Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-08 / 212. szám
MAI SZÁMUNKBAN Takarékszövetkezeti konferencia (5. OLDAL) Negyedszázada a katedrán (7. OLDAL) Rendőrökre támadtak (8. OLDAL) Üveg bajok (9. OLDAL) Garanciális gondok (10. OLDAL) Nyolcvannyolc legyező (12. OLDAL) Bombariadó Budaörsön (16. OLDAL) PEST MEG YEI XXXVI. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM Ára: II,50 forint 1992. SZEPTEMBER 8., KEDD FEJLŐDŐ KAPCSOLATOK HAZÁNK ÉS BELGIUM KÖZÖTT ÍRÁSTUDATLANOK S zeptember nyolcadika világnapnak van nyilvánítva 1965-től kezdődően, amikor az UNESCO által Teheránba összehívott világkongresz- szus úgy döntött, hogy a (jelesnek semmiképpen nem mondható) szeptemberi napot az írástudatlanság elleni küzdelem (alfabelizálás) nemzetközi napjává nevezi ki. Természetesen nem ünnepről van szó, hiszen milyen alapon lehet megünnepelni azt, hogy néhány esztendővel ezelőtt több mint 800 millió volt világszerte az írástudatlanok száma. És noha az ENSZ égisze alatt elindult azóta számtalan jó szándékú próbálkozás, az írástudatlanok számát mégsem sikerült látványosan visszaszorítani. Minden erőfeszítés ellenére a nyolcvanas években is még évente harmincmillió volt azoknak a gyerekeknek a száma, akik vagy el sem kezdték a tanulást, vagy pedig nem jutottak el a negyedik osztályig, s így lényegében az írástudatlanokhoz tartoztak. A megdöbbentő adatot idén tavasszal tette közzé az UNESCO párizsi központja, amelyből megtudjuk, hogy roppant aránytalanul oszlik meg a világban az írástudatlanok száma. A szervezet vizsgálatai szerint a legtöbb ilyen gyermek Latin-Amerikában, a Karib-tengeri térségben, Dél- Azsiában és Afrikának a Szaharától délre eső területén él. Az igazsághoz tartozik viszont, hogy egyre ijesztőbb méreteket ölt a jelenség az Egyesült Államokban, ahol az adatok szerint a 250 milliós lakosságból 27 millió felnőtt tekinthető írás- tudatlannak. Amennyiben komolyan lehet venni a statisztikai adatokat, akkor látnunk kell, hogy az írástudatlanság nemcsak a föld szegényebbik felén, de a fejlett országokban is komoly probléma, csak erről szemérmesen hallgatnak Nagy- Britanniában, Franciaországban vagy pedig Németországban. Hogy mi a helyzet Magyarországon, azt nem lehet pontosan tudni. Nálunk gyakorlatilag mindenki számára biztosítva vannak a tanuláshoz szükséges feltételek, szakképzett pedagógusok ta.- nítják matematikára és magyar helyesírásra a nebulókat, és a statisztikai adatok sem arról szólnak, hogy egyre nő az írástudatlanok száma. Lehet, hogy nálunk nincs írástudatlan, lehet, hogy tudnak róluk, de nem beszélnek a dologról, az viszont tény, hogy a hétköznapi életben számos olyan figyelmeztető jelet láthatunk, amelyek elgondolkodásra kell késztessenek minden felelősen gondolkodó személyt és szervezetet. Annál is inkább, mert egyre nő azoknak a száma, akik nem ismerik ki magukat a gazdasági folyamatokban, akik nem értenek a pénzvilág ügyes-bajos dolgaihoz — és hadd mondjam ki! —, nő azoknak a száma, akik írástudatlan módon kürtölik világgá politikai elgondolásaikat, amelyekkel többet ártanak, mint használnak. Ezért is örvendetes az UNESCp elhatározása, hogy az ezredfordulóra felére csökken jen az írás- tudatlanok száma. Szakértők szerint évente közel 6 milliárd dollár többletkiadásra lenne csak szükség a világ valamennyi gyermekének iskoláztatására, ez pedig a laikusoknak tűnhet csak nagy Összegnek. Azt is nagy tudású matematikusok számították ki, hogy ennyit költenek vodkára egy év alatt a szovjet utódállamokban, \ragy ennyibe kerül az Egyesült Államokban a cigaretták hirdetése. M ilyen szép és jó lenne, ha szeptember 8-án Magyarországon is elhatároznák, hogy az alfabetizálás napja alkalmából jelentősen megemelik a tanítók bérét, évente sok-sok pénzt költenek új iskolákra és tantermekre, és — tegyem azt fel — 1996-ig minden magyar nebuló megtanul írni és olvasni, Papp Jánoa TANÉVNYITÓK - KITÜNTETÉSEKKEL Universitas Gödöllőn Hány éve is volt... ? Soha nem kezdték meg ekkora számban tanulmányaikat a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem első évfolyamain — hangzott el tegnap a felsőfokú oktatási intézmény tanévnyitóján. A helyi és kihelyezett karok ezernél is több hallgató számára teszik lehetővé a mezőgazdasági szakemberré válás útján való elindulást; közöttük idén is akadnak Erdélyből, Kárpátaljáról és a Vajdaságból érkezett fiatalok. Dr. Kocsis Károly, az egyetem rektora a dékánok és főigazgatók társaságában harmadszor állhatott az egyetem oktatói és diákjai elé, hogy megnyissa a tanévet. Mint szavaiból kiderült, túl megbízatásuk kétharmadán, elmondhatják: az egyetem fejlődésében számottevő eredményt értek el: az intézmény- rendszert Gödöllőn az idén beinduló környezetvédelmi karral és az ország több pontján létrehozott tanszékekkel bővítették, öt kutatóintézettel közösen aláírt szándéknyilatkozatuk értelmében helyi központtal regionális jellegű agráregyetemi és kutatási központot létesítenek; e majdani Universitas — Martonvásárral és Herceghalommal együtt — egy olyan, nyugati mintájú tengelyt fog képezni, amely mezőgazdasági és agráripari szellemi bázist jelent a honi mezőgazdaság számára. Az egyetem rektora az intézmény oktatási és képzési rendszeréről szólva hangsúlyozta; különböző szintű, hosszabb-rövidebb ideig tartó képzéssel lehetővé keli tenni a hallgatók (Folytatás a 3. oldalon.) JÓ IDÉNYT ZÁRI A FALUSI TURIZMUS Már 600 tagja van a Magyar Falusi Tanyai Vendégfogadók Szövetségének, miután az idén újabb 209 fogadó kérte felvételét s szervezetbe. A taglétszám emelkedéséből Csáky Csaba elnök arra következtet, hogy jó idényt zárt a falusi turizmus Magyarországon. Pontos statisztikai adatokkal a szövetség nem rendelkezik. és ilyet készíteni sem kíván, mert még a látszatát is szeretné elkerülni annak, hogy szervezetük az adóhivatal meghosszabbított karja lenne. E vállalkozás előnyeit egyre többen ismerik fel megyénkben is. és terjedését számos kedvezmény is segíti. Például: 10 ágyig vagy évi 300 ezer forint bruttó bevételig — az üdülő- éí gyógyhelyek kivételével — adómentesség jár a vállalkozóknak. Pályázat útján 1200 településen juthatnak beruházási támogatáshoz az erre pályázók szeptember 24-én nyílt fórumot szerveznek Budapesten a kezdő vállalkozók megsegítésére. ALBERTIRSÁN EGYÜTT MARADT A TAGSÁG Továbbra b bíznak a szövetkezetben A kormány és a Földművelésügyi Minisztérium segítségével az egyetem megkapta a Gödöllői Tangazdaság területei egy részének kezelői jogát, ahol saját farmergazdasági programot indítanak, míg Gödöllő határában az Agro- expo ’96 megszervezésére kaptak lehetőséget. Sorsfordító éveket élünk, és szűkebb környezetünkben magunknak is feladataink vannak munkahelyünk, életkörülményeink átformálásában. A gazdasági változások keretében módosul a szövetkezeti mozgalom. A parasztságra fölülről ráerőszakolt forLétkérdésekről - Gödöllőn mák helyett most önmaguk döntésén múlik, hogyan, milyen keretek között kívánnak gazdálkodni a jövőben. Erről döntöttek a minap az albertirsai Szabadság Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben. A hároifiszázhuszonhat tag zöme nyugdíjas, még a százat sem éri el az aktív kenyérkeresők száma. Valószínűleg az alapos, türelmes előkészítésnek, a két helyen megtartott jelölőgyűléseknek köszönhető, hogy az idős emberek la megismerkedtek, azonosultak a témával, és szükségét érezték annak, hogy személyes részvételükkel döntsenek a gazdálkodás további kereteiről, menetéről. Nagy Gábor leköszönő téeszelnök az irányítása, alatt eltelt öt esztendő munkáját vázolta fel emlékeztető summázatul. A szövetkezet átalakulásáról, (Folytatás az 5. oldalon.) (CIKKÜNK A 4. OLDALON.) ANTALL JÓZSEF miniszterelnök hétfőn délután hiva-t tálában fogadta David Krauszt, Izrael Állam budapesti nagykövetét, aki a találkozót előzetesen kérte. A megbeszélésen Göncz Árpád köztársasági elnök közelgő hiva-t talos izraeli látogatásáról volt szó, ezenkívül érintették a két ország gazdasági, politikai kapcsolatait és egyéb időszerű kérdéseket. A DUNA MOZGALOM szerdára, Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök magyarországi látogatásának időpontjára időzítette a bősi erőmű üzembe helyezési terve elleni aláírásgyűjtő akcióját. TÜRKEVÉN, az ország hajdan első szöyetkezeti városában sorsfordulóhoz érkezett a város egyetlen mezőgazda- sági termelőszövetkezete: a közgyűlésen az 1357 tag közül 19 határozott a kilépés mellett, a többiek új típusú szövetkezetét alakítanak. Bt IP OÚTIK A! KRÓNIKA találkozón, amelyen fogadta Willy Claes belga külügyminisztert. A Magyar Köztársaság elnöke kérte Belgium segítségét, hogy Ma- (Folytatás a 3. oldalon.) Szorosabb kapcsolatot és egyeztetést javasolt a különböző nemzetközi fórumokon, így az ENSZ-ben is Magyarország és Belgium között Göncz Árpád azon a
