Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-17 / 220. szám

Tartományi razzia Miinkel: tanultunk a múltból Rubin derülátó Jicíhak Rabin izraeli kor­mányfő — a washingtoni arab—izraeli tárgyalásokról érkező hírek dacára' — de­rűlátóan kijelentette szer­dai berlini sajtóértekezle­tén: bízik abban, hogy fél- egy éven belül eredmény­re vezet a közel-keleti bé­kefolyamat. Csodára nem kell számí­tani, de a béke immár nem illúzió — mondta a minisz­terelnök, akinek szavait a jeruzsálemi rádió tudósító­ja idézte. A Szíriával zajló tárgyalásokra utalva meg­ismételte, hogy Izrael az arab országnak addig nem tesz konkrét ajánlatot te­rület-visszaadásra. amíg Damaszkusz e! nem fogadja a diplomáciai kapcsolatok létesítését és nyitott ha tó ró­kát is magába foglaló bé­keszerződés gondolatát. Csien Csi-csen Izraelben Kína nem vesz részt a nemzetközi fegyverkereske­delem ellenőrzésére Washington által kezdemé­nyezett ötoldalú (az ENSZ BT állandó tagjai között javasolt) találkozón, mi­után az Egyesült Államok bejelentette, hogy F—16 mintájú harci gépeket ad el Tajvannak — erősítette meg szerdán Jeruzsálem­ben Csien Csi-csen kínai külügyminiszter. Csiennek, aki a pekingi diplomácia első Izraelbe lá­togató politikusa, ez volt kollégájával, Simon Pe­resszel lezajlott találkozója után tartott sajtóértekez­letén a legnagyobb figyel­met keltő közlése. A két külügyminiszter megbeszé­lésének fő témáját egyéb­ként a közel-keleti békefo­lyamat adta. Elhalasztották a FAK-csúcsot A FÁK szeptember 24- 25-ére tervezett csúcstalál­kozóját október 9-ére ha­lasztották. Erről Oroszor­szág. Kirgizisztán, Kazahsz­tán, Ukrajna és Fehér­oroszország államfői egyez­tek meg szerdán. A halasz- J tásra azért került sor, hogy a találkozó elé kerülő do­kumentumokat úgymond/ még alaposabban kidolgoz-] hassák az érintett államolj képviselői. ' Egész tartományra ki­terjedő házkutatásokat rendelt el szerdán a szász- országi rendőrség. A DPA értesülései szerint rend­őrök százai 15 város 107 lakásában tartottak razziát jobboldali zavarkeltők utón kutatva. A razziák központja Lipcsében volt, de kiterjedt kutatások vol­tak Grossenhainban, Ho­iA svéd haditengerészet parti - őrsége szerdán mély­ségi lövedékeket és tenger- alattjáró-elhárító aknákat lőtt ki egy feltételezhetően külföldi tengeralattjáróra, amely megsértette Svédor­szág déli felségvizeit — je­lentette be a katonai fő- parancsnok, aki további részleteket az ügyről nem közölt. Svédország koráb­ban a volt szovjet haditen­gerészetet vádolta azzal, hogy tengeralattjárói svéd vizekre hatolnak be. A svéd és orosz tisztek a Szovjetunió felbomlása óta már három alkalommal ta­yerswerdában, Wurzenban, Chefnnitzben és az érchegy- ségi Flöhában is. Közben az ország több helyén kedden este és szer­dára virradóira is folytatód­tak a szélsőjobboldali ki­lengések: éjfél előtt gyúj­tószerkezet robbant a Bad Waldsee-i menekülttábor kerítése mellett, Wismar- ban mintegy 50 bőrfejű in­lálkoztak, hogy kivizsgál­ják az állítólagos behatolá­sokat. A muzulmán ellenőrzés alatt álló boszniai rádió je­lentette, hogy a bosnyák erők több frontszakaszon is ellentámadásba lendül­tek. Sikerült felszabadítaniuk néhány Bihac környéki te­tézett rohamot a helyi me­nekültotthon ellen. A ható­ságok 21 garázda fiatalt vettek őrizetbe. Egy rend­őrtiszt az összecsapásokban megsérült. Klaus Klinkel német kül­ügyminiszter kijelentette, hogy szégyent érez az utóbbi napokban Németor­szágot elárasztó idegengyű­lölet láttán. Az El Pais cí­mű spanyol lapnak adott nyilatkozatában az AFP szerint hangsúlyozta: „Sze­retném leszögezni, hogy Németország sem nem ide­gengyűlölő, sem nem rasz- szista. Tanultunk a múlt­ból, (...) múltunkat nem tudjuk sem figyelmen kí­vül hagyni, sem elfelejte­ni.’’ lepülést, amelyet eddig szerb csapatok tartottak megszállva. Magát Bihac városát azonban továbbra is aknavetőkkel és nehéz­tüzérséggel lövik. Délszláv hírmagyarázók igen jelentős fejleménynek tartják, hogy a belgrádi te­levízió minden kommentár nélkül ismertette azt a hír- ügynökségi jelentést, mi­szerint a Banja Luka-i szerb légierő gépei a föl­dig romboltak egy telepü­lést Bihac körzetében. Sőt ezt követően beolvasták a belgrádi veteránok közle­ményét, amely erélyesen elítéli ezt az akciót. Mind­ez arra utal, hogy a bom­bázást nem Betgrádból rendelték el, sőt lehet, hogy Karadzic, boszniai szerb vezetőnek sem volt bele­szólása az ügybe. Ez to­vábbá arra enged követ­keztetni, hogy mind több önállósodó katonai egység lép akcióba Bosznia terüle­tén, és a katonai helyzet ezáltal még ellenőrizhetet- lenebbé válik. A zágrábi rádió értesü­lései szerint, a genfi Ju- goszlávia-konferencia két társelnöke, Vance és Owen bejelentette, hogy Jugo- szíávia abban az esetben is részt vesz a béketárgya­lásokon, ha kizárják a vi­lágszervezetből. .....■■mi ................................................................................................ Kü lföldi események- egy mondatban " '-'"I. ......................................... ' AL EXANDRU DRAGHICI volt román belügyminiszter egészen biztosan nincs Budapesten — jelentette ki egy lapnak nyilatkozva a volt román politikai foglyok szö­vetségének elnöke. IIÁROMNEGYEDMILLIÓ munkanélküli és ugyanez- ■ nyi kényszerszabadságra küldött dolgozó — ez az eredménye” a Kis-Jugoszlávia elleni immár 100 napos embargónak. PEKING arról tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Taná- *sának másik négy állandó tagját, hogy nem vesz részt a, fegyvereladásokat korlátozni szándékozó tárgyalások soron következő, moszkvai fordulóján. HAVANNÁBAN leváltották a kerületi párt-elsőtitkárok ntintégy felét, helyükre fiatalabbak kerültek, Castro új elképzelései szerint. NÉMETORSZÁGNAK a Biztonsági Tanács állandó tag­jává kell lennie — mondotta Björn Engholm, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke egy televíziónak nyilat­kozva. A DNYESZTER MENTI KÖZTÁRSASÁGBAN (oroszok lakta terület Moldáviában) feloldották a márciusban el­rendelt rendkívüli állapotot. IV/o/f kire gyanakszanak? Felségvízsértés Muzulmán ellentámadás Önállósul a katonaság HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ \ A FRANCIA NÉPSIA VAZÁS TÉTJE AMIKOR AZ IDÉN jú­niusban, azután, hogy a dán szavazók, csekély többséggel a tavaly decem­berijén az EK országok kö­zött az ezredfordulóra szo­ros pénzügyi egységet, és nagyobb külpolitikai és Védelmi együttműködést előirányzó maastrichti szerződés ellen voksoltak, Mitterrand azért jelentett be elsősorban népszavazást az okmányról Franciaor­szágban, hogy ezzel erősít­se az unió megvalósulásá­nak folyamatát. Ekkor ugyanis a francia választó- polgárok kétharmada he­lyeselte a közvéleményku­tatások tanúsága szerint a tavaly decemberben, a hol­landiai Maastrichtiban a tizenkettek vezetői által aláírt szerződést, amely 1999-re pénzügyi uniót te­remt közös pénzzel és köz­ponti bankkal az Európai Közösség valamennyi álla­ma számára. Ez beleillett abba a folyamatos francia külpolitikai irányvonalba, amely immár az ötvenes évek óta érvényesül, és az egyesült Európa létreho­zásán munkállcodik. Ebben a közösségben Párizs el­gondolásai szerint Francia- ország a jelenleginél meg­határozóbb szerepkört tölt­hetne be, ellensúlyozhatná a német fölényt, és idővel a szorosabb kötelékkel megerősített, és a konti­nens más országaival ki­egészített unió megszaba­dulhatna az Egyesült Álla­moktól való túlzott függő­ségétől és gyámkodásától. A népszavazásra vasár­nap kerül sor, de koránt­sem olyan helyzetben, mint Mitterrand júniusban el­képzelte. A maastrichti „igen” szavazók akkor vár­ható 63 százalékos aránya az ellenzők mindössze 37 százalékos tábora fölött ugyanis az utóbbi nyolc hétben látványosan meg­változott. A Newsweek cí­mű amerikai hetilap meg­írja, hogy a napokban há­rom közvélemény-kutatás szerint a „nem” szavazatok hívei voltak már többség­ben, míg három másik fel­mérés szerint alig hajszál­nyival voksolnak majd többen a szerződésre, mint amennyien ellene. A szél­sőbaltól ugyanis a jobbol­dal egy részéig összefogott számos elem egy naciona­lista hadjáratban a maast­richti szerződés elfogadása ellen. Azt állítják, hogy az eljövendő unióban Német­országé lesz a túlsúly, s uralkodó szerepet vív ki magának erős márkájával, és a közös bankban is, amelyet a német szövetségi bank mintájára alakítanak ki, Bonn befolyása lesz a meghatározó. A negatív kampány hí­veinek térhódítása Fran­ciaországban, rendkívüli aggodalmat keltett az EK más országaiban. Arról nyilatkoznak, hogy ha a francia választópolgárok többségükben elutasítják a maastrichti megállapodást, ez holttá változtatja az egész dokumentumot, s elölről kell kezdeni min­dent. Emlékeztetnek arra, hogy mily fáradságos mun­kával lehetett a 200 olda­las szerződést kidolgozni, és mily nehéz kompromisz- szumok egész sorával tet­ték elfogadásra alkalmassá valamennyi érdekelt fél számára. Nemcsak a szoro­sabb egység kerül veszély­be, ha Franciaország nem­mel szavaz vasárnap — ál­lapítják meg a hírmagya­rázók. — A jelenlegi együttműködés is meglazul a tizenkettek között, és fe­lülkerekedhetnek minde­nütt a nacionalista tenden­ciák. Az Európai Közösség országai között növekszik ebben az esetben a széthú­zás, és ez károsan hat visz- sza az EK bővítési folya­matára is, amely a maast­richti szerződés ratifikál- tatási eljárásával párhuza­mosan zajlik. ATTÓL TARTANAK te­hát több nyugat-európai fővárosban, hogy egy fran­cia „nem” szavazat esetleg évtizedekre visszavetheti a közös Európa-ház létre­jöttének oly ígéretes kiala­kulását. Ezért tekintenek oiy feszült várakozással a vasárnapi francia népsza­vazás elé. Árkus István Pongrátz Gergely-Göncz Árpád Levélváltás médiaügyben A Szabad Magyar Tájé­koztatásért Bizottság szep­tember 9-én kelt levele: „Göncz Árpádnak, a Ma­gyar Köztársaság elnöké­nek. Tisztelt Elnök Űr! A „Szabad Magyar Tájé­koztatásért” Bizottságba tömörült társadalmi és po­litikai szervezetek 1992. szeptember 19-én tüntetést szerveznek Hankiss Elemér és Gombár Csaba médiael­nökök leváltása érdekében. A tüntetők hangot kíván­nak adni annak a meggyő­ződésüknek, hogy a két médiaelnök eltávolítása nélkülözhetetlen feltétele a demokrácia és a törvényes rend helyreállításának, va­lamint az objektív, arányos és sokoldalú tájékoztatás megvalósításának a Magyar Rádiónál és Televíziónál. Kérjük, jelenlétével tisz-. telje meg a tüntetést, és a tüntetők előtt írja alá An­tall József miniszterelnök úr előterjesztését Hankiss Elemér és Gombár Csaba médiaelnökök felmentésé­ről.” A Szabad Magyar Tájé­koztatásért Bizottság kép­viseletében : Pongrátz Gergely „Tisztelt Pongrátz Ür! Köszönettel vettem leve­lét, amelyben az 1992. szeptember 19-re tervezett tüntetésről tájékoztat. Ter­mészetes, hogy önöknek jo­guk van hangot adni kí­vánságaiknak. Sajnos kény­telen vagyok tájékoztatni önt, hogy a médiatörvény tárgyalásának előkészítése a parlament kulturális bi­zottságában folyamatban van, és a törvény előrelát­hatólag ebben a hónapban tárgyalásra kerül. Minthogy a médiatörvény az elnök- választás kérdését is magá­ban foglalja, és minthogy parlamentáris rendszerben élünk, politikailag és morá­lisan sem tehetem meg, hogy a beterjesztett tör­vény elfogadása, vagy elve­tése előtt bármit tegyek, amivel a parlament dönté­sét befolyásolhatnám. Nem vonom kétségbe az önök jogát, hogy akár a két el­nök személyét kifogásol­ják, akár a médiák műsor­politikájával kapcsolatos elégedetlenségüknek han­got adjanak, de arra kérem önöket, hogy önök is ve­gyék figyelembe azokat az íratlan szabályokat, ame­lyek egy parlamentáris po­litikai rend fennállásából következnek. Kérem ezt közölje a tüntetőkkel is. Üdvözlettel: Göncz Árpád Nyilatkozatok a sajtóhangnemről A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége etikai bizottsága állásfoglalást adott ki azzal kapcsolat­ban, hogy durva, erőszakos hang és magatartás jelent meg az újságírásban, ami az olvasó korrekt szolgála­tától idegen és megenged­hetetlen. Az etikai bizott­ság aggódik amiatt, hogy az új rendszer sajtóerköl­csében nem lehet helye an­nak, hogy közéleti szemé­lyiségeket, egész társadal­mi és foglalkoztatási körö­ket, ezen belül munkájukat végző újságírókat is meg­alapozatlanul, gátlástalanul rágalmazzanak. Visszatet­szőnek tartják, hogy a mai vádaskodók között jócskán vannak köpönyegforgatók, a múlt rendszer élenjárói. A Magyar Újságírók Kö­zössége válaszolt az előbbi állásfoglalásra. Udvöziik az erőszakos hamisan vá­daskodó, gyűlölködő hangot használó, a sajtószabadság és sajtóetika megsértését elítélő nyilatkozatot. „Mi is tűrhetetlennek tartjuk — mint az etikai bizott­ság —, hogy a múlt rendszer kiszolgálói nagyon sok szerkesztőségben diktatórikus módszerekkel terrorizál­ják és megfélemlítik a függetlenül gondolkodó újságíró­kat. Felháborítónak tartjuk, hogy egyes sajtókörök tenden­ciózusan és alaptalanul olyan kifejezéseket hoznak visz- sza a közgondolkodásba, mint a nácizmus és a fasizmus, amelyek idegenek a magyaron éptől. Reméljük, hogy az etikai bizottság állásfoglalása után a MŰOSZ megtisztítja a sorait a múltbeli élenjáró, kö­pönyegforgató újságíróktól és erélyesen fellép azon tag­jai ellen, akik külföldön Magyarországról és a magyar­ságról hamis, gyalázkodó, igaztalan vádakat terjeszte­nek.” Magyar Újságírók Közössége Elnöksége Már elérte célját Az MDF-frakció kérése Réti Miklóshoz A Magyar Demokrata Fó­rum országgyűlési képvise­lőcsoportjának tagjai ar­ra kérik társukat, Réti Miklóst, hogy szeptember 7-én megkezdett éhség­sztrájkját fejezze be, mi­vel „önmegtartóztató” ak­ciója már elérte célját, rá­irányította a közvélemény fisveimét egv valós prob­lémára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom