Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)

1992-10-02 / 233. szám

MAI SZÁMUNKBAN NINCS GARANCIA A MEGÁLLAPODÁSRA (3. oldal) CSIIRKA ISTVÁN A BBC-BEN (3. oldal) VALÓRA VÁLÓ ÁLMOK (6. oldal) OROSZ PEZSGŐ A HŐSÜKNEK (15. oldal) PEST MEG YEI XXXVI. ÉVFOLYAM, 233. SZÁM Ára: 11,50 forint 1992. OKTÓBER 2., PÉNTEK — A korábbi gyakorlat­tól eltérően a kormányzati és kimondottan közigazga­tási feladatok a köztársasá­gi megbízotti hivatalhoz kerültek. Egyúttal itt tör­ténik többek között a má­sodfokú hatósági ügyinté­zés is. A megyei tanácsok­tól a törvényességi fel­ügyelet jogkörét, törvé­nyességi ellenőrzés formá­ban a köztársasági megbí­zott kapta. Egyrészt az ál­lampolgárokat védjük — munkatársaimmal együtt — a képviselői testületek túlkapásaitól, másrészt az önkormányzatokat óvjuk, vagyis igyekszünk a törvé­nyeknek érvényt szerezni. Mindezt a demokrácia sza­Kkkunhcházcn a közclkclmaiotti törvény Kezükben a jövő nemzedék Kiskunlacháza 720 éves. Ezt a szép jubileumot kul­turális ünnepségsorozattal próbálják szebbé varázsol­ni. Ennek a rendezvénynek jelentős eseménye volt az a fórum, amit az új közok­tatási törvényről tartottak a művelődési házban. Rákosi Győző Arpádné a Ráckevei Pedagógus Szak- szervezet környezeti bi­zottságának titkára fogad­ta a meghívott intézmény- vezetőket és szakszerveze­ti bizalmikat. Telt ház előtt köszönthette az előadókat: Borbáth Gábort, a Pedagó­gusok Szakszervezetének főtitkárhelyettesét, és Sel- mecziné dr. Csordás Má­riát, ugyanennek a szer­vezetnek a jogi képviselő­jét. Borbáth Gábor — aki maga is tanárember — a pedagógusok örökös gond­jával, az anyagiakkal kezd­te előadását, majd kifej­tette, hogy a közalkalma­zotti törvényre az idén májusban költségvetési többletigényt nyújtottak be. (Folytatás a 3. oldalon) A Csepeli Szabadkikötő­ben tegnap mutatták be az újságíróknak a bajor kor­mány adományát, amelyet a volt jugoszláv népeknek gyűjtött össze. Az ezer ton­na élelmiszer, gyógyszer és egészségügyi felszerelés nagy részét — amely vízi úton érkezett Budapestre — a bajor szociális mi­nisztérium és a polgárhá­ború sújtotta vidékek meg­segítésén fáradozó német munkacsoport adta össze. A szállítmányból 360 tonna Magyarországon ma­radt: a nagyatádi mene­külttáborba és a menekül­teket befogadó Pécs kör­nyéki falvakba kerül. Az adományok szállításáról és szétosztásáról -a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a Jehannita Segélyszolgálat gondoskodik. A röbbi ado­mányt Zágrábba, majd Boszniába szállítják. (Vimola Károly felvétele) Jeszenszky Géza beszéde az ENSZ-ben Félmillió magyar fenyegetettségben Magyarország támogatja az ENSZ válságmegelőző, béketeremtő tevékenységé­nek szélesítésére irányuló terveket, és szerelné, ha mielőbb kidolgoznák a ha­tékonyabb kisebbségvédel­mi normákat. Többek kö­zött erről beszélt Jeszensz­ky Géza csütörtökön a köz­gyűlés általános vitájában. A magyar külügyminisz­ter kiállt a vajdasági ma­gyarok védelmében, felve­tette a bősi erőmű körüli vitát, és elutasította azokat a nézeteket, hogy a kisebb­ségek autonómiatörekvései az államegységet veszé­lyeztetnék. Jeszenszky óvott különféle barnainges ideológiák felmelegítésétől csakúgy, mint a kommu­nizmus ncmzeliszínűvé való átfestésének kísérle­teitől. A miniszter a magyar kormány támogatásáról biztosította Butrosz Gáli főtitkár arra vonatkozó ajánlásait, hogy tegyék ha­tékonyabbá az ENSZ szere­pét a nemzetközi biztonság megóvásában, a válságok megelőzésében, a békete­remtésben és békefenntar­tásban. A BT-nek további konk­rét lépéseket kell tennie, egyebek között megelőzően alkalmazva a békefenntar­tó erőket olyan körzetek­ben. ahol erre még nem került sor — javasolta. A (Folytatás a 2. oldalon.) A változtatás nem politikai, hanem szakmai feladat Két év tapasztalatai Interjú dr. Skultéty Sándor köztársasági megbízottal A nyolc köztársasági megbízott és hivatalaik közel két éve részei a még bizonyos fokig átmeneti állapotban lévő közigazgatásunknak. Az átlagpolgár alig tud róluk valamit. Érthető, ugyanis nincs jogelődje a régiók elén álló köztársasági megbízottnak. A hajdani megyei ta­nácsok lényegében teljhatalommal rendelkeznek: a helyi határozatokat meg változta ihattak, személyi döntéseket hoztak, gyakorlatilag az államigazgatás középszintjét fogták át, s kormányzati feladatokat is elláttak. A náluk koncentrálódott feladatkörök napjaink demokráciájában megoszlanak. A megyei önkormányzat elsősorban intéz­ményfenntartói és -szolgáltató tevékenységet lát el. Az államigazgatási feladatok a helyi önkormányzatok, illet­ve jegyzők kezébe kerültek, bizonyos esetekben kor­mányzati hatáskörrel kiegészítve. Vajon milyen szerepet tölt be a köztársasági megbízott és hivatala? Erről, va­lamint az eddigi tapasztalatairól kérdeztük dr. Skultéty Sándor államtitkárt. Jász-Nagykun Szolnok, 1‘esl és Nóg- rád megye köztársasági megbízottját. bályainak betartásával tesszük. — A feladatok között a törvényesség ellenőrzése mellett a másodfokú ha­tósági ügyintézést cspk (Folytatás a oldalon.) KÜLÖNÖS GONDOSKODÁS ÉS VÉDELEM Az önkormányzatokat és az ifjúságot érintő kérdé­sekről állított össze — s juttatta el az érintetteknek — továbbgondolásra aján­lott vitaanyagot Pest Me­gye Közgyűlésének nemze­tiségi és társadalompoliti­kai bizottsága. A vitaanyag felhívja a figyelmet a felnövekvő korosztály azon problé­máira, amelyek egyre in­kább a szociális válság hordozójaként jelennek meg a társadalomban, sok egyéb mellett. Választ ke­resnek arra, miként reagál az ifjúság a rendszerváltást követő politikai, ideológiai, szellemi áramlatokra, vál­tozik-e értékrendjük, élet­vitelük, jövővel kapcsola­tos várakozásuk, milyen a viszonyuk a politikához, a közélethez, az ifjúsági szer­vezetekhez, a civil társada­lomhoz, van-e reális önis­meretük, s legfőképpen: mit és hogyan tehetnek ér­tük és velük az önkor­mányzatok? Sorjáznak te­hát a kérdések. Nagy gond az e területen dolgozó szakemberek, intézmények számára, hogy az állami, kormányzati, önkormány­zati feladatok egyértel­mű meghatározása egyelőre várat magára. Kísérletek, kezdeményezések ugyan voltak, vannak. Ennek nyomán hozták létre az if- (Folytatás az 5. oldalon.) A MÁSIK SZIGET Németh László jegyzi meg egy helyütt, hogy az építkező nemzet tudat alatt is a sajátosság önvé­delmének megannyi formáját hordozza magában. Ilyen szellemi védőoltásnak minősíti, többek kö­zött azt a képességünket, miszerint az egyszer már megtapasztalt történelmi leckét — de lehet az valamilyen kimagasló kulturális eredmény is — visszavonhatatlanul sejtjeinkbe „kódoljuk”, úgyannyira, hogy az előhívatlanul is minket ha­tároz meg, ha akarjuk, ha nem. A történelmi leckét illetően, sajnos kétségeim vannak, bár igaz, hogy 'kudarcaink is reánk val­lanak. Amit viszont a magyar szellemiségnek, en­nek az Európát bűvölő szigetvilágnak a jegyeiről ír — azt magam is megtapasztaltam. Ülök a tévé előtt, és figyelem az öt évvel ez­előtti lakiteleki találkozóról készített dokumen­tumfilmet. És ismerős, nagyon ismerős arcokat fe­dezek fel... E sorok írója egy „másik szigetkép­ződményről” figyelhette akkor az itteni erjedést, ennek okán beszélhet ismerős arcokról. No meg annak okán is. hogy az Erdélyben hátizsákoló író-, vagy egyszerűbben: sorstársak egyike-másika ott látható a lakiteleki sátor alatt. És aki utat és időt nem számítva át-átverte magát a sorompókon, az hozott is magával. Egy-egy könyvet, egy-egy sok­szorosított jegyzetet. Emlékszem, azóta vonult be metaforagyűjteményembe a Csurka-féle „fojtott fazék”-Magyarország szókapcsolat. Igen, mert a másik sziget — lefojtott Erdély volt. Hogy mi e film láttán a különös számomra? Ko­rántsem az a sajnálatos tény, hogy a „nagy csapat”, az akkori alternatív gondolkodók csapata már-már szétesett. A különös érzés énbennem talán érzé­kenyen érinthet embereket, ámde leírom: úgy tű­nik, EZT a lakitelket az erdélyi magyar értelmi­ség ugyanúgy építette .., persze OTT. Mondjuk, Sepsiszentgyörgyön vagy Kolozsvárott vagy Nagy­váradon. Esetleg Temesváron vagy netán Tordán. Sátor azonban nem került a fejünk fölé — csak jelbeszédekben kiáltoztunk. Egyszer meg kellene nézni azt a filmet is... Bágyoni Szabó István Adományok Bajorországból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom