Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-07 / 211. szám

NEM VESZTEGETIK AZ IDŐT Helyben legyen az olcsóbb • .­: ' i *2 $JHK Hpl IfrajB ■s ■• •■•■■ ,: ­&$&f4is£ú Az Alfa Romeo a műszeres mérésekre, no és az új rendszámtáblára vár ifi jutnának hozzá az embe­rek, hangsúlyozom azon­ban : ez egyelőre terv. Jól bevált viszont a gép­kocsi-vizsgáztató bázis ki­alakítása, ezzel ismét nagy lépést tett a tsz a helybe­liek kiszolgálásában. Kiad­hatják a zöld kártyát és az új rendszámtáblát, illetve szervizjavításokat is vállal­nak. Az elnök szerint min­den lehetőséget meg kell ragadni, hogy az emberek­nek munkát adjanak, per­sze: a meglévő adottságo­kat is kihasználva. Ami pe­dig a hagyományos, nö­vénytermesztő ágazatot il­leti, ott sem állnak és vár­nak, folyamatosan végzik az őszi betakarításokat, s készítik elő a talajt. Mert bármi legyen is majd a tsz-szel, akármilyen formában működjék tovább — a közakarat az új típusú faluszövetkezet felé hajlik —, egy bizonyos: a föld nemcsak névleges, de tény­leges gazdára vár. aki szakértelemmel veszi kéz­be, s egyengeti további sor­sát. —vasvári— Szitálják a lisztet, aztán az előkészítő műveletek után éjjel sütik a kenyeret. Reggelre frissen, illatosán várja a vevőket (I’otó: Vimola Károly) Az átalakulás sorsdöntő kérdéseit fontolgató ter­melőszövetkezetek sokféle­képpen várják az esztendő végét — némelyek tétlenül, mások addig sem veszteget­ve az időt. A pályi Petőfi Tsz az utóbbiak közé tar­tozik: bár még nem tisztáz­ták jövőjüket, a falu szá­mára mégis hasznos kezde­ményezésekkel élnek. — Amikor egy évvel ez­előtt önállósodtunk — tájé­koztat Vanyek Endre el­nök —, elhatározásaink kö­zött szerepelt a tsz helyze­tének stabilizálása, illetve a falu önellátásának biztosí­tása. A nehéz kezdet elle­nére — hiszen az egyből hárommá váló szövetkezet a terheket is megosztotta — viszonylag rövid idő alatt rendeztük sorainkat, a vezetést újjászerveztük, s a létszámot csökkentettük. Legelőször az autórepasz- üzem dolgozóit érintette a leépítés, lévén az NDK megszűnésével az onnan származó IFA gépkocsik nullrevíziója is megszűnt. Nyolcvanhárom ember sor­sa vált kérdésessé, így el­sősorban rájuk — no, és a falu önellátását célzó ere­deti programunkra — gon­dolva határoztuk el a sütö­de létrehozását. A tervek megvalósítása gyorsan kezdetét vette, így ez év áprilisától helyben készül a házi jellegű fehér, korpás és félbarna kenyér. Egy nap alatt huszonnégy mázsa pékáru előállítására képes az üzem, termékeit pedig Pátyon kívül Biator- bágyon, Telkin és Budake­szin is értékesítik. S noha a lisztáremeléseket itt is követték, így is öt forinttal olcsóbbak, mint amilyenek az „idegenek” az ABC- boltban. — További elképzelé­seink között egy helyi hús­bolt megnyitása szerepel — folytatja az elnök —, bár most kicsit megtorpanva várjuk a tsz jövőjével kap­csolatos fejleményeket. Mi­vel szennyvízelvezető nincs, így vágóhidat nem építhe­tünk, ellenben a bérvágást követően saját boltunkban kimérhetjük a húst. így mindenképpen olcsóbban ÚJRA FELJÖTT A NAPJA Bin ff ben a nádasért Az egykor nagy becsben tartott nád ismét reneszán­szát éli. A módosabbak nyaralóinak, vagy éppen­séggel a panziótulajdono­sok mind gyarapodóbb ré­tegének épületeit náddal fedik. Jó szolgálatokat tett a nád még évtizedekkel ezelőtt a lakások mennye­zeti vakolásában, vagy ahogy a kőművesek mon­dották, a stukatúrozásá- ban. A fokozódó vállalkozói edvnek, s az emberi le­leményessé "iek köszönhe­tően mind több cég próbál­kozik a nád felvásárlásá­val és hasznosításával. Közéjük tartozik a né­met—magyar Reetex Kft. A cég magyarországi ügy­vezető igazgatója, Balogh Zoltán a napokban telefo­non kereste meg szerkesz­tőségünket, mondván: fi­gyelmünkbe ajánl egy nem mindennapi témát, amely­nek tanulságai is vannak. Beszélgetésünk során tisz­tázta, a szolnoki Balogh Nádker, továbbá a már mlített Reetex Kft. egy és ugyanaz. ELUTASÍTÓ VÁLASZ Az 1833 óta ismert né­met cég három éve mint kft. próbál magyarországi partnere révén minél több és jó minőségű nádhoz jut­ni. Az ügyvezető által em­lített tanulságok pedig egy Pest megyében lévő szövet­kezet háza táján keresen­dők. Mi tagadás eddig ná- dastémákkal nemigen ta­lálkoztunk, s ezért kíván­csian vártuk Balogh Zol­tán elbeszélését. Kiderült, hogy cégük sze­met vetett a nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövetkezet 300 hektáros nádasára. Arra a területre, amelyet már 15 éve bérel a Hortobágyi Ál­lami Gazdaság. A kft. ügy­vezető igazgatója számos alkalommal kereste meg Bánáti Andrást, a nagyká­tai téesz elnökét. — Kedvező ajánlatokat tettem cégünk nevében — meséli —, de minden al­kalommal elutasító választ kaptam. Feleségemnek nád­szövő üzeme van, részéről is érkezett ajánlat Nagy- kátára, miszerint az ott dolgozók egy részének, vagy a helybéli munka- nélkülieknek biztosítana munkát, ugyanis a szövet­kezetnek van erre alkal­mas épülete. NEM ÍGÉR TÖBBET Balogh Zoltán faxon szá­mos dokumentumot küldött szerkesztőségünkbe, mint­egy alátámasztva, hogy sü­ket fülekre találtak eddi­gi ajánlataik. Pedig ők ér­tesültek arról is: Nem megy annyira jól a szövet­kezetnek, hogy egy kedve­ző árajánlatot visszautasít­son. Mi éves bérleti díj­ként 900 ezer forintot aján­lottunk, holott bizalmas forrásokból tudom, hogy a Hortobágyi Á. G.-tól keve­sebbet zsebelnek be ... Vajon miért nem volt kedvező a nagykátaiak számára Balogh Zoltán ajánlata? Bánáti András, a Magyar —Koreai Barátság Terme­lőszövetkezet elnöke a kö­vetkező választ adta: — Nekünk a Hortobágyi A. G.-gal megbízható, régi keletű kapcsolatunk van. Ök számunkra éves bérle­ti díjként 800 ezer forintot fizetnek a letermelt ná­dért. Mivel eddig Balogh Zoltán és megbízói nem kínáltak többet, így nem is kívántunk az állami gazda­sággal szerződést bontani. A kft. ügyvezető igazga­MMOR LESZ ? Aggodalomnak nincs helye Pest megye északkeleti ré­szében a fóti bejegyzésű Digitel Rt. féléves működé­se alatt hozzálátott a la­kossági fórumokon telt :gé- retei valóra váltásához. Erről lapunkat legutóbb Székely Lajos, a részvény- társaság ügyvezető igazga­tója tájékoztatta. Elmond­ta, sok minden tisztázódott, hogy Vác környékétől a Galga völgyéig húzódó tér­ség legtöbb kistelepülésének és Gödöllő városnak tele­fonigénylői lakásába egy­idejűleg központi figyelő­helyekkel egybekötött ri­asztóberendezést is szerel­tethessenek. Ugyanakkor lehetőség nyílik a kábelte­levíziós hálózat párhuzamos építésére, melynek techni­kai megoldása ott is lehet­séges, ahol a lakos nem igényel telefont. MOST TÁRGYALNAK A Digitel Rt. a jövőben sűrűbben informálja a pol­gármesteri hivatalokat, ugyanis az önkormányza­tok feladata lesz a lakos­ság gyakori és pontos tá­jékoztatása a hálózat épí­tési munkálatairól. Most csak annyit, hogy a Digitel Rt. vezetői tárgyalásokat folytattak a Magyar Táv­közlési Vállalattal arról, miként integrálódik majd a létesítendő új hálózat az or­szágos távközlési rendszer­be, illetve hogyan illesz­kednek a területén már meglévő korszerű digitális központok a Digitel Rt. ki­építendő rendszeréihez. MINDEN IGÉNYLŐHÖZ A helyi központokon kí­vül Gödöllőn épül meg az egyik gócpont, az épület kialakítására a városi ön- kormányzat tesz javaslatot. Az elképzelések szerint itt kap helyet a gödöllői góc­körzet távfelügyeleti köz­pontja, mely hivatott lesz a góckörzethez tartozó há­lózatok felügyeletére. (Egy figyelőhelyről a rendszer az összes előfizetővel együtt ellenőrizhető lesz.) Helyet kap még itt az ügyfélszol­gálati iroda és egyéb szol­gáltató részleg. A Digitel Rt, szerződést kötött számos céggel (pl. Olajterv, Montavid Rt. stb) a településeket összekötő optikai gerinchálózat ter­veinek az elkészítésére. A tervek szállítási határideje szeptember 15-e, s az enge­délyeztetések után meg­kezdődhet a gerinchálózat építése. Erre a munkára a Kőolajvezetéképítő Válla­lat hírközlési üzemével kö­töttek szerződést; a kivite­lezés határideje ez. év de­cember 31-e. A települése­ken belüli hálózatok terve­zésére és építésére — egy­két település kivételével — már szintén vannak szerző­dések. A helyi hálózatok tervezésének, megépítésé­nek és átadásának a határ­ideje jövő év május 31-e. Miután a helyi hálóza­tok is elkészültek, lehetőség nyílik arra, hogy a kábel­televíziózás minden igénylő lakásában beinduljon. A Siemens által megadott rendszertechnikai terv alapján rendelik meg — még az idén — szeptember­ben a helyi telefonközpon­tokat. Ezek szállítási határ­ideje 1993. áprilistól szep­temberig folyamatos. A Siemens szakemberei ígé­rik, hogy a szállításokat kö­vetően folyamatosan helye­zik azokat üzembe. Így jövő év végéig minden igénylő telefonhoz juthat — amennyiben a Digitel Rt. a szerződést időben megköti. HIÁNYZIK A TÖRVÉNY A legnagyobb gondot a finanszírozás okozza. Eb­ben alapvetően közrejátszik az új távközlési törvény hiánya, ám ettől függetle­nül a Digitel Rt. számos befektetővel folytat tárgya­lásokat. A részvénytársaság szeptemberi közgyűlésének egyik napirendi témája ép­pen a társaság törzstőkéjé­nek a jelentős megemelése, ami a finanszírozási gon­dok egy részét hivatott megoldani. A lakosság vélt aggodalmairól pedig csak annyit, hogy az igénylők­ként befizetett 15 ezer fo­rintok az önkormányzatok elkülönített bankszámláin ma is megvannak. Az ed­dig végzett munkák költ­ségeit a Digitel Rt. a törzs­tőkéjéből fedezte. Rnrnnkíiv Pítflf tójának ez év február 27- én keltezett levele mintha ellentmondana a nagykátai szövetkezet elnöke által el­mondottaknak. Íme: „Tisztelt elnök úri A termelőszövetkezet tu­lajdonában lévő összefüggő éű szórványnádas terüle­teinek részünkre történő bérbeadása esetén az aláb­bi tőárat ajánlom meg: Az 1990—91-es aratást figye­lembe véve a termelőszö­vetkezet egyszámlájára vagy központi pénztárába 1992. március 12-ig 430 ezer forint előleget befizetünk. Elszámolás: az aratást (számbavételt) követő 14 napon belül átutalással, egyszámlára..." — Nos, való igaz, hogy az ügyvezető két-három év óta megkeres bennün­ket, tárgyal velünk, de az imént említett ajánlatön kívül komoly összeget még nem kínált. Vagyis nem ígért rá többet a hor­tobágyiak által fizetett bér­leti díjra. Egyébként, be­vallom, arra mégis nagyon jók voltak az eddigi tár­gyalásaink, hogy meg tud­tuk emelni az éves bérleti díj összegét, mert az nem mindig volt 800 ezer forint. Vagyis mindinkább rájöt­tünk arra, hogy bizony ez a nádas többet ér. ÉRDEMES FIGYELNI Ezen a nváron egyébként nem úgy fejlődött a nád, ahogyan szerették volna. A nagy szárazság következ­tében tűz is pusztított, s a kár 50—100 ezer forint kö­zötti. Bánáti András azon­ban a további tárgyaláso­kat addig nem tartja ildo­mosnak, amíg meg nem történik a szövetkezet gazdasági átszervezése, kö­zöttük is a vagyonmegosz­tó közgyűlés. Ugyanis a Reetex Kft.- nek sem lehet mindegy, hogy majd milyen céggel tárgyal, s hogy mennyire lesznek kölcsönösen előnyö­sek a nagykátai nádasból származó hasznok. Min­denestre az több mint biz­tató, hogy egy jó hírű né­met cég vetett szemet a te­rületre (a tőkenagyság dön­tően ugyanis az ő oldalán van). Ráadásul ezek után érdemes lesz a nagyká- taiaknak figyelemmel kí­sérniük a nemzetközi pád- piac kínálatát, s az árak alakulását is, mert annyi már bizonyos, hogy végül is kurrens termékről van szó. Gyócsi László Kiállítás az FM-ben Szeptember 11-én, pénte­ken a Földművelésügyi Minisztérium ebédlőjében dr. Raskó György közigaz­gatási államtitkár nyitja meg a Gyergyóalfaluban született s a Marosvásár­helyen és Kolozsvárott ta­nult Búzás András festő­művész kiállítását. A két esztendeje áttelepült mű­vész tárlatát egy hónapon át hétfőtől péntekig 11 óra 45 és 14 óra 15 között te­kinthetik meg az érdeklő­dők. % J£íiinn 5

Next

/
Oldalképek
Tartalom