Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-28 / 229. szám

Ülést tartott az önkormányzat Közcélú útépítések lenne célszerű az útépítés­be vetett bizalmat visz- szavetni — mondta. HIVATAL Immáron sokadszor gyülekeztek a kcpviselö-tcstület tagjai azért, hogy egy még a júliusi ülésen elöntést kí­vánó témában döntsenek, illetve más, a szeptember 10-rc kitűzött ülésen tárgyalandókat is végre górcső alá ve­gyenek. Csaknem húszperees késés után éppen csak ha­tározatképesen kezdték el a tárgyalást, érdekes módon azonban egész nap napirenden kívüli, ámbár rendkívül fontos témákat tárgyaltak, hogy a végén határozatkép­telenség miatt az eredeti napirendeket újra két héttel későbbre halasszák. Elsőként Haszár Kálmán, a nemrégiben megalakult földrendező bizottság el­nöke-e testület munkájá­ról tájékoztatta a képvise­lő-testületet. Az érdek­egyeztető fórumoktól e bi­zottság folyamatos tevé­kenységet és munkát örö­költ. de ez nem véletlen, mivel a mezőgazdaság át­alakításának a folyamata óriási horderejű. FÖLDEK ■ — Nekünk most olyan embereket kell, nétia ko­rábbi akaratuk ellenében is. de a saját érdekükben üj élet /akasztására kész­tetni. akiket megtépázott az élet, megtört a közöny, meghunyászkodásra kész­tetett a közösségi szettem *— értékelte a kialakult helyzetet Huszár Kálmán. Ezt követően a bizottság elnöke elsőként a kárpótlá­si igények eddigi legponto­sabb adatait ismertette, rá­mutatva arra. hogy óriási ellentmondások feszülnek a nyilvánosságra hozott adatok között. A városból megközelí­tően — a földrendező bi­zottság tudomása szerint —_ 550-600 ember kért az I. kárpótlási törvény alapján kárpótlási jegyet, illetve igényelt vissza földet. Sze­rintük igényük mértéke mintegy 92 ezer aranyko­rona. Ugyanakkor a me­gyei kárpótlási hivatal tá­jékoztatásai alapján a he­lyi közös gazdaságok mind­össze 62 ezer aranykorona föld kárpótlásba való be­vonásáról kaptak értesítést. Ez azonban többfajta kö­vetkeztetés levonását te­szi lehetővé. Egyfelől, ha az adatok pontosak, ak­kor nyilyánvaló: a lici­tálásoknál a mostani ezer- forintos aranykorona-ér­tékkel szemben csak átla­gosan ezerötszáz forintos aranykorona-értékkel lehet majd megszerezni a földe­ket! Másrészt, és a bizott­ság elnöke erre helyezte a hangsúlyt, minden bizony- nyál hiba lehet a kárpótlá­si hivatal munkájában, hi­szen a gyorsított ügyinté­zés 60 napjának fele már­is letelt, mégis-a kárpótlá­sért folvamodók mindösz- sze 10-15 százaléka kapott kiértesítést. Ezzel kapcsolatban Hu­szár Kálmán figyelmezte­tett: óhatatlanul szükség lenne a törvényes határ­idők tartására, „mert ellen­kező esetben — ahogy fo­galmazott — bizonyos cso­portok mintegy ideiglene­sen bérbe vennék a földe­ket, hogy elkezdhessék azokon a munkákat. A földrendező, bizottság szám­talan ellentmondást talált a vonatkozó törvényekben, ezekre azonban csak hosz- szá hetek alatt kapnak — ha kapnak — érdemi vá­laszt az illetékes szakható­ságoktól. Dr. Törös László ügyvé­di tapasztalatait ismertet­ve méltányossági alapon való földkiinéíésí sürgetett! Ha a szülő nevén van a tanya, de a leszármazott nevén a részaránytulajdon, és e földeket egyesíteni szeretnék,: légyen ebben megértő a bizottság. T ÍBL A Ezt kggetően Karsay Ist­vánná,. gz önkormányzat művelődési bizottságának elnöke az Arany János Társaság levelében tolmá- esoitakat ismertette, ebben ugyanis egy tábla szövegé­nek jóváhagyását kérték a testülettől. Mint az isme­retes, az önkormányzat a különböző épületek falain elhelyezett táblákról az el­múlt rezsimre emlékeztető szövegeket lecsiszoltatta. Az egyik ilyen tábla új szöveget kap tehát. Arany János nagykőrösi működé­sére emlékezve, a volt ta­nítóképző épületének fa­lán. Ezt követően Kiss János polgármester javaslatot tett arra, hogy a tanyavillamo- sításo-kra elkülönített pénz­ből 600 ezer forintot út­építésre csoportosítson át a képviselő-testület. Rész­ben a kórház belső téri út­burkolatának felújítására, másrészt a Nádasdy utca önerős megépítésére. Ez utóbbival kapcsolatban ko­moly véleményeltérés mu­tatkozott. Kustár Tamás képviselő, az illetékes szak- bizottság elnökeként azzal érvelt a Nádasdy utca mel­lett, hogy a múltkorában számszaki hiba miatt nem került, sor ezen utca meg­építésének testületi elfo­gadására. A polgármesteri hivatal ügyintézői téved­tek, ugyanis az előterjesz­tésekben rendszeresen ön­erőként 115 ezer forintot jelöltek meg, ezzel szem­ben a valóságban, mint ahogy áz kiderült, az utca lakói 151 ezer forinttal tá­mogatnák az építkezést. A hivatal hibája miatt nem Polgármesteri intézkedés Rendet a piacon! r Kiss János polgármester a piac környékén kialakult áldatlan állapotok megszüntetése érdekében az illeté­kes önkormányzati szakbizottsággal egyetértve, annak határozatáig a következő rendelkezést hozta. Kedden, pénteken és szombaton a piac 18 óráig, a töb­bi napokon 14 óráig tart nyitva. Októberben az illetÓT kés szakbizottság javaslatot tesz a bolha- illetve nagy-r báni piac végleges, de városon kívüli helyének kijelö­lésére. (Lapunk információi szerint ez a terület a vá­sártér melletti disznópiacon túli terület lenne, a Tör­deli úton.) A polgármester elmondta, a piac környékén élők zak­latásának véget kell vetni. Egyben felkérik a rendőr­séget, hogy határozott fellépésével akadályozza meg a most jelzett időpontokon túli utcasarki, fák alatti áru­sítást, azaz hasson oda, hogy . végre valóságos rend le­gyen a piactér környékén — Nagykőrös város egész la­kossága érdekében. <b) Deák György képviselő is elmondta a véleményét: csakis közcélú útépítést tud támogatni, tehát a kór­ház belső útépítése mellett újra felvetette a Kossuíh- iskola Kinizsi utcai meg­közelítésének lehetőségét. Később elmondta azt is, ha az egyéni választóke­rületi képviselők mindegyi­ke búvárkodott volna sa­ját utcáján, valószínű, hogy mindegyikük találhatott volna valamilyen számsza­ki eltérést. Így nincs esély- egyenlőség. és egyébként is elvi kérdésnek nevezte, hogy a testület tartsa ma­gát megelőző állásfoglalá­sához. Más, e két vélemény között lévő . állásfoglalások is elhangzottak; Később döniött a testület, és ennek értelmében •. elkészítik a kórház belső útrekonstruk­cióját,-illetve megépítik a Kinizsi' utcát az iskoláig terjedő szakaszon. Mint már bevezetőnkben-; .emlí­tettük, ezt követően1 áz ere- dsjti. napirendre már nem jutóit tárgyalási lehetőség, ugyanis a képviselő-testü­let határozatképtelenné vált. B. O. Szegények segítése Nagykőrösön is megkezd­te működését a Szegénye­ket Támogató Alap. Ennek vezetője Rácz Ferencné, a munkanélküliek egyesüle­tének főnöke. A Szeta a Zrínyi utca 2-ben talál­ható. NAS’i?CÓRÖSI XXXVI. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1992. SZEPTEMBER 23., HÉTFŐ Az aranydipícmás tanárnő Amiért élni érdemes IJr. Ábrahám Ferencné Ko­máromi Katalin a napok­ban ünnepség keretében vehette át a Testnevelési Egyetemen az aranydiplo­mát, abból az alkalomból, hogy ütvén esztendeje vég­zett. A kiváló pedagógus­sal otthonában beszélget­tünk. — Miért éppen a testne­velő tanári hivatást vá­lasztotta? — Sok oka van annak, de bizonyos, hogy lleley Dániel egykori tanárom­nak nagy szerepe volt' eb­ben. Egyszerre volt szigorú és jóságos, i valami külö­nös hangulati órákat tar­tott. A sportolást nagyon szerettem — hát, valahogy így■ — A sportban elért ered­ményei is tiszteletet pa- rancsolóak. — Nem tudom, mennyi­re kopnak meg ezek az idő múlásával. Tény, hogy szerettem én sokfélét, at- létizáltam, kézilabdáztam, teniszeztem, síztem, vív­tam, tornásztam — és per­sze kosaraztam, s talán ez utóbbit szerettem a legjob­ban. Amikor a főiskola csapatával bajnokságot nyertünk — 1942-ben — ez a csapat első bajnok­sága volt. Mindannyian Sporthírek Atlétáink sikere Tizenegy szakosztály kép­viseletében ötven atléta vett részt Kecskeméten, a Németh Javelias Kupa or­szágos utánpótlás gerelyha- jító-viadalon. Minden ver­senyző a Németh Miklós által tervezett gerellyel versenyezhetett. A Nagy­kőrösi Kgy. Kinizsi SE sportolóinak eredményei a következők. Ifjúsági leányok (5 indu­ló) : 1. Pörge Rita 45,46 mé­ter (ifjúsági aranyszint). Serdülő leány A korcsoport (6): 2. Barcsay Zsuzsa 33,86 és 3. Sáfár Erika 31,68 m (mindkettő bronzszint). Serdülő fiú B, 14 évesek .(15): 7. Mocsai Gellert 38,70 m (bronz). Serdülő leány B, 15 évesek (3): 2. Árki Zsu­zsa 25,70 m (bronz); 14 éve­sek (12): 3. Deák Györgyi 30,96 m (ezüstszint). Hollandiában, a 8 ezer lakosú Hcllovolois kisvá­rosban rendezték a testne­velő tanárok tizedik nem­zetköz.! baráti találkozóját. Mintegy kétszázan voltak ott, hét, főleg nyugat-euró­pai országból. A hét ma- ,gyar között ott volt a nagy­kőrösi Brandt Tamás is, aki a négy sportágas viadalon atlétikában is remekül sze­repelt. Megnyerte a 100 méteres síkfutást és a tá­volugrást. súlylökésben második lett és tagja volt a 4X100 méteres váltófutás­ban győztes magyar csapat- ns k. ★ Rengeteg indulóval Bu­dapest volt a színhelye a serdülő B korcsoportosok országos bajnokságának. Az Nk. Kgy. Kinizsi atlétáit érdeklő számokban 30-30 induló volt. A 14 éves leány gerelyhajításban: 9. Deák Györgyi 30,10 m (ezüstszin- tu eredmény, remek első dobását nem fogadták el). 14 éves fiúk, gerely: Mo­csai Gellert 37 m-es, bronz- szintű dobással a közép­mezőnyben végzett. ★ Szekszárdon a Tolna Me­gyei Atlétikai Szövetség veterán versenyt rendezett, 58 induló részvételével. A nagykőrösi 70 éves Bocskai László korcsoportjában 100 m-es síkfutásban második, 1500 m-en első lett. A gyulai polgármesteri hi­vatal atlétikai szakbizottsá­ga először rendezett a vá­rosban veterán versenyt, ideális körülmények között, dicséretes szervezéssel. A 61 induló között Bocskai László jó formában ver­senyzett, 100 m-en máso­dik, 400 m-en ugyancsak második. 1500 méteren, mely a fő száma, első és legeredményesebb, melyért különdíjat is kapott. Kecskeméten is részt vett a „Hírős” minimaratoni ut­cai futóverseny 10 km-és távján. A távot Bocskai László 53 perc alatt telje­sítette. IIÉTFÖ I. abdarúgás. Kinizsi­sporttelep, 16 óra: Kék Ne­felejcs Szerviz—Trafó, 17 óra: TM IV. d.—Lendület SK. Október 23. téri pálya, 16 óra: Delicatesse—Ipar­testület, 17 óra: Ede SC— Favorit, városi kispályás bajnoki mérkőzés. S. Z. Az aranyt! iplom ás Kati né­ni szabadidejében legszíve­sebben keresztrejtvényt fejt, főz, vagy mint képün­kön is, kötöget (Varga Irén felvétele) külön-külön egy kis üveg- nyi lekvárt kaptunk ... Akkoriban ennyi volt az elismerés, a jutalom. A kosárlabdázást csak 36 éve­sen hagytam abba, tanít­ványaimmal persze szere­peltünk a különböző baj­nokságokban.. A sport sze- retetét átvette a család is, végeredményben mind a négy fiú és a lány is ki­vette ebből a részét. Sőt talán a versenysportban nem is lehet azt mondani, hogy lemaradtak, mivel kiváló klubcsapatokban, még a magyar válogatott­ban is játszották. — Hol kezdte tanári pá­lyáját? — Hódmezővásárhelyen. Akkoriban pályázati rend­szer volt, mehettem vol­na — be is volt adva a pa­pír — Marosvásárhelyre, de a szüleim nem örültek neki. No, itt nem volt hosz- szú életű a tanítás szá­momra —, az Ottani igaz­gató nem engedett el az edzésekre, pedig akkor a válogatott keret tagja vol­tam. A Kecskeméten levő Angolkisasszonyok Tanító­képzőjébe kerültem, majd utána a Nagykőrösi L Szá­mú Általános Iskolába, on­nan a tanítóképzőbe. Ami­kor ezt megszűnt ették, ma­radtam a helyén létrejövő Petőfi Sándor Általános Iskolában. — Nagyon szerettem a kicsikkel foglalkozni — min­dig azt mondtam, az iskolai testnevelő legfontosabb fel­adata az, hogy tanítvá­nyaival — tehát minden­kivel! — szerettesse meg a sportot, egyáltalán, a moz­gást. De úgy, hogy ez le­NAGYKOeOSI HÍRLAP Nagykörös, Széchenyi tér 17. • A szerkesztőség ve­zetője: Ballal Ottó. Mun­katárs: Miklay Jenő. O Postacím: 2750 Nagykőrös, Pf. 23. Telefax és telefon: (53) -51-398. « Hirdetésfel­vétel kedden 10—13, csü­törtökön 14—16 óra között. • Híreket, információkat munkanapokon 8-tól 10 óráig várunk. gyen későbbi életének nél­külözhetetlen része. Külö­nösen szerettem a sportkö­ri munkát — rendszeresen bejutottunk az úttörő-olim­piákra. Annak örültem, ha tanítványaim jókedvnek, ha élvezik a mozgást, ha szeretik a test nevelésórát. Mert nagy ám a testne­velő felelőssége is. Tisztá­ban kell lenni az élettan­nal, az anatómiával, a kis­gyerekek, a kamaszok min­den izm ócskájává), eson- tocsl;újával, s tudni kel!; mekkora lehet a terhelés: Nem szabad egyből, ala­pozás nélkül, „mindent be­le” alapon tartani az órát; Egyrészt nem éri el a cél­ját azért sem. mert a gye­rekek megutálják a moz­gást, a sportolást, más­részt mindenféle sérülés lehet a következménye, rá­adásul némelyike olyan, hogy csak később jelent­kezik. Szerencsére a főis­kolán mi mindent meg­kaptunk, megtanították ezt akkoriban. — Mintha azért ez nem minden órán . lenne így. — Sajnos lehet. Én an­nak örülök, hogy a tanít­ványaim közül tizenné­gyen lettek testnevelők — s remélem, hogy ők éppen ezt a szemléletet vitték magukkal. Mert az akkora öröm, ha látja a tanár, hogy tanítványai jóked­vűek, élvezik, amit csinál­nak. Ez az, amit nem le­het figyelmen kívül hagy­ni. De azt is látni kell, hogy a világ is megválto­zott. Ötven éve tele volt az atlétikapálya, nem kel­lett edző, stopper, különö­sebb felszerelés —, vala­hogy érték volt a sporto­lás a fiatalság számára. — Eddig kevés szó esett a családró!. — Pedig fontosak az éle­temben. aki ismer, az tud­ja. Férjem fogorvos, most is sokat segít, ő jár bevá­sárolni. Amikor összejön a család, huszonheten va­gyunk. Az egy ünnep. A főzést nem engedem ki a kezemből; olyan boldog­ság, amikor jön valame­lyik unokám: mama, van valami sütemény? Hát per­sze, hogy van — csak ezt mondhatom ... De moso­gatni már nem engednek a lányom meg a me­nyeim. Ülök itt a szobá­ban, s csak hallgatom, ahogy jókedvűen, nevet­gélve rendet tesznek a konyhában. Aztán amikor a negyvenéves házassági évfordulónk volt, az öt gyerekünk befizetett ben­nünket egy tíznapos gö­rögországi útra. Kivittek a repülőtérre, mi felszálltunk arra a buszra, ami visz a géphez, s csak néztünk, hogy mind az ötüknek fenn a keze a magasban, ahogy integetnek. Egymásra néz­tünk, ugyan nem szóltunk egy szót sem, de mindket­tőnk szemében ott volt, hogy az ilyen pillanato­kért volt érdemes leélni az életünket. B. O. i Jfíriino 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom