Pest Megyei Hírlap, 1992. szeptember (36. évfolyam, 206-231. szám)

1992-09-26 / 228. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP Békeszerződést sért a Duna elterelése (Folytatás az 1- oldalról.) rülmények között küzdenek a fennmaradásért, és az át­alakulásért. — Körülöttünk polgárháború dúl, ellen­őrizhetetlen hadseregek és a múlthoz kötődő politiku­sok — kihasználva a szociá­lis feszültségeket — bár­mikor veszélyt jelenthet­nek ebben a térségben, és ez újjáéledő totalitariz­mus megjelenésével fe­nyegetheti Európa nyugati felét és a szabad világot. Ezért nagyobb szükség van, mint valaha, a szélsőségek letörésére, az európai integ­ráció megszilárdítására és az atlanti szolidaritásra — mondta Antall József. ★ Antall József magyar és Vladimír Meciar szlovák Jeszenszky Géza New York-i tárgyalásairól A visegrádi országok a gazdasági integrálódás előtt az EK-országokkal való szorosabb politikai párbe­szédet és együttműködést sürgetnek a térség stabili­zálása érdekében, és az ok­tóberi EK-csúcsértekezlet- től remélnek választ. Erről beszélt New York-i tárgya­lásait összegezve Jeszensz­ky Géza külügyminiszter pénteken magyar tudósí­tóknak. miniszterelnök pár percre beszédbe elegyedett a Re­gina Danubia nevű hajó fe­délzetén, amely a díszven­dégeket szállította Berchin- gig a pénteken felavatott Rajna—Majda—Duna csa­tornán. Mint csehszlovák újság­írók az MTI tudósítójának elmondták, Vladimír Me- eiar „szemrehányást tett” Antall Józsefnek, mert dél­előtti nürnbergi beszédének felét a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer miatti VASÁRNAP immár má­sodszor a Ceausescu-dik- latúra bukása után, parla­menti és elnökválasztáso­kat tartanak Romániában. Az eseményre nagy nem­zetközi figyelem is irá­nyul, hiszen ez a voksolás sok kommentátor szerint meghozhatja az igazi rend­szerváltást keleti szomszé­dunknál, s felgyorsíthatja Bukarest haladását a fej­lettebb demokráciák felé. Azok, akik így véleked­nek arra hivatkoznak, hogy az első, a Ceauseseu- rendszer összeomlása utá­ni választás, 1990 májusá­ban, túl gyorsan követtea diktatúra oly hosszú, sötét éveit. Eszerint a volt nó­menklatúra második, har­madik vezetői vonalából felszínre tört, s az 19C9-es decemberi események so­rán az utcát irányító erők, akkor olyan megelőlege­zett, feltétlen bizalmat él­veztek, hogy elnökjelöltjük Iliescu, 85 százalékos, el­söprő többséggel emelked­magyar—csehszlovák vitá­nak szentelte, és határsér- lésnek minősítette azt a műszaki megoldást, amely- lyel a Duna vizét szlovák oldalra akarják terelni. — A pozsonyi politikus mondanivalójának lényege az volt, hogy a probléma felvetése nem volt méltó az ünnepség tényéhez — kö­zölték a csehszlovák újság­írók. — A független Szlo­vákia úgy véli, hogy a bu­dapesti szemrehányások az ország szuverenitását érin­tik. hetett az államfői székbe és a vezetése alatti Nem­zeti Megmentési Front a voksok több mint hatvan­hat százalékát kapta a par­lamenti választásokon, s így hozzá közelálló pártok­kal 72,9 százalékai rendel­kezett a képviselőházban. Azóta jelentős változá­sok következtek be a ro­mániai belpolitikai hely­zetben. Az ország csak las­san, bukdácsolva haladt előre a meghirdetett de­mokratizálás útján, s ki­tűnt, hogy a Ceausescu- rendszer maradványainak oly erős pozíciói vannak mind a gazdaságban, mind az államhatalomban, hogy képesek gátolni