és megszámolta, ki­derült, hogy kétezer fo­rint hiányzik belőle: eny- ntfit vitt magával a tettes. Az italbolt felszolgálói riasztották a rendőröket, akik egy közeli buszmeg­állóban el is fogták a vád­lottat Az illető személyé­hez egy másik bűncselek­mény is kapcsolódik: a gö­döllői mozi büféjében a hűtőszekrény tetején levő műanyag pénztartó alól el­emeit háromezer forintot. Az okozott kár a későb­biek során megtérült. A Gödöllői Városi Bí­róság Baranyi Ernő, Har­mat ú 24. szám alatti la­kost kétrendbeli lopás vét­sége miatt halmazati bün­tetésül 8 hónapi börtönre ítélte, és 3 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Az ítélet jogerős. ▲ Gödöllő. Illés u. 36. szám alatti lakásán egy estén fiatalkorú unokatestvérei látogatták meg a bünte­tett előéletű Kanalas Já­nost. Eleinte a lakásban beszélgettek, később — úgy kilenc óra tálban — kimentek a ház elé. Ka­nalas felfigyelt egy férfi­ra, aki láthatóan ittas ál­lapotban közeledelt az ut­cán. Odalépett hozzá, s míg egyik kezével átkarol­ta a vállát, a másikkal kést szegezett a nyakához. Felszólította, hogy térdel­jen le, s a nála lévő pénzt adja át. Figyelmeztette, ne­hogy kiabálni merjen. A sértett — megrémülve a fenyegetéstől és a közel­ben álldogáló fiatalok cso­portjától — átadta a zsebé­ben lévő kétszáz forintot és fél doboz cigarettát. Ezt követően, kihasznál­va, hogy támadója egy pillanatig nem figyel rá, felugróit és elszaladt. Azon­nal feljelentést tett a rendőrségen, a vádlottat elfogták. Az elkövetett rablásért a Gödöllői Városi Bíróság 2 év börtönre ítélte Kana­las Jánost, és 2 évre eltil­totta a közügyek gyakor­lásától. A vádlott felmen­tésért, illetve enyhítésért fellebbezett, ám a Pest Megyei Bíróság mint má­sodfokú bíróság helyben­hagyta a Gödöllőn hozott ítéletet, tehát az jogerőre emelkedett. Bóbita Színház Hókirálynő A bábszínházi bérletso­rozat első programjaként a pécsi Bóbita bábszínház mutatkozik be Gödöllőn október 26-án. összesen három előadáson mutatják be a Hókirálynő című me­sejátékot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom