Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-04 / 209. szám
Szakszervezeti választások még az idén 37 milliárd etz ivóvízproyramra A KÖZOKTATÁS JÖVŐJE Kötelező béremelés: átlagosan 2 ezer forint Az iskola mindig hosszabb távú koncepciót jelent — hangsúlyozta Dobos Krisztina, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium helyettes államtitkára a közoktatás helyzetéről és a pedagógusok béremeléséről tartott sajtótájékoztatón a Művelődési Minisztériumban csütörtökön. A kormány csütörtöki ülésén áttekintette a szak- szervezeti választásokkal összefüggő teendőket, és ezzel kapcsolatban kialakította álláspontját. A kabinet döntéseit, javaslatait Juhász Judit szóvivő ismertette csütörtökön. A többi között elmondta, hogy a kormány 500 millió forinttal támogatja a szak- szervezeti választások lebonyolítását. A többletköltségeket is megelőlegezi az államkassza, ám az így folyósított összeget később a szakszervezeti vagyonból törleszteni kell. Ami a szavazati jogot illeti, a kormány az állampolgári szavazati jog elve mellett tör lándzsát. Mint ismeretes, a szakszervezetek ezzel szemben a munkavállalók, a nyugdíjasok és a munkanélküliek szavazati joga mellett álltak ki. (A szak- szervezetek által javasolt kör a választójoggal rendelkező polgárok 95-93 százalékára terjed ki.) A választás színhelyéről az a kompromisszumos javaslat alakult ki az Érdekegyeztető Tanácsban, hogy állampolgári szavazás esetén a munkahelyeken ejtsék meg a voksolást, de területi szavazókörzeteket is ki kell alakítani. Ennek megfelelően a kormány azt a javaslatot terjeszti a parlament elé, hogy minden, 500 embernél többet foglalkoztató munkahely is. lehessen a választás helyszíne. Az Országgyűlés dönt arról is, hogy a szakszervezeti választások vasárnap vagy munkanapon legyenek. Az ET-n kialakult konszenzusnak megfelelően a kormány is egyetért azzal, hogy még az idén bonyolítsák le a választásokat. A vagyonmegosztást illetően a kormány azt javasolta, hogy a háromévenként sorra kerülő három szavazás során osszák fel véglegesen a vagyont; minden egyes szavazás alkalmával a vagyon egyharmadáról döntenének, így hat év alatt történne meg a megosztás. A nemzetközi témákat László Balázs társszóvivő ismertette. A többi között elmondta: a kormány úgy határozott, hogy a volt Jugoszlávia függetlenné vált tagköztársaságainak kormányaival az utódállamok elismerését követően vasúti határforgalmi megállapodásokat köt. Döntés született arról is, hogy Magyarország részt vesz a jövő évben augusztus és november között megrendezendő dél-koreai szak-világkiállításon. Az Expót Kihívás a fejlődés új útjainak felkutatására címmel készítik elő. A rendezvényen csaknem 80 ország és nemzetközi szervezet vesz részt; összességében 10 millió látogatóra számítanak. A magyar részvétel költsége 62 millió forint, ebből a koreai fél 12,5 millió forint értékben biztosít, szolgáltatásokat. A kormány Gombócz Zoltán helyettes államtitkárt nevezte ki a szak-világkiállítás magyar kormánybiztosának. A szóvivő elmondta, hogy a kormány ülésének napirendjén szerepel a bősi vízlépcsővel kapcsolatos kérdések áttekintése is. Erről azonban később tudnak részleteket közölni. További hazai témák közölt Juhász Judit elmondta, hogy a kormány kiterjesztette a mezőgazdasági szövetkezetek egyes tartozásainak megfizetéséről szóló kormányrendelet hatályát az állami vállalatok körére is. Ennek indoka, hogy az átalakuló, illetve privatizálódó állami vállalatok hasonló gondokkal küzdenek, mint a szövetkezetek. A döntés nyomán az állami vállalatok mintegy 200- 250 millió forintnyi hitel- tartozás, Illetve -támogatás visszafizetését függeszthetik fel. A kormány az Ország- gyűlés elé terjeszti a teleMint kiderült: noha a pártok már augusztus elején megkapták a tárcától a törvénytervezetet, a nyári szünet miatt érdemben azzal csak néhány napja kezdtek el foglalkozni. Ezért a házigazda, Raffay Ernő, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, a korábban javasolt szeptember 15-1 határidő helyett arra kérte a pártokat, hogy a törvény- tervezetről lehetőleg szeptember végéig küldjék meg pülések egészséges ivóvíz- ellátását segítő, 1993-1994- es programját, és javasolja a megvalósításhoz szükséges költségvetési támogatás biztosítását is. A program megvalósításához jövőre 20 milliárd, 1994-ben pedig 17 milliárd forintra van szükség. A kormány foglalkozott a csatornázás és a szennyvíztisztítás fejlesztési feladataival is. Távlati célként azt fogalmazta meg, hogy 2010-re el kell érni hazánkban a települések csatornázottságának 65 százalékos arányát. írásos véleményüket. Ezt követően lehet megtartani a következő hatpárti egyeztetést, amelyen remélhetően már az érdemi kérdéseken lesz a hangsúly. A mostani tárgyaláson azért elhangzott néhány konkrét javaslat is. így például a Keresztény de- mokrta Néppárt képviselője, Inotai Ferenc kifejtette, hogy a jövőben — önkéntes alapon — a nők is teljesíthessenek katonai szolgálatot. Mécs Imre Az idei tanévkezdésről elmondta: a minisztérium szabályozott rendszerben működő, sokszínű iskola- rendszer kialakítására törekszik. Az oktatási törvényben megfogalmazottak alapján megindult egy folyamat, ennek, révén a szakképző intézményekben csökkent, a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban pedig emelkedett a tanulók száma. Szeptemberben 38 iskolában kezdődött a 9-10. osztályos képzés: a diákok az általános ismeretek után speciális szakképzésben részesülnek. A pedagógusok foglalkoztatásával kapcsolatban Dobos Krisztina hangsúlyozta: az a cél, hogy az (Folytatás az 1. oldalról.) súg- és Társadalomtudományi Karán oktatók, kutatók eredményeire és tapasztalataira épít. Ebből az együttműködésből az egyetem is profitál, hiszen keresnie kell a legkülönbözőbb megoldásokat ahhoz, hogy alkalmazkodni tudjon a munkaerőpiac új igényeihez. Az új szakok, így például a vidékfejlesztő, a marketing menedzser tananyagait először az alapítvány által szervezett tanfolyamokon oktatták. A csütörtökön kezdődött konferencia megszervezés sével, melyhez hathatós segítséget adott a Munkaügyi Minisztérium, az MSZOSZ, a Fridrich Ebert Alapítvány és a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság, vitafórumot, konzultációs lehetőséget kívántak teremteni a munkavállalók, a munkaadók és a kormány képviselői számára. A több mint kétszáz résztvevő több mint hatvan előadást hallgat és vitat meg. A plenáris ülésen (SZDSZ) felvetette, hogy a törvénynek a biztonságpolitikai és honvédelmi alapelveken kell nyugodnia, ezért előbb ezeket a parlamentnek kell jóváhagynia. Szólt arról is, hogy a Honvédelmi Tanácsról külön jogszabály rendelkezzen. Szili Sándor (MSZP) szerint a törvény alkotmány- jogi részei kidolgozatlanok, csak politikai célokat fogalmaznak meg. Ugyanakkor a jogszabály más részei akár már ma is elfogadhatók lennének. Több párt is sürgette, hogy a törvény egyértelműen tisztázza a határőrség szerepét, azt, hogy ez a fegyveres testület a jövőben milyen felügyelet alá kerüljön. érettségit adó intézményekben csak egyetemet végzett tanárok oktassanak, az iskolákban ne legyenek képesítés nélküli pedagógusok, továbbá az iskolák az üres státusokat töltsék be. Tanárhiány elsősorban a nyelvtanárok soraiban mutatkozik. Ezt egy többéves program keretében. hazai nyelvtanárképzéssel kívánják megoldani. A tankönyvellátáson ősszel egy újabb pályázat kiírásával kívánnak javítani. A pedagógusok béremelésével kapcsolatban elhangzott: a költségvetési törvény alapján szeptember 1-jei hatállyal kötelezően bérfejlesztésben kell Michael Geuenich, a Német Szakszervezeti Szövetség alelnöke, a brüsszeli szociális bizottság elnöke a gazdasági struktúraváltás munkaerőpiacra gyakorolt hatásairól szólt európai áttekintésben. Dr. Nagy Sándor, az MSZOSZ elnöke előadásának címe Struktúraváltás és szakszervezeti magatartás volt. — Olyan konferenciát szeretnénk tartani, amelyen nem magyar szemmel nézzük a világot, hanem Magyarországot próbáljuk megnézni a környező országok és a világ szemével — mondta Glatz Ferenc, az Európa Intézet főigazgatója a tegnap kezdődött budapesti nemzetiségi statisztikai konferencián. A tudományos tanácskozást a Magyar Tudományos Akadémia, annak történeti demokratikus albizottsága és a Központi Statisztikai Hivatal rendezi. A szervezésben részt vesz a Teleki László Alapítvány, a kormány Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivatala és a Budapesti Európa Intézet is. A konferenciára romániai, szlovákiai, kárpátaljai, vajdasági és ausztriai statisztikai hivatalokból érkeztek szakemberek. A meghívott szakértők külön szekciókban vitatják meg az etnikumok összeírásával kapcsolatos kérdéskört. A háromnapos tanácskozáson áttekintik a hazánkban élő nemzetiségiek számbavételével kapcsolatos kérdéseket és megtárgyalják a környező országokban élő magyarság számára vonatkozó adatokat is. Megkísérlik, hogy a nemzetiségiek számbavételével kapcsolatos fogalmakra és az összeírási, fel- dolgozási szempontokra egységes metodikát dolgozrészesíteni az önkormányzati, központi költségvetési és egyházi oktatási, köz- művelődési, közgyűjteményi és művészeti ' intézmények dolgozóit. A parlament a 373 815 személy béremelésére 3,21 milliárd forintot hagyott jóvá. Ez az összeg magában foglalja a tb-járulékot és a munkaadói járulékot is. A felosztás módját illetően a minisztérium szeretné, hogy mindenki egységesen kapja meg a kétezer forintot, azonban az önálló bérgazdálkodást folytató intézmények másként is dönthetnek. Mivel a béremelésre jóváhagyott összeg létszámarányos, azoknál az intézményeknél, ahöl a tervezett létszám időközben változott, a béremelés kétezer forintnál több vagy kevesebb is lehet. Havasi János, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium szóvivője kijelentette: a minisztérium határozottan visszautasítja Wekler Ferenc (SZDSZ) országgyűlési képviselőnek a parlamentben kedden, napirend előtt elhangzott vádjait és feltételezéseit. A képviselő szerint „a kormányzat azt tervezi, hogy (a béremeléshez) a fedezetet (az önkormányzatok) helyben teremtsék elő, helyben előlegezzék meg, és majd talán a későbbiekben a költségvetés pótolni fogja ezt az összeget”. Ez az állítás minden alapot nélkülöz, és pusztán a kormányellenes hangulatkeltést szolgálja. zanak ki, amelyet konszenzus esetén az illetéke« nemzeti és nemzetközi szerveknek alkalmazásra előterjesztenek. Csütörtökön plenáris üléssel kezdődött meg a konferencia, Entz Géza címzetes államtitkár, Wol- fart János államtitkár és Vukovich György, a Központi Statisztikai Hivatal vezetőjének elnökletével. Glatz Ferenc bevezetője után Klinger András professzor A nemzetiségi statisztika Európában és Magyarországon címmel tartott előadást, Kovacsics József professzor a nemzetiségi statisztika problematikájáról beszélt, Takács Imre professzor pedig a nemzetiségi statisztika és a nemzetiségi jog közötti összefüggéseket elemezte. Glatz Ferenc az MTI-nek elmondta: véleménye szerint a konferencia legfontosabb feladata az, hogy megállapodjanak a magyarországi nemzetiségiek tervezett számbavételének időpontjában és körülményeiben, továbbá, hogy megegyezzenek a környező országok szakembereivel, a munkában való részvételben. Kormánynyilatkozat A kormány a csütörtöki ülésen egyhangúlag elfogadta az alábbi nyilatkozatot. „A kormány meggyőződése, hogy a magyar közvélemény döntő többsége megütközéssel és ellenérzéssel fogadja a hazai közélet hangjának és tetteinek eldurvulását és a politikai hisztériát. A kormány felelőtlenségnek és kalandorság- nak tartja az alkotmány politikai érdekeket szolgáló önkényes értelmezését, a közvélemény hamis, szándékosan félrevezető tájékoztatását, a politikai élet egyes szereplőinek és erőinek egymás lejáratására és felmorzsolására irányuló törekvéseit, valamint a mindezek hatására megjelenő előítélettel terhelt, szélsőséges, kirekesztő politikai nézeteket. A kormány a leghatározottabban elutasítja a totalitárius államokra jellemző bármilyen irányú törekvéseket, az általános erkölcsi értékekkel, az emberi és kisebbségi jogokkal, az ENSZ szellemiségével és alapokmányával, nemzetközi elkötelezettségeinkkel ellentétes szándékokat, és az alkotmányos rend védelmére mindenkor minden szükséges lépést megtesz. Mindenkinek tudnia kell, hogy a magyar közélet harmóniáját romboló, a politikai légkört mérgező jelenségek indulatokat gerjesztenek, veszélyeztetik az ország belső nyugalmát és békéjét, a demokráciát és a jogállamot, veszélyeztetik nemzetközi tekintélyünket, és ártanak nemzeti érdekeinknek. A kormány tudatában van annak, hogy a társadalom igazsáigérzetét sértő jelenségek táplálják a meglévő indulatokat, amelyeket tovább növelnek az előző rendszertől örökölt súlyos terhek. A szélsőséges fellépés ugyanakkor a társadalomban jogosan felvetődő igények megoldását is veszélyezteti. A kormány meggyőződése szerint minden politikai erőnek erőfeszítéseket kell tennie annak érdekében, hogy mérséklődjék a szembenállás, csendesedjenek a közélet viharai. Ma az ország erőit az előttünk álló történelmi kihívások megválaszolására kell összpontosítani —, ezt követeli meg az ország polgárainak és a világ magyarságának érdeke.” HA TPÁRTÍ EG YEZTETÉS Késik a honvédelmi törvény Nem tartható a kormánynak az az elképzelése, amely szerint a honvédelmi törvényt október 15-ig be kell nyújtani a parlamentnek. Ez derült ki a Honvédelmi Minisztériumban csütörtökön tartott első hatpárti egyeztetésen, amelyen az elkészül, kétharmados többséget igénylő tervezetről volt szó. Válságkezelés és erőforrás-fejlesztés B. G. Nemzetiségi statisztikai konferencia Egységes metodikát!
