Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)
1992-09-26 / 228. szám
e PEST MEGYEI HÍRLAP Évközi huszonhatodik vasárnap Hogyan sáfárkodunk Az elmúlt rendszer közkedvelt, sokat hangoztatott ideológiai frázisa volt a következő: a Biblia és az egyház — a fönnálló tárDélegyházi református ünnep Templomszentelés A község, a hívek hozzájárulásából s külföldről — Hollandiából, Németországból, Amerikából, Angliából — érkező anyagi támogatásából, az országos református egyház, a helyi tsz, a sóderbánya, valamint a különböző alapítványok adományaiból épült föl Délegyháza református temploma. Amerikai mintát követtek a tervezők, s így tanító, közösségteremtő, kulturális és szociális tevékenységekre alkalmas ház épült, ahol természetesen az elsődleges cél az Isten szolgálata, a közvetlen vallási feladatok ellátása. A délegyházi református templom ünnepélyes felszentelésére szeptember 27-én, holnap 15 órai kezdettel kerül sor. Dr. Hegedűs Lóránt, a Duna melléki református egyházkerület püspöke hirdet igét. Az ünnepi istentiszteleten a hollandiai Hoofddorp város Cantamus vegyes kara Beethoven-, Schubert- és Clark-műveket ad elő. Parázs viták várhatók Éva evangéliuma Kezdetben volt a hímne- mű ige. Rövidesen azonban megjelenik Angliában a Biblia első átfogó női szempontú értelmezése. A Nők bibliakommentár ja című feminista teológusok összeállította vaskos kötetet a Keresztény Tudást Terjesztő Társaság (Society for Promoting Christian Knowledge), az anglikán egyházhoz közel álló négyszáz éves kiadó bocsátja piacra. Az új értelmezés szerint az Útestamentum első hőse Éva, Ádám pedig afféle papucs. Éva nem egyszerűen a kígyó kísértésének engedett, hanem bátor elhatározással kitette az emberiséget az Édenkerten kívüli világ kihívásainak, miközben Adám tehetetlenül téblábolt — állítják a feminista bitoliamagyarázók. A tanulmány szerint Jezabel ólestamentumi királynő, akinek neve szinte • feslettség szinonimája lett, valójában figyelemre méltóan ei 3s lelkű vezető volt, éles ellentétben gyenge férjével. Rangjához méltóan öltözködött, s nem pedig azért, hogy megkísértse a férfiakat. Az Új testamentum feminista értelmezése szerint Mária Magdaléna nem örömlány, hanem félreértett személyiség, Jézus pedig itt-ott jellegzetesen fér- fisoviniszta módjára viselkedett — írják a kommentátorok. A kiadó szerint a könyvet minden keresztény vallás hívei érdeklődéssel forgathatják, és parázs vitákra van kilátás. Mások máris elítélik a kísérletet. sadalmi rend védelmében, reszketve az elnyomottak haragjától — azt tanítja, hogy a szegények türelemmel békével szenvedjenek, majd a túlvilágon ezért bőven kapnak kárpótlást. A szegény Lázárról szóló példabeszédet emlegették gyakran, mint bizonyítékot. (Lk 16,19) Valóban . így állna a dolog? Jézus és nyomdokait követve az egyház ilyen békülékeny- séget hirdetne? Védené az elnyomást, a kisemmizést? Korántsem. Aki így gondolkodik. felszínesen ismeri a Bibliát és az egyháztörténelmet. Első olvasásra valóban úgy tűnik, hogy a halál után megfordul az eddigi rend, aki lakmározva élt, most kínoktól szenved, aki éhezve koldult, most Ábrahám kebelére jut. (Ábrahám kebele = az ószövetségi igazak várakoznak a Messiásra.) De a gazdag nem azért vész el, mert gazdag, hanem azért, mert Istentől kapott javait csak önmagára fordítja. Naponta fényesen lakomázik, dá- ridózik és ügyet sem vet a háza előtt kéregető Lázárra. És a nyomorgó szegény sem pusztán azért kerül az üdvösség kapujába, mert szegény, hanem azért, mert (és ez csak nagyon burkoltan szerepel a szövegben) Jóbhoz hasonlóan méltósággal, Istenre tekintve él. Tehát egy adottság önmagában még nem dönti el földi és örök sorsunkat, hanem az, hogyan sáfárkodunk kincseinkkel. A gazdag úgy gondolja, a testvéreit felrázná egy rendkívüli esemény — Lázár látogatása —, és megtérnének a kicsapongó életmódból. Ábrahám válasza: ha Isten szavára nem változtatnak életükön, akkor a csodás jelenésre sem rendülnek meg. Számunkra is nagyon fontos figyelmeztetés ez. Szinte állandóan7 az Ür szavának levegőjében élünk. Mégis sokszor hajlamosabbak vagyunk különleges jelenségek után futni. Ezek lehet, hogy igazak, lehet, hogy jók, de ha nem hallgatunk Isten rendes szavára, akkor haszontalan az igyekezet. És Ö mindennap közénk akar jönni igéjével, az Eucha- risztiában, a házunk előtt üldögélő koldusban. Molnár Béla lelkész SZOLGÁLAT A HIVATÁSUK Az egyházak állami támogatásáról Moszkvai iskolák Erkölcsi nevelés Több tucat ortodox egyházi iskola nyitja meg kapuit Moszkvában. A többnyire közadakozásból és külföldi segélyekből működő oktatási intézményeknek hosszú ideig a számkivetettek sorsa jutott. Az idén elfogadott oktatási törvény azonban már hivatalosan is elismeri létezésüket és oklevelüket. Vlagyimir Jascsenko, az orosz ortodox intézetek egyesületének vezetője szerint a világi tantárgyak — fizika, matematika, kémia, történelem stb. — mellett az egyházi tanok, a keresztény erkölcsi értékek megismertetése a legfontosabb feladatuk. A kivívott szabadság a ** katolikus egyházat is új kihívások elé állítja. Ezek életének nagyobb kibontakoztatására, de ugyanakkor az egyház számára kifelé (ad extra) is irányulnak, tehát az egyháznak azzal a világgal való kapcsolatára is vonatkoznak, melyben és mellyel él. A szentségek közvetlen megünneplésén túl kifejlesztendő az igehirdetés és a közösségi élet. Arról van szó, hogy a felnőtteknek fel kell ajánlani a segítséget és a lehetőséget arra, hogy átgondolják hitüket, és következetesen ebből a hitből éljenek (felnőttkateké- zls és népművelés). A szentségeket nem szabad csak az individuális üdvösség közvetítésének tekinteni, hanem kiszolgáltatásukban a közösségnek is részt kell vennie, így a szentseAz új kihívások geknek a tudatos közösség- építést is szolgálniuk kell (liturgikus megújulás, a közösségalkotás új formái). Az egyház nem egyedül a püspökeik köré csoportosuló papokból áll, hanem valamennyi megkeresztelt ember együtt alkotja az egyházat (a világiak osztoznak az egyházért Való felelősségben). A zsinat utáni egyházi megújulást több helyütt utólag kell megvalósítani. Itt azonban megvan az a szerencsés lehetőség, hogy ne lépjenek újra a szabad Nyugaton már megtett kerülő utakra. Amire a katolikus egyház világszerte a zsinat nyomán elhatározta magát, azt az eddig elnyomott országokban is pótolni kell. Az egyháznak belsőleg fel keli készülnie arra, hogy küldetése szerint ellássa a világ szolgálatát. Nemcsak az a hivatása, hogy a belső egyházi életet megjavítsa, hanem az is, hogy osztozzék a világért, most egy szabad, demokratikus, humánus társadalom újjáépítéséért való felelősségben. Mindez igazi dialógust követel a kultúrával, a tudománnyal és a politikusokkal. Nem a hgtalom vagy a mindent jobban tudás pozíciójából kiindulva, nem puszta önérdekből, hanem gondtelten osztozva az ország jövőjéért való felelősségben, II. K. A domonkos nővéreknek Kolostor éi tára. Meddig kellett elmennie az egyházaknak, hol és mi volt az a küszöb, amin már nem kellett volna átlépni. A történészek feladata, hogy ezekben a kérdésekben megleljék a leg- valósághűbb választ. Sok volt a szenvedés, a kínzás, a megaláztatás. Talán ezzel is magyarázható, hogy nem minden esetben élnek az egyházak az új kor adta feltételekkel. Felpezsdült a hitélet, többen vesznek részt miséken, istentiszteleteken, sokkal többen igénylik az egyházak szolgáltatásait, mi t pár évvel ezelőtt. Többen igényelnek keresztelőt, esküvőt, temetést. Az egyházakkal szemben megnöve- kedett társadalmi igény feladatokat ró az államra is. Az előző rendszertől örökölt állami támogatás rendszere — mivel önálló létezésük nem biztosított — olyan köldökzsinór, mely az egyházakat a kormányhoz köti. A feladat az, hogy ez ne jelentsen függőséget, ne jelentse az ellenszolgáltatás kényszerét. Józsa Ágnes- A Sienai Szent Katalinról elnevezett domonkos nővérek és a római katolikus egyházi szeretetszolgálat közösen kolostort és nevelőotthont épít Győr- újbaráton. A közel 10 millió forint beruházással épülő klast- rom ötven elhagyott kislány részére szeretné biztosítani a hitéleten alapuló keresztény nevelést és életet. A képen: Kvanduk Johanna Dominika nővér elhelyezi az alapkőbe az alapítás dokumentumát az urnában. Most folynak az egyházaknak nyújtandó anyagi támogatást szabályozó törvény előkészítési munkálatai. Hogy miért van erre szükség? Könnyű belátni. Míg évszázadokig az egyházak rendelkeztek olyan birtokokkal, amelyek jövedelméből működésüket fenn tudták tartani, addig nálunk a második világháború után ettől megfosztanak . Ausztriában ketezer, Németországban tartományonként változik ez a szám, de általában ezer hívő szükséges a felekezet- alapításhoz. Itt tartományonként változik az is, hogy lazább vagy szorosabb a kapcsolat a kormánnyal. Németországban két hagyományos, nagy egyház van, a római katolikus és az evangélikus. Bonnban mindkettőnek van külön irodája. Ezeknek az a feladatuk, hogy közvetítsenek a kormány és az egyházak között, segítségükkel juttatják el véleményüket egymáshoz a különböző kérdésekben. Az egyházak nem szólnak bele a politikába, de minden kérdésről alkotnak véleményt. Nehéz megállapítani ma már, hogy nálunk az elmúlt negyven év alatt hol volt az együttműködés haA társadalomnak, ezreknek, millióknak szükségük van az egyházakra, tehát tevékenységükhöz a feltételeket meg kell teremteni. Az evangélium hirdetése, a hitélet szervezése cselekvési területüknek egy szelete. Ezeken túl is szüksége van a közösségeknek az egyházakra, gondoljunk az egészségügyre, a szociális gondozásra vagy az iskolai oktatásra, a tehetséggondozásra. Ezeken a területeiben a különböző rendek és felekezetek az elmúlt negyven évbeli háttérbe szorí- tottságuk ellenére is óriási tapasztalatokkal rendelkeznek. Szolgáltatásaik minősége azért volt különb, azért lehetett különb, mint a világié, mert az apácatanárnő és az apáca-ápolónő egész életét, érzéseit, gondolatait a hivatásának szentelhette. Nem kellett erejét a családja, az élet- feltételek előteremtése, a lelki egyensúlyának kiharcolása érdekében szétforgácsolnia. Szolgált egy hitet, melynek tárgyiasulá- sa a beteg gondozása vagy a gyermek ismereteinek bővítése, nevelése volt. A negyvenkét magyar bejegyzett egyházból tizenkettő kért vissza ingatlant, ds az ingatlanok visszaadása önmagában nem teremti meg a működéshez szükséges feltételeket- A költségvetés jelenleg 1,9 milliárd forintot biztosít az egyházak támogatására. Ennek szétosztásáról az egyházak közösen döntöttek. Ebben az összegben nem szerepel az a — csúnya szóval — fejpénz, amit a közoktatási intézmények kapnak típusonként és gyerekenként. Támogatás kérdésében a nemzetközi gyakorlat megoszlik, t .kúgy, mint abban, hogy egy országban hány főtől tekintik hivatalos egyházi közösségnek a gyülekezetét. Nálunk száz, de Csehországban tízezer, Szlovákiában húszezer — talán nem véletlenül —,
