Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-14 / 217. szám

VALAHOGYAN LÉTEZNI KELL A köveket keltegető tanár Rózsakvarc, jáspis, ame­tiszt s hegyikristály függök cs medálok tarka sokasága vonzotta a ceglédi „mini- Expo” látogatóinak tekinte­tét Csernóczki László ék­kőcsiszoló és drág.akőhatá- rozó kínálatából. Nézem a névjegyét, s elcsodálkozom: tanár. Hallottam már pá­lyaelhagyó pedagógusról, aki zöldségárus lett, olyan­ról is, aki másodállásban fó­liázik, vagy disznót tart, de ilyenről még nem. — Nem akartam tanár lenni — kezdi faggatózá­somra —, de az osztályfő­nököm biztatott, s én hagy­tam, mert akkor még nem tudtam, hogy azt, aki ta­nul, nem fizetik meg. Aztán mint földrajz szakos, egyre többet tudtam meg a már gyerekkoromban megszeretett ásványokról. Olyannyira, hogy a főiskolai vizsgaanyagunk összeállítá­sát rám bízta a tanár. Azóta sem lettem hűtlen a szenvedélyemhez, Szolno­kon a városi ás vány gyűjtő szakkört vezetem. — Mikor fordult át a vizsgázó diák kötelezettsége alkotómunkává — a kövek „keltegetésével”? — Sok olyan ásványt ta­láltam, amelynek nem lát­szott a színe, rajzolata, mintázata. Izgatott, hogy mit rejteget. Volt Nyíregy­házán egy kőcsiszoló. Elles­tem tőle a szakma első fo­gásait, a többit nekem kel­lett kikísérleteznem, sok-sok gyakorlással. — Nem lehetett volna szervezett körülmények kö­zött megtanulni? — Nincs ilyen szakma Magyarországon, az a kö­rülbelül ötven ember, aki ezzel foglalkozik, egymás­nak adja át a mesterség fortélyait, szinte apáról fiúra száll a megmunkálás módja. — Hol lehet alapanyag­hoz jutni? — Én főleg a Mátrában és a Zempléni-hegységben keresgélek. — Van-e a kövek csiszo­lásának valamilyen íratlan szabálya, vagy inkább a nők ízléséhez igazítja az ékszerek formáját? — Mindkettő fontos, de általában az áttelszőeket gömbölyűre vagy csepp ala­kúra. az átlátszatlanokat la­posra kell alakítani. — S hol űzi mindezt a tudományt? — Szolnokon a lakótelepi lakásunk egyik szobájában. — Hogyan viselik a szomszédok, családtagok? — Türelmesen. Nem oko­zok nagy zajt. legfeljebb csak port, de hát ez ezzel jár. — Honnét tudta meg, hogy bemutatkozási lehető­ség nyílott itt, a ceglédi Expón? — Az egyik újságban ol­vastam. Elmegyek minden­hová, ahová érdemesnek látszik, a hídi vásárra, a matyófesztiválra is akár... — Nem sok ez egy kicsit nevelői pályája mellett? — Mondták már, hogy álláshalmozó vagyok, de valahogyan létezni kell — villan meg tekintetében egy fekete obszidián. Zimonyi Zita Búcsút intenek? agyd a pénzt, és fuss! CEGLÉDI XXXVI. ÉVFOLYAM, 217. SZÄM 1992. SZEPTEMBER 14., HÉTFŐ Megkezdődött az 1992,93-as színházi évad. A Kossuth Művelődési Központ háza táján is megpezsdült az élet. Lűr István igazgatótól megtudtuk: az, hogy cgy-egy pro­dukció előállítása egyre többe kerül, a ceglédieket is nyomasztja. Annál is inkább, mert egy nívósaid) előadás tarifája napjainkban már nyolcvan-százezer forint. A személy-, valamint díszletszállítást egy-két autóbusszal, illetve kamionnal bonyolítják le. Ezek a költségek ve­tekszenek a darab árával. Ha mindent megpróbálná­nak áthárítani a színház- kedvelő publikumra, akkor bizony egy vendégjáték be­lépőjegyéért a pénztárnál három-négyszáz forintot is elkérnének. Igen ám, csak­hogy ebben az esetben le­hetne bármily csábító a színlap, vajmi kevesen ül­hetnének be — a vékonyo­dó pénztárcák miatt — a nézőtérre. Éppen ezért az intézmény — a polgárok gényéhez igazodva — gyekezett elsősorban olyan fővárosi társulatokkal és művészekkel tárgyalni és szerződést kötni, amelyek, akik előadása színvonalas­nak ígérkezik, és megfizet­hető. Az igazgató rugalmassá­guk illusztrálására megem­lítette. a Vidám Színpadot azért tudták elhívni a vá­ros színházba — a Ki gyere­ke vagyok én? című vígjá­tékkal jönnek —, mert a ceglédiek magukra vállal­ták, hogy a színház inst­rukciója alapján berende­zik a művelődési központ megfelelő bútorzatával egy, második világháború előtti időkben praktizáló ügyvéd lakását. A pestiek csupán az apróbb kelléke­ket prezentálják, és így nem kell teherautót fogad­niuk. Ezzel lényegesen mérsékelhetik a költsége­ket. 10-én, kedden, 19 órakor a Vidám Színpad vendégjáté­ka lesz, a Ki gyereke va­gyok én? A vígjátékban többek között Kovács Ist­ván, Zentay Ferenc, Ben- cze Ilona, Nyertes Zsuzsa és Rátonyi Hajnal móká­zik. A továbbiakban a Honvéd Együttes a Nem fizetünk! zenés vígjátékot mutatja be. A Tatabányai Népház-Játékszín és a Szé­kesfehérvári Vörösmarty Színház közös produkciójá­ban a Súgni tudni kell cí­mű Kálmán-operettet lát­hatja a publikum, Felföldi Anikóval a főszerepben. Ugyancsak e két színház közös fellépése lesz a Játék a sötétben. A komédiát Makk Károly rendezte. Rangos a szereposztás: Cseke Péter, Tallós Rita. Kállay Ilona, Koncz Gábor, Lőte Attila, Sára Berna­dett, Bozóky István, Kautz- ky József. A Népház-Já­tékszín A gyilkos én va­gyok! bűnügyi játékot adja majd elő. A Pécsi Ildikó rendezte darabban többek között Koncz Gábor, Tordai Teri, Szilágyi Tibor, Ván­dor Éva és Rosta Sándor formálja meg a figurákat. A pódiumbérlet nyitó produkciója Schütz Ila ze­nés pódiumjátéka lesz. Ezt követi Mikó István Semmi nem történt című élő le­mez- és kazettabemutatő- ja; Malek Andrea és Lu­kács Sándor zenés pódium­estje; Tordai Teri és Szi­lágyi Tibor zenés összeállí­tása; végezetül Csala Zsu­zsa és Szombathy Gyula Micsoda kabaré! című új műsora. A leendő második felnőtt színházi bérlet is kellemes szórakozást ígér. Valószínű, hogy a Vidám Színpad még egy vígjátékkal vendéges­kedik városunkban. Más színházakkal is elkezdődted a tárgyalások. Minden bi­zonnyal jeles társulatok népszerű művészeinek — például Mádi Szabó Gábor­nak — tapsolhatnak a ceg­lédiek. Persze, az eddig említet­teken kívül magyarnóta-, valamint kabaréestekkel is kedveskednek az itteni színházrajongóknak. Októ­berben — közkívánatra — megismétlik a tavaszi nagy sikerű operettgálát, többek között Pitti Katalinnal, Le- hoczki Zsuzsával, Oszvald Marikával. t. f. Lángolt az erdő Tűz a tanyán Dányi István, Király Attila, Nagy Sándor (Hargitai I^ajos felvétele) Az idén — öt-öt előadás­ból álló — pódium- és egy Még meg sem kezdődtek a kézilabda NB I küzdel­mei, az újonc Ceglédi Bio- kontakt SE néhány játéko­sának máris volt egy nagy dobása. A komor egyesületi élet színesítéseképp beje­lentették: hónapok óta egyetlen fillér fizetést se kaptak a klubtól; a tény­állást szerződésszegésnek tekintik, s a maguk részé­ről végleg búcsút intenek Ceglédnek. Nem csoda, hogy a szak­osztály-igazgató elsápadt a hír hallatán, hiszen — mint mondja — mindig pontosan folyósították a munkabért. Ráadásul emlé­kezete és bizonyítékai sze­rint Dányi István, Király Attila és Nagy Sándor sem menekültek el a helyszín­ről, amikor a pénzt osztot­cegledi hírlap Cegléd, Kossuth tér 1. Q A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. ® Munkatár­sak: Tibay Agnes és Kó­bor Ervin. Q Postacím: Cegléd, pf. 19. 2701. Tele­fax és telefon: 53 11-400. • Telex: 22-6353. * Hirdetés­felvétel: Hírlapkiadó Válla­lat Közönségszolgálata, Ceg­léd, Teleki u. 30,: kedd, csütörtök, péntek 9-töI 12-ig, szerda 10—17 óráig. Tele­fon: (53) 10-763. ták. Igaz, a három játékos a többszöri fölszólítás elle­nére sem volt hajlandó be­fáradni a júniusi-júliusi fi­zetéséért, de hát nyilván ezt az áldozatot már a koncep­ciójuk hitelesítése végett vállalták. Nagy kérdés, hogy az ál­lítólagos pénztelen hónapok alatt miből éltek a kézilab­dázók. Ez a képtelen helyzet egy adminisztrációs trehányság miatt alakulhatott ki. Ugyanis a csapat egyik (nem ceglédi székhelyű) szponzora a nála alkalma­zott játékosoknak legtöbb­ször egy összegben, az edző által juttatta el a béreket. Az átvételi aláírásokat pe­dig hónapokkal a kifizetés után gyűjtötte be. Természetesen most is Polgármester fogadóórája Mácz István polgármes­ter szeptember 16-án, szer­dán délután 1-től 5-ig fo­gadóórát tart a városházán, hivatali helyiségében. hiányzik jó néhány kézjegy, s a távozni igyekvő hármak ebből merítették az ötletet. Mozgolódásuk mögött ko­rántsem a pénzéhséget kell keresnünk, hiszen a ke­nyértörést bejelentő leve­leikben említést sem tesz­nek anyagi követelésről, a „ki nem fizetett bérek” reklamálásáról. Nem az anyagiakra, hanem a sza­bad és ingyenes elvonulásra megy ki a játék. Mert ha bebizonyosodna, hogy a Biokontakt elfelejtett bért fizetni, azaz szerződést szegett, akkor a három já­tékos ellenérték nélkül iga­zolhat át más csapatba. Ha a kisemmizett kézilabdá­zókról szóló sztori blöffnek bizonyul, akkor is szabad az út. Csakhogy ebben az esetben a játékosok átiga­zolási ára egyenként 6-700 ezer forint. És hát kinek van ennyi pénze manap­ság? Varga Sándor felnőtt színházi bérletet bocsátanak ki. Az előbbi hatszáz, az utóbbi pedig körülbelül nyolcszáz forint­ba kerül. A közeljövőben végeznek még egy közvé­lemény-kutatást. S ameny- nyiben ez azt mutatná, hogy lenne igény egy má­sik felnőttbérletre is. ak­kor azt december végén vagy január elején indíta­nák el. Voltaképpen azt szeretnék, ha az egész évadban színházba járhat­nának a helybeliek. Mind­két bérletjegynél — ame. lyeket a tervek szerint szeptember Iádtól árusíta­nak majd — kedvezményt kínálnak. Átvételkor a fe­le összeget, a többi pénzt pedig a későbbiekben, két részletben kell kifizetni. Természetesen a korábbi bérlettulajdonosoknak most is elővásárlási joguk lesz. A felnőtt színházi bérlet I első előadása november A Szabadság filmszín­házban délután 6 órakor: Vinny, az 1 ügyű (amerikai vígjáték). Este 8 órakor: Drágán add az életed! (amerikai akciófilm). Az autósmoziban Vinny, az 1 ügyű (amerikai vígjá­ték); Az előadás este fél 9 órakor kezdődik. A kánikula véget ért — n.agy tiizekről is keve­sebbet hallunk. Tény: a tűzoltóknak rendkívüli erő­próbát kellett kiállniuk ezen a nyáron. Az elmúlt napok tűzeseteiről Zsarnai László százados tájékozta­tott. A hónap első napján a viharos szél elektromos ve­zetékeket szaggatott le Csemöben, a zöldhalmi ré­szen tűz keletkezett. Egy tanya is veszélybe került, de a lángokat sikerült megfékezni. Szeptember 2-án szintén Csemöben, a Vett út men­tén égett háromhektárnyí, tíz-tizenöt esztendeje tele­pített vegyes erdő. Valaki — vélhetően — ismét el nem oltott cigarettát dobott el. Szeptember 4-én Cegléd- bercel-Cserőben, a vasútál­lomás közvetlen közelében gyulladt meg az avar. El­képzelhető, hogy vonatból hajítottak ki egy cigaretta- csikket. Szeptember 6-án, Ceglé­den, a Külső Kátai úton egy Moszkvics típusú sze­mélygépkocsi motortere íüstölgött, a veszélyt elekt­romos zárlat idézte elő. A tulajdonos kézi tűzoltóké­szülékkel „közbelépett”, ezért nem égett ki a kocsi­ja. Szeptember 8-án este a 4-es számú főút 53-as kilo­méterszelvényénél tragikus karambol történt, egy To­yota és egy Skoda személy- gépkocsi, illetve egy IFA teherautó ütközött össze. A Skodában egy személy halálos sérülést szenvedett. A tűzszerészek a holttest kiemelése mellett még egy súlyos sérültet is kibontot­tak a roncsok közül. Szeptember 10-én reggel a csemöi Szélmalom-dűlő­be, a Tamás-tanyához riasztották a tűzoltókat, de mire kiértek, addigra a 20X6 méteres, faszerkezetű állattartó helyiség és a szintén fából épült raktár teljesen kiégett. A pillana­tok alatt elharapódzott lán­gok között négy sertés lelte halálát, és százötven mázsa tűzifa is megsemmisült. A becsült kár tetemes. Szintén ezen a napon a ceglédi összekötő út 3-as számú lakóházának egyik melléképülete gyulladt ki de az ott élők eloltották a tüzet, még mielőtt a segítség megérkezett volna. (tibay) KEZDŐDIK A SZÍNHÁZI ÉVAD Ki gyereke vagyok én?

Next

/
Oldalképek
Tartalom