az ország gyorsabb felzárkózását a közös Európa Házhoz. A három számjegyű infláció növeli a belső elégedetlen­séget és a nacionalizmus Nyugodtabb körülménye­ket tapasztaltunk, mint a megelőző romániai válasz­tások előtt, de a drámai tét érezhető — mondotia az MTI tudósítójának Csa­pódji Miklós (MDF), az Or­szággyűlés külügyi bizott­ságának tagja, aki Horvát Józseffel (MDF), az alkot­mányügyi bizottság tagjá­val és Hajdú Zoltánnal (SZDSZ), az emberi jogi bi­zottság tagjával együtt ro­mán hivatalos meghívásra érkezett megfigyelőként Bukarestbe, a vasárnapi választások egyik magyar, „nemzetközi megfigyelőié­ként”. Az Országgyűlés ré­fokozódása is további bel­ső feszültségekhez veze­tett. Az Iliescu elnök és Roman volt kormányfő kö­zötti, ma is sok tekintet­ben tisztázatlan, kenyér­törés kettészakította a Nemzeti Megmentési Fron­tot, az előrehaladást zász­lajukra író ellenzéki pár­toknak viszont sikerült korábbi szétforgácsolfsá- gukat leküzdeniük és fő erőiket a IS pártot tömö­rítő Romániai Demokrati­kus Konvencióba tömörí- teniiik. Ilyen körülmények kö­zött kerül sor a vasárna­pi választásra. Ami az el­nökjelölteket illeti, hat olyan politikus indul, aki­nek sikerült megszereznie a listára kerüléséhez szük­séges százezer támogatói aláírást. A legélesebb küz­delem Iliescu jelenlegi el­széről Bogdán Emil (MDF), az emberi jogi bizottság tagja egészíti ki a csapa­tot. Csapody Miklós, aki csütörtökön este már tanú­ja volt a hat elnökjelölt televíziós záróvitájának, elmondotta: — Ez az össze­csapás is mutatta, hogy vi­lágosan érzékelhetővé vált két pólus a román politiká­ban. Ami bennünket illet, mi azt reméljük: Románia olyan politikai berendezést választ, amely az európai jogállamiság elveit, gya­korlatát, struktúráját ille­tően jó partnere lehetne Magyarországnak. nők és Emil Ccmstanescu, a Demokraitikus Konven­ció jelöltje között zajlik majd le. Valószínű, hogy az első menetben fej fej melleit végeznek, s ekkor egyikük sem szerzi meg a megválasztásukhoz szük­séges több mint ötven szá­zalékot, s így a döntés a második voksolási fordu­lóra marad. Rajtuk kívül a közvélemény-kutatások az ultranacionalista, ma­gyarellenes fellépéseiről hírhedtté vált Funarnak adnak némi esélyt az ur­náknál. a többi három je­löltnek csak töredéksza­vazatok megszerzését jó­solják. Ami a parlamenti vá­lasztást. illeti, itt is a fő­verseny a kettészakadt, s külön induló Nemzeti Meg­mentési Front két szárnya és a Demokratikus Kom­Az országgyűlési képvi­selőkkel együtt összesen húsz hivatalos — nemzet­közi megfigyelői igazol­vánnyal rendelkező — ma­gyar megfigyelője lesz a vasárnapi parlamenti és el­nökválasztásnak, köztük bukaresti nagykövetségünk diplomatái. Pártok részéröl is érkeztek Romániába megfigyelők, így Rajk László képviselő vezetésé­vel az SZDSZ delegációja is részt vesz a munkában. Csapody Miklós elmon­dotta, hogy a most Buka­restben tartózkodó képvi­selők Kolozsvárra és más városokba is ellátogatnak a szavazás napján. Hárman közülük már több hasonló missziót teljesítettek Ro­mániában, legutóbb a ta­vaszi helyhatósági válasz­tásokon voltak jelen a né­pes nemzetközi megfigyelő- gárda keretében. venció között zajlik le. A legutóbbi közvélemény- kutatások az ellenzéki de­mokratikus szövetség mint­egy harmincnégy százalé­kos első helyét jelzik. Ha így lesz, jegyzik meg, va­lószínűleg a Frontból ki­szakadt Petre Roman tech­nokratáival és a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségével, amely kü­lön indul a parlamenti vá­lasztásban, lép majd koalí­cióra a konvenció a kor­mányalakításra. AZ ESÉLYEK LATOL­GATÁSA és a tényleges eredmény azonban két kü­lönböző dolog, hiszen még siók minden történhet. Az azonban az egész európai térség érdeke, hogy szom­szédunknál vasárnap az urnáknál a szélsőséges, na­cionalista , törekvéseket el­utasító, a demokráciát ki- terebélyesítő, a szabad piacgazdaság kifejleszté­sét hirdető erőik kereked­jenek felül, valamennyiünk javára. Arkus István MÓL TEK ÉS ESEL YE MAGYARORSZAG KON RÁD AZ ÖSSZTŰZBEN Az idők végezetéig? Magyar protestánsok Németországban Konrád György megszó­lalt az össztűzben, és első hallásra igen visszafogott­nak, kiegyensúlyozottnak, mértéktartónak látszó né­zeteket hangoztatott. Kicsit alaposabban el­mélyedve az általa mondot­takban, az emberben feltá­mad a kétely mételye, hogy valóban egyet lehet-e érte­ni a nagy magyar íróval? A médiatüntetésre céloz­va kifejtette, hogy az utca baráti sétára való, nem pe­dig arra, hogy ott a Magyar Köztársaság elnökét szi­dalmazzák. Szólt arról, hogy az emberek nem igénylik azt a fajta válto­zást, amit Csurka ajánl nekik, és a politika marad­jon a Parlamenten belül, mert nem engedhetők kor­mányközeibe felelőtlen em­berek. A szabadság olyan növény, amelyet gondozni kell, és már az se szép, hogy a szóbeli erőszakosság szintje emelkedett. Ügy vélte, hogy a Charta által Is képviselt erőszakmentes, erőszak- és hisztériaellenes szellemiség egybevág a ma­gyar polgárság túlnyomó részének véleményével. Szerinte a Chartától azt várják, hogy jelezze egy békés, civil társadalom lé­tét. olyan értékeket, ame­lyek a parlamenti pártok konszenzusán abwm'-n- letve szerepelnek az Alkot­mányban. Ezután megálla­pította, hogy van olyan jobbszélen szerveződő erő, amely el akar térni a poli­tikai konszenzustól függet­len, előre nem engedélye­zett irányba és ennek egy része „belelóg a legnagyobb kormánypártba”. Arról sajnos nem szólt, hogy a példátlanul hosszú­ra nyúlt médiavitában még a kormányzatnak sincs al­kotmányos lehetősége a köztársasági elnök dönté­seinek felülbírálatára, és nem véletlen, hogy néhány honatya is bandukolt az elégedetlen polgárok között. Csaknem elfeledkezett azokról a balszélen szerve­ződő erőkről, amelyek a Charta demonstrációjához csatlakoztak (a műsorveze­tők figyelmeztették is erre a kis mulasztásra). Ezzel szemben világossá akarta tenni, hogy ő és mozgalma védi a békét, a szabadságot, és nem kíván kiszorítani másokat. Vajon miért? Talán, mert olyan erőket képvisel, akik a jelenlegi pozícióju­kat megfelelőnek tartják? Mert sikerült a rendszer- változástól jobbulást remé­lőket a korábbi szinten — vagy az alatt — tartani, és összemosni a jobbszélen szerveződőkkel? Mert már nincs kit kiszorítani? Konrád úr nem beszélt nemzettudatról, azzal ösz- szefüggő értékekről, ame­lyek fogódzók lehetnek a modern nemzetté válás fo­lyamatában. Beszélt vi­szont emberekről, akik „nem tartoznak senkihez, csak önmagukhoz”. Arról hogy az etnikai azonosság gondokat szülhet, és pél­dául a volt Jugoszláviában is ez állítja szembe a pol­gárokat. Szerinte, aki azt állítja, hogy átcsaphat hoz­zánk a láng, az hisztérikus túlzásokban vétkes, és nincs igaza annak sem, aki végveszélyről, a fegyverke­zés szükségességéről be­szél, A szélsőjobbra muto­gató hisztériakeltést Kon­rád úr nem ítélte el, és a megbélyegzésnek is csupán egyes módozatait. Egyetlen szót sem szólt azokról az igaztalaii minősítésekről, amelyek az általa is képvi­selt erők részéről hangza­nak el az írott és az elekt­ronikus sajtóban, vagy ép­pen magánbeszélgetések­ben. Ezzel szemben fontos­nak tartotta megjegyezni: „ ... a hangos keresztény úgy keresztény, ahogy ez a vizespohár ” Mit akart ezzel monda­ni? Talán azt, hogy tovább­ra is maradjunk csendben, keresztényi alázattal és tü­relemmel?' És meddig? Netán az idők végeze­téig? Bánó Attila A németországi Keresz­ténydemokrata Unió és a Keresztényszociális Unió (CDU—CSU) protestáns munkacsoportjának orszá­gos gyűlésére pénteken Lutherstadt Wittenbergbe utazik Lukáts Miklós, a Miniszterelnöki Hivatal po­litikai államtitkára, a KDNP protestáns szellemi műhelyének vezetője és Békefi Lajos református lelkész. A Kereszténydemokrata Néppárt protestáns szellemi műhelye áprilisban alakult meg, s eszmeiségével gaz­dagítani kívánja a pártot, és erősíteni annak ökume­nikus jellegét. A találkozó — amelyre a CDU—CSU protestáns munkacsoportja hívta meg a magyarországi keresz­ténydemokratákat — köz­ponti témája: „Keresztény­ként az egyesült Európába vezető úton”, amit plenáris ülésen és munkacsoportok­ban vitatnak meg a részt­vevők, különös tekintettel a téma gazdasági, politikai, kulturális és szociális ösz- szefüggéseire. Az összejövetelen Helmut Kohl szövetségi kancellár is előadást tart. Garry Hand Budapesten Csak korlátozott szómban Célszerű lenne, ha a nem­zetközi intézmények prag­matikusan közelítenék meg a tömeges elvándorlás kér­dését, és az okok vizsgálga- tása helyett most már azzal foglalkoznának, miként le­het kezelni a gondokat. A többi között erről beszélt Garry Hand ausztrál be­vándorlási, önkormányzati és etnikai miniszter, ami­kor magyarországi prog­ramjának részeként tegnap magyar törvényhozókkal találkozott a Parlamentben. Az ausztrál bevándorlási tárca vezetője részletes tá­jékoztatást adott a konti­nensország mierációs poli­tikájáról. Egyebek mellett elmondta: mind menekül­tek, mind bevándorlók tö­megesen érkeznek Ausztrá­liába. A gazdasági helyzet rosszabbodása miatt azon­ban kénytelenek voltak csökkenteni a befogadás kvótáit: a tavalyi 110 ezer­rel szemben az idén már csak 80 ezer embert fogad­hatnak. Ezzel együtt sem­miféle diszkriminációt sem alkalmaznak. A házigazda magyar tör­vényhozók nevében Papp András, a Magyar Demok­rata Fórum képviselője tá­jékoztatást adott a mene­kültek ellátásával kapcso­latos honi gyakorlatról. Megemlítette. ho?v a gazda­sági nehézségekkel küsz­ködő Magyarországra nagy terheket ró a délszláv vál­ság nyomán megindult me­nekülthullám A képviselő nemzetközi figyelmet és támogatást kért a súlyos gondok kezeléséhez. Többségi olasz részesedéssel, Budapesttől 50 kilométerre működő, termelő és kereskedelmi tevékenységet folytató kft. felsőfokú közgazdasági vagy pénzügyi-számviteli végzettségű számviteli-pénzügyi vezetőt keres Belépés: azonnal. Az olosz- vagy az angolnyelv-ismeret előny. Jelentkezni lehet részletes önéletrajzzal, „HL 525, PMH" jeligére, a Hírlapkiadónál (Budapest, Blaha Lujza tér 3. 1035). Húsz magyar megfigyelő Romániában Nyugodtehbak a körülmények

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom