Pest Megyei Hírlap, 1992. október (36. évfolyam, 232-257. szám)
1992-10-10 / 240. szám
Új pedagóguslap EG YHÁZAKÉS ISKOLÁK Educatio néven indult útjára az az Oktatáskutató Intézet kiadásában megjelenő lap, amely a pedagógusok érdeklődésére tarthat számot. Már 1939 elején körvonalazódott az a terv, hogy a meglevő közlönyök-mellett szükség lenne egy olyan kiadványra, amely az oktatás problémáit társadalmi oldalról közelíti meg. Így látott napvilágot az Educatio első száma, amelyet várhatóan karácsony táján követ a második. Az eddigi szokástól eltérően ez a lap, tematikus felépítésű és igyekszik egv bizonyos témakört minden oldalról megközelíteni Az első szám az iskolák. és az egyházak kapcsolatát elemzi. Tartalmazza a magyar tudományos élet. valamint az egyházak képviselőinek véleményét, e kérdésről. Az elkövetkezendő számokban foglalkoznak majd a pedagógusmunkanélküliséggel, a kisebbségek és az ok-tatás helyzetével, valamint a piacprivatizációval és a tandíjakkal. Egyelőre negyedévenként jelennek meg, 1500 példányban, de terveznek egy ötödik számot is, amely dokumentumokat és törvényeket tartalmazna. — pa — A piaristák Magyarországon A Duna Kör segítséget kér Levél a pápához A Duna Kör levélben fordult segítségért II. János Pál pápához, a bősi erőmű ügyében. Többek között ezt írják: Magyarország nehéz órájában fordulunk Szentségedhez a Duna megmentéséért. A magyar kormány tárgyalásai a Cseh és Szlovák állam illetékeseivel, melyek arra irányultak, hogy a szlovák kormány mondjon le a bősi vízlépcső végső, október 15-i üzembe helyezéséről, ez idő szerint eredménytelenek. Ez a kudarc azzal a következménnyel járhat, hogy a Duna elterelése megsérti az 1977. évi vízlépcsőegyezményt (melyet a magyar kormány egyébként mór jogszerűen felmondott), továbbá határmódosuláshoz vezet, ami sérti az 1947. évi párizsi békeszerződést, mely a jelenlegi határokat megállapította. sérti továbbá a Helsinki Értekezlet betűjét és szellemét, mely kimondja az európai határok megváltoztatásának tilalmát. Ez az egyoldalú lépés beláthatatlan társadalmi, ökológiai, gazdasági, kisebbségi és emberjogi következményekkel jár. Nem utolsósorban ötmillió ember ivóvize kerülne így veszélybe. Mivel az események menete — olvasható a továbbiakban — és az október 15-i akció: a Duna egyoldalú elterelése miatt az idő rendkívül rövid, ezért nagy tisztelettel kérjük Öszent- ségét, hogy emberi együttérzését és spirituális tekintélyét latba vetve, amint módjában áll, emelje fel szavát a nemzetközi közvélemény és a szlovák fél előtt, hogy erre a katasztrofális lépésre — Európa ökológiai, politikai, erkölcsi, szellemi megőrzése érdekében — ne kerüljön sor, és ne forduljon szembe ismét vakmerőén egy európai kormányzat illetve hatalom Isten éltető szándékával. Miasszonyunknak Kápolnádra tás A washingtoni Szeplőtelen Fogantatás székesegyházban ünnepélyesen avatták fel a Mariazelli Miasz- szonyunknak szentelt osztrák kápolnát, amely emléket állít a Közép-Európá- ba bevándorolt hívők hozzájárulásának a római katolikus egyház fejlődéséhez az Egyesült Államokban. A mariazelli búcsújáróhely templomában temették el először a bécsi száműzetésben elhunyt Mindszenty József herceg- prímást. A washingtoni kú- polnaavatón jelen volt Friedrich Höss osztrák és Tar Pál magyar nagykövet is. A nemzeti eszme a ipostolai Szokatlan formák, az ősi székely építészet és a huszadik század vége új irányzatának szerencsés találkozása. Egy lelkes magyar építész álmodta papírra, majd a hívek százainak adományaiból váltották valóra a gyűli református templom tervét. A 25 ezer lelket számláló, városnyi nagyköz/ / Alaassék az Ur! ségnek csak imaháza volt. A rendszerváltás második évében a hívek adományából, az egyházmegye és az önkormányzat támogatásával a gyülekezet megérte: új falak közt zeng az ősi zsoltár a templomban. Isten dicsőségére! (—gyé—) Alig fél évszázaddal azután, hogy a később szentté avatott püspök, Kalazanti József megalapította Rómában ingyenes, mindenki számára nyitott iskoláját, 1642-ben az akkori magyarországi Pótlóimban is megnyílt az első piarista iskola. A szent püspök nemcsak iskolát, hanem szerzetesrendet is alapított, amely éppen a tudásra, az igazság szolgálatára és a keresztény hitre való nevelést tartotta feladatának. Az 1642. a piaristák magyarországi letelepedésének az esztendeje. Az azóta eltelt háromszázötven évről rendezett kiállítást a piarista rendtartomány és a Budapesti Történeti Múzeum A piaristák 350 éve Magyarországon címmel. Az október végéig nyitva tartó tárlaton képek, könyvek, dokumentumok, fotók és egyházi szertartásedények idézik fel a rend életét. Podolin után ugyancsak a Felvidéken Privigvén. Breznóbányán, Pozsony- szentgyörgyön telepedtek meg a piaristák, mivel Magyarország java része akkor még török hódoltsági terület. A törökök kiűzése után újabb és újabb iskolák nyitottak: Nyitra, Veszprém, Kecskemét, Vác, Beszterce, Pest, Debrecen, Korpona és Szeged a piarista iskolák helyszíne. S ezeket továbbiak követték. Hamarosan a legnagyobb magyar iskolafenntartó renddé . vált a piarista rendtartomány. (Az Országgyűlés 1715-ben adott honosságot nekik.) A török uralom utáni újrakezdés, a magyar barokk korszaka szorosan összefonódik a piarista terjeszkedéssel. Ez a barokk, amely nem a pompakedvelésben, hanem az új élettér teremtésében volt érdekelt, jól harmonizált a piarista életA képeken: részlelek a kiállításról eszménnyel: az átalakulás korában vállalt felelősséggel, az emberi tudás kiteljesítésével. Mindenkori feladatuknak tekintették az evangélium eszméinek kutatását, s a nagy emberi értékek kibontását. Iskoláikból a magyar szellemi élet megannyi jelese került ki. Híresek voltak a természet- tudományos stúdiumaik, miként a humanista és hitbéli tudományokkal foglalkozó oktatásuk is. S valóságos apostolai lettek a magyar nemzeti eszmének. Szerencsére 11. József nem törölte el a rendet, s így iskoláik is megmaradhattak. A piarista iskolák művelődéstörténeti jelentősége abban van, hogy százszámra adták az országnak a művelt papokat, tanítókat, jegyzőket, közhivatalnokokat, mesterembereket. Az első világháború kitörésekor 24 piarista gimnázium működött. Trianon után tíz maradt Magyarország területén. Az iskolák 1945 utáni államosításakor nyolcat elvettek a rendtől, de a budapesti és a kecskeméti gimnáziumok mindmáig megmaradtak az egyház kezelésében. Szép gesztus, hogy most amikor lehetőség nyílik a2 egyházi iskolák visszaszerzésére, a piaristák egy új szakmunkásképző tanintézetet alapítottak. K. M. Döntés előtt a Szentszék Világiak panasza A közelmúltban benyújtottak felmondásukat a Vatikán világi alkalmazottainak elöljárói. A nyolcszáz alkalmazottat képviselő vezetők az ellen tiltakoznak, hogy az egyházi állam hatóságai hosszú évekig tartó vita után sem voltak hajlandóak kollektív munka- szerződést kötni velük. Az AP jelentése szerint a világi alkalmazottak csendes felvonulások kudarca ellenére sem terveznek sztrájkot. A Szentszék illetékesei még októberben döntenek arról, hogy elfogadják-e a testületi lemondást. Évközi huszonnyolcadik vasárnap MINDENKI MESSIÁSA Egyetlen evangélium van: Jézus jó híre Isten szerete- téről. Országáról, az üdvösségről. Erről az egyetlen örömhírről négy szerző, négyféleképpen szól. Ugyanarról a Jézusról beszélnek sajátos, egyéni szempontok alapján, sajátos céllal. A Lukács-evangélium mottója talán ez lehetne: A Messiás mindenkié. Nemcsak a kiválasztott népé, nemcsak a hűségeseké, nemcsak az igazaké. ö mindenkiért jött: pogány okhoz, bűnösökhöz, elesettekhez, testi-lelki betegekhez. És gyűlölt, lenézett szamaritánusokhoz is. Lukács különös érzékenységgel gyűjti össze az ősegyház szóbeli hagyományából azokat a jézusi tanításokat, amelyek ezen céljának megfelelnek. Neki köszönhetjük az irgalmas szamaritánus, a tékozló fiú, a szegény Lázár és sok más példabeszédet, de a mai történetet is. (Lk 17,11—19) „Hát a kilenc hol maradt?” Maga a szöveg válaszol („Mutassátok meg magatokat a papoknak”. A törvény előírja, hogy a leprást ki kell zárni a vallási és polgári közösségből. Az előírás szigora alól még Mózes nővére, Mirjám sem mentesült. A szerencsétlen betegek hangos kiáltással, ko- lompolással adták tudtára embertársaiknak közelségüket. Az élelmet az egészségesek letették az erdő szélén a leprásoknak, akik azután elvitték azt. Ha valaki mégis meggyógyult, a kohén (pap) megvizsgálta és visz- szafogadía a közösségbe. Áldozatot is mulatlak be ilyenkor. A kilenc ember tehát valószínűleg a törvényteljesítéssel foglalkozott. Noha erre látszólag maga Jézus szólította fel őket, szavát amolyan próbatételként is felfoghatjuk. Vajon Isten és az Ö Küldötte? A formális áldozatbemutatás, vagy az áldozat célja, a belső megtisztulás? Adott pillanatban a legfontosabbat választani.,, mennyire nehéz! Ezért is kérhetjük Isten lelkének vezetését. Egy kis rokonságot mutat a történet Márta és Mária esetével, a „jobbik rész” problémájával. És itt a sajátos vonása Lukács evangéliumának: a távollévő, a lenézett ember- csoport tagja (bár a szamaritánusok is zsidók bizonyos szempontból) megérzi ezt a jobbik részt, nagyobb a lelki szomjúsága, mint a többieknek és a döntő pillanatban a legfontosabbat választja, akárcsak nagy rokona. az irgalmas szamaritánus. Molnár Béla lelkész